Budapesti Hírlap, 1905. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1905-04-14 / 104. szám
felől a törvénytisztelet azon csökkenésére, az alkotmányos fogalmak szigorúságának azon meglazulására, melyet a törvényes kellékek nélkül vitt kormányzás megszokása feltétlenül előidéz, másfelől pedig azokra a súlyos károsodásokra, amelyek a nemzetet gazdasági téren fenyegetik, ha éppen most, amidőn egész Európa gazdasági politikáját huzamosabb időre rendezi, nem tudunk saját érdekeinknek megfelelő módon kellő hatálylyal állást foglalni. Rámutatunk arra a hátrányos állapotra is, amelybe felséged mindkét államának védereje jut, ha Magyarország nem gondoskodhatik kellő időben a hadsereg kiegészítéséről. De mindezeken felül az alkotmányos fölfogás késztet arra, hogy legmélyebb hódolattal és teljes bizalommal forduljunk felségedhez és kérjük olyan kormánynak mielőbb való kinevezését, mely a nemzeti akaratot kifejező képviselőháznak támogatására számíthat. (Élénk helyeslés balfelől.) Felséged bölcsesége ezen alkotmányos uralkodói jogának miként való gyakorlására biztos támpontokat talál a választások eredményében. A nemzet a múlt év november hó 18-ikán a képviselőház tanácskozási rendje ellen elkövetett erőszakot határozottan elítélte; azok, akik ezt tanácsolták, elkövették, vagy benne bármily módon részesek voltak, vagy ezt jóváhagyták, a mostani képviselőház bizalmát nem bírhatják. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Noha azok, akik a parlamenti erőszak ellen együtt küzdöttek és együttvéve többséget nyertek, különböző politikai meggyőződéseket képviselnek, mégis annyi fontos és sürgősen megoldandó kérdésre nézve meg tudnak egymással egyezni, hogy,hasznos és egyöntetű működésre képesek. (Helyeslés a baloldalon.) Mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését, a választókerületeknek a nemzet érdekeire mért megfelelő beosztásával (Helyeslés a baloldalon); mindnyájan kívánják a kormányzat pártatlan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítékainak öregbítését; mindnyájan kivonnak a nép széles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági és szociálpolitikai reformokat. (Helyeslés a baloldalon.) A többséget, nyert pártok megegyeznek azen törekvésbenis, hogy a gazdasági önállóságot ■ a külön vámterülettel és az önálló hitelrendszerrel együtt kellőelőkészítés és kellő előfeltételek mellett tényleg életbe léptessék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) E pártok egyetértenek abban is, hogy a magyar hadseregnek —amely az egész hadseregnek kiegészítő részét képezi — nemzeti jellege nyelvben és jelvényekben kidomboríttassék. (Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) E kívánságban megegyeznek azok is, akik a végcél tekintetében a legmesszebbmenő álláspontot, az önálló magyar hadsereget vallják, mert programjuk teljes megvalósításának nélkülözhetetlen előzményét látják a közös egyetértéssel már most keresztülvihető rendezésben és így ezeket elveik legcsekélyebb részeinek föladása, vagy felfüggesztése nélkül támogathatják, sőt támogatni kötelesek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Akik pedig a szóban lévő rendezést nem sürgették, azon meggyőződésre jutottak, hogy e reformok nélkül a jelenlegi súlyos válság az alkotmányosságnak teljesen megfelelő módon meg nem oldható (Igaz! Úgy van! a baloldalon), az országgyűlés zavartalan, munkára nemszámíthatva hadsereg szükséges igényei ki nem elégíthetők. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mindezek tekintetbevételével olyan munkaterv létesülhet, amelynek alapján a kormány bizton számíthat a képviselőház támogatására és amelynek megvalósítása áldást árasztana a magyar nemzetre, semmiben sem gyöngítené felségednek, mint Magyarországon kívül más országok uralkodójának is, hatalmi állását, sőt ezt nagy,mértékben megszilárdítaná (igaz! Tígy van! a baloldalon), mert erősebbé és megelégedettebbé tenné e hatalmi állás legbiztosabb támaszát: felséged hű Magyarországot! (Igaz! Úgy van: a baloldalon.) A parlamenti helyzet tehát a válság gyors megoldását és az új felelős minisztérium kinevezését nem akadályozza. Ha az ezek ellenére mégis tovább halasztatnék, úgy — ámbár tiszteletben tartjuk azon tekinteteket, melyek felséged elhatározását késleltetik — mégis tartunk tőle, hogy megrendülne a nemzetben a hit alkotmányos életünk valódiságában (Úgy van! Úgy van! a baloldalon), mert olyan látszat keletkeznék, mintha a nemzeti akarat, melynek nyilvánítására felséged hívta föl a nemzetet, ha nem a kivárt és várt irányban nyilvánul meg, nem számíthatna tekintetbe vételre. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ezek alapján hazafias aggodalommal, de egyszersmind hódolatteljes bizalommal ismételve kérjük felségedet: Kegyeskedjék alkotmányos fejedelmi jogainak gyakorlásával a mai visszás, az alkotmányosság követelményeivel meg nem egyező helyzetnek véget vetni és olyan felelős kormányt kinevezni, amely a képviselőház bizalmát bírja és melynek munkaprogramja biztosítja számára a képviselőház támogatását. (Élénk helyeslés a baloldalon.). Kik egyébiránt mély hódolattal vagyunk Magyar-, Horvát- és Szlavónországnak országgyűlésileg egybegyűlt képviselői. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Az elnök: A felirati javaslat ki fog nyomatni, s annak idején a Ház fog a napirendre tűzés iránt határozni. Következik Eötvös Károly megtorló indítványa a november 18-iki események ügyében. Eötvös Károly megokolja tegnap beterjesztett indítványát. A november 18-iki események után kétféle, közjogi és politikai természetű intézkedésre volt szükség. A közjogi intézkedés az volt, hogy semmisnek és érvénytelennek kellett kijelenteni a november 18-iki elnöki kijelentést. A politikai intézkedés pedig abban áll, hogy a november 18-iki és december 13-iki merénylet elkövetőivel szemben a képviselőház ítéletet mondjon. Röviden foglalkozik az indítványa ellen fölhozható kifogásokkal, amelyek közül az első az, hogy az országgyűlés egymásik, korábbi Országgyűlésnek. Határozataiba nem avatkozhatik bele. Ez üres kifogás, mert az országgyűlésnek föltétlenül kötelessége, hogy elődeinek határozatait javítsa, tökéletesítse, vagy szükség szerint, megsemmisítse. Azt is mondják, hogy egyik többség a másik többségről nem ítélkezhetik; ha ez igaz volna, akkor mi értelme volna az új országgyűlésnek? Most százkilencven esztendejekimondotta egy országgyűlés többsége, hogy Rákóczi áruló és a magyar szabadság ellensége volt. Kincsre joga a mai országgyűlés többségének azt mondani, hogy az a többség vak, bolond ésgonosz volt? (Taps a baloldalon.) Ha százkilencven év előtti többségről lehet ítélni egy másik országgyűlés többségének, akkor lehet ítélkezni a tavalyiról is. Még eddig nem volt rá alkalom, hogy e kérdést tár-gyalja- az országgyűlés, a mély tétlenségre van kárhoztatva már két hónap óta, mert nincs új kormány , és, mert gyöngéd tekintettel volt a többség az öreg király iránt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy örökké hallgatni kell e dologról. Az opportunizmus most nem lehetséges, mert arról van szó, hogy a nemzet ellen a legelső tisztviselők által elkövetett bűnök megtoroltassanak-e, vagy ne? S