Budapesti Hírlap, 1903. november (23. évfolyam, 300-329. szám)

1903-11-08 / 307. szám

14 BUDAPESTI HÍRLAP, (307. sz.) 1903. november 3.­ ­ ■—--------------------------------------------------------------------------­Don Karlosz szerepét énekli. Szerdán ifjúsági elő­adásként Hunyadi László­t adják elő bérletszünetben, mérsékelt helyárakkal. Csütörtökön A ködkirály,­­A csavargó és királyleány kerül színre. Pénteken nincs előadás. Szombaton új betanulással A nürn­­s­ergi mesterdalnokok van műsoron. Vasárnap A wind­­sori víg nők kerül színre, részben új szereposztással. A Vígszínház­ban a jövő héten is minden este a­ Csodagyermek kerül színre. A bohózatot eddig folyton zsúfolt házak előtt adták. Csütörtök délután ifjúsági előadás keretében Szigeti Józsefnek egy régi népszimnüvét, az Okos bolond­ot mutatják be. A Hepszinháiban szombaton mutatják be a ne­gyedik eredeti darabot ebben a szezonban: Barna Izsó, Nyarai Antal és Balla Miklós Senki című ope­rettjét. A rokokó-világban játszó darab női főszerepét­­hüry Klára kreálja; szerepel az egyik szerző, Nyarai is, kiváló szerephez jutott azonkívül Szirmai Imre és­­Kápolnay Irén. A Magyar Színház személyzete most Sztojano­­tsics Jenő és Fálk Rikárd A kis kofa című operett­jére, készül. A darabot a színház teljesen új és fényes kiállításban mutatja be. Az első fölvonás Atén egyik terén játszik, s a mozgalmas utcai élet középpontja szép Frine, a tempevölgyi kofa. A második fölvonás Praxitelesz szobrász nyári lakában, a harmadik az areopág előtt történik, egy kacagtató törvényszéki tárgyalás keretében, a­melynek Sziklai Kornél és­­Ráthonyi Ákos a főalakjai. A darab főszereplői Ke­leti Juliska, Komár Berta, Sziklai, Ráthonyi, B. Szabó József, Fenyéri, Gömöri, Keltai, Giréth, Far­kas, Irányi. A kis kora bemutatóját a jövő hétre tervezi az igazgatóság. A Magyar Színháznak két jubiláris előadása lesz a héten: hétfőn a Tavasz kö­rül szinte huszonötödször, vasárnap este pedig a Bratostót-ot játszszák százhuszonötödször. A Városligeti Színkör­ben vasárnap lesz a szezon két utolsó előadása. Délután is, este is A molnár és gyermeke kerül szinte félhelyárakkal. * (Operaházi.) Erkel Ferenc születésnapjának emlékére ma Bánk bán­t adták az Operaházban. A gondos és szép előadást hálás elismeréssel fogadta a közönség, mely a színházat egészen megtöltötte. Kü­lönösen sokat tapsoltak Krammer Teréz asszonynak, a­ki Melindát énekelte. Flattné asszony, Prevost, Nej' Dávid, Takács, Dalnoki és Szendrői énekelték a többi szerepet. .. (Wlassics Gyula búcsúja.) Wlassics Gyula levelet intézett a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsához, melyben a tanács odaadó és lelkes támo­gatásáért köszönetet mond. Az Országos Tanács no­vember 6-án tartott rendkívüli ülésében elhatározta, hogy Wlassics Gyula iránti hálájának jegyzőkönyvben ad kifejezést, és a­ volt miniszternek nagylelkű párt-* fogásáért külön átiratban is köszönetet mond. Wlassics Gyula az Országos Képzőművészeti Tanácshoz is meleghangú búcsúzó levelet intézett. (Király-Szinház.) A Király-Színház tágas nézőtere majdnem kicsinynek bizonyult annak a nagy közönségnek, a­mely Kuszka Jenő és Martos Ferenc Aranyvirág-jinak ma esti második előadását végig­­élvezte és végigtapsolta. Az a néhány, alig észreve­hető ingadozás, a­mely a bemutató előadás izgalmai között természetes volt, ma estére szabatos, nyugodt biztossággá erősödött. És a közönség, a­melyet a szín­­ház és darab tegnapi kettős bemutatóján a sok meg­lepetés jóformán zavarba hozott, ma már nyugalma­sabb gyönyörűséggel élvezte a pompás előadást, a gyönyörű zenét, az ötletes szöveget. Fedák Sári min­den táncát, mókáját, énekét viharos taps követte, a­mely különösen az első felvonás gyönyörű fináléja után tört ki elemi erővel. Szamosi Elza szép éneke, Ferenczy Károly szeretetreméltó humora, Szent­­­filörgyi Györgyike ügyes tánca is nagyon tetszett. A közönség minden áron látni kívánta