Budapesti Hírlap, 1906. január (26. évfolyam, 1-30. szám)
1906-01-11 / 10. szám
IS BUDAPESTI HÍRLAP. (10. o.) 1906. január 11. könnyen áttekinthető, gyakorlati könyvet irt, a melyben mindenki megtalálhatja a posta- és táviróhivatalok használatáról szükséges tudnivalókat. A munka előfizetési ára vászonkötésben egy korona húsz fillér. Megrendelhető a Szerzőnél Zomborban. NYSZÍTTÉR.*) ÉRTESÍTÉS! Kérem t. vevőimet, a kik naptáramat nem kapták meg, ezt pótlás céljából velem közölni. — Tisztelettel Menmann M. os. és kir. udvari szállító férfi- és fiuruha-telepe Dr- Fái náthás Miklós folyó évi január hó 5-tól kezdve lakását Uj-Tátrafüüredről Budapestre, IV. ker., Kristóf-tér 6. sz. alá helyezte át és orvosi gyakorlatát itt megkezdte. 88015 Arcápolási szalon Gizella-tér 5. szám. Arag-öz 3 kor. Másságé 2 kor. Decoltage festő ' ',9 óráig) 1 kor. Vasolin-kezeles ráncok ellen. Jutányos árak; ártalmatlan, biztos hatású szerek. 88169 Cardorae-Riviera Magyarországhoz legközelebb fekvő igazi délvidéki klimatikus gyógyítóhely a Garda-tó partján. Prospektussal, bővebb fölvilágosítással szolgál Dr. Kovács Aladár, Gardone-Riviera (Itália). 87089 — valamint fiatal leányoknak — a legjobban bevált erősítő-szer, hogy a vérszegénységet, sápkórt vagy rossz külszínt megakadályozzuk. Kávé és tea csaknem értéktelen ital, míg a Servus Kaszeli zab-kakaó még órák múlva is a gyomorban van és nem engedi az éhség ideges érzését érvényesülni. Csak kék kartonban valódi, á K. 60 és 80 ál., sohasem szabadon. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Járásbiró és ügyvéd. Az igazságügyminiszter fölhatalmazása alapján Simon Lajos Csáktornyai járásbiró hatóság előtt való rágalmazás miatt pert indított Csesznek József fővárosi ügyvéd ellen. Az ügyvéd ugyanisaz igazságügyminiszterhez intézett beadványában más bíró delegálását kérte, mert Simon járásbíró állítólag Czigler Kálmán ottani közjegyző kedvéért egy hagyatéki ügyben elutasította az Ügyvéd kérvényét. A nagykanizsai törvényszék előtt a vádlott azzal védekezett, hogy beadványában senkit sem rágalmazott meg, legföljebb elszólta magát és tiszteletlenséget tanúsított a bíróság iránt. A törvényszék ötszáz korona pénzbüntetésre ítélte Csesznákot, s ezt az ítéletet a győri királyi tábla, és ma a Kúria is jóváhagyta. — Megszűnt sajtópörök. A budapesti büntetőtörvényszék esküdtbirósága tegnapi napra tűzte ki Révész Vilmos karajenői állatorvos sajtópanaszáiak tárgyalását. Révész ugyanis az Abony című lap egyik számában Korai virtus cimü cikk tartalmáért rágalmazás sajtóvétségéért perbefogta Bay Alajos és Gennari József vivómestereket. A tárgyalás előtt azonban a felek kibékültek s közös kérvényben a további eljárás megszüntetését kérték. E kérelemnek a biróság helyt is adott. Ugyancsak békés utón intéződött el ma az a sajtóper is, melyet Zezuiák János a Schukkettínűvek tisztviselője indított Jutassy Ödön, a Molnárok Lapja szerkesztője ellen. Jutassy egy lovagias ügyből kifolyólag, amelyben Zezuiák segédei nem azonosították magukat felük eljárásával, négy fővárosi napilapban nyilatkozatot tesz közzé Zezurák ellen, aki ennek sértő tartalma miatt sajtópert indított. Az esküdtszéki tárgyalás megnyitása előtt Jutassy nyilatkozata után a panaszos jogi képviselője, Vaisz Sándor dr. a vádat elejtette. A bíróság Guthi Soma dr. védő kérelmére ezután a további eljárást megszüntette. — A meglopott halott. Másfél esztendővel ezelőtt Gál István dr. államrendőrségi fogalmazó Rottenbiller utcai lakásán hirtelen elhunyt. Gál István, aki családjával keveset érintkezett, egészen egyedül élte lakását a háziasszony leánya, Fleischer Paula gondozta. Halála után bátyja leltározta az elhunyt hagyatékát és megállapította, hogy öcscsének ötszáz korona értékű gyémántgyűrűje és melltüje, továbbá közel kétezer korona készpénze eltűnt. A gyanú azonnal Fleischer Paulára irányult, aki első ijedségében meg is vallotta, hogy ő húzta le a halottjáról az értékes gyűrűt és ő lopta el a melltűt. Az ellopott értéktárgyakat át is adta a detektíveknek, de kijelentette, hogy a pénzről nem tud semmit. A vizsgálat során megváltoztatta vallomását és azzal