Budapesti Hírlap, 1904. szeptember (24. évfolyam, 241-270. szám)
1904-09-11 / 251. szám
14 BUDAPESTI HÍRLAP. (251. sz.) 1904. szeptember 11. a katonáknak. Nem lehetetlen, hogy a kadét magához tért és valahol menedéket talált, de lehet az is, hogy összetépték a vadállatok. A katonák még most is kutatnak a hegyek között, de még eddig nem akadtak semmi nyomra. (Veszedelmes takarodó.) Hamburgból jelentik: Az altonai önkéntes mentők azon az estén, amelyen Altonában a német császár tiszteletére nagy takarodót rendeztek, körülbelül háromszáz balesetnél nyújtottak segítséget. A császár szemléje alkalmával, amikor még nagyobb volt a tolongás, ötven baleset történt. Hamburgban és Altonában mozgalom indult meg, hogy a balesetek dolgát szóba hozzák a birodalmi gyűlésen. Való ugyanis, hogy illetékes helyen kiadták azt a parancsot, hogy szükség esetén tűzi fecskendővel mérsékeljék a közönség tolongását. (Sikkasztás.) A Hernád utca 26. számú házában jó forgalmú tojásüzlete volt Fried Izidor budapesti születésű huszonnyolc éves kereskedőnek, aki a Herzog Gyula és társa nagybecskereki cégnek volt a bizományosa. Fried könnyelműen gazdálkodott az üzletben, úgy hogy megbízói sok pénzt fizettek rá a különben jó üzletre. A könnyelmű kereskedő eladta megbízó cégének lovát, kocsiját és a rendelkezésére álló 3500 korona készpénzzel megszökött. Minden valószínűség szerint Amerika felé vette az útját. A rendőrség a kereskedőt most mindenfelé körözteti. Fried Izidor magas termetű, barna ember. — (Szerencsétlenül járt automobilista.) ^Bécsből jelentik nekünk: Prohászka Henrik báró, szolgálaton kívüli őrnagy, a legkiválóbb osztrák sportemberek egyike, automobilon szerencsétlenül járt és a prágai helyőrségi kórházban meghalt. Prohászka báró néhány nap előtt automobilon Bécsből Prágába ment, de Prágától nem messze összeütközött egy parasztkocsival. Prohászka kiesett az automobilból, a paraszt kocsija alá került és súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek halálát okozták. (öngyilkos tanár.) Szombathelyről jelentik, hogy Kiss Rezső felsőlövői főgimnáziumi tanár főbelőtte magát és azonnal meghalt. Az öngyilkos tanár már napok óta nagyfokú idegességet árult el és minden valószínűség szerint pillanatnyi elmezavarában követte el végzetes tettét. — (Robbanás egy puskaporgyárban) Trautenauból táviratozzák nekünk. A Nackad és Bachman-cég puskaporrgyárában ma ismeretlen okból robbanás történt, amely a gyár egy részét romba döntötte; a cég egyik alkalmazottja meghalt. — (A kassai szocialisták.) Kassáról jelentik a Magyar Távirati Irodának. A kassai szociáldemokrata párt holnap délutánra népgyűlést hívott össze, melyet Váczy főkapitány betiltott, mert már a népgyűlésre szóló felhívás is osztályellenes izgatást tartalmazott. A vizsgálóbíró a felhívást el is kobozta. A gyűlés megtiltása miatt a szocialisták holnapra állítólag tüntetést terveznek. (Az anarkista.) Hírül adtuk a minap, hogy Páriában elfogtak egyAktinier nevű veszedelmes anarkistát.Az esetről újabban most a következő részleteket jelenti egy párisi távirat: Még január hónapjában történt, hogy az esztendőből Oroszország felé robogó expressz vonat egyik kocsija alatt egy fiatalembert találtak, aki egy különös szerkezetű ,függőágyban feküdt, amely kötéllel a kocsi fenekéhez volt erősítve. A fiatalember, akit rejtekéből előhúztak, Draganovszki Miklós orosz állampolgár volt, akit Vasszilisovnak is neveznek. A rendőrségen azt vallotta, hogy Tolsztoj tanítványa és egyetlen célja csak az, hogy mesterének tanait