még egy ok van a tárgyalásra: Miért ittmég mindig itt ez a kormány? (Derültség.) Mit keresnek itt ezek a férfiak, akiknek itt Helyük stincs, mert nem a nemzet bizalma tartja itt őket, hanem valami más hatalom... ez a kormány nem passzív magatartást tanúsít, hanem dolgozik, nemesit, báróéit, jutalmakat osztogat, szerződik, nyugdíjakat oszt és korrigál. Igaz-e az, hogy Perczel miniszteri nyugdíja, mely 8000 korona volt, november 18-ika óta fölemeltetett 15.300 koronára. (Hagy zaj a baloldalon.) Erre felelhetne a miniszterelnök. Ezt az ügyét Tisza István gróf, mint belügyminiszter ez évben 2637. számmal intézte el s a pénzügyigazgatóságnál e fölemelt nyugdíj nyugtája 2365. szám alatt van eltévé. (Nagy zaj a baloldalon.) Fölkiáltások balról: Hihetetlen! Hallatlan! Hellebronth Géza: Szemtelenség! Kubik Béla: Osztják maguk közt az ország pénzét! Eötvös Károly: Úgy látszik, hogy megjutalmazzák azokat, akik a nemzet ellen vétenek. Mindent el kell követni, hogy a mai miniszterek minél előbb más férfiaknakadják át helyüket. Nem hivatkozhatik senki arra, hogy november 18-ikán jóhiszeműen jártak el; ha egyszer bárkinek is, akár magának a királynak is megengedik, hogy a törvényt megkerülje, akkor itt az önkény fog uralomra lépni. (Taps a baloldalon.) Mit gondol, várjon a nép, mikor látja, hogy a törvényhozó hatalom egyik fele, a király szinte az Atyaistent megillető dicsőségben és fényben él, másik felét, az országgyűlést pedig darabantokkal akarják kezelni? (Taps a baloldalon.) A királyi hatalmat, mely már úgyis sok és szinte elviselhetetlen, ismét növelni akarták; ez lehetetlenség, hacsak a nemzet erőit is nem növelik. Tessék oly politikát csinálni, mely a magyar nemzetet nem fosztja ki és nem nyúzza, akkor majd meglátják, hogy nem..lesz obstrukció s meg fog szűnni apolitikai bonyodalmak fő oka is. Ajánlja, hogy bejelentett indítványát tűzzék ki napirendre. (Taps a baloldalon.) Tisza István gróf szólásra jelentkezik, Rakovszky elnök azonban előbb öt percre fölfüggeszti az ülést. A szünet után Tisza István gróf miniszterelnök szólal föl. Házszabályaink értelmében, úgymond, az indítvány érdemleges tárgyalása fölött a Ház érdemleges vita nélkül határoz. És habár szokásban van is, hogy a miniszterelnök legalább röviden nyilatkozik ily alkalmakkor az indítvány tartalma fölött, én a magam részéről ezt a szokást jelenleg követni nem kívánom, mert azt tartom, hogy megokolt és helyes ez apraxis akkor, amidőn a miniszterelnök egyúttal a képviselőház többségének politikai vezére is, tehát felelősség melletti irányadó faktora a képviselőház tárgyalásainak is; ma azonban, a midőn a kormány ezt a jellegét elvesztette, nem találom megokoltnak (Folytonos zaj a baloldalon), hogy magamnak ilyen szerepet arrogáljak. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek folytán egyáltalában nem nyilatkozom most sem a benyújtott indítvány érdeméről, sem ama most elhangzott , beszéd egyéb részéről, amely beszéddel Eötvös Károly, képviselő úr indítványát megokolta. De e beszédnek egy része — hogy úgy mondjam — személyes kérdés címén fölszólalásra késztet. A képviselő úr hibáztat bennünket azért, hogy még mindig itt vagyunk (Fölkiáltások a baloldalon: Igaza van! Zaj) és azt kérdezi, hogy mit keresünk mi itten? (Igaz! Tgy van! Zaj balfelől.) Azt, t. Ház, tudja a Háznak minden tagja, hogy a kormány azonnal a választások eredményének, mondjuk a választások zöme eredményének ismerete után beadta lemondását és megtette a szokásos alkotmányos lépéseket arra, hogy a tárgyalások őfelsége és a képviselőház többségének álláspontját joggal képviselő