Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)
1906-08-11 / 219. szám
1906. augusztus 11. BUDAPESTI HÍRLAP. (219. sz.) * Atlétikai verseny. Siófokon vasárnap rendezendő atlétikai verseny iránt a Balaton-mentifürdőhelyeken oly nagy az érdeklődés, hogy a nevezett atléták hatalmas számának megfelelő impozáns nézőközönség várható. A rendezőség, hogy a Balatonszentiek érdeklődését fokozza, fölvett egy 1000 yardos Síkfutást is a Balaton környékén nyaralók részére. * Nemzetközi úszóverseny. A Budapesti l'Atlétikai Klub augusztus 12-iki nemzetközi bajnoki ■uszóversenyének nevezései fényes eredménynyel zárultak. Neveztek az úszással foglalkozó összes budapesti egyesületen, sőt ezúttal a vidék is képviselve lesz, amennyiben a Szegedi A. K. is nevezett. Az egy lángos méföldes bajnokságban Hajósnak, a bajnokjelöltnek 4 ellenfele lesz, ami nálunk ilyen hosszú távolságú versenyen ritkaság. Izgató és érdekes küzdelem várható az ifjúsági versenyekben, különösen a stafétában, ahol a B. A. K. veretlen stafétájával az O. T. E., az M. T. K. és a B. A. K. b) és e) stafétája veszi föl a küzdelmet. A verseny a Császárfürdő férfi úszóházában vasárnap este 8 órakor kezdődik. * Vívóakadémia. Salamon Sándor lőcsei vivó- imester Iglón nagyobbszabású vivóakadémiát rendezett Csáky Albin, Csáky Vikor és Csáky László gróf, ifj. alapi Salamon Géza főispán, továbbá Jungenfeld Károly báró, Günther Antal dr., Máriássy Mihály dr., Burgyán Aladár, Raise Aladár és Okolicsányi-Zse- Henyi Ede országgyűlési képviselő védőségével. A zsűri elnöke Schneller Frigyes lovag, ezredes, a lőcsei helyőrség parancsnoka. A mérkőzésben több katonatiszt is részt vett. Az est legszebb része Salamon Sándor lőcsei és Czeglédy Endre kassai vivómester vívóirősz és kardmérkőzése volt. A versenyben résztvevők közül különösen kitűnt Szentiványi Ádám, Hegyi Tivadar, Kaynár Frigyes, Taubler Gyula, Stutzmann B.,Münnich Aladár, Szkicsák Aladár, Hajnóczy Sándor és Kulina Géza. VIDÉK. Balatonmelléki vasút. Két évtizede vajúdik már a balatonmelléki vasút kérdése. Ez idő alatt sokkal jelentéktelenebb vidékek kaptak vasutat, míg ezt az érdekeltség diszharmóniája miatt eddig dűlőre vinni nem lehetett. A balatonmelléki vasútvonal fontossága és szükséges volta bizonyításra és megokolásra nem szorul, ennélfogvaaz e célra megkívánt áldozat sem eshetik szűkkeblű megítélés alá. A zalai és somogyi partoknak állandó összekötése óriás lendületet adna a Balaton vidékének, s ebből kiszámíthatatlan hasznuk lenne még a távolabb fekvő vidékeknek is. Nincsenek ugyan följegyzéseink arra nézve, hogy ilyen összeköttetés lett volna valaha a Balatonon, de egy körülmény nagyon valószínűvé teszi. Mint tihanyi lakos 1889 január 11-én pontosanérést vettem föl Tihany-Szántód között a jégen a Balatonról, ahol a víz szélessége 1058 méter, mélysége az akkori rendkívül sekély vízállásnál, a tihanyi félsziget partjától 318 méterig 6—10 méter, azontúl a szántódi partig, vagyis 740 méter hosszúságban 90—150 centiméter volt. A jelenlegi révkikötőt, a Szántódi parton Siófok felé, körülbelül 700 méter távolságra egy töltés nyúlik be a Balatonba 740 méterig, vagyis a mély vízig. E töltés átellenében, a tihanyi parton ma is látható egy kikötőszerű töltésnek a nyoma, amiből nyilvánvaló, hogy régentén itt volt a közlekedés. Már most, hogy