Budapesti Hírlap, 1904. december (24. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-06 / 337. szám

, nehéz szívvel, felsőbb rendelet aránján, megállíttatta a francia lobogó alatt utazó Bagdad hajót a Darda­nellákban. A hajó kapitánya tiltakozott, az itteni francia nagykövet, Constans úr, szintén, de haszta­lanul. A törökök, az angol presszió terhe alatt, nem­­bocsájtották a Bagdad fegyversiállító hajót a Dar­danellákon át, és a hajó visszafordult Marseille felé, hogy más, kerülő után, kísérelje a fegyvernek Per­zsiába való szállítását. Ez az eset is rávall, hogy a perzsák veszedelme nemcsak puszta hír, hanem hogy van valami a do­logban. Itt nagy komplikációtól félnek, ha az angol expedíció csakugyan Perzsia belsejébe venné Útját. A háború. Budapest, dec. I. Ma érkezett távirataink újabb részleteket közölnek a 203 méteres domb ostromáról s meg­erősítik azt a jelentést, hogy a japánok rendkí­vüli nagy ember áldozatot hoztak e pozíció birto­káért. A harc a domb körül csak az alatt szüne­telt, m­íg a két fél fegyverszünetet kötött ha­lottai eltemetésére. A japánok, a­kiknek sike­rült azóta nehéz ágyukat is fölvontatni a dombra, most a hatalmas erhungsáni erőd ellen készülnek rohamtámadásra, a­melyet egyelőre csak a 203 méteres dombról bombáznak. A Pori-Artúrba zárt orosz flotta, egy mai távirat szerint, kitörésre készül, mert látja, hogy helyzete a kikötőben előbb-utóbb tarthatat­lanná lesz. A mandzsúriai harctéren december 2-án és 3-án több kisebb összeütközés történt, tegnap azonban nyugalom volt. Egy angol lap értesülése szerint Orosz­ország hosszú tárgyalás után megvett Chilétől és Argentiniától több hadihajót, a­melyeket nemsokára útnak indítanak Európa felé. Mai távirataink a következők: Port-Artur ostroma, London, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) A múlt pénteki hat órai fegyverszünet, a­melyet Nogi tábornok az oroszoknak halottjaik eltakarítása és sebesült­jeik elszállítása végett adott, délelőtt tíz órakor kezdődött és délután négy órakor ért véget. A­­ fegyverszünet csupán a kétszázhárom méteres domb környékére terjedt ki s a japánok minden intézkedést megtettek, hogy az oroszok a fegy­verszünettel vissza ne élhessenek, így kikötötték azt is, hogy csakis a Vörös­kereszt jelvényiről felismerhető sebesült-szállítók jelentkezhessenek a domb környékén. Az eddig érkezett hírek sze­rint a fegyverszünet incidens nélkül folyt le. A japánok már annyira megerősítették íis hadállá­saikat, hogy nem kell többé félniök az oroszok ellentámadásától. A Daily Telegraph távirata szerint a japá­nok a múlt szombaton egészen az Akazakajama dombig hatoltak előre, a­mely a kétszázhárom méteres dombtól délre, háromszázméternyire van. Azt hiszik, hogy az oroszok már legközelebb kétségbesett erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az utóbbi napokban elvesztett pozícióikat vissza­hódítsák. Tokió, dec. 5. (Saját tudósítónkból.) A japánok erősen tartják magukat a kétszázhárom méteres dombon és most nehéz ágyukat visznek föl, a­melyekkel a kikötőt és az Erlungsan-erődöt fogják bom­bázni. Az oroszok többször tettek kísérletet az el­vesztett pozíciók visszafoglalására, de a japánok mindannyiszor nagy veszteséggel visszaverték őket. Tokió, dec. 5. Az összes tokiói újságok részletes jelentéseket közölnek a kétszázhárom méteres domb körül vívott harcokról. A támadás november 27-én kezdődött. A japánok­­ ezen a napon nehéz ostromágyuikat a Vörös-dombon­­ levő orosz ütegek ellen koncentráltak. Ez a domb há­­­­romszáz­ méternyire van a kétszázhárom méteres dombtól s úgy látszik, hogy azonos az Akazakajama­­dombbal. A bombázás egész délelőtt, szakadatlanul folyt s ezután a japán gyalogság ostrom­távolságig nyomult előre és délután három és négy óra között négyszer intézett ostromtámadást a domb ellen, de csak a negyedik támadás után sikerült a dombon lábukat megvetni. Az oroszok az éjjel folyamán há­romszor rendkívül heves ellentámadást intéztek, és a harmadik támadásnál végre sikerült nekik a ja­pánokat a megostromolt hadállásokból kivetni. Más­nap reggel a japánok újra előre