Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)

1906-08-11 / 219. szám

1906. augusztus 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (219. sz.)­ ­ * Atlétikai verseny. Siófokon vasárnap ren­dezendő atlétikai verseny iránt a Balaton-menti­­fürdőhelyeken oly nagy az érdeklődés, hogy a neve­zett atléták hatalmas számának megfelelő impozáns néző­közönség várható. A rendezőség, hogy a Balaton­­szentiek érdeklődését fokozza, fölvett egy 1000 y­a­rdos Síkfutást is a Balaton környékén nyaralók részére. * Nemzetközi úszóverseny. A Budapesti l'Atlétikai Klub augusztus 12-iki nemzetközi bajnoki ■uszóversenyének nevezései fényes eredménynyel zárul­tak. Neveztek az úszással foglalkozó összes budapesti egyesületen, sőt ezúttal a vidék is képviselve lesz, a­mennyiben a Szegedi A. K. is nevezett. Az egy lángos méföldes bajnokságban Hajósnak, a bajnok­jelöltnek 4 ellenfele lesz, a­mi nálunk ilyen hosszú távolságú versenyen ritkaság. Izgató és érdekes küzde­lem várható az ifjúsági versenyekben, különösen a stafétában, a­hol a B. A. K. veretlen stafétájával az O. T. E., az M. T. K. és a B. A. K. b) és e) stafétája veszi föl a küzdelmet. A verseny a Császárfürdő férfi úszóházában vasárnap este 8 órakor kezdődik.­­­ * Vívóakadémia. Salamon Sándor lőcsei vivó- imester Iglón nagyobbszabású vivóakadémiát rendezett Csáky Albin, Csáky Vikor és Csáky László gróf, ifj. alapi Salamon Géza főispán, továbbá­­ Jungenfeld Károly báró, Günther Antal dr., Máriássy Mihály dr., Burgyán Aladár, Raise Aladár és Okolicsányi-Zse- Henyi Ede országgyűlési képviselő védőségével. A zsűri elnöke Schneller Frigyes lovag,­ ezredes, a lőcsei helyőrség parancsnoka. A mérkőzésben több katona­tiszt is részt vett. Az est legszebb része Salamon Sán­dor lőcsei és Czeglédy Endre kassai vivómester vívó­­irősz és kardmérkőzése volt. A versenyben résztvevők közül különösen kitűnt Szentiványi Ádám, Hegyi Ti­vadar, Kaynár Frigyes, Taubler Gyula, Stutzmann B.,­­Münnich Aladár, Szkicsák Aladár, Hajnóczy Sándor és Kulina Géza. VIDÉK. Balatonmelléki vasút. Két évtizede vajúdik már a balatonmelléki vasút kérdése. Ez idő alatt sokkal jelentéktelenebb vidékek kaptak vasutat, míg ezt az érdekeltség diszharmó­niája miatt eddig dűlőre vinni nem lehetett. A bala­tonmelléki vasútvonal fontossága és szükséges volta bizonyításra és megokolásra nem szorul, ennélfogva­­az e célra megkívánt áldozat sem eshetik szűkkeblű m­egítélés alá. A zalai és somogyi partoknak állandó össze­kötése óriás lendületet adna a Balaton vidékének, s ebből kiszámíthatatlan hasznuk lenne még a távolabb fekvő vidékeknek is. Nincsenek ugyan följegyzéseink arra nézve, hogy ilyen összeköttetés lett volna valaha a Balatonon, de egy körülmény nagyon valószínűvé teszi. Mint tihanyi lakos 1889 január 11-én pontos­anérést vettem föl Tihany-Szántód között a jégen a Balatonról, a­hol a víz szélessége 1058 méter, mély­sége az akkori rendkívül sekély vízállásnál, a tihanyi félsziget partjától 318 méterig 6—10 méter, azontúl a szántódi partig, vagyis 740 méter hosszúságban 90—150 centiméter volt. A jelenlegi révkikötőt, a Szántódi parton Siófok felé, körülbelül 700 méter távolságra egy töltés nyúlik be a Balatonba 740 mé­terig, vagyis a mély vízig. E töltés átellenében, a tihanyi parton ma is látható egy kikötőszerű töltés­nek a nyoma, a­miből nyilvánvaló, hogy régentén itt volt a közlekedés. Már