hazájában is hirdethesse. A különös módon való utazásról azt mondotta, hogy azért akart elrejtőzködni, hogy észrevétlenül juthasson be Oroszországba. A függőágy valóban igen ügyesen volt elhelyezve a fékek között. A rendőrség akkoriban nem tudott semmi rosszat sem kideríteni Vasszilizovról. Tizennégy napi elzárásra ítélték az utazás meg nem engedett módjáért, azután szabadon bocsátották. Most azután a véletlen Vasszilizovnak egy utánzóját juttatta a párisi rendőrség kezére. A múlt hónap huszonötödikéről huszonhatodikéra viradó éjjel ugyanis két rendkívül ittas ember bandukolt a Claude Bernard utcában. Minduntalan belekötöttek a járókelőkbe, akik végre is szóltak a rendőrnek. A két részeg embert bevitték a rendőrségre. Ott először lefektették őket, hogy aludják ki mámorukat. Másnap reggel a kihallgatás alkalmával az egyik embert, aki Popov-nak nevezte magát, szabadon bocsátották, a másikat azonban fogva tartották, mert sok mindenféle fegyvert találtak nála: revolvert, tőrt, amerikai vasgyűrűt. E veszedelmes holmin kívül a fogoly zsebében még három olyan levél is akadt, amelyeken egy anarkista klub pecsétje volt látható. A fogoly, aki körülbelül huszonhét évesnek látszott, azt mondotta, hogy ő Aktimer Szaniszló elektrotechnikus, lakásának címét azonban hamisan mondotta be. Amikor aztán később nagyon faggatták, előadta, hogy csak három nappal elfogatása előtt érkezett Párisba , Nancyból. A nyomozás azonban kiderítette, hogy Génfből jött. Ezek után a párisi orosz titkos rendőrség kezdte kutatni Aktinier kilétét. Rájöttek, hogy Aktinier épp úgy, mint Diaganovszki, már több ízben utazott a vasúti kocsi aljára erősített függő ágyban Franciaországból Oroszországba és mindannyiszor szerencsésen keresztül jutott a határon. Hogy mi volt utazásának célja, azt még nem sikerült kideríteni, lehet, hogy csak brosúrát vitt, lehet azonban, hogy még ennél is sokkal veszedelmesebb portékát. Aktinier egy honfitársa azt beszéli a Matin tudósítójának, hogy az ilyen kocsi alatt való utazás gyakrabban előfordul, mint hinnék, s az ilyen utazás nem is annyira veszedelmes, mint inkább szörnyű módon kényelmetlen. Akadtak emberit, akik ilyen módon utaztak Mandzsúriába és Kuropatkin katonáit elárasztották nihilista brosúrákkal. — (Kivándorlási zug’ügynökök.)A belügyminiszternek a kivándorlási zugügynökök felkutatásáról kiadott rendeletei, igen hatásosaknak bizonyultak: a hatóságok állandó megfigyelése folytán egyik zugügynök a másik után kerül hurokra. Szolnokról jelentik lapunknak, hogy Schlier József giládi (temes megyei) illetőségű kivándorlási ügynököt, aki brémai hajóstársaság érdekében működött, a szolnoki főkapitány letartóztatta és kivándorlásra való csábításért háromszáz korona pénzbírságra és harminc napi elzárásra ítélte, miután pedig Schlier nem fizette meg a pénzbírságot, összesen negyvenöt napi elzárással veszi el büntetését.. . (A meggyilkolt vasúti fékező.) Jelentettük, hogy Királyházán a minap ismeretlen gonosztevők meggyilkolták Riszt Antal vasúti fékezőt. Mint szatmári tudósítónk jelenti, a gyilkosok egyikét mar elfogták Bartos Vazul gödényházi mezőőr személyében. A gyilkos beismerte tettét, de vonakodik elárulni a !’»V*VjrAC'f á PCfC f — (Rendőri hírek.) Megszökött eráit. Néhány hónappal ezelőtt a lipótmezei őrültek házába csukták Glatz Ede, budapesti születésű, 29 éves magánzót, a kinek az a veszedelmes mániája,támadt, hogy minden embert ki kell pusztítania a világról. A minap Glatz Ede megszökött az őrültek házából s a péceli erdőben bujkált. Ma