hajóhíd volt-e itt valaha, vagy csak egyszerű kikötő, azt tudni nem lehet. Bizonyos azonban, hogy 1887-ben, a Balatonnak említett alacsony vízállása mellett, ezen a töltésen mentünk be kocsival a mély vízig és ott szálltunk be a kompba, amelynek tehát csak 318 méter utat kellett megtennie. Nem volt ugyan ez a töltés mindenütt szárazon, de oly csekély vízréteg borította, hogy kocsival könnyen lehetett rajta közlekedni, sőt a gyalogos utasok közül is sokan levetették lábbelijüket és igy tették meg az utat a karókkal kijelölt helyen a mély vizig. Előre kellett ezeket bocsátanom, hogy vasúti tervem megütközéssel ne találkozzék. Somogy megyéből indulva ki, a vasútnak Szántód állomástól kellene kiágazódnia, az említett töltést feltöltve, a 318 méter szélességű vizen pedig vasúti és közlekedési vashidat építve. Ezen kellene a vasútnak átmennie Zalába, ahol a keleti parton haladna Aszófőig, ott elágazódnék. Egyik része Balatonfüred- Paloznak- Alsóörs felé Almádiba, innen pedig Szent- Király-Szabadján át Veszprém városába menne. A másik rész Akali-Zánka-Révfülöp-Badacsony-Szigliget felé a keszthely-tapolcai vicinálishoz csatlakoznék. Ez az egész vonal körülbelül nyolcvan kilométer lenne és pedig Szántódtól Aszófőig 10 kilométer, Aszófőtől Veszprémig 30 kilométer, Aszófőtől a keszthely-tapolcai vonalig 40 kilométer. Rendkívül sokat nyernének e vasútvonal révén a Zánkától kezdődő és Keszthelyig elterülő kezdetleges fürdők, de még többet s mondhatnám legtöbbet nyerne Almádi és Veszprém városa. Legkevesebbet, sőt úgyszólván semmit sem érintené Balatonfüred érdekeit, amelynek vendégei Siófokon át gőzhajón, vagy Veszprémen át kocsin érkeznek. A Siófokon át érkezett utasok bizonyára nem fogják a szántód-füredi költségesebb és késedelmesebb vasutat használni, valamint a Veszprémen át . Visszaélés az aradi városi hivatalban. Aradról táviratozza tudósítónk: Arad városánál legutóbb nagy visszaéléseknek jöttek a nyomára. Kiderült, hogy Demján János számtiszt hétezer koronát sikkasztott, Domjánt letartóztatták. Súlyos természetű szabálytalanságot követett el Marossy polgármesteri fogalmazó is, aki emiatt állásáról lemondott. A város szerdai közgyűlésén a tanács azt javasolta, hogy Marossyt fel kell függeszteni állásától, a közgyűlés többsége azonban elfogadta a lemondást. Károlyi Gyula gróf főispán nem nyugodott bele a közgyűlés határozatába, hanem megfelebbezte a belügyminisztériumhoz azzal, hogy Marossyt függeszszék föl állásától s egyben a minisztérium rendelje el a rovancsolást. György Henrik belügyminiszteri számtanácsos ma délben váratlanul Aradra érkezett s megkezdte a rovancsolást. A munka napokig eltart. A vizsgálat során előreláthatólag szenzációs fejlemények várhatók. * .... érkezettek sem fognak nagy kerülővel és sokkal nagyobb költséggel Balatonfüredre, jönni, hacsak egyszer, a vidék megtekintése végett meg nem teszik. Sokat nyerne e vasút által Somogy megye. A Zalából hozott, aránylag olcsó kőanyaggal, rövid idő alatt megjavíthatná útjait. Olcsóbban juthatna jó borhoz, kőhöz, mészhez. De legtöbbet nyerne a déli vasúttársaság, s ezért alaposan remélhető, hogy tőle kitelhetőleg elősegítené e vasútvonal kiépítését. A vasút kiépítése, műszaki tekintetekből, nehézségbe nem ütközik, de költség dolgában sem kívánna aránylag nagy áldozatot, tekintve, hogy