a szerzőket, a­kik helyett azonban a rendező mondott az ovációért köszönetet. Nagy elismerés illeti még a kórus névte­len apró harcosait is, a­kik pompásan megállták helyüket. Mondják, hogy az Aranyvirág muzsikájá­ból huszonnégy óra alatt három kiadás fogyott el. .Vajjon van-e a nagy sikernek ennél kézzelfoghatóbb bizonyítéka ? * (A Szabad Egyetem.) A Szabad Egyetem novemberben megnyíló első hatheti szakaszának tár­gyai a következők: Schaffer Károly dr.: Az idegrend­szer és működése. (Minden hétfőn, november 9, 16, 23, 30, december 7, 14.) Pasteiner Gyula dr.: Az épí­tészet. (Minden kedden, november 10, 17, 24, decem­ber 1, 15, 22.) Kmety Károly dr.: Fontosabb kérdések a magyar közjogból. (Minden szerdán, november 11, 18, 25, december 2, 9, 16.) Cholnoky Jenő dr.: Az Alföld. (Minden csütörtökön, november 12, 19, 26, december 3,1­0, 17.) Beöthy Zsolt dr.: Petőfi és Arany kora. (Minden pénteken, november 13, 20, 27, decem­ber 4, 11, 18.) Marczali Henrik dr.: A nemzetiség a történetbölcselet előtt. (Minden szombaton, novem­ber 14, 21, 28, december 5, 12, 19.) Minden hallgató ez előadás tárgyáról rövid összefogó ismertetést kap. .!Az előadások rendes hallgatására az egyetemi kvesz­túrában (Egyetem-tér, központi egyetem) belépő jegy váltandó, melynek ára egy-egy, hat előadásra terjedő tanfolyam után egy korona; az első előadáson azonban vendégképp is szabad megjelenni. Jegyek minden előadáshoz az előadás előtt is kaphatók az előadás terme előtt. A Szabad Líceum tagjai tagsági jegyük révén látogathatják az előadásokat. Az előadásokat rendszerint a központi egyetem kupola-termében tartják. * (A Király-Színház műsora.) A Király- Színház igazgatósága a következő kommünikét adja ki. A Király-Színház első hete Kuszka Jenő és Mar­tos Ferenc operettjével, az Arany virág­gal van tele. A tegnapi megnyitó-előadás jó híre egyszerre bejárta az egész fővárost, úgy hogy a mai nap folyamán a Király-Színház jegyeladó pénztárai állandó ostrom­nak voltak kitéve. A ma esti második előadáson még fokozódott a siker; a közönség valósággal elhalmozta tetszésének jeleivel a szerzőket, folyton tapsolta a szí­nészek közül régi kedvenceit és új ismerőseit, Fedák Sárit, Vécsey Gézát, Gyöngyi Izsót és Ferenczy Ká­rolyt, valamint a­ tegnap este feltűnt fiatal énekesnőt, Szamossi Elzát. A színház arcitektúrája és berende­zése is általános dicséret és csodálat tárgya, az apróbb hiányokat, a­melyeket az igazgatóságnak csak a közön­ség megjelenésével lehetett konstatálnia, például azt, hogy a magas földszint némely székéről nem lehet eléggé jól látni a színpadot, sürgősen ki fogják javí­tani, úgy hogy a jövő héten már ez ellen se legyen senkinek panasza. Az Aranyvirág az egész jövő héten mindkét vasárnap délután és este is műsoron marad. Fedák Sári készséggel vállalkozott arra a fárasztó feladatra, hogy a holnap délutáni és esti előadáson eljátszsza a darab főszerepét. Holnap, vasárnap dél­után érvényes jegyek nov. 1. délutáni előadás bélyeg­zővel vannak ellátva. A holnap esti előadásra pedig azok a jegyek érvényesek, a­melyeken harmadik elő­adás bélyegző van. * (Hangversenyek.) Steiner Irén zongora­művésznő, ki tavaly a Nemzeti Konzervatórium egyik hangversenyén Szendy Árpád zongoraversenyének mű­vészi előadásával feltünést keltett és azóta külföldön is nagy sikerrel hangversenyezett, hétfőn, november 30-án, a Royal-szálló termében zongora­estet rendez. — Walle-Hausen Dagmar norvég zongoraművésznő, Leschetitzky tanítványa csütörtökön, november 26-án a Royal-szálló termében zongoraestet rendez. — Sauer Emil zongora­estéje szerdán, november 11-én este nyolcadfél órakor lesz a fővárosi Vigadó nagytermé­ben. — A Kubay-Popper vonósnégyes második ka­mara­estéje pénteken, november 20-án lesz a Royal­­szálló termében, Ripper Alisz zongoraművésznő és May-Münster Kornélia operaénekesnő közreműködé­sével. — Bond Alesszander dalestéje­ hétfőn, novem­ber 9-én lesz a Vigadó nagytermében Maximo­vics Szilárdné zongoraművésznő közreműködésével. * (Vidéki színészet.) Aradon Zilahy Gyula társulatánál a jövő héten K. Hegyesi Mari fog ven­dégszerepelni a Fedora, Denise és Stuart Mária cím­szerepében. Zilahy kitűnően szervezett társulatát az aradiak lelkesen pártolják, estéről-estére zsúfolt ház előtt folynak le az előadások. Legközelebb bemutatják Zichy Géza gróf Roland mester című operáját. Lohengrin is műsoron van.