Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-09 / 340. szám

8 A hulli eset, London, dec. 8. A hulli eset tárgyalására leg­közelebb Páriában összeülő bizottságba angol részről kinevezték biztosul sir Baumont altengernagyot, to­vábbá sir Ed­vard Fort mint történelmi tanácsadót, továbbá Evgh­e Beyonc párisi nagykövetségi taná­csost. Magyarország-Ausztria és a porta. London, dec­. 8. (Saját tudósítónktól.) A Magyarország-Ausztria által a török kormány­hoz­ intézett ultimátum itt alig kelt föl­tűnést. A Daily Telegraph azt írja, hogy az efféle ultimá­tum még kevéssel ezelőtt is az­ összes európai diplomatáknál nagy rémületet és az összes bör­zében az árfolyamok esését vonta volna maga után, de a mai viszonyok között egészen bizo­nyosra vehető, hogy a porta Magyarország-Ausz­triának minden követelését a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni fogja. Bécs, dec. 8. (Saját tudós­­ónktól.) A magyar-osztrák-török incidens el van intézve és ia porta Magyarország-Ausztria összes követelé­seit teljesítette. Az olasz pénzügyminiszter expozéja. Róma, d­ec. S. Luzaiti pénzügyminiszter ma mon­dotta el expozéját a kamarában.­ Beszéde elején utal arra, hogy még eddig nem volt arra eset, hogy egy par­lamentnek kötelessége lett volna rövid pár hónapon, be­lül a legnagyobb pénzügyi és gazdasági feladatok meg­oldásához fogni, mint a­milyenek a vasútügy rende­zése, a kereskedelmi szerződések kötése, a közvetett adók és a tengerészeti szolgálat reformja. A miniszter ezután összefoglalja az 1908—94. év­ pénzügyi eredmé­nyeit. Ez ötvennyolc és fél millió óra többlettel záró­dott. Ebből a fölöslegből 12 milliónak vasútépítésekre és 13 milliónak adósságok amortizációjára történt for­dítása után harmincnégy millió tiszta fölösleg maradt a­z államkincstár javára. Ez az eredmény, mondta, aztán a miniszter, annál fontosabb, mert ez­­a pénzügyi év nem mutathat fel olyan rendkívüli bevételt, mint a­mely­­az 1992/98. évi költségvetésben szerepelt és itt 36 milliónyi kiadás volt. Az eredmény tehát, ezt el kell ismerni, igen megnyug­tató. Egyetlen sötét pont, úgymond aztán a miniszter, a kiadásaik emelkedése. Ez a beteges állapot ama mo­dern törekvésre vezetendő vissza, mely egy részről pénzügyi reformokat kivon, melyekkel a bevételek csökkentetnek,, másfelől a kiadásoknak mindenféle fa­ját gondolja ki. E veszedelem mellett is nemcsak az 1904/5-iki,­­hanem az 1905/6-iki költségvetésben is nemcsak hogy­ fenn fog maradni az egyensúly, hanem bizonyos, hogy több, mint 10 milliós fölösleget fognak elérni. Azért tartózkodni kell a fölöslegek elfogadásá­tól, mert az erős költségvetés, a fölemelt hitel és az eltűnt aranyázsió közt benső összefüggés van. A mi­niszter röviden bírálja a kincstár pénztárainak fém- és papírpénz-forgtamának­ állapotát és odakonkludál, hogy az is igen megnyugtató. Az érctartalék, mely majdnem kizárólag arány és 958 milliót tesz ki, a múlt év óta 1078 milliót tett■ ki. A papírpénzforgalom magától csökken, hála a fennálló törvényeknek, a megszilár­dult pénzügyeknek és a kivándorlók pénzküldésének és ez magyarázza Olaszország állandóan kedvező váltóár­­folyamát. Az olasz, bank egy bankjegye még mindig nagyobb értékű­, mint bármely külföldi banké. Luzalli áttér az új vasutregime kérdésére és megjegyzi, hogy a vasúti társulatokkal kötött egyezségek az államot majdnem egy fél milliárd fizetésére kényszerítik. A másik milliárd, melyet tíz évre osztanak föl, a vonalak javítására­ és anyagra lesz szükséges. A miniszter azután a