ráakadtak a kutató csendőrök s visszaszállították Lipótmezőre. — Öngyilkosság. Az éjszaka a Népszínház előtt levő parkban iparosnak látszó fiatalember főbe lőtte magát. Bevitték a Rókus-kórházba, ahol ma reggel meghalt. A nála talált írásokból megállapították, hogy az öngyilkos Elini Domonkos hentessegéd. — Körözött kereskedő. A rendőrség elfogató parancsot adott ki Grossmann Ignác harmincegy éves nős órás ellen, akinek az Izabella tér 6. számú házában volt üzlete Üzlettársától néhány ezer koronát elsikkasztott és megszökött. A sikkasztó zömök termetű, fekete szemű és bajuszú ember s állítólag Amerikába vitorlázott. Első biztosítóintézet katonai szolgálat esetére. C3. és kir. fensége József kir. herceg védősége alatt mint szövetkezet Budapesten, Váci-utca 34. sz. Fiúgyermekek legelőnyösebb biztosítása a katonai szolgálat költségeinek fedezésére, illetve ellátás céljából a nagykorúság idejére. Az intézet azonkívül célszerű és új módozatok mellett köt nyugdíj-, aggkori- és özvegyi-járadék biztosításokat is. Biztosítási tőke: 48 millió korona, biztosítéki alap 12 millió korona. Képviselők és ügynökök a legelőnyösebb feltételek mellett alkalmaztatnak. Belviágositás: Budapesten. Váci-utca 34. sz., I. em. 5. n..r.as... — Szőlőmosók Kertész Tódornál■ — Loden vadászruhák, köpenyek és gallérok 1 Veszély Istvánnál, IV., Váci-utca 9. — A Yost-gép írása kifogástalan, mert Yost nem szalagosirógép.Yost Írógép r.-t.Bpest,Newyork-palota. — Szabászat! tanfolyam. Werner Frida varró- és szabászat! iskolájában (Rottenbiller utca 62. sz.) a beírások folynak, az oktatás 15-én kezdődik. — A Balassa-féle ugorkatej minden arctisztátlanságot,, szeplőt, pattanást, mitesszert stb. biztosan eltávolít, de a bőrnek nem árt, hanem az arcot fehéríti, üdíti. Üvegje 2 K. minden gyógysz. és drogueriában. — Precíziós rajzeszközöket Kern, Richter, Riefler, vagy Klintz-féle gyártmány, gyári áraikon ajánl Calderoni és társa, Budapest, Váci utca 1. — Elegáns és ízléses férfiruhák készülnek Leitersdorfer D. és fia elsőrangú férfiszabóknál, cs. és kir. udvari szállítók, Budapest, Koronaherceg utca 6. sz. Nagy raktár angol szövet-különlegességekben. — Kitűnő találmánya, cs. és kir. szabadalmazott férfi alsónadrágaim itthon és külföldön nagy elterjedésnek és kedveltségnek örvendenek. Kaphatók nálam a föltalálónál és Magyarország összes nagyobb városaiban egy-egy elsőrendű fehérnemű cégnél eredeti gyári árban. Frisch Ignác, Budapest, Kerepesi ut 50. száma alatt. — A Magyar Folyam- és tengerhajós részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a rendes hajójáratokait Csongrád és Szolnok között, kis víz miatt további intézkedésig, megszüntette, úgy hogy ez év szeptember 11-én a fent említett vonalon esedékes járat már elmarad. Az említett vonal állomásain tehát ez idő szerint az összes személy- és áruforgalom szünetel. " 11* • B u s ido. Irta Bognár Mátyás dr. Budapest, szept. 10. Nitobe tokiói egyetemi tanár Bus ido címmel igen érdekes könyvet irt a japán letekről s művét német nyelven is kiadta. A tudós japán professzor könyve jeles kommentár a most folyó Orosz-japán háborúhoz, amelynek eredményeit nehéz megérteni a japán, nép-, lélek ismerete nélkül. A falui, a koreai és mandzsúriai csatákat, írja Nitobe, a mi atyáink szelleme nyerte meg. Ez vezette a mi kezünket és ez dobogtatta a mi szívünket. 