Budapesti Hírlap, 1903. szeptember (23. évfolyam, 239-268. szám)

1903-09-15 / 253. szám

1903. szeptember 15. BUD­AFESTI HEEY LAP. (253. sz.) — (A főváros közbiztosságra.) Rudnay Béla főkapitány a főváros közigazgatási bizottsága elé terjesztette ma a főváros közbiztosságáról szóló je­lentését. Augusztus hónapban a rendőrség 1106 bűn­eset dolgában fejezte be a nyomozást, a­melyek kö­zül 372 volt bűntett. Összesen 172 bűntettest tartóz­tattak le. A múlt hónap fontosabb eseményei között első helyen említi a jelentés a Párisi Nagy Áruház­­borzalmas katasztrófáját. A jelentés a tűzvészről ezt mondja: Augusztus 24-én nagy szerencsétlenséggel "végződő tűzvész pusztított a székesfőváros területén. Este hét óra tájban kigyuladt a Kerepesi­ úton egy nagy áruház és a tűz csakhamar elterjedt az egész házban. A bennszorult lakók közül sokan a lakásokból az utcára való kiugrás által menekülhettek már csak a tűzvész elől és ezek közül tizenketten hatva estek le az utca kövezetére, hárman sérüléseket szenved­tek. Hogy többen is elveszítették-e a szerencsétlen­ségnél az életüket, arra vonatkozólag a nyomozás eddig csak azt a pozitív adatot derítette ki, hogy az­­ áruház egyik alkalmazottja a tűzvész óta eltűnt. (Ez az alkalmazott tudvalevőleg Reichner Simon, a­kinek holttestét azóta megtalálták.) A nyomozás kü­lönben annak megállapítása céljából, terhel-e valakit a szerencsétlenség miatt felelősség, még folyamatban van. A jelentés végül megemlíti, hogy a múlt hónap­ban 14.718 idegen volt a fővárosban. Ezekből 12.743 szálában, 1975 magánlakásban lakott. *— (Fölhívás az osztrák katonákhoz.) A bécsi Arbeiter Zeitung cimű szociálista lap tegnapi számában egy érdekes cikk jelent meg, a cime: Föl­hívás a katonákhoz, azután következett egy nagy s­zeresség, majd tíz osztrák szocialista képviselő aláírása.­­Az történt ugyanis, hogy a cenzúra izgatást látott a cikkben s egyszerűen törölte, csak a címét és az alá­írását hagyta meg. A berlini Vorwärts-ből azonban mégis megtudjuk, mit tartalmazott a fölhívás. E sze­rint a cikkely így szól: Tovább kell szolgálnotok, pedig már végeztetek a háromévi szolgálattal. Miért kell tovább szolgálno­tok? Talán az ellenség a kapuk előtt áll, s háborús felhők tornyosulnak az égen ? Nem. Államunk kereté­ben csak az örökös szétbomlást látjuk, szét kell bom­­lania az osztrák-magyar dualizmus nevű szörny­­alkotásnak, bár a vezérlő államférfiak beteges törek­vése arra irányul, hogy a két állam összeegyeztethe­tetlen ellentéteit egy állami kötelékbe szorítsák össze. Az alárendeltség igájában vagyunk mi osztrákok mindnyájan Magyarországgal szemben, s ezt elvisel­hetetlen adók és kulturális visszafejlődés alakjában meg is kell fizetnünk. Sem a Lajtán innen, sem a Lajtán túl senki sem akarja ezt a közösséget, mely vérünkbe és pénzünkbe kerül, mindnyájan tirthatat­­lan gyűlöletet érzünk egymás iránt, s csak a Habs­­burg-dinasztia, a melynek hűséget esküdtetek, s csak az ő bizanti pribékjei azok, a kik titeket habozás nél­kül föláldoznak a bálvány módjára imádott nagy­hatalmi rémképnek. Mivel a bécsi udvar nem tudja magát rászánni arra, hogy engedje szétválni azokat, a kik egyáltalán nem illenek össze és együtt maradni nem akarnak, s mivel az államférfiak mindkét állam­ban sokkal tehetségtelenebbek és sokkal gyávábbak, hogysem teljesíthessék azt, a­mi történelmi szükséges­ség , mivel nem tudnak az állampénztár uraivá válni sem Ausztriában a politikai alkuszok, sem Magyar­­országon a piszkos vesztegetések segítségével,­­ ezért kell nektek, osztrák katonák, tovább szolgálnotok. "Nem a katonai szolgálat érdeke követeli ezt, mert hiszen ti jól tudjátok, hogy éppen e tekintetben mily fölösleges ez az intézkedés; tudjátok, hogy éppen ily időtájban a hadügyi kormányzatnak két évfolyambeli katonaság is elégséges. Nem, titeket csak politikai zálogul tartanak benn, mint a dinasztikus érdekek túszait, s a ti rovásotokra akarják a makacs magyar parlamenttől követeléseinek abbahagyását kicsikarni.