Budapesti Hírlap, 1906. augusztus (26. évfolyam, 209-238. szám)

1906-08-07 / 215. szám

fürdő- és víz­gyógyítóintézet Kitűnően berendezve. Villamos-, fény- és forróle­vagzó­­terápia, masszázs, tornászás, étrendi kúra. Minden külön­leges esethez hozzáalkalmazott kipróbált gyógyító eljárás a legjobb sikerrel az összes idegbajok, köszvény, csúz, vér­­szegénység, szív-, gyomor-, bél- és szívbajok stb. ellen* Mérsékelt árak, kitűnő konyha. Főorvos: Wichm­ann Emil dr.­­ Prospektus ingyen. Tulajdonos: J. H. Fuchs. 445­9 gyógyintézet BALF­A gyógy­fürdőben. A nagym. m. kir. belügyminiszté­rium 56145/1903. sz. rendeletével engedélyezve. 250 terv- és női­­betegre berendezve, ápolási dij: I. oszt. évi 1600 K. II. oszt. évi JOOO JK. Ezen osztályokon kívül szegény betegek, az orszá­gos betegápolási alap terhére a nagym. m­. kir. belügyminiszté­riumnak engedélye alapján vehetők fel. A betegek ápolásával a budai szent Ferencrendű apácák­ vannak megbízva. Prospek­tusokkal és egyéb felvilágosítással szolgál. Dr. Wosinski István, Balf-gyógyfürdő igazgató - tulajdonosa. Posta, vasút, telefon helyben: 90976 Az ismert gyógyvizek között leghatásosabb a Baldóci Deákforrás hazánknak egyedüli- tetemesebb glaubersós Gyomor-, máj_, ******* vrAIQAa bajoknál speciákum, ““ az emésztési zavarokat megszünteti. A legszegényebb emberek is ihatják, mert a legolcsóbb gyógyvíz. — Megrendelhető: Baldóc gyógyfürdő igazgatóságánál, n. p. Szepesváralja, vagy a Baldóci gyógyforrás központi irodájában Budapest, Régiposta­ utca 10. szám, X. em. 16. ajtó. Telefon 79—02. Telefon 78—02. Viszontelárusitók minden helységbe kerestetnek, 7. háromosztályú felsőkereskedelmi iskola Budapesti RÖSER-lEEIHI Alapittatott 1853. Tanulók eddigi száma: 17.792. 14—18 éves ifjak részére, tel­jesen egyenjogú az állami, községi, testületi és kereske­delmi akadémiákkal kapcso­latos felsőkeresk. iskolákkal Érettségi bizonyítványai az egyéves önkéntességre jogosítanak. II. négyosztályu s 10—14 éves fiuk részére, telje­-.i.,/-; - é­sen egy­enjogú az állami, köz­polgári ISkOla ! Légi és polgári iskolákkal. III. egyéves / oly irak és felnőttek részére, kik . .­­ - ,­­ a nagykereskedelem terén vagy kereskedelmi szaktanfolyam. \ óhajtják megszerezni maguknak. IV. Nevelő internátus bentlakó növendékek részére. Beírások­­ augusztus 29.től szept. 5-ig. Értesítőt küld az igazgató: 90841 Rőser János tanár, Szalalíto,,VI-ker" .Amputáltak, ferdönnöttek,­ sérvben szenvedők kérjék ingyen és bérmentve a legújabb képes árjegyzéket KELETI J. mű­­szergy­árától Budapest, IV., Koronaherceg­ utca 17. Pártoljuk a hazai ipart! Magyar Védőegylet 960. sza­vasban, rézben, cinkben, vásárolok készpénzfizetéssel, évekre szóló szerződéssel. BIERMANN HERMANN Boroszló, VIII. legjobb minőségben Polgár Sándor­nál, BUDAPEST, Erzsébet­ körút 50* Képes árjsfyiók ingyen. Divatos, elegáns és kitűnő minőségű bútor készpénz vagy hitelbe. Szalon-, ebédlő-, háló-, leány- és armezoda-berendezések kü­lönleges fanemekből készítve, nálunk eladásra készen állanak. Bútorainkért 3 évi jótállást vállalunk és vidéki szállít­mányok biztosíttatnak. Leg­újabb butortömbünk 1 korona beküldése ellenében kapható. Szabó Ferenc és Tsa butoriparosok és butornagy­­kereskedők Budapest, Kere­­pesi­ út 13. (Sip-utca sarkán.) BNITOR úgy készpénzért, mint részletfizetésre legjutányosabbso F(telis Bódog BUDAPEST, Vas Erzsébet­ körút 32. Képes árjegyzék Ingyen de bérmentve. 76488 Ki szállít hetenkint 3000 drb friss tojást évi kötés-áron és mily áron a a szállítás befejezéséig. Később többet kell szállítani. Ajánlatot e címre: DEHNHARD EMIL tojásszövetkezete, KÖLN, a Rajna mellett, Neusserstrasse 14. Telefon 4849. 