1871 előtt a japán harcoló rend volt a szamurai és ennek kódexe, a Busido. Ebben voltak lerakva a lovagiasság alaptételei. De ne gondoljuk, hogy ez írott kódex volt, szakaszokba foglalva. Szájról-szájra szállt e lovagiasság igéje, apa adta a fiú szájába és Szent örökségül hagyta utódaira. Egy nem írott törvénykönyv volt ez, amelynek alaptörvényei a szívek mélyébe voltak vésve. Épp úgy, miként a költő írja: „Be van írva az erdők mélyébe, a csontok közé, az arc-redőkbe .". Miként a középkori lovagiasság összefüggésben volt a keresztény vallással, épp úgy a japán busido egyes tételei a buddhizmusból és sintoizmusból ered tek. E szerint nincs öröklött bűn, csakis öröklött jóság. "Az emberi lélek, az emberi szív az istenség képmása. A japán is azt tartja: Ismerd meg tenmagadat . . . — Nekünk az ország nem csupán föld, vagy talaj, a melyről kaszálunk, vagy a miből aranyat bánya,szunk. Ez szent lakóhelye az ősöknek és atyáink szellemének. A császár nem legfőbb szolgája az államnak, vagy pedig egy kulturnép oltalmazója. Ő az ég földi helytartója, kinek személyében a hatalom és az isteni jóság egyesül ... A busido szerint az értelem az etikai érzések alá van rendelve. Mert tudni és bajlódni egy és ugyanaz. Az emberi lélekben van egy világosság — az erkölcsi tudat — a mely megmutatja, mi a jó és mi a rossz. Ez a világosság, a mely az égből, az Istentől származik s mutatja a japánoknak a busido alapelveit. A lovag első kötelessége az önfeláldozó őszinteség és az igazságosság. Az őszinteség alatt értik azt az erőt, amely ha, hozás nélkül arra ösztönzi az értelmet, hogy egy bizonyos igazságos célért harcoljon és meg is haljon, ha kell. Ez az önfeláldozó őszinteség az ember egyéniségének a gerendázata, ezen nyugszik a szamuráj egész erkölcsi épülete. Olyan ez a lélekben, mint a csont a testben, mely nélkül összeomlanak a hús és a velő. Ebből az erényből származik a vitézség, mint harci erény. Hogy valaki vitéz lehessen, annak szívét át kell, hogy járja a gin, vagyis a kötelességtudat. Ez a japán etika szerint nem annyira általános értelmű, mint a keresztényi szeretet, inkább az egyénnek azt a benső érzését jelenti, melylyel társadalmi állásánál fogva akár őseinek, akár alattvalóinak, vagy félebbvalóinak, vagy legelvontabb vonatkozásában hazájának tartozik. 1 . A bátorság, merészség és a kitartás a lovagiasság másik jellemvonása. A bátorság alatt igazságos cselekvést értenek. A bátorság abban is rejlik, hogy: cak akkor éljünk, ha életünk igazságos, " viszont az igazságért meg tudjunk halni. " Bátorságra, erőre, állhatatosságra nevelik az ifjakat. Az anya gyermekének csupa hősi dolgokról beszél. Ha egy kis japán gyermek a fájdalomtól sír, az anyja így biztatja: „Micsoda gyáva teremtés vagy? Kicsir ilyen kicsiség miatt? Mit csinálsz, ha valamikor harakirit kell végezned?“ Egyáltalán arra törekszenek, hogy a gyermek szívét és lelkületét még korán megacélozzák. Ennek egyik módja, hogy a gyermekeknek gyakran végig kell nézni a kivégzéseket, sőt ejnek idején meg kell jelenni a kivégzés helyén, a kivégzett tagjait megtapogatni, egy véres kendőt, vagy hajfonatot hozni annak bizonyítására, hogy a szülő parancsának megfelelt ... De ezt a rideg, spártaihoz hasonló lélekérrevelő rendszert enyhíti az, hogy a japán lovag szívébe be-, csöpögtetik a jóindulat, az emberbaráti szeretet és a részvét erényeit. A jóakarat hatalmával kiegyenlíti az erő túlkapásait; a jóakarat az erőnek épp ellenszere, mint a víz a tűznek, amely az égést gőzzé és párává változtatja, mondja egyik japán bölcselő. Viszont ajóakarat gyökere a részvét, mások nyomorult helyzetének átérzése. Vagyis ez az erény azonos a római lovagiasság elvével, mely abban kulatinálódott: „Bar-