kereskedelmi szerződési tárgyalások eredményeivel foglalkozik és hangoztatja, hogy Olaszországnak­­ a legnagyobb nehézségek mel­lett is sikerült az összes nemzetekkel gazdasági bé­két kötni. Remény van arra, hogy Oroszországgal új szerződést köthet és ez által betetőzik azt a mű­vet, mely az olasz kivitelnek új lendületet fog adni. A miniszter azután utalt arra, hogy az olasz konzoli­­dált adósság nagy konverziójára megvárja az alkal­mas időpontot, mikor a kelet-ázsiai háború véget ért és közölte a 11/2 százalékos adósságnak 3% szá­zalékosra való konverziójának és Róma város köl­­csönének jó eredményeit, kijelentvén, hogy a többi belső adósságot is konvertálni szándékozik, hogy a kamatterhet néhány millióval csökkentse. A minisz­ter végül fölhívja a kamarát, hogy ne bocsátkozzék tul­aerőz pénzügyi reformokba és mindenekelőtt fo­kozatosan hajtsa, végre a vasutügy szabályozását. Az olasz pénzügyi kezelés ideálja az élelmiszereket ter­helő súlyos adók lassankinti leszállítása. Erre az ideálra, törekedni kell. A miniszter beszédét, élénk tetszéssel fogadták és a szónokot sokan üdvözölték. Japánország és a békekonferencia. Washington, dec. 8.­­Reuter.) Japánország az Egyesült­ Államok kormányának a második hágai béke­konferenciára való meghívását elfogadta azzal a feltő­ BUDAPESTI HÍRLAP. (340. sz.) 1904. december 9. tellel, hogy a konferencia tárgyalásait a mostani konfliktust nem érintik. Ezt Hicki japán ügyvivő kö­zölte Hay államtitkárral. Az orosz alkotmány. Berlin, dec. 8. (Saját tudósítónktól.) Pétervár­­ról jelentik a Lokalanz cig érnék. A cár környezetéből az hallatszik, hogy a zemsztvo-kongresszus által java­solt alkotmány megvalósulására egyelőre semmi ki­látás sincs. A cár tanácsadói határozottan ellene van­nak ennek a reformnak és arra utalnak, hogy Orosz­ország lakosságának kilencven százaléka nem tud sem írni, sem olvasni és hogy ily körülmények között az alkotmány nem­ hozna hasznot az államnak. Kaluga, dec. S. (Orosz távirati ügynök­ség.) A kormányzósági tanácsgyűlés elhatározta, hogy a cárhoz hódoló feliratot intéz, a­melyben utalnak arra, hogy csak­ a szabad szó őszinte és csupán az egyenlősogú, személyükben sérthetet­len polgárok munkája, termékeny. Csak a szabad lelkiismeret és az összes felekezetek nyilvános templomaiban mondott szabad ima tiszta. Ha a cár egykor a népképviselőket meghívná az állami közreműködésre, ezek erős hatalmat alkotnának az uralkodó körül és segítenének az uralkodónak, hogy az országot az összes szellemi és ipari erők békés fejlődésének útján előbbre vigye a jövő nemzedékek javára és a császár uralkodásának dicsőségére. Golubicki­­beszédét,­­a­ki a mostani ál­lapot fentartását védelmezte, a közönség kifü­tyülte, minélfogva a közönséget időlegesen kizár­ták az ülésből. Ssavasás Combes­elles, Paris, dec. 8. (Saját tudósítónktól.) A kamara mai ülésén, a­mely az igazságügyminisztérium költ­ségvetését tárgyalta, baleset érte Combes miniszter­­elnököt. Sem mindennapi dolog ugyanis, hogy a ka­mara a miniszterelnök kívánsága ellen döntsön. Ma megtörtént. A bírák között előfordult denunciációról volt­ szó.. Több szónok hevesért kikelt az árulkodna el­len. • Bosszulták a miniszterelnök körlevelét a köztár­sasági­ delegátusok dolgában is. Gom­bes kijelentette, hogy a denund­áció rosszulást érdemel, de nem szabad összetéveszteni a jóhiszemű­leg adott­ föl­világosít­ások­kal. Körlevele, úgymond, csak megerősíti azt, a­mi szokás volt a Kiber-minisztérium alatt és ezt be fogja bizonyítani. Stibot követelte, hogy