­­ A kecskeméti városi színházban a minap mutatták be nagy sikerrel Gorkij Az éjjeli menedékhely című drámáját. A főszerepeket Makó Aida, Keresi Guszti, Latabár és Almásy játszották. * (A Nemzeti Szalon) igazgatósága elhatá­rozta, hogy az őszi kiállítást, mely igen nagy látoga­tottságnak örvend, nyitva tartja egészen csütörtökig. Ezután nyomban hozzáfognak Ferenczy Károly kol­lektív kiállításának a rendezéséhez, a­melynek novem­ber 19-én lesz az ünnepies megnyitása. * (Tudományos élet.) A Magyar Tudományos Akadémia második osztálya november 9-én, hétfőn délután öt órakor ülést, tart, melynek tárgya: Szendrei János levelező tag: A­ magyar viselet történeti fej­lődése című székfoglaló értekezése. A nyilvános ülést zárt osztálygyülés követi.­­ A Természettudományi Társulat állattani szakosztályának tegnapi ülésén az előadók sorát Schwalm Amadé nyitotta meg, a tavi denevérről írott tanulmányát mutatta be. Mocsári­ Sándor a dongóméhekről tartott előadást. Fölemlíti, hogy eddig mintegy száznyolcvan faj ismeretes, Euró­pában harmincnyolc faj fordul elő s ezek közül ha­zánkban huszonnégy. Nagy szerepük van a növények megtermékenyítésében s ezért az angolok mintegy harminc évvel több fajt vittek be Ausztráliába és Új- Zélandba, a­hol színruhájukat teljesen megváltoztat­ták. A harmadik előadó Csíki Ernő volt, a­ki Gangl­­bauer új bogárrendszerét ismertette. * (Felolvasás a déli sarkról.) A Magyar Földrajzi Társaság hétfőn, november 16-án este hat órakor az Uránia­ Színházban felolvasó ülést tart, a­melyen Borehgrevink Karsztcén hírneves norvég ku­tató utazó tart előadást délsarki expedíciójáról, száz­négy vetített, képpel. Borehgrevink 1998-ban vezetett Nevnes londoni milliomos könyvkiadó költségére a déli sarkvidékre nagy expedíciót, a­mely 1900-ig tar­tott. Az expedíció fő célja volt a Viktória-föld kikuta­tása. 1899 telén Borehgrevink számos kirándulást tett a Viktória-föld belsejébe és 78 fok 50 perc déli széles­ségig haladt előre, a­mely egyúttal a földnek az ember által elért legdélibb pontja. Borehgrevink expedíciója korszakot alkot a délsarki felfedezések történetében. Ez volt az első expedíció, a­mely a délsarki szárazföl­dön töltötte a telet és így olyan megfigyeléseket és ku­tatásokat végezhetett, a­milyeneket mindeddig senki­­ sem tett. A délsarki szárazföldről és annak természet-­­­rajzi viszonyáról Borehgrevink oly nevezetes és gaz­dag fölvilágosító adatokat hozott, a­melyek e jégborí­­­­tott földrészről is föllebbentik a fátyolt. Ez annál na­gyobb elismerést érdemel, mert a délsarki expedíció még sokkal nagyobb veszedelemmel és nélkülözéssel jár, mint az északsark­. Borehgrevink most expedíció­jának nevezetes tudományos eredményéről Európa fő­városaiban előadásokat tart. A minap tartott előadást Berlinben is a közönség oly rendkívüli érdeklődése mel­lett, hogy előadását többször meg kellett ismételnie. Borehgrevink budapesti előadására jegy az Uránia­ Színház pénztáránál november 13-ától kezdve kapható. * (Az Aranyvirág zenéje.) Bird Ferenc és testvére kiadta a Király­ Színház nagysikerű újdon­ságának, Kuszka Jenő Aranyvirág című operettjének szöveges zongorakivonatát. Ez az első magyar operett, mely így a maga teljességében kerül a közönség elé. A százhuszonnyolc oldalas, ízléssel kiállított, kötetnek az ára tíz korona. Azonkívül megjelentek külön két­­ füzetben az Aranyvirág legszebb énekszámai­ is. A bemutató lelkes, nagy sikeréből ítélve, Kuszka Jenő­nek ez az újabb műve csakhamar