kő mindenütt található és alagútra, vagy nagyobb hídra, a balatonit kivéve, szükség nem volna.. De ez a hid sem volna nagy, mert ennél nagyobbat építtetett Szolnoknál az északkeleti vasúttársaság a nyolcvanas években, s nagyobbak vannak Budapesten és egyebütt a Dunán. így lehetne az egész Balaton vidékét könynyen hozzáférhetővé tenni, hogy egészséges és éltető levegőjét, fürdőjét mennél többen élvezhessék. Weininger Mátyás: — Tulipán-ünnep Bártfafürdőn. Bártfafürdőn, mint onnan írják, e hónap negyedikén Tulipánünnepet rendezett Semsey Boldizsár főispán neje. Az ünnep kielégítő anyagi eredménynyel végződött s a Tulipán-kert javára közel ezer korona tiszta jövedelem fog jutni. MILTTÉH.«EESS He vásároljon selymet, fia mielőtt mintát nem kért, a mi jótállás mellett szolid, ■ csodálatosan csinos újdonságainkból feketében, fehérben jó és színesben. m k ■ látotrs ■ renkii 1 K ■ selyer ■ Arhi Különlegesség: selyemszövetek menyasszonyi-, báli-, I látogató- és utcai ruhára és blúzra, bélésnek stb. méterenkint 1 kor. 15 film-től 18 kor.-ig. Közvetettemül magánosoknak adunk el és a kiválasztott selyemszöveteket portó- és rámmentesen a lakásba szállítjuk. »Schweizer & Ch.; Luzern U. G. (Svájc). Selyemszövet-kivitel. — Kir. udv. szállítók. HEHOPATI1 (vérgyógyítás). np KnyqoQ I fővárosi orvosnak ezen uj és eredeti infl . fvUVdOO gyógymódja biztosan megvéd Szőlhüdés, kezdődő vakság és elmezavar kitörése ellen. Páratlan szép sikerrel gyógyíthatók: asztma, gyomor-, vese- és szívbajok, köszvény, ideg-, vér- és bőrbetegségek. — Rendelés naponta 9—1 és 3—6-ig. V. ker., Váci körút 18. X. om. 85448 Fénykép-készülékek, AT - árakon, csekély havi részletfizetésre. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Aufrecht és Goldschmied osztálya Budapest, VI. ker. Andrássy-út 17. szám. a fejlődésben vagy a tanulásban . JT visszamaradt gyermekek, valamint vérszegény, fáradt és idegesen agyondolgozott, könnyen izgatható, idő előtt kimerült felnőttek, mint erősítőszert nagy sikerrel használják Hommel dr. haematogen-ját. Az étvágy föltámad, a szellemi és testi erő gyorsan föléled, az egész idegrendszer megerősödik. De határozottan a valódi „Hommel dr.“-féle Haematogént tessék kérni és a sok utánzat közül egyet se hagyjon az ember magára tukmálni. aHroBidSlkp táskák, kosarak, toilett-táskák stb. Heller Mór utóda bőröndösnél Budapest, Károly-körut 3. Képes árjegyzék vidékre ingyen és bórm. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztésén. KÖZGAZDASÁG. A királyhágóntúli magyarság. Irta Éber Ernő. Szeptember 8-án gazdagyűlés lesz Kolozsvárt, amelyen a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyar kisbirtokosság helyzetének javításáról fognak tanácskozni. A gyűlést az Erdélyi Gazdasági Egyesület kezdte és Alsófehér, Szolnokdoboka, Kolozs, Hunyad és Szilágy vármegyék mezőgazdasági érdekképviseleteivel együttesen rendezi s e vármegyék főispánjainak, alispánjainak és országgyűlési képviselőinek, valamint a földmivelési kormánynak meghívásával igyekszik külső jelentőségét és belső értékét emelni. Hogy a gyűlés tárgyalása milyen mederben fog folyni, hogy minő vélemények és kívánságok fognak azon kidomborodni, azt ma nem tudhatjuk. De nem kételkedhetünk benne, hogy ez az értekezlet az erdélyi nemzetiségi kérdés egy részletére fog világító sugarat