most, hogy hajóhíd volt-e itt valaha, vagy csak egyszerű kikötő, azt tudni nem lehet. Bizonyos azonban, hogy 1887-ben, a Balatonnak említett alacsony vízállása mellett, ezen a töltésen mentünk be kocsival a mély vízig és ott szálltunk be a kompba, a­melynek tehát csak 318 méter utat kellett megtennie. Nem volt ugyan ez a töltés min­denütt szárazon, de oly csekély vízréteg borította, hogy kocsival könnyen lehetett rajta közlekedni, ső­t a gyalogos utasok közül is sokan levetették lábbelijü­ket és igy tették meg az utat a karókkal kijelölt helyen a mély vizig. Előre kellett ezeket bocsátanom, hogy vasúti tervem megütközéssel ne találkozzék. Somogy megyé­ből indulva ki, a vasútnak Szántód állomástól kel­lene kiágazódnia, az említett töltést feltöltve, a 318 méter szélességű vizen pedig vasúti és közleke­dési vashidat építve. Ezen kellene a vasútnak át­mennie Zalába, a­hol a keleti parton haladna Aszó­főig, ott elágazódnék. Egyik része Balatonfüred- Paloznak- Alsóörs felé Almádiba, innen pedig Szent- Király-Szabadján át Veszprém városába menne. A másik rész Akali-Zánka-Révfülöp-Badacsony-Szigli­­get felé a keszthely-tapolcai vicinálishoz csatla­koznék. Ez az egész vonal körülbelül nyolcvan kilo­méter lenne és pedig Szántódtól Aszófőig 10 kilo­méter, Aszófőtől Veszprémig 30 kilométer, Aszófő­től a keszthely-tapolcai vonalig 40 kilométer. Rendkívül sokat nyernének e vasútvonal révén a Zánkától kezdődő és Keszthelyig elterülő kezdet­leges fürdők, de még többet s mondhatnám leg­többet nyerne Almádi és Veszprém városa. Legke­vesebbet, sőt úgyszólván semmit sem érintené Ba­­latonfüred érdekeit, a­melynek vendégei Siófokon át gőzhajón, vagy Veszprémen át kocsin érkeznek. A Siófokon át érkezett utasok bizonyára nem fog­ják a szántód-füredi költségesebb és késedelmesebb vasutat használni, valamint a Veszprémen át . Visszaélés az aradi városi hivatalban. Aradról táviratozza tudósítónk: Arad városánál leg­utóbb nagy visszaéléseknek jöttek a nyomára. Kide­rült, hogy Demján János számtiszt hétezer koronát sikkasztott, Domjánt letartóztatták. Súlyos termé­szetű szabálytalanságot követett el Marossy pol­gármesteri fogalmazó is, a­ki e­miatt állásáról le­mondott. A város szerdai közgyűlésén a tanács azt javasolta, hogy Marossyt fel kell függeszteni állá­sától, a közgyűlés többsége azonban elfogadta a le­mondást. Károlyi Gyula gróf főispán nem nyugo­dott bele a közgyűlés határozatába, hanem meg­­felebbezte a belügyminisztériumhoz azzal, hogy Marossyt függeszszék föl állásától s egyben a mi­nisztérium rendelje el a rovancsolást. György Hen­rik belügyminiszteri számtanácsos ma délben várat­lanul Aradra érkezett s megkezdte a rovancsolást. A munka napokig eltart. A vizsgálat során előre­láthatólag szenzációs fejlemények várhatók. * .... érkezettek sem fognak nagy kerülővel és sokkal na­gyobb költséggel Balatonfüredre, jönni, hacsak egyszer, a vidék megtekintése végett meg nem teszik. Sokat nyerne e vasút által Somogy megye. A Zalából hozott, aránylag olcsó kőanyaggal, rövid idő alatt megjavíthatná útjait. Olcsóbban juthatna jó borhoz, kőhöz, mészhez. De legtöbbet nyerne a déli vasúttársaság, s ezért alaposan remélhető, hogy tőle kitelhetőleg elősegítené e vasútvonal kiépí­tését. A vasút kiépítése, műszaki tekintetekből, ne­hézségbe nem ütközik, de költség dolgában sem kívánna aránylag nagy áldozatot, tekintve, hogy