Budapesti Hírlap, 1904. augusztus (24. évfolyam, 212-240. szám)

1904-08-12 / 223. szám

1904. augusztus 12. BUDAPESTI HÍRLAP. (223. sz.) gránátokkal lőnek a városba. A Mongolia nevű kórház­hajó kiséri az orosz hajóhadat és nőket,­­valamint gyermekeket szállít. Csifu, aug. 11. A Porti Artúrból érkezett Recsitelli nevű orosz torpedóautót a k­ínai tengernagy kérésére lefegyverezték. Hir szerint a Baján kivételével az összes nagy orosz hadihajók elhagyták Port- Arturt, miközben a japánokkal nagy távolságban ■lövéseket váltottak. . .. Berlin, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Az itteni japán követség megerősíti az orosz flotta kitörését a port-arturi kiköt­őből. A tengeren azután heves csata fejlődött, a­melynek eredménye még isme­retlen. Csak annyi bizonyos, hogy az orosz flotta egy részét visszaverték a kikötőbe. Port-Artur ostroma, London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Tokióból határo­zottan megcáfolják azokat a híreket, hogy a japánok Port-Arturnál nagy veszteséget szenved­tek. Azt mondják, hogy ezek a veszteségek csak az oroszok képzeletében vannak meg. London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A kínai flotta pa­rancsnoka, Sah tegnap Minaotam­ból Csifuba érkezett és azt mondja, hogy az ágyúzás, a­mely hétfőn éjjel hallatszott, Port-Arturban történt és szerdán délután még megújult. A Kazina gőzös, a­mely Csifuba érkezett, azt mondja, hogy Csifutól nyugatra harminc mérföldnyire japán hadihajót látott, a­mely nyilván felderítő szolgá­latot teljesített abban az irányban, a­honnan az ágyúzás hallatszott. London, aug. 11.­­ (Saját tudósítónktól.) A Port-Artur körül folyó ostromról a Daily Chronicle tokiói levele­zője levélben arról értesíti a lapját, hogy a japá­nok a döntő ostromot a vár ellen, a­melyet bár­mikor bevehetnének, azért halasztják el már he­tek óta, nehogy Kuropatkin hadserege a vár el­este után azonnal Karbinba vonuljon vissza és ezzel megakadályozhassa, hogy a japán egyesült seregek Liaojang körül döntő csatát vívjanak Kuropatkinnal. Ezt a két eseményt egy időben akarják elérni, a­mivel ezután a háború első szaka befejezést nyerne. A lap levelezője azt írja, hogy ezt a hírt táviratban akarta elkül­deni, de a japán cenzúra a táviratot nem továb­bította. London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Kató brüsszeli ja­pán követ, a­ki a tokiói államférfiak teljes bizal­mát bírja, a Daily Telegraph jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a háború első szaka Port- Artur elestével és Kuropatkin visszavonulásával Karbinba véget fog érni. Mielőtt az oroszok újra támadóan léphetnének föl, több hónap fog el­múlni s a hatalmaknak bőven lesz idejük arra, hogy a hadviselő felek kibékítését megkísértsék. Japán körökben erősen bíznak abban, hogy Oroszország nem akarhatja, hogy a háború évekig elhúzódjék. A mandzsuriai harctér. Paris, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Matin pétervári­­távirata szerint Liaojangból az a jelentés érke­zett, hogy Kuropatkin föladta nankiangsingi hadállását és a csapatokat sürgősen visszavonta Liaoj­angba. London, aug. 11. . (Saját tudósítónktól.) A helyzetben Liao­jang körül még mindig nem történt fontosabb változás. A Daily Telegraph egy távirata sze­rint Liaojangtól keletre szakadó eső esett, de azóta az idő ismét kedvezőbbre fordult. Az oro­szok Amping környékét még mindig erős csapa­tokkal tartják megszállva és ugyanott gyors­tüzelő ágyukkal is rendelkeznek. A robbantások, a­melyek Kuroki főhadiszállásában Amping felől hallatszanak, azt jelentik, hogy az oroszok pozícióik megerősítésére sziklákat robbantanak. Azok az orosz csapatok, a­melyek Kuroki útját Mukdenbe elállották, szintén egyre nagyobb erő­sítéseket kapnak. A Daily Mail jelentése szerint­­Mukden körül óriás orosz csapatok vannak. Az orosz csapatok szállítása most sokkal gyorsab­ban történik, mint­­bármikor a háború kezdete óta. Mukdentől északra nincsenek japán csapa­tok. Délre Mukdentől huszonöt mérföldnyire erős japán haderő van, Kuroki főereje pedig Liaojangtól keletre áll. Berlin, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Béri. Tgbl. pétervári távirata szerint a japánok Mukdentől hatvan kilo­méternyire nyolc hidat vernek a Tah­ibón. Hir szerint a japánok csunguzok segítségével Mukden és Helin között föl akarják robbantani a vasúti hidat.