91104 Sürgönyei és Nagela Bpest. Elpusztíthatatlan. Legolcsóbb. Vétel és kölcsön repce, gabna, termény, burgonya uj és egyezer használt szsá­le,­­ kazaltakaró, repcéző, be­­hordási rostaalj, gép és nagyontakaró ponyirac, uj és egyszer használt szőlőkötőze fonál, kötél, csomagolóvászon. HiiTKrána ketti" ka*' káTG_ nUIlgdilá kötőfaréggel. NAGEL. ADOLF zsák és ponyva nagyraktár és kölcsönintézetében Bpest, V., Arany János­ u. 10. Alapittatott 1886. Alapittatott 1886. Kitűnően belőtt [TIT­U - ] legolcsóbb bevásárlási forrása . Budapest, Múzeum­ körut 3. Régi fegyverek ajakkal kicseréltetnek. — Javítások elején. — Árjegyzék Ingyen: 90670 A világ első lápfürdője. FRANZENSBADl a legerősebb acélforrásokkal, könnyen emészthető vasas savanyuvizekkel, alkalikus glaubersósvizekkel, lithion­­savanyúvizekkel rendelkezik. 2 .Természetes szénsavban leggazdagabb acél-, ásvány-, sós- és áramfürdők, gyógyító erejű láp­fürdők, gőz-, forró levegő-, villám-, kád- és fény­­fürdők, med.-media intézet, inhalatórium. Ausztria legkiválóbb szívg­yóg­yító-fürdője. Bevált: vérszegénység, sápkór, reumatizmus, köszvény, idegbaj, női baj, szívbaj esetén. 88922 | Évad májustól szeptemberig­. Prospektus in és pontosan járó órák Sch­önwald Imre magyar órásmester és ékszergyárosnál­­ . Ha e lapra hivatkozik, úgy megkapja a most megjelent és 3000 ábrát tartalmazó ár­jegyzékemet. Katonai előkészítő. Állami felügyelet alatt. Alapittatott 1892. GERŐ FERENC katonai előkészítő iskolája az egyéves önkéntességi­­képesítő vizsgára.­­ Bpest, VII., Rózsa-utca 33. (Saját házában.) Ezen iskola előkészít 6 és 10 hónapra terjedő tanfolyamon az önkéntességi vizsgára olyan ifjakat, kik az önkén­tességre jogositó érettségi bizonyit­­ványnyal nem bírnak. ■■■ ■■■■ Beiratás naponkint délután 4—7 óráig. Részletes ismertető kívánatra küldetik. — Az uj tanfolyam szeptember 3-án kezdődik.­ KÜLÖNFÉLE. X Csillaghullás. Benne vagyunk az augusz­­tusi, csillaghullásban­. Máskor is van e tüneményben részünk, de az évnek egy időszakában sem annyira, mint most. Nevezetes csillaghullás van például még novemberben is, de ezt alig veszszük észre. Augusz­tusban egyszerre miriádnyi apró kis csillag hull le az égről; egész, eső a tüzes üszkökből. Ezek az úgyneve­zett hulló-csillagraj­ok. Érdekes természeti jelenség játszik itt közre. A rajok bele vonatván Naprend­­szerünkbe, a Nap körül gyűrű alakjában keringenek s a mikor aztán a Föld t évi mozgása közben — egy ilyen gyűrűn keresztül halad, megered a sűrű csillag­hullás és tart mindaddig, míg birodalmából tovább nem vándorolnak. Ezekben a napokban a Föld és e meteorit testecskék között olyan a viszony, mint mi­kor e­gy kilőtt ágyúgolyó sebesen keresztül tör egy kisebb-nagyobb sűrűségű méh-, vagy szunyograjon­ át (az úgynevezett éta aquarida), július 30-ika körül. Ily csillagrajokat szelt Földünk május 2-ától 8 napon ilyen az augusztusi csillaghullás, az október 20—22, a november 13—15. és 28—30. s a december 10. körüli csillaghullás. Föl­jegyzéseink néhány igen gazdag ilyen csillaghullásról emlékeznek meg. Például 1799 novem­ber 12-én Mexikó partján egész hubócsillageső volt látható: több ezer meteorit hullott a Földre. 