nyomultak a két­százhármas domb ellen, de most nei­i kerülőkön igyekeztek oda jutni, hanem egyenes után, így aztán két erőd kereszttüzébe jutottak és borzasztó veszteségeket szenvedtek, de azért előrenyomultak a kétszázhárom méteres domb lejtője felé és a keleti szöglet északi részén sikerült nekik egy újabb hadállást biztosítani. E­közben egy másik hadosz­tály délnyugati irányban nyomult előre, de ez a had­művelet is rendkívüli sok emberáldozatba került. Másnap, november 29-én reggel az oroszok ellentáma­dást intéztek és sikerült is nekik a japánokat­ az északi lejtő keleti szögletéből elkergetni; azután,­ a délnyugati lejtőn lévő japánok ellen fordultak, de ott rendkívül erős ellenállásra találtak. A japánok ezen a ponton estig tartották magukat, de soraik annyira megfogyatkoztak, hogy Nogi tábornok kény­telen volt erős tartalékcsapatokat oda küldeni. Ezek a tartalék­csapatok november 30-án korán reg­gel újra megkezdték a támadást és a harc egész dél­előtt megszakítás nélkül folyt. Az oroszok még min­dig nem merültek ki s ugyanoly energiával védekez­tek, mint a támadás első napján. A délután folyamán sikerült a japán tüzéreknek a tűztávolságot pontosan megállapítani, ettől fogva gyilkos tüzelést folytattak az oroszok ellen. Hadműveletükben nagyon sikeresen támogatta őket néhány ,­sekély járású ágyunaszád, a­mely­ a Galamb-öbölből bombázta az orosz hadálláso­kat. Délután öt órakor úgy látszott, mintha az oroszok ellenálló ereje megtört volna. A japánok kihasználták ezt a körülményt s újabb kísérletet tettek arra, hogy a délnyugati lejtőt elfoglalják, de az oroszok most még egyszer összeszedték minden erejüket,­­és­­visszaverték a japánok támadását. Ebben a válságos pillanatban Nogi tábornok az összes rendel­kezésére álló tartalékokat előre küldte és a csapatok újra nekimentek az ellenségnek, számtalanszor megújították támadásukat, a­mig végre este,nyolcad­tól órakor sikerült az oroszok ellenállását végképpen megtörni s az orosz csapatok apró, husz-harminc emberből álló csoportokban visszavonultak. A japá­nok egyúttal az északi lejtő keleti szöglete ellen is megújították támadásukat és az erőd nyolc órakor az ő birtokukban volt. London, dec. 5. A Daily Telegraph jelenti Csifuból december 3-áról. A japánoknak sikerült nehéz­­ágyukat föl­­vontatni a 293 méteres dombra, vagy az Iseesan­­erősségtől közel keletre fekvő magaslatra. Az oroszok folyton tüzelnek a 203 méteres dombra. Ugyanez a lap jelenti Sanghajból, hogy a japánok megszállták a 203 méteres dombtól délre lévő háromszáz méteres dombot. London, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Tokióban azt hi­szik, hogy a port-arturi orosz flotta ki fog törni, mihelyt a­ kikötőben a helyzet tarthatatlanná lesz. A legtöbb orosz hajó valószínűleg már nem harcképes többé, de néhánya bizonyára megtar­totta eredeti harcképességét. Az oroszok most a kikötő bizonyos részeiben fölszedik a megerősí­tett tengeri aknákat, valószínűleg azért, hogy ki­rohanásukhoz utat nyissanak maguknak. A Daily Telegraph sanghaji tudósítója arról érte­sül, hogy Rasztoropnn legénysége Hongkongba szökött! A mandzsuriai harctér. Pétervár, dec. 5.­­Hivatalos.­) Szaharov tábornok táviratozza mai kelettel. December 3-án éjjel egy japán önkéntes csa­pat megkísérelte dróthálónkat Nincshipu község előtt elpusztítani, de puskatűzzel visszaszorítottuk, mi­közben egy japánt elfogtunk. A mai napon nem érke­zett jelentés összeütközésről. Pétervár, dec. 5. Europatkin tábornok a következőket táviratozza 3-iki kelettel: Azok a csapatok, a­melyek december 2-án Dapindusánig jutottak, ott nem láttak ellensé­get. Azok a járóőrök, a­melyeket a balszárnyról küld­tek ki kutatásra, a község rakodóházában tizenhét ja­pán holttestét találták egészen kifosztva, valószínűleg az ottani lakosok rabolták ki. Két japán század de­cember 3-án éjjel megtámadta a Konhala partján levő Csantakenan falutól három kilométernyire ke­letre fekvő Tioiaei falut, de puskatüzünk visszaű­zte az ellenséget. Két halottunk és négy sebesültünk volt. Állásánkk előtt számos halott és sebesült maradt, a­kiket