­­ (Rablótámadás Esterházy Pál gróf ellen.) A pápa-ugodi hitbizományi uradalom tulaj­donosa, Esterházy Pál gróf, mint Pápáról jelentik, komoly veszedelemben forgott a minap. Szeptember 10-én este hét és nyolc óra között Marcaltőről lóháton ment haza Pápára, a midőn az Ihászi-puszta mellett, az akácosból két vándorló-legény rohant elő. Az egyik, körülbelül tizenhét-tizennyolc éves, barna arcú, ván­dor muzsikus formájú legény a gróf lovának kantár­szárát megragadta, míg a másik, ki negyvenöt-ötven éves lehetett, és fején gyűrött, fekete kemény kalapot­­viselt, oldalt támadta meg a grófot és lábát megfogva, a lóról akarta lehúzni. Esterházy gróf nem veszítve el lélekjelenlétét, a jobb kezében tartott lovagló­ostorával addig ütötte meg támadóját, mig az őt el­eresztette és lovát megsarkantyuzva, a lónak meg­ugrása következtében a kantárszárat tartó útonálló is kénytelen volt a szárat elereszteni, mire a gróf az útonállók kezei közül kiszabadulván, sebesen elvágta­tott és szerencsésen megérkezett Pápára. Esterházy Fái gróf uradalmi jószágigazgatója, Jakói Géza utján jelentést tett az esetről a szolgabiróságnak, mely a legmesszebb menő intézkedéseket rendelte el a tette­sek kinyomozására.­­ (A nagyváradi tüntetés.) Nagyváradról je­lentik: "Ehrenfeld Adolf nagyváradi szocialista vezért, a­ki a minapi utcai zavargás miatt az ügyészség bör­tönében ült, ma Halász Lajos dr. felebbezésére szabad­lábra helyezték.­­ (Betiltott ifjúsági gyűlés.) Az egyetemi ifjúság ma délután gyűlést akart tartani a technika kertjében s szándékát bejelentette a főkapitányságon. Rudnay Béla főkapitány azonban nem engedte meg a gyűlés megtartását­­ elutasító határozatát azzal okolta meg, hogy a teknika kertjében egyáltalában nem lehet többé gyülésezni, mert az előadást és vizsgálatot za­varja a gyűlés lármája. Vagy kétszázötven egyetemi hallgató mégis összejött délután hat órakor a teknika kertjében, de a mikor vezérük,­­Hoffmann Ottó meg­magyarázta nekik a főkapitány határozatát s csöndes távozásra kérte őket, szerteszéledtek. Csak mintegy nyolcvan elégületlen fiatalember maradt együtt, a­kik a Kossuth Lajos­ utcába vonultak s a Nemzeti Kaszinó előtt tüntettek. Pár percig fütyültek s kiáltoztak, de a­mikor nagyszámú rendőrség érkezett a kaszinó elé és Splényi Ödön báró rendőrtanácsos távozásra szólította fel a tüntetőket, a kis csoport nyomban szétoszlott. A ma elmaradt gyűlést, a­melyen az ifjúság a politikai helyzettel akart foglalkozni, holnap, kedden este hat órakor tartják meg a központi egyetem aulájában, a­hol rendőrségi engedelem nélkül gyülésezhet a fiatal­ság. Gyűlés után a diákok Petőfi-szobra elé vonulnak.­­ (Árvíz Ausztriában.) Turvisban, mint Grácból táviratozzák, tegnap óriás felhőszakadás volt, a mely elárasztotta az egész vidéket s elsodorta a vasúti töltést és a hidakat. Maga a város is veszede­­ lemben van s még tegnap két század katonaság ment oda. — Szalzburgi távirat jelenti, hogy a tegnapi heves hegyi zápor következtében a Salzach és mellék­folyói erősen megáradtak. A gasteini és Beckstein­­völgyben a víz elragadta a hidakat, a közlekedés Lend felé megszakadt. Lend fölött az országút tizenöt mé­ternyi területen beszakadt. Mittersil gátszakadás kö­vetkeztében víz alatt áll. A pinzgaui helyi érdekű vasút vonalát megszakította Unterdorfnál az árvíz és Brambergnél el is árasztotta. Taxenbachnál elsza­kadt a gát. A forgalmi akadály valószínűleg k­ét napig fog tartani. — Innsbrukkból jelentik, hogy a teher­forgalmat Lend-Gastein-Taxenbach-vonalrészen a szaleburg-wörigli vonalon az árvíz miatt előrelátható­lag nyolc napra beszüntették. A személ­y-podgyász­­gyorsáru-, illetőleg postaközlekedést átszállással, azaz átszállítással tartják fönn.