­­­­ Köln, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) "A Köln. Ztg. pétervári távirata szerint Liaojangból azt jelentik, hogy a japá­nok, a­kiknek nincsen elég katonájuk, Koreában to­boroznak katonákat. Eddig ötszázezer katonát (?) to­boroztak. Nincsvangból a japánok ismét eltűntek. Azt hiszik, hogy a japánok meg akarják kerülni az oroszokat. A Liaoho partján keletre japán csapatok állanak, a­melyek hír szerint az oroszokat tőrbe akar­ják csalni. Tagadhatatlan, hogy a kínaiak inkább a japánokkal tartanak, mint az oroszokkal. A japánok továbbra is nehéz ütegeket vontatnak az orosz pozí­ciókkal szemben. A japánok kísérlete, hogy az oroszo­kat keleti hadállásaikból kikergessék, eddig nem si­került. A japánok azon a ponton vonják össze főere­­jüket. Az Oroszországból most érkezett csapatok ki­tűnőek. London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Az Expresz niucsvangi távirata szerint úgy az orosz, mint a japán csapatok között egyes epidémiákon kívül a trópikus időjárás mellett a sárgaláz is pusztít. Sok katona napszúrást kapott. Ilyen körülmények közt a japánok és oroszok, a­kik a sebesültek és betegek ápolásában mindig kész­séggel segítik egymást, nem rendelkeznek elég kórház­zal a sebesültek befogadására. Az oroszok sebesültjei­ket Szibérián át hazaküldik, míg a japánok a Vörös­kereszt­ Egyesület két nagy szállítóhajóján és más ha­jókon Hirosimába viszik a sebesülteket és betegeket, másokat pedig Dalaiban, Zakuranban, újabban pedig Nincsvangban helyeznek el. A japánoknak Hiruzi­­mában négy nagy kórházuk van. Külön kórház van a járványos betegek részére, külön a sebesülteknek és külön kórház az épülőfélben levő betegeknek. A főor­vos 370 emberből álló személyzettel rendelkezik, a­kik között 28 orvos van. Jelenleg 1368 beteg van Hirosi­­mában, közöttük 878 sebesült és 400 epidémiás beteg. A halálozások százaléka az utóbbiak között igen kicsi. Az oroszok Koreában. London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Orosz csapatoknak Line­­vics tábornok vezetésével történt újabb betörését Koreában sem itt, sem Tokióban nem tekintik fonto­sabb eseménynek. Mindössze annyi történt, hogy két, egyenként husz­lovasból álló csapat kedden megjelent a Genzánba vivő útán, de a japánok tüzelésére csak­hamar visszavonultak. Később azután kétszáz kozák megjelent Tokienben, de csakhamar ismét elhagyták a helységet, miután a japán csapatokkal néhány lövést váltottak. Németország viselkedése. London, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Tokióban nagy aggodal­mat okoz Németország viselkedése. Oda érkezett táv­irat szerint a német császár legutóbb Potsdamban a diplomaták fogadásakor a japán követet ignorálta, ellenben az orosz katonai attasét megszólításával tün­tette ki. A Thea, Fétervár, aug. 11. A Novoje Vremja jelenti Vladivosztokból tize­dikéről . A kobozmányi bíróság kijelentette, hogy a július 16-án éjjel elsülyesztett Thea nevű gőzös rako­­mányostól­­ törvényes kobozmány volt. A gőzöst egy japán társulat március 25-ike óta bérelte ki kilenc hónapra s a japán kikötők között közlekedett és az összes japán kereskedelmi hajóknak nyújtott kedve­zést élvezte. Ezzel azonban egyszersmind semleges jellegét is elvesztette. A balból álló rakomány ellensé­ges tulajdon volt. Az angol külügyminiszter beszéde, London, aug. 11. A felsőház mai ülésén Riport márki kérdésére válaszolva Lansdourne márki külügyminiszter ki­jelenti : Kérdést tettek 1. az orosz önkéntes hajóhad ha­jóinak a Dardanellákon való áthajózása tárgyában, 5 2. Utalt Kipon márki arra a módra, a­melyen az orosz kormány először kezelte a hadicsempészáruk kérdé­sét és 3. érintette Kipon azt a módot, a­melyen az orosz kormány bizonyos semleges hajókkal, nevezete­sen a Knight Commanderrel elbánt. A­mi az ön­kéntes flottát és a Dardanellákon való áthajózást il­leti, a ház tudja, hogy a kormány miképpen fogja föl ezeket a kérdéseket. Kifejtettük, hogy nézetünk szerint e flotta hajói nincsenek jogosítva a Dardanel­lákon mint hadihajók átmenni és minthogy mint kereskedelmi hajók mentek ott át, ennélfogva nem voltak jogosítva hadihajók alakjában föllépni és be­lenyúlni a semleges kereskedelembe. A­mennyiben a Peterszburg és a Szmolenszk