politikusok közt megkezdődjenek (Zaj balfelől), és valóban nem a kormányon múlt, hogy ezek a tárgyalások eddig eredményre nem vezettek. (Zaj & ellentmondások balfelől és a középen.) Polonyi Géza: Pitreieknak sincs semmi része benne? (Zaj. Tisza István gróf miniszterelnök: Ebben a kérdésben lehetetlen polémiába bocsátkoznom, miután azt, hogy a kormány ő felsége előtt minő álláspontot képviselt és minőt nem, azt a t. képviselő urak nem tudhatják. (Folytonosan tartó zaj balfelöl. Fölkiáltások, Látjuk az eredményekből.) Az elütik (csönget): Méltóztassanak a szónokot, meghallgatni, t. képviselő urak! Tisza István gróf miniszterelnök: Ebben a tekintetben a polémiának szubsztrátuma egyáltalában nincs. Én biztosíthatom a képviselő urakat, hogy nekünk mindnyájunknak a legkellemetlenebb kötelességteljesítés az, amelyet itt végeznünk kell és hogy bizonyára nem egy nappal, de egy órával sem fogjuk késleltetni azt az időt, amelyben ezt a helyet elhagyhatjuk. (Zaj balfelől: Halljuk! Halljuk!, jobbról.) Hans Ivor báró: Parlamenti határozat! Eitner Zsigmond: Mi van a Perczel nyugdijával? Molnár Menő: Beteget kell jelenteni,, az annak a módja. (Folytonosan tartó zaj.) Tisza István gróf miniszterelnök: Engedelmet kérek, addig, mig utódaink kinevezve nincsenek és a mig állásunktól végleg föl nem mentettünk, addig igenis egy igen kellemetlen, igen odiózus, de parancsoló kötelesség az, hogy helyeinken megmaradjunk! Ezt a kötelességünket teljesíteni is fogjuk! (Zaj balról és a középen.) A képviselő úr fölemlített egy konkrét esetet, amely hivataloskodásunknak ezen ideiglenes időszakára esik. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Én elmondom igen röviden, hogy miként áll a dolog. (Halljuk! Halljuk!) Midőn Perczel Dezső a belügyminiszteri állásról lemondott, elmulasztotta megtenni a lépéseket az iránt, hogy megelőző törvényhatósági szolgálata nyugdíjába beszámíttassék. (Nagy zaj balról és a középen.) Eitner Zsigmond: Baksis-osztogatási rendszer! (Folytonosan tartó zaj.) Polonyi Géza: Szép dolog! Ha lemond, nem, jár neki. (Zaj.) Az elnök: Méltóztassék csendben lenni, képviselő urak! Tisza István gróf miniszterelnök: Ha akkor megtette volna a lépéseket, semmi kétségem nincs az iránt, hogy ezen szolgálata neki akkorbeszámíttatott volna. (Folytonosan tartó zaj és ellenmondások a balról és a középen.) Endrey Gyula: Csáky szalmája az ország pénze! Pozsgay Miklós: Tisza szalmája most már!] (Derültség.) Tisza István gróf miniszterelnök: Akkor ez iránt semmi lépést nem tett; (Zaj a baloldalon) de igenis most intézett egy ilyen irányú kérelmet; (Mozgás és zaj a baloldalon), a mely kérelemnek a minisztertanács javaslata alapján ő felsége helyt adni méltóztatott. Mezőfi Vilmos: Az ország pénzéből! A’ nép’, adófilléreiből! ; Barabás Béla: Ez törvénytelen dolog. (Folytonos zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Tisza István gróf ,, miniszterelnök ... természetesen a minisztertanács javaslatára (Zaj a baloldalon) és elsősorban az én felelősségem mellett . » « (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Mezőfi Vilmos: A nép adófilléreiből könnyű! Kubik Béla: Ez a vérdij! Endrey Gyula: A következő minisztériumnak tetszett volna adni. Ez nem átmeneti dolog! Olay Lajos: Ez a vérdij! Tisza István gróf miniszterelnök: Ebben az intézkedésben semmi rendkívüli olyan dolog nincs, amit analóg esettel igazolni és megokolni ne lehetne. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Igenis analóg esetek vannak rá. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) BUDAPESTI HÍRLAP, (104. sz.) 1905. április 14.