­­ (Szocialista diákok gyűlése.) Mintegy százötven budapesti egyetemi hallgató és diákkis­asszony vasárnap délelőtt gyűlést tartott, a melyen az interparlamentáris konferencia itt időzött szocia­lista tagjai is megjelentek. Brüstlein Alfréd dr. svájci és Furnemont Leó belga képviselők fölszólal­tak a gyűlésen s a diákságnak a munkásmozgalmak­ban való hivatását magyarázták.­­ (A marseillei pestis.) Parisból táviratoz­zák: A Petit Párisien Marseilleből arról értesül, hogy a St. Mauront elővárosban újból két gyanús beteg­ségi eset fordult elő. Hír szerint a Szalvátor-kórház két ápolónője betegedett meg. — Rómából táviratoz­zák: Az egészségügyi tanács elrendelte az 1902-ben a pestis ellen történt intézkedéseiiek a marseillei pro­­venienciákra való alkalmazását. A Bud. Tud. jelenti: Tudvalevő, hogy az Adria földközi tengeri vonalának egyik legfontosabb kikö­tője Marseille, a­hol héten kint legalább három Adria­­hajó szokott megfordulni. Legutóbb a Szent László volt a marseillei kikötőben, menetrend szerint onnan Spanyolországba kellett volna mennie. Miután a spanyol hatóságok Marseilleből jövő hajók ellen tíz napi vesztegzárt rendeltek el, az Adria igazgatósá­gának rendelkezése folytán a Szent László nem ment Marseilleből Spanyolországba, hanem tegnap az egész­ségügyi intézkedések leggondosabb betartásával visz­­szatért az olasz és szicíliai kikötőkbe. Az Adria hajók ezentúl Genuából Marseille elhagyásával, egyenesen Barcelonába és Valenciába indulnak és csak vissza­felé fogják érinteni Marseille kikötőjét, úgy hogy a vesztegzárt ilykép elkerülve, az áruforgalom érdekei kellőleg meg tesznek óva. Ez intézkedés érvényben marad mindaddig, míg Marseille járványmentessé nem lesz, vagy míg a körülmények esetleg más mó­dosítást nem fognak követelni.­­ (Dadog­ok g­yógyító tanfolyama.) A Skultéty Lajos tanár vezetésével a piaristák főgim­náziumában lévő és a székesfővárostól segített da­dogok gyógyító tanfolyamának folytatólagos kurzusa e hónap 21-én kezdődik. E tanfolyamra szeg­énysorsú és fővárosi illetőségű tanulókat díjmentesen is föl­vesznek. Jelentkezni naponkint tehet a délutáni órák­ban Skultéty tanárnál, a József-körút 15. számú há­zában.­­ (A hamis aranygyűrűk.) Az Országos Zá­logkölcsön-Intézet József-körúti fiókjában, mint je­lentettük, szervezett hamisító-banda tömérdek arany­nyal befuttatott rézgyűrűt zálogosított el, a­melyekre a próbát is ráhamisította. A hamisítók közül még szombaton elfogták Jan­asek Rudolfnét, Krausz Li­­pótot és Krausz Margitot, a­kik a hamis ékszert a zálogházba vitték. A banda fejét, Janasek Rudolf el­­züllött ékszerészt a detektívek tegnap este fogták el Szabolcs­ utca 38. számú lakásán.­­ (Szerencsétlenség­ egy vadászaton.) Nagyváradról táviratozzák nekünk: Tisza István gróf fia, ifjabb Tisza István, a ki most tett érettségit, ma Geszten Keglevics György és Miklós grófokkal vadászott. Tiz-tizenkét hajtófiú vette őket körül, a kik a vadat a vadászok elé terelték. A fiuk mohón les­ték a kilőtt töltéseket. Egy tizéves fiú két kilőtt töl­tést látott meg a földön Tisza István gróf lábánál. A gróf háta mögé sompolygott és föl akarta venni a töl­téseket, de e közben meglökte a fiatal gróf fegyverét, a mely eldördült s golyója a gyermek koponyájába fúródott. A gyermek szörnyet halt. A vadászatnak természetesen azonnal vége tett. Ifjabb Tisza István gróf bejelentette az esetet az ügyésziének. Ma délután törvényszéki bizottság ment a helyszínére.