1833-ban ugyancsak november 12-én a lehullott csillagok szá­mát három óra alatt legkevesebb 24.000-re becsülték­. Pompás csillaghullás volt az 1872. november 28-iki csillaghullás is, a­mikor is Földünk az úgynevezett Biela-üstökös pályáját szelte át. 1872 november 28-tól 1885 november 27-ig két egész körfogást is végzett a nevezett üstökös a Nap körül, de­­ nagyobbszerű tü­neményt csak az utolsó nap mutatott. Különösen Málta szigetén, Németalföldön és Németország s Anglia egyes részeiben volt szapora a csillaghullás. Egy Máltában tartózkodó német tartalékos tiszt sze­rint egy óra leforgása alatt több mint 9000 hulló­csillagot láthatott az ember. Átlagosan szabad szem­mel egy óra alatt négyet-ötöt láttunk alábukni. Persze teleszkópon sokkal többet. A sporadikus hullócsillagok fénye a szabad szemmel látható, s gyöngébb erősségű csillagok fényének felel meg. Száz hulló­csillag közül mindössze kettő-három múlja felül a legnagyobb csil­lagok fényét; a többiek gyengébb fényűek. Színük rendesen fehér,­ néha narancssárga, ritkán vörös. Pályájuk rendszerint hyperbola-alakú, hossza a háromszáz kilométert is meghaladja és másodpercen­­kénti sebessége húsz-hetven kilométer közt váltakozik. A meteoritek anyaga vas, vagy kő. Súlyuk sokszor csak néhány gram, máskor több száz kiló, az ötven kilogramnál nehezebbek azonban már a ritkaságok közé tartoznak. A­­ Krijahinyán 1866-ban leesett meteorit súlya 332 kiló volt; esése közben ketté vált, de a nagyobbik darab így is 290 kilót nyomott. Szebb példányok még az 1898. március elején Texasban leesett meteorvas, melynek súlya 15 és háromnegyed fontot, az 1900 június 15-én N’ Goureymaban talált meteorvas súlya 37 kiló és 75 deka, az ugyanezen év július 10-én Michigan mellett leütött meteorkő össze­sen 70 fontot tett. A hóvidékeken talált vasnyomok szintén meteoritokra engednek következtetni. Való­­színűleg por alakjában hullottak le. Azonban koránt sem minden vidék, vagy ország kap belőlök. Svájcban például még nem találtak, annál gazdagabb benne India, Franciaország, Észak-Amerika, Olaszország, stb. Hazánk sem panaszkodhatik miatta. Sőt az első ismert legrégebbi csillaghullás is bennünket keresett volna föl: az 1459-iki. Az 1492. november 7-iki már Ensisheimet látogatta meg. A távoli szemlélő csak magát az égi tüneményt látja, a­mint leszalad az égen a csillag és eltűnik a láthatárról. Nem így, a ki közel van ahhoz a helyhez, a­hol leüt. Gyönyörű, de félelmetes látványban van része. Már a levegőben ágyudörgés-szerű robaj jelzi jöttét s a mikor a Földre ér, egész porfelleget ver föl és mélyen belevágja magát a Földbe. Legtöbbször izzó tüzes és ereje oly nagy, hogy például a Ngurein Szu­dán mellett levágódott meteorvas egy méter mélyen fúródott be a száraz talajba. Lassan hűl ki, és napo­kon át erős kénszagot terjeszt maga körül. Vannak azonban oly hideg meteoritok is, hogy hidegebbek a jégnél s puszta kézzel lehetetlen hozzájok nyúlni, mig lassanként föl nem melegednek. Ilyen hideg meteorit hullott le nálunk 1795 április 15-én a temesmegyei Zsadány községben. A csillaghullásokat a babona is a maga körébe vonta. Szóbeszéd, hogy a­mikor egy-egy csillag lehull a helyéről, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy­ meghalt valaki. A néphit kapcsolatba hozza a feleiknek földöntúli életét a mindenséggel, ezzel a közvetetten észleletünkön kívül álló fogalommal. Hiszen kevéssel ezelőtt még maguk a tudósok is tagadták, hogy az égből kövek eshetnek s nem kisebb ember, mint Lavoisier, francia vegyész azt a kijelentést merte megkockáztatani a párisi Akadémia előtt, hogy hát az aerolithok hullását, szétpukkanását ezren és ezren látták és hallották, a leesett köveiket azon melegen fölvették, a mint lecsaptak és megvizsgáltatták, — a dolog hihetetlen és igazságnak el nem fogadható. Ugyanígy tett a tizenhetedik század legfüggetlenebb szelleme, Gassendi is, a­ki bár maga szemtanúja volt annak az esetnek, a­mikor 1627-ben egy harminc kilo­gram súlyú aerolith esett le Prováruszban, világosi fényes nappal, sőt saját kezével megtapogatta, meg­vizsgálta a követ, kijelentette, hogy azt csak valamely ismeretlen földi kitörés vethette ki a levegőbe.­ . .­­ BUDAPESTI HÍRLAP, (215. sz.) 1906. augusztus 7.

Next