a miniszterelnök még ma este adja elő­­ezeket­ a bizonyítékokat. A miniszter­elnök megígérte. Ezután azt indítványozták, hogy a miniszterelnök körlevelére vonatkozó interpellációkat nyomban tárgyalják. Combet miniszterelnök ragaszko­dott, ahhoz, hogy ez, a vita nyomban megtörténjék. Ribol és Lengy­es, azt kívánták, hogy a vitát holnapra halaszszák. Ezt az indítványt 196 szavazattal 368 elle­nében elfogadták, azután folytatták az igazságügyi költségvetés tárgyalását. Néhány cikk elfogadása után az Illést berekesztették. ... Ribot beszéde. Paris, dec. 8. A köztársasági egyesülés teg­napi közgyűlésén Szibot elnök beszédet mondott, a­melyben kifejtette, hogy a dolgok jelen állása, vala­mint az uralkodó szellem nyugtalanítják a most foly­tatott radikális politika szűkkeblűsége miatt, mely az igazi szabadságot nem tudja felfogni és az a célja, hogy a hatalomból hasznot biztosítson magának olyanformán, hogy az ellenfeleket sarokba szorítja és abban a hitben él, hogy az ország erkölcsi egysége ab­ban áll, hogy azt erőszakkal ütik össze. Panaszkodik a politikai erkölcsök megszűnésén és a kormánynak szemére veti, hogy politikai játékot űz az egyháznak az­ államtól való elválasztásával, elítéli a kabinet ke­belében történt szakadást­­­és megbélyegzi a hadsereg­ben tűsrt bemondást. A képviselőknek szemére hányja, hogy oly kormányra szavaznak, a­mely a házon kívül megrágalmazza őket és különösen a kormányt rójja meg, hogy meghátrált a szabadkőművesség előtt és az olyan megbízottak rendszerét teremtette meg, mely az összes funkcionáriusokat ellenőrzi, a­nélkül, hogy bárminemű felelősség terhelné. A szóló ebben ama funkcionáriusok lealacsonyítását látja. Kifejti, hogy mit ért igazi, köztársasági szellem alatt és követeli, hogy e szellemet és a hadsereget védjék meg a be­mondásoktól. Francia képviselők ellenőrzése. Paris, dec. 8. Egy kormányellenes képviselőnek bizonyítékai vannak arra, hogy több képviselőt a bel­ügyminisztérium megbízásából több,­az utolsó időben a kormány ellen szavazott radikális, valamint a biok­hoz tartozó képviselő pontosan ellenőriz. Az említett ellenzéki képviselő azonban eddig nem határozta el ma­gát a bizonyítékok közzétételére, mert attól tart, hogy túl nagy botrányt idézhetne elő. Közgazdasági táviratok. Newyork, dec. S. Zárlat. Búza szilárd, hely­ben 116.50 cent. (10.76 K.), dec.-re 115‘/j cent. (10.67 K.), márciusra —.— cent (—.— K.­, máj.-ra 113'/g cent. (10.45 K.), júliusra—.— cent. (—.— K.). Tengeri állandó, dec.-re 55.— cent. (5.44 K.), márciusra-----cent. (—.— K), máj.-ra 50.50 cent. (4.99 KA Liszt, helyben 1.—. Gabona szállítása Liverpoolba 15/s (1­0.59). Csikágó, dec. 8. • Zárlat. Haza szilárd, dec.-re 108.75 cent (10.04 K.), márciusra —.— cent (—.— K.) Tengeri állandó, dec.-re 46.— cent (4.51 K.). A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi ár­folyamainak összehasonlítása: Kewyork, dec. 8. Terménytőzsde. Gyapot: Newryorkban S.A. dec.-re 7.70, márc.-ra 7.94. Kew­­orleansban 75­0. Petróleum stand withe, Newyorkban 7.95, Filadelfiában 7.90, rafined in cases 10.65, credit balances of oil City 1.60. Zsír. Western Stearn 7.20. Köbe testvérek 7.25. On 28.70—28.90. Ués 14.87—15.12. Csikágó. dec. 8. Terménytőzsde. Zsír dec.-re 6.77, jan.-ra 6.82. Szalonna shorte clear 6.85. Sertés­hús jan.-ra 11.29. Newyork, dec. 8. Cukor és kávémiac. Cukor fair refining Muscovado 4.25. Cukor finomítva 1. sz. 5.20. Kávé, Rio 7. sz. helyben 8.5,0, dec.-re 6.90, jan.-ra 7.25. London, dec. 8. Értéktőzsde, Zárlat. Angol consolok 87 MpA. Spanyol járadék 19.