védekezett, hogy a gyűrűt és melltűt ajándékba kapta az elhunyttól önfeláldozó ápolásáért. A törvényszék Fleischer Paulát lopás büntette miatt az enyhítő szakasz alkalmazásával három hónapi fogházra ítélte. Ma tárgyalta ezt az ügyet a királyi tábla és a leány büntetését egy hónapi fogházra szállította le. SPORT. * A nizzai futtatás. A nizzai megting ma kezdődött, azonban Trauttmansdorff Lajos gróf lovaira kedvezőtlen kilátással, mert mint egy táviratunk jelenti, Rosenmontag tegnap reggel megsántult, Negemglen pedig ma délután a 3400 méteres Prix des Véterans akadályversenyben, jóllehet a legkisebb súlyt, 60 kilót vitte nyergében, nem kapott helyet. A 4000 frankos díjat Percy Woodland zsokénak 6 éves Fragilité-je (68%) nyerte meg, tulajdonosa által lovagolva, Kan (65) és Violon II .(76) ellen. A megnyitó nap főszáma a 10.000 frankos Prix d’Essai akadályverseny volt, melyben tíz ló mérkőzött s az eredmény a következő volt: Mons. N. Mills 4é. Le Meteore 60% (Sparkes) első, Mons. Gurtubay 4é. Playful Johnny 60 (Prime) második, Mons. Lienart 4é. Duc Job 63 (Holt) harmadik. Futottak még: Dictateur III., Uranie II., Marco III., Assam, Argentine, mely a sírtnál állva maradt, Ballainvilliers, mely kitört és Fellé Jambe, mely elbukott. Háromnegyed hoszszal nyerve, nyakhosszal a harmadik. Tót. 10:50. Helyre 10:21, 79 és 32. * Egyetemi turisták kirándulása. A Magyar Turista Egyesület egyetemi osztálya január 14-én kirándulást rendez a Nagy-Kevélyre. Útirány: Békásmegyer, Nagy-Kevély, Solymár, Hidegkút, Hűvösvölgy. Gyaloglás 6 óra. Élelmet mindenki magával visz. Vasúti költség 20 fillér. Találkozás a Buda- Pálffy téri állomáson reggel 7 óra 20 perckor. A vonat indul 7 óra 40 perckor. Vezető: Sperlágh Aladár. EGYESÜLETEK. A práter-utcai polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam volt növendékei szövetkezetének önképzőköre január 14-én délután 4 órakor tartja első ülését és társas összejövetelét. Közreműködnek: Poor Viola, Gázon Angéla, Markovits Margit, Gergely Zsófia, Paxy M., Sztupák Mariska, Tétényi Józsa és Frida kisasszonyok és Lengyel Ernő. * A VI. kerületi községi felső-kereskedelmi iskola volt tanítványainak szövetsége január 7-én tartotta meg alakuló közgyűlését. A közgyűlés az alapszabályok megállapítása után megválasztotta a tisztikart. Megválasztották elnökké: Jahoda Adolfot, alelnökökké: Bánffi Oszkárt, Halmos Zoltánt, Lányi Ignácot és Leopold Gyulát, titkárrá: Hajós Ernőt, pénztárossá: Karczag Vilmost, ellenőrzé: László Gyulát, főjegyzővé: Schönfeld Ignácot és háznagygyá: Havas Izsót. A szövetség mindjárt megalakulásakor 452 tagot számlált. Hivatalos óráit kedden és szombaton este 7-től 8-ig az iskola helyiségében és összejöveteleit minden hétfőn este a Menton-kávéházban tartja. VIDÉK. — Az adófizetés Somogyban. Kaposvárról jelentik, hogy a pénzügyigazgatónak Somogy vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén beterjesztett jelentése szerint 1904-ben 4,478.595 korona adó folyt be, 1905-ben ellenben csak 1,189.331 korona. * — Kolozsi vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén, mint tudósítónk táviratozza, a rendes jelentések során az alispán jelentette, hogy a vármegye két községében volt jelentőség nélkül való nemzetiségi fészkelődés, de csendőrséget küldtek oda s a mozgolódás elsimult. Az alispán jelentéséből föltűnő, hogy 1905-ben 1305 útlevelet adtak ki, melyeknek legnagyobb része Romániába szólott. Az adóhátralék egyenes adóban két és egynegyed millió korona. A délutáni rendkívüli közgyűlés gyorsan lepergett. Tudomásul vették a belügyminiszter leiratát Teleki gróf főispán lemondásáról és elfogadtak több törvényhatósági átiratot a nemzeti ellenállás ügyében, csak Csik vármegye átiratát tették irattárba, mely márványtáblán kivánja megörökíteni a hazafiatlan mozgalmak pártolóit. Mindkét gyűlésen Dózsa alispán elnökölt, akinek a belügyminiszter fölterjesztéséhez képest megadta a hatásköri engedelmet arra, hogy a főispán helyett bizonyos funkciókban intézkedhessek, így néhány orvosi kinevezésben, szolgabirói és gyakornoki áthelyezésben. KÖZGAZDASÁG. A mezőgazdasági munkás- és