áthajózásából keletkezett incidensek jönnek tekintetbe, azt hiszem, hogy el­mondhatjuk, hogy ez az ügy kilépett akut stádiumá­ból. Azt halljuk most, hogy a két hajónak küldött uta­sítás, hogy hasonló lefoglalásoktól tartózkodjanak, el­érte rendeltetése helyét. Fölteszszük ezért, hogy to­vábbi lefoglalás nem, fog történni. Az önkéntes flotta más hajóinak a Dardanellákon való átkelését illetőleg azt hiszem, hogy az erre vonatkozó hírlapi jelentések lényegileg helyesek. A feltételek előadása, a­melyek­hez a török kormány ragaszkodik, megfelel a tények­nek. Úgy látszik, hogy a török kormány azt a hivata­los nyilatkozatot eszközölte ki az orosz kormánytól, hogy ezek a hajók egész útjük alatt kereskedelmi lo­bogó alatt fognak hajózni és sem lövőszert, sem hadi­­felszerelést nem visznek magukkal és hogy nem fog­ják azokat cirkálókká átalakítani. A második és ko­molyabb kérdést illetőleg, mely arra vonatkozik, hogy miképpen kezelte az orosz kormány a hadi csempész­áruk ügyét, megjegyzem, hogy az orosz kormány e kérdésben szabályzatot bocsátott ki. Az orosz megha­tározás számos cikket foglal magában, a­mit termé­szetesen első tekintetre aggodalom nélkülinek tekin­tettünk és ez a kibővített meghatározás egy hivatalos nyilakozat kapcsán tétetett közzé, mely szerint a sza­bályzatban magában fölsorolt összes cikkek nemcsak hadicsempészáruk, hanem föltétlen csempészárunak tekintendők. Azok a cikkek, a­melyek bennünket kü­lönösen érintenek, a 8. és 10. alfejezetben vannak föl­sorolva. A 8. alfejezet mindennemű tüzelőszert csem­­pészárunak mond, nevezetesen a szenet, naftát, szeszt stb. A 10. alfejezet általánosságban mindent fölsorol, a­mi a tengeri, vagy szárazföldi háború folytatásához szükséges, úgymint a rizst, élelmiszert, lovakat, teher­hordó állatokat és más állatokat, a­melyeket hadi cé­lokra használnak, ha ezek a tárgyak az ellenség számláján szállíttatnak, vagy neki van­nak szánva. Ez a szabályzat magában véve vagy az a föltevés, hogy mindezek a cikkek feltétlen csempészárunak tekintetnek, nem lett­ volna oly komoly dolog, de midőn a szabályzatot a hivatalos nyilatkozattal együtt tettük megfontolás tárgyává, a dolog oly fontosnak látszott előttünk, hogy kötelessé­günknek tekintettük felhívni az orosz kormány figyel­mét a kérdés súlyosságára. Különösen utaltunk az élelmiszernek a feltétlen csempészáruk közt való fel­sorolására, a­miben Anglia oly jelentékenyen van ér­dekelve és hangoztattuk, hogy mindenféle élelmiszer­nek e cikkek közé sorozása igen komoly újítás. Kifej­tettük, hogy nem tekinthetjük magunkat kötelezet­teknek arra, hogy valamely kohozmányi bíróság dön­tését jogérvényesnek elismerjük, a­mennyiben azokat a jogokat, vagy a nemzetközi jognak más elismert elveit sértik. Ripon márki erre vonatkozólag azt kér­dezte, hogy e kérdésben ragaszkodik-e Grandilier lordnak 1870-ben kifejezett nézetéhez. Politikánk e kérdésben ugyanaz marad, mint akkor. Magyarok Boszniában. Szerajevó, aug. 9. Szeretjük hangoztatni mi magyarok, hogy meg­­kell teremteni azt a nagy Magyarországot,­a­melyben ne legyenek szertehúzó elemek, idegen nyelvű és gondol­­kozású néptörzsek, hanem olyan magyar emberek lak­ják, a­kik hatalmasnak és szabadnak akarják tudni édes hazájukat. Kétségtelen, hogy minden jó magyar ember előtt ez az ábrándkép lebeg, a­mikor hazája sorsáról esik szó. És hiszszük is, hogy ez az ábránd valóra válik. Rendületlenül bízunk a magyar faj szí­vósságában mindaddig, a­míg olyan helyre nem ve­tődünk, a­hol ezt a tarka személységet el nem tiporja a szomorú valóság. Ha például valaki azzal a szándékkal ül vonatra, hogy leutazik az okkupáti tartományokba megtuda­kolni, vájjon milyen az életük ott a magyar testvérek­nek,­­ nagyon elszomorító adatokra bukkan, még mi­előtt a kitűzött helyre ér. Még nem is hagyja el az em­ber az ország határát és a magyar szónak már hite sincs, a kisszámú magyar államvasúti tisztviselőkkel való érintkezést nem tekintve. Boszniai Bradican már a vasutas sem beszél magyarul és az utas olyan árvá­nak érzi magát, a­mikor erre a megdöbbentő valóságra bukkan. De menjünk csak lejebb Bosznia székhelyére, a tarka népségű Szarajevóba. Nézzük meg, mennyi itt a magyar, kidomborodik-e az, hogy Magyarország nem h­űberes tartománya, hanem társországa Ausztriának..

Next