vetni, hogy föl fogja tárni az ország előtt a királyságón túli magyarság anyagi helyzetét, hogy talán meg fog jelölni alkalmas eszközöket is, amelyekkel ez a magyarság megerősíthető lenne. Igaz, ez az értekezlet az erdélyi nemzetiségi kérdésnek csak anyagi, sőt csak mezőgazdasági oldalát fogja nézni és nem szándékszik annak politikai, kulturális és egyéb közgazdasági részleteit felölelni. De ha figyelembe vesszük azt, hogy a királyhágón túli országrészben az őstermeléssel foglalkozó lakosság az egész lakosság 75 százalékát tette még 1900-ban is, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Királyhágón túl a kisbirtok sokkal nagyobb területszázalékot foglal el, mint az egész országban és ha végül figyelembe vesszük azt, hogy egymással küzdő népfajoknál az anyagi helyzet milyen nagymértékben befolyásolja az etnikai alakulást, akkor el kell ismernünk, hogy olyan tanácskozás, amelyen a legilletékesebb tényezők, ha csak egy néprészszel foglalkoznak is, komoly érdeklődés tárgya lehet és reális hasznot hozhat.A Fajnépesség szempontjából Erdélyt a következőképpen oszthatjuk föl: Ott van a négy székely vármegye általános magyar többséggel; ott van Brassó, Nagyküküllő és Szeben vármegye a szász hegemóniával; Fogaras-, Hunyad- és Besztercenaszód vármegyék túlnyomó román többséggel és végül Alsófehér-, Kisküküllő-, Kolos-, Szolnokdoboka és Tordaaranyos vármegyék jelentékeny, kisebb és nagyobb foltokon élő magyar kisebbséggel. A négy székely vármegye még mindig erős, tömör tömbje a magyarságnak, a mely a dél-keletről és nyugatról jövő nyomásnak képes ellenállni. A szász és román jellegű vármegyékben a magyarság pozícióját csak a városok egy részében tudta megtartani. Ezekben a pozíciókban a magyarság folytonos önvédelemre van szorítva és térhódításra nem képes. A faji elhelyezkedés mozgalma és a fajoknak a területért való harca legerősebb és legélesebb azokban a vármegyékben, ahol ma még jelentékeny a magyar kisebbség. A Küküllő szögéből, a torockói vidékről, a Ka- rotaszegről, Alsófehér vármegye marosmenti nagyobb szigetéről hódító útra mehetne a megerősödő magyarság, összeköttetést hozhatna létre a kisebb magyar szigetekkel, idővel talán nagyobb szigeteket alkothatna azoknak és a köztük levő nemzetiségi szigeteknek beolvasztásával. De ehhez a fönmaradás biztossága, az erőknek fokozása és egy öntudatos célban való egyesítése lenne szükséges. Ma éppen ezek körül a nagyobb szigetek körül folyik a harc. Ma ezekben a szigetekben alig van elég képesség az önmaguk föntartására és semmi esetre sincs elég erő a kisebb magyar községcsoportok, vagy már elszigetelt egyes magyar községek összekapcsolására s közöttük levő tér meghódítására. A nagyobb szigetek azonban még megvannak, ellenállnak és a nemzetiségi, főként román expansio s a magyar többségű, vagy jelentékeny magyar kisebbségű községek kikezdésével és megőrlésével törekszik nagy szigetek alakítására. A legerősebb, legveszedelmesebb faji harc tehát itt van, ezekben a vármegyékben. Itt még van magyarság, a mely terjeszkedésre is képes lenne. Ezek még el nem veszett, föl nem adott pozíciói a magyarságnak. De folytonos támadás alatt van a magyarság ezekben a sáncokban — pedig ezek a sáncok védik Erdély magyarságának egyetlen erős várát, a Székelyföldet. A Székelyföld ezekkel a közbülső, vegyes la* 11