­­ (Vakok magániskolája.) Hauser J. L., a vakok budapesti intézetének volt tanára október 1-én a Király­ utca 78. száma alatt (II. emelet 14. ajtó) ma­gániskolát nyit vakok és gyengénlátók számára. Két csoportban elméleti és zenei oktatást nyújt az intézet mindkét nemhez tartozó növendékeinek. A beírás díja húsz korona, a tanítás díja hónaponkint húsz ko­rona. A tanítás díját félévenként előre kell megfizetni. Ha valamely növendék évközben lép be az iskolába, magánúton köteles magát előkészíteni, hogy a többi növendék haladását ne akadályozza.­­ (A Zsittvai-család.) Jelentettük a minap, hogy a pancsovai szőlőben halva találták a két Zsittvai-testvért. Rejtélyes haláluk dolgában vizsgála­tot indított a rendőrség, a­mely a következőket derí­tette ki: A Zsittvai-fiuk gyermekei voltak a város öreg tanítójának, a­ki tavaly halt meg. Zsittvai Jó­zsef tüzér, a­ki a minap temesvári ezredétől megszö­kött, Pancsovára érkezve, éjjel fölkereste özvegy anyját, a­hol már feltűnt gyanús viselkedése és elke­seredése. Másnap kiment a deliblati szőlőbe, a­hol az egyik telepen bátyja, Ödön felvigyázó volt és ott a késői esti órákban, séta közben rálőtt öcscsére, kit a golyók halálosan megsebesítettek, majd maga ellen fordította fegyverét és szíven találva, holtan esett össze. Ödön nagy sebével bevánszorgott lakásába, a­honnan bevitték a kórházba és ott egynapi szenvedés után meghalt. A gyilkos és öngyilkos testvér szörnyű tettének okát nem tudni, semmiféle írást nem ha­gyott hátra.­­ (Megfagyott turista.) Bécsből jelentik: Alchorn bécsi pékmester a minap Lechner Rudolf bécsi turistával kirándult a Slochschwab-ra. Útközben hóvihar támadt, úgy hogy a turisták nem bírtak to­vább menni. A fáradságtól összeroskadtak a hóban és csak később talált rájuk a turista-menedékház egyik őre. Alchorn akkorára már megfagyott, Lechnert azonban sikerült levinni a menedékházba és ott életre keltették.­­ (Élet a halottaskocsiban.) Kitett gyer­meket találtak ma a Rókus-kórházban, nem minden­napi körülmények között. A kórház kocsisa kora reg­gel be akart fogni az udvaron álló halottszállító ko­csiba, a­mikor elfojtott gyermeksírást hallott a kocsi belsejéből. Fölnyitotta a komor alkotmányt s batyut talált benne, a melyben két-háromhónapos fiacsecsemő rugdalódzott. A gyermek nagy szalvétába volt gön­gyölve, a melyben B. T. monogram van. A szalvétára cédula volt tűzve, a melyen utolsó anyai bucsuzás­­képpen ez van irva: Anyád nevenapján születtél. G. B. A talált gyermeket a rendőrség 3 Fehérkereszt-lelenc­­házban helyezte el.­­ (Vizbefuladt lakodalmasok.) Nagy sze­rencsétlenség történt, mint Zomborból jelentik, a Titel közelében levő Zsablya község határában. Doszics Milivoj zsablyai legény a minap tartotta eskü­vőjét Kátyon Tosics Szávetával. Az esküvő után a fiatal pár nagy násznéppel eltávozott a menyasszony lakásáról, hogy Zsablyára menjenek. Útközben a Ti­szán is át kellett kelniök s a lakodalmas nép a kocsik­kal együtt elhelyezkedett egy rozoga kompon. A mi­kor már a folyó közepén voltak, a lakodalmas népet kisérő dudás belekezdett egy nótába. A duda hangjá­tól a lovak megbokrosodtak s Périty Jócó lovai a kompról beugrottak a Tiszába, magukkal rántva a ko­csit és rajta ülőket. A nagy sikoltozástól megijedt a többi ló is, úgy hogy Mikovics Arzén és Rádics Dusán lovai is beugrottak a Tiszába. A dereglyéhez csatolt csolnakon rögtön megkezdték a mentést; a menyasz­­szonyt és a vőlegénynek két nőrokonát sikerült is megmenteni, ellenben Doszics Milivoj, a vőlegény, Mikovics Arzén, Stahles Stéva, Stakics Darinka, Po­­povics Kató és Kidiszárovics Miléva a víz alá merül­tek, mielőtt kimenthették volna őket. A lovak a ko- 9

Next