éppoly népszerű lesz, mint a diadalmas Bob herceg. A hangjegyek első két kiadása tegnap, a bemutató napján kelt el. * (Új Idők.) Tömérdek érdekes illusztrációval, a­mely a hét eseményeit tárgyalja, és gazdag, válto­zatos szépirodalmi tartalommal készült az Új Idők e heti száma. Az új kormány tagjainak képmását, a Diák­otthonból hat képet, Eadrusz alakját, a­hogy utolsó útja előtt, a ravatalon megpihen, eredeti és fordított regényfolytatást, novellát Malonyay Dezső­­től és Wolfner Páltól, könyvismertető cikkeket Igric tollából, egy érdekes ismertetést a Tisza-család asz­­szonyairól, a­melyet Vayk irt és a mindig vidáman, szellemesen csevegő Horkaynét találja benne az olvasó. * (Magyar Tanügy.) Lázár Béla dr. tanügyi hetilapjában Berzeviczy Albert miniszter kultúrpoli­tikáját a miniszter régi munkatársa, Verédy Károly dr. székesfővárosi tanfelügyelő behatóan ismerteti. Sarudy György a reáliskolai latin tanításról kezd becses cikksorozatot. Hazai és külföldi hírrovatai, a szokott elevenségükkel s megbízhatóságukkal tűnnek ki. Előfizetési ára egy évre 8 korona, mely összeget a­­ kiadóba (Kerepesi­ út 54.) kell küldeni. * (A Szent László-Társulat) középponti vá­lasztmánya november 6-án a középponti papnevelő­intézet dísztermében Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök elnöklésével ülést tartott, melyen Zichy Nán­dor gróf, Balogh Sándor, Steinberger Ferenc apát, Németh Péter, Bondala Mihály, Szentiványi Zoltán, Krisztinkovich Ede,, Borszéki Soma és mások fölszó­­­lalása és Furt Iván , titkár javaslatai alapján elintéz­ték a segítségkérvények ügyeit. A bukaresti magyar iskola virágzásáról szóló elnöki jelentést örvendetes tudomásul vette a választmány. Végül kiosztották a rendes karácsonyi segítségeket. * (A Könyves Kálmán zeneműtárának) most jelent meg a negyedik, ötödik és hatodik kö­tete. E zeneműtár célja, hogy a magyar családok számára hozzáférhetővé tegye a zeneműveknek egész­­ hosszú, összeválogatott sorát, a­melyet ha külön-kü­­­lön akarna megszerezni a publikum, a Zeneműtár­­ árának háromszorosé­t-négyszeresét kellene hogy ki-­ fizesse érte. És­pedig egyszerre, míg a Könyves Kál­mán műkiadó részvénytársaság módot nyújt mind­ derűdnek arra, hogy a tíz kötetből álló Zeneműtár­ árát, 100 koronát, három koronás havi részletekben, fizesse meg. A legújabban megjelent három kötet külföldi operetteket, táncokat és magyar ábrándokat tartalmaz. Az operettek között már ott van a Drótos-, tót és a táncok között a Cake walke. Megrendelhető a kiadó Könyves Kálmán részvénytársaságnál (Bu-­­dapest, Nagymező­ utca 37—39.). KÖNYVESHÁZ. A kötelező szavazás. Politikai tanul­mány; irta ifjabb Vutkovich Sándor dr., a pozsonyi jogakadémia tanára. Manapság, midőn a választási törvény reformja nyilván a levegőben van, midőn írók és politikusok a választói jog kiterjesztését, a választókerületek ok-­ szerű beosztását s a szavazás módjának megváltoz-­ tatását követelik, e törekvéseket kiegészítőleg szűk­,­ségképp előáll a kötelező szavazás kérdése is. Nálunk, még új, sőt első pillanatra idegenszerű e kérdés,­ mert hiszen ki gondolna arra, hogy a magyar vá­­­lasztó­polgárt kényszerítő eszközökkel is kötelezni­ lehessen szavazati jogának gyakorlására. Külföldön azonban már nemcsak hosszabb idő óta foglalkoznak ez eszmével,­ de­ több államban meg is valósították azt. A kötelező szavazás követelése először a francia forradalom alatt merült föl, de ekkor Franciaország­ban még nem volt gyakorlati eredménye, hanem csak más államokban, a­melyek francia befolyás alatt ál­­­lottak­, 1875-ben mindazáltal a szenátorok válasz-; tásánál birság terhe alatt tették kötelezővé a szava- ; zást a Conseil municipal-tól küldött megbízottakra nézve. Nagy sikerrel van behozva a kötelező szavak­­zás Svájc több kantonában; legnevezetesebb azon­ban e téren az, 1893. évi belga alkotmányrevizió, mely alkalommal Belgiumban e reformot teljes mértékben.

Next