kő mindenütt található és alagútra, vagy nagyobb hídra, a balatonit kivéve, szükség nem volna.. De ez a hid­ sem volna nagy, mert­ ennél nagyobbat építte­tett Szolnoknál az északkeleti vasúttársaság a nyolc­vanas években, s nagyobbak vannak Budapesten és egyebütt a Dunán. így lehetne az egész Balaton vidékét köny­­nyen hozzáférhetővé tenni, hogy egészséges és él­tető levegőjét, fürdőjét mennél többen élvezhessék. Weininger Mátyás: — Tulipán-ünnep Bártfa­fürdőn. Bártfafür­­dőn, mint onnan írják, e hónap negyedikén Tulipán­ünnepet rendezett Semsey Boldizsár főispán neje. Az ünnep kielégítő anyagi eredménynyel végződött s a Tulipán-kert javára közel ezer korona tiszta jövede­lem fog jutni. M­ILTTÉH.«­­EESS He vásároljon selymet, fi­a mielőtt mintát nem kért, a mi jótállás mellett szolid, ■ csodálatosan csinos újdonságainkból feketében, fehérben j­ó és színesben. m k ■ látotrs ■ renkii 1 K­ ■ selyer ■ Arhi Különlegesség: selyemszövetek menyasszonyi-, báli-,­­ I látogató- és utcai ruhára és blúzra, bélésnek stb. méte­­renkint 1 kor. 15 film-től 18 kor.-ig.­­ Közvetettemül magánosoknak adunk el és a kiválasztott selyemszöveteket portó- és rámmentesen a lakásba szállítjuk. »Schweizer & Ch.; Luzern U. G. (Svájc).­­ Selyemszövet-kivitel. — Kir. udv. szállítók. H­EHOPATI1 (vérgyógyítás). np KnyqoQ I fővárosi orvosnak ezen uj és eredeti i­nfl . fvUVdOO gyógymódja biztosan megvéd Szőlhüdés, kezdődő vakság és elmezavar kitörése ellen. Páratlan szép sikerrel gyógyíthatók: asztma, gyomor-, vese- és szívbajok, köszvény, ideg-, vér- és bőrbetegségek. — Rendelés naponta 9—1 és 3—6-ig. V. ker., Váci­ körút 18. X. om. 85448 Fénykép-készülékek, AT - árakon, csekély havi részletfizetésre. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Aufrecht és Goldschmied osztálya Budapest, VI. ker. Andrássy-út 17. szám. a fejlődésben vagy a tanulásban . JT visszamaradt gyermekek, vala­mint vérszegény, fáradt és idegesen agyon­dolgozott, könnyen izgatható, idő­ előtt kimerült fel­­nőttek, mint erősítőszert nagy sikerrel használják Hommel dr. haematogen-ját. Az étvágy föltámad, a szellemi és testi erő gyorsan föléled, az egész idegrendszer megerősödik. De határozottan a valódi „Hommel dr.“-féle Haematogént tessék kérni és a sok utánzat közül egyet se hagyjon az ember magára tukmálni. aHroBidSlkp táskák, kosarak, toilett-táskák stb. Heller Mór utóda bőröndösnél Budapest, Károly-körut 3. Képes árjegyzék vidékre ingyen és bórm. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelőssé­get a szerkesztésén. KÖZGAZDASÁG. A királyhágóntúli magyarság. Irta Éber Ernő. Szeptember 8-án gazdagyűlés lesz Kolozsvárt, a­melyen a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyar kisbirtokosság helyzetének javításáról fognak tanács­kozni. A gyűlést az Erdélyi Gazdasági Egyesület kezdte és Alsófehér, Szolnokdoboka, Kolozs, Hunyad és Szilágy vármegyék mezőgazdasági érdekképvise­leteivel együttesen rendezi s e vármegyék főispán­jainak, alispánjainak és országgyűlési képviselőinek, valamint a földmivelési kormánynak meghívásával igyekszik külső jelentőségét és belső értékét emelni. Hogy a gyűlés tárgyalása milyen mederben fog folyni, hogy minő vélemények és kívánságok fog­nak azon kidomborodni, azt ma nem tudhatjuk. De nem kételkedhetünk benne, hogy ez az értekezlet az erdélyi nemzetiségi kérdés egy részletére fog világító sugarat vetni, hogy föl fogja tárni az ország előtt a királyságón túli magyarság anyagi helyzetét, hogy talán meg fog jelölni alkalmas eszközöket is, a­­­me­lyekkel ez a magyarság megerősíthető lenne. Igaz, ez az értekezlet az erdélyi nemzetiségi kérdésnek csak anyagi, sőt csak mezőgazdasági oldalát fogja nézni és nem szándékszik annak politikai, kulturális és egyéb közgazdasági részleteit felölelni. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a királyhágón túli or­szágrészben az őstermeléssel foglalkozó lakosság az egész lakosság 75 százalékát tette még 1900-ban is, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Királyhágón túl a kisbirtok sokkal nagyobb területszázalékot foglal el, mint az egész országban és ha végül figyelembe vesszük azt, hogy egymással küzdő népfajoknál az anyagi helyzet milyen nagymértékben befolyásolja az etnikai alakulást, akkor el kell ismernünk, hogy olyan tanácskozás, a­melyen a legilletékesebb­ ténye­zők, ha csak egy néprészszel foglalkoznak is, komoly érdeklődés tárgya lehet és reális hasznot hozhat.A Fajnépesség szempontjából Erdélyt a következő­képpen oszthatjuk föl: Ott van a négy székely vár­megye általános magyar többséggel; ott van Brassó, Nagyküküllő és Szeben vármegye a szász hegemó­niával; Fogaras-, Hunyad- és Besztercenaszód vár­megyék túlnyomó román többséggel és végül Alsó­fehér-, Kisküküllő-, Kolos-, Szolnokdoboka és Torda­­aranyos vármegyék jelentékeny, kisebb és nagyobb foltokon élő magyar kisebbséggel. A négy székely vármegye még mindig erős, tömör tömbje a magyar­ságnak, a mely a dél-keletről és nyugatról jövő nyo­másnak képes ellenállni. A szász és román jellegű vármegyékben a magyarság pozícióját csak a váro­sok egy részében tudta megtartani. Ezekben a pozí­ciókban a magyarság folytonos önvédelemre van szorítva és térhódításra nem képes. A faji elhelyez­kedés mozgalma és a fajoknak a területért való harca legerősebb és legélesebb azokban a vármegyék­ben, a­hol ma még jelentékeny a magyar kisebbség. A Küküllő szögéből, a torockói vidékről, a Ka- rotaszegről, Alsófehér vármegye marosmenti na­gyobb szigetéről hódító útra mehetne a megerősödő magyarság, összeköttetést hozhatna létre a kisebb magyar szigetekkel, idővel talán nagyobb szigeteket alkothatna azoknak és a köztük levő nemzetiségi szigeteknek beolvasztásával. De ehhez a fönmaradás biztossága, az erőknek fokozása és egy öntudatos cél­ban való egyesítése lenne szükséges. Ma éppen ezek körül a nagyobb szigetek körül folyik a harc. Ma ezekben a szigetekben alig van elég képesség az ön­maguk föntartására és semmi esetre sincs elég erő a kisebb magyar községcsoportok, vagy már elszigetelt egyes magyar községek összekapcsolására s közöttük levő tér meghódítására. A nagyobb szigetek azon­ban még megvannak, ellenállnak és a nemzetiségi, főként román expansio s a magyar többségű, vagy jelentékeny magyar kisebbségű községek kikezdésé­vel és megőrlésével törekszik nagy szigetek alakítá­sára. A legerősebb, legveszedelmesebb faji harc tehát itt van, ezekben a vármegyékben. Itt még van ma­gyarság, a mely terjeszkedésre is képes lenne. Ezek még el nem veszett, föl nem adott pozíciói a magyar­ságnak. De folytonos támadás alatt van a magyarság ezekben a sáncokban — pedig ezek a sáncok védik Erdély magyarságának egyetlen erős várát, a Székely­földet. A Székelyföld ezekkel a közbülső, vegyes la*­ 11

Next