cselédkérdés Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület e hónap 11-ére összehívott közgazdasági szakosztályi ülése nagy érdeklődésre számottartó előadási ciklusnak lesz a kezdete. Az elmúlt esztendő egyik legfontosabb kérdése kerül megvitatás alá: a mezőgazda-,sági munkás- és cselédkérdés. Aktuális voltát e kérdésnek senki sem vonhatja kétségbe, a ki ismeri a jelen idők politikai és társadalmi viszonyait, s a ki visszaelmékezik a pár hónappal ezelőtt lezajlott, ú magyar gazdákra oly váratlan csapásként nehezedő, arató- és cselédsztrájkokra. Ha netán már elfeledte volna valaki ezeket, nemrégiben történt gondoskodás arról, hogy visszatérjen az emlékezetébe. Rövid pár soros hírlapi köz-lemény adta tudtul, hogy a túl a dunai gazdasági munkások már most kezdik a szervezkedést az idei sztrájkra. A szervezkedés egyik szembetűnő jele, hogy nem kötnek aratási szerződést, holott eme szerződéseik kötésének az ideje most van. Ezt magában véve elég intő jel arra, hogy a magyar gazdák komolyan hozzálássanak az olyannyira fontos társadalmi kérdésnek: a mezőgazdasági munkás- és cselédkérdésnek gyökeres rendezéséhez. Sajnos, a helyzet olyan, hogy ennek a gyökeres rendezésnek a rendezése sincs meg, törvényhozási és közigazgatási intézkedésekre van szükség, a törvényhozás munkája azonban meg van bénítva, a közigazgatási legfőbb szerveik pedig, amint látjuk,ma éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit tőlük elvárhatnánk. Nemhogy a társadalmi osztályok közt fönnálló ellentétek elsimítására törekednének, hanem ellenkezőleg, folyton újabb ékeket vernek közéje,, igyekeznek minél jobban fölszítani az alsóbb néprétegek elégedetlenségét, miáltal nap-nap után nehezebbé válik a kérdés gyökeres rendezéséhez szükséges kölcsönös méltányosság kifejtése. Nem lesz tehát csöppet sem könnyű föladata a magyar gazdák országos szervezetének, s bármily üdvös javaslatokkal álljon is elő, annyi bizonyos, hogy a kérdés gyökeres rendezése csak későbbi esztendők munkája lesz, de még akkor sem zárhatják ki a lehetőségét annak, hogy Magyarországon valaha többé ne lehessen, arató- és cselédsztrájk. Sőt, — biztosak lehetünk benne, hogy évről-évre vagy itt — vagy ott az országban találkozni fogunk egész, vidékekre kiterjedő munkamegtagadások eseteivel.* Nem is lehet a feladata senkinek, hogy a sztrájk szót teljesen kitörölje Magyarország társadalmi és mezőgazdasági történetéből, elvégre lehet a munka- megtagadás jogos is. A fő cél az, hogy oly eszközöket és módokat találjunk, ami a gazdát nem teszi ki sztrájk eseténa teljes vagyoni romlásnak. A le nem aratott, be nem hordott s ki nem készített termés, az állatok gondozatlanul hagyása, a mezőgazdasági munkák, kellő időben való meg nem kezdése s kellő időre el nem végzése, maga után vonhatja a teljes vagyoni romlást. A földmunkás kéz nélkül nem is holt tőke, hanem teher. Kiszolgáltatni azt egy embertől, meg kényének-kedvének, már csak azért, sem fékért, mert ahhoz nem csupán a tulajdonosának exisztenciája van kötve, hanem sokkal inkább amegmunkálására szerződtetett cselédé és munkásé is. Oly intézkedésekre van tehát szükség, amely egyrészt kizárja bizonyos mértékig a sztrájk lehető,ségét, másrészt módot nyújt a gazdának arra, hogy a szükséges mezei munkákat végeztethesse anélkül, hogy a munkásaival és cselédjeivel folyó egyezkedési tárgyalásokat be kellene várnia. Melyek azok az eszközök, amikkel elejét lehet venni a jövőben a sztrájkoknak? Kiválóan szociális, kérdésről lévén szó, nem nehéz a felelet: mindaz, amit a szociális méltányosság javasol. A sztrájk oka, amint tudjuk is, a mértéktelen izgatásokat nem tekintve, csaknem mindenhol a mezőgazdasági munkás és cselédnép nekiész anyagi helyzete volt. Az 1904. év rossz termésviszonyai a helyzetet csak súlyosbították. A cselédbérek máig is a legtöbb helyütt a hetvenes évek viszonyainak felelnek, meg, kivétel ez alól csak oly helyen voltak, ahol a munkaadó gazda föl sem tudott emelkedni a modern kor szociális követeléseinek színvonalára. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy a gazdasági cselédlakások ügye ma is szinte középkorbeli állapotban van a jég-