azonban nem lehetett eltakarítani, mert az el­lenség mindenkire rálőtt, a­ki a térhez közeledett. No­vember 29-én éjjel járóőreink egyike megpillantotta a Velikoluck-ezredhez tartozó Iscsenko és Karcama­jov katonákat, a­kik az október 16-iki éjjeli ütközet­ben megsebesültek és a futóárkokban maradtak. Kar­­camatov, a­ki könnyebben sebesült meg, hogy Is­­csenkót és magát föntarthassa, negyven napig úgy szerzett élelmiszert, hogy az elesettek készletét vette el. A­mikor azután Iscsenkó már el tudott mozdulni, elhagyták a futóárkokat és valahogy eljutottak állá­sainkig. A december 3-iki összeütközésekről nem kap­tam semmiféle jelentést. Berlin, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Orosz és japán, részen fo­kozott tevékenység mutatkozik. Ezelőtt három nappal a Putilov-domb körül és a dombtól nyugatra erős ágyúzás folyt, de az emberekben való veszteség nagyon csekély volt, mert mind a két fél erősen elsáncolta ma­gát. Egy doni kozák­ csapat éjnek idején merész tá­madást intézett Ladhatung falu mellett egy japán üteg ellen, a­melynek legénységét álmában meglepte és nagy részét lekaszabolta, az ágyukat pedig haszna­vehetetlenné tette. Általában a legnagyobb feszültség tapasztalható és mind a két félnél az a vágy mutatko­zik, hogy a mostani helyzetnek véget vessenek. A ja­pánok a legutóbbi harcokban teljesen tájékozódtak az orosz hadállások kiterjedéséről. Pétervár, dec. 5. (Hivatalos.) Szaharov tábornok távira­tozza.­ A múlt éjjel nyugodtan folyt le. Ú­jabb összeütközésről nem kaptam jelentést. A balti flotta útja. Perim, dec. 5. (Reuter.) Egy Dsibutiból érkezett ember je­lenti, hogy az orosz flotta Masa szigeténél Obok és Dsibuti között saját szénszállí­tóha­jóiról szenet vesz föl. Stettin, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Az orosz ügynökök öt né­met gőzhajót béreltek a balti flotta számára. London, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) Kardiffban múlt szomba­ton este nagy föltűnést keltett az a hír, hogy a brit külügyi hivatal utasította a kardiffi parti hatóságot, hogy ne engedje meg a Kapilaen Menzai német sz­én­­szállító, hajónak, a­mely ez idő szerint az ottani ki­kötőben van, hogy szénrakomány­nyal Kardiffból el­induljon. Az angol kormánynak állítólag bizonyítékai vannak, hogy a német hajó az orosz flotta számára akarja a szenet szállítani. Az angol kormány csak abban az esetben engedi meg angol szén szállítását, ha a szén nem orosz hadihajók számára való. Breszt, dec. 5. A nagy vihar kényszerítette a Pranzeielni orosz torpedózuzat, hogy Cameret kikötőjébe meneküljön. Délelőtt tíz órakor föl akarta venni horgonyát, de föl kellett adni e szándékát. A tenger még mindig viharos. . A harmadik orosz­ flotta. Berlin, dec. 5. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger-nek je­lentik Pétervárról­. A harmadik hajóraj elindítása elhatározott dolog. Ezt a hajórajt kizárólagosan a balti hajóhad hajóiból fogják összeállítani és össze­sen hét páncélos hajóból, négy páncélos cirkáló hajó­ból és körülbelül negyven aknanaszádból fog állni. A harmadik hajóraj parancsnoka Tüchülin tenger­nagy lesz. A­mi a Fekete-tengeri hajórajt illeti, Mi­­hajlovics Sándor nagyherceg, a cárnak sógora és a legkiválóbb orosz tengerészek egyike, már hónapok­kal ezelőtt megmagyarázta a cárnak, hogy föltétlenül egyesí­te­ni kell ezt a flottát a haiti flottával és együtt kell a kettőt Kelet-Ázsiába küldeni, de Lamsdorff gróf külügyminiszter ellene volt ennek a tervnek, mert Törökországgal való bonyodalmaktól tartott, s erre lemondott a cár ennek a tervnek a megvalósitásá­­ról s így a Fekete-tengeri flotta egyelőre otthon marad. I . • BUDAPESTI HÍRLAP, (337. sz.) 1904. december 6. Oroszország hajóvásárlása, London, dec. 5. A Standard-nak jelentik Pétervárról: Slint Ká­roly amerikai hadihajóügynök a múlt kedden Mosz­kvába érkezett, a­honnan folytatta útját szerdán Var­són és Szófián át Konstantinápolyba. Hír szerint a Rothschild-házra szóló hét millió font sterlinges esek van vele. Ez az összeg amaz argentinai és kínai hajók értéke, a­melyekre Oroszország alkuszik.

Next