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 101.— 4°/„-os rúpia 651/2. Le­számítolási kamatláb 2./s. Bécsi váltóár 74314. Char­tered 2.18. Randfoutein S.21. De Beers 181/S. Déli vasút 3.50. Olasz járadék 104.25. 4"/, észt arany­járadék —.—. Canada Pacificvasut 134.—. Ezüst 27% 3*/, mag­y. aranykulcson 24.21. East Rand S.87. Rand­­mines 11.31. Az irány bágyadt. 1 Mii Tetmap ■.niínfof? PARIS irank frank frank Búza decemberre. « . . . « ., . 21.3 24.20 +0.C5 * januárra ...... , ... .. . •24.50 . 24.55 -0.05 „ január—áprilisra . .. .•• •• .j. 21.05 ■ 25.­—0.05 * március—júniusra .. ..* ., .! 25 45 25.50 —0.05 Rozs decemberré. . . . . 18.05 10.30 ■+013 „ januárra.................... . .... . 18.75 . 1675— „ január—áprilisra . .. .•. .. .I 17.15 17.25 -0.10 március—júniusra .. ... .. .1 - 37.50 17.50 —.— 82.05í —.— „ januárra ...... .•.. . .1 82.30 82.40 -C.10 . január—áprilisra « .. ... .. .r 32.70 32.80 -0.10 - március—júniusra . . *. . 83.25 3330 —0.05 BERLIN inárko marka imarka Eliza decemberre............... . . 179.-179.75 +0.25 „ májusra ...... , .., .. . 122.50 182.50 — .-­Rozs decemberre................ _ . . 14275 143— —0.27 ., májusra ...... .. .• -í 149.— 143.— Zab decemberre................ „ . , 187.— 137.25 —0.25 . májusra.................... . 140.75 140.75 NEWVORHl cent cent ; cont no.no llS.őO —2.— * decemberre............... „ . «'. 115.30 113.50 !-i.­« márciusra. ..... —.—— | K májusra* .................... ... .. . 1113.13 112.38 14+75 1 júliusra. .................... . . • --.-­--.--•--.--­Tengeri decemberre . • .. . . .. • 54.73 1+0.25 » márciusra. • . .. . «. . • —.— —.-- 1—.-- . 50.25 4­0.25 psxkAgó cr-nt cent cent Buza decemberre .... 10S75 10S.63 |+ 0.12 márciusra ..... --.--­--.-- j --.-­TöBg-eri decemberre . . ». ... . 43.— 45.33 I+0.62 „ márciusra. . * .— | H A P! H1R E l(. Budapest, dcc. S. Balassa Bálint hamvai. A tizenhatodik század legnagyobb magyar lírikusának, a háborús idők vitéz katonájának, kékkői és gyarmati Balassa Bálint bárónak ham­vait megtalálták: ezt a nevezetes eseményt hir­deti egy könyvecske, a melyet Liptó vármegye alispánjának, Joób Marcalnek jóváhagyásával Pereszlényi Zoltán szolgabiró adott ki. A költő hamvait­ —­ atyjának és testvérének földi ma­radványával együtt — a hibbei római katolikus templomban találták meg s most régi akták tár­saságában Liptómegye levéltárában egy közön­séges faládában őrzik. A vármegyének az a kegyeletes szándéka, hogy a Balassák hamvait a jövő tavasszal országos ünneppel teszi nyuga­lomra a hibbei templomban. A hamvak föltalá­lása már hét esztendővel ezelőtt történt, de csak most hozzák a dolgot nyilvánosságra, a­mikor, pozitív adatok igazolják, hogy a csontmaradvá­nyok csakugyan a három Balassáé. A Balassa-család nagyon régi eredetű. A költő atyját Jánosnak hívták, ki nagyon sok szolgálatot tett, vitézi és egyéb ténykedésével Miksa királynak, a ki 1562-ben Hont és Zólyom vármegyék főispánjává nevezte ki őt , több birtokot, köztük a liptómegyei Jára­déki (liptóújvári) várat és uradalmat adományozta neki. Ennek az uradalomnak kegyuraságához tarto­zott a hibbei rom. kat. plébánia is. A család főfészkét, Kékkő várát 1515-ben elfoglalták a törökök s a Ba­lassik is kényszerültek Észak-Magyarország bércei közt uj otthont keresni. Ekkor lett kedves tartózkodó helyükké a liptómegyei Hradek vára. Itt halt meg ötven-hatvan éves korban a költő atyja, János, kit az Újvárral szomszédos hibbei rom. kat. templomban

Next