Budapesti Hírlap, 1908. május (28. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-22 / 123. szám
1908. május 22. BUDAPESTI HÍRLAP. (123. sz.) 11 — Följelentés Sándor Pál ellen. Abizottsági tagok nem tudnak megnyugodni abban, hogy Sándor Pál meggyanúsította a törvényhatóságot, de konkrét dolgokkal nem akar előállani. Azt hitték, elegendő lesz, ha egy formális interpellációval módot és alkalmat adnak Sándor Pálnak, hogy az általános gyanúsításnak konkrét formát adjon és megnevezze azokat a bizottsági tagokat, akik visszaélnek a mandátumukkal és meg nem engedett módon vagyonszerzésre használják föl a bizottsági tagságukat. Sándor Pál azonban még általánosabb volt a közgyűlési fölszólalásában és igyekezett enyhíteni a dolgot azzal a kijelentéssel, hogy a törvényben megengedett inkompatibilitásra célzott. A bizottsági tagok ezzel azonban nem akarnak megelégedni s kényszeríteni akarják Sándor Pált,hogy megnevezze a panamistákat és bizonyítsa a panamákat, ha csakugyan tud róluk. Hecht Ernő bizottsági tag indítványt akar beadni a szerdai közgyűlésre. Az indítványt most körözik a bizottsági tagok körében aláírás végett s valószínüleg előterjesztik a legközelebbi kerületközi értekezleten is. Az indítvány, amelynek sürgős tárgyalását kivzánják, így szól: A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése elhatározta, hogy nyilvános rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tesz Sándor Pál, a törvényhatósági bizottság tagja ellen, ennek a bíróságon kívül is — tehát nemcsak tanú minőségében — megtett azon állításai miatt, „hogy a törvényhatósági bizottság egyes tagjai, nemcsak ügyvédek, hanem más polgárok is, bizottsági tagságukat vagyonszerzésre használták föl és hogy a bizottsági tagságnak fölhasználása a városnál a vagyonszerzésnek egyik szokásos módja", továbbá azon állításai miatt, amelyek Sándor Pálnak az 1908. évi május 13-iki közgyűlésen tartott és a Fővárosi Közlöny 39. számában leközölt beszédében foglalvák, és ezennel megadja a budapesti kir. ügyészségnek a vád képviseletéhez szükséges törvényes fölhatalmazást. E határozat végrehajtásául a közgyűlés utasítja a tiszti ügyészséget, hogy a följelentést készítse el és a jelen határozattal részére egyidejűleg adott különös meghatalmazás alapján nyolc nap alatt a budapesti kir. ügyészséghez adja be, az eljárás során pedig a B. P. által biztosított kisegítő hatáskörben járjon el. — A munkáslakások építése. A közgyűlés határozata a munkáslakások építése dolgában mégis megvalósul. A tanács ma megadta a helyhatósági építőengedelmet. A tervekről a héten nyilatkozott a közmunkatanács s megállapította, hogy a terveket fölösleges térpazarlással csinálták s az építő költségekből is jelentékeny mértékben lehetne megtakarítani. A munkáslakások háromemeletes házakban lesznek s úgy tervezték, hogy minden emeletsoron kétkét lakásnak külön lépcsőháza legyen. Ez is jelentékenyen megdrágítja az építkezést. — A főváros bérlői. Ha a magánember bérlője nem fizeti a bért, a tulajdonos fölmond. A főváros minden negyedévben újra pörli a bérlőt s több perköltséget okoz neki, mint az egész bér. De a város azért nem kapja meg a pénzét, mert addig pöröl a város és addig hagyja a hátralékokat, amíg végre megállapítják, hogy a követelés behajthatatlan. A tanács ma a jogügyi bizottság javaslatára kimondotta, hogy azokkal a bérlőkkel, akikkel állandóan pereskedni kell, a jövőben nem köt szerződést. — Adókivetés. Az adófelügyelőség a pénzügyminiszter rendeletére átvizsgálta az adójavaslatokat. Az új adójavaslatokat most majd közszemlére teszik. A VI. kerületi adójavaslatokat május 23-tól 30-ig teszik közszemlére a Dalszínház utca első számú ház félemeleti helyiségében. Az adótárgyalást június elsején kezdik meg. — Utca-rendezés. A tanács ma elhatározta a Hold-utcának, Miksa-utcának, Hun-utcának, Tóth Kálmán-utcának, Nádasdy-utcának és Wesselényiutcának a rendezését. Elhatározta továbbá a Lejtőútnak, Tigris-utcának, Lisznyay-utcának, Ménesiútnak, Óra-útnak, a Kálvária-térnek a jobb megvilágítását- IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Vörösmarty-szobor.) A vasárnapi országos ünnepnek maradandó irodalmi emléke is lesz. Sajó Aladár, a Vörösmarty-szoborbizottság jegyzője megírta, miképp keletkezett az emlékmű gondolata s miképp érett művészi valósággá. Díszes könyve egy darabja, érdekes és örvendetes dokumentuma lesz korunk történetének. A szobor létesítésének eszméje most nyolc esztendeje vetődött föl az Otthon-körben; a szűk keretben indult mozgalmat a közönség lelkesedése, az igaz nagyság iránt érzett becsülése, a klasszikussá emelkedett költő megértése csakhamar országossá tette. Nemzetünk legjobbjai csatlakoztak, kezdőkhöz és József királyi herceg állt védőként élükre. Alig félév múlva a gyűjtést már be is lehetett fejezni és a nagybizottság örömmel hallgathatta meg a gyűjtés eredményéről szóló beszámolót. A szobrot azonban csak két pályázat útján lehetett megalkotni; az első meddő volt, bár sok jeles munkával ékeskedett. A könyv pompás képekben mutatja be az első pályázatra érkezett műveket. A második pályázat eredménnyel járt, Kallós Ede és Márkus Géza kaptak megbízást a szobor elkészítésére, velük kötötték meg a szerződést azzal a módosítással, hogy Teles Ede is részese legyen a művészi munkának. Sajó beszámol a szobor felállításának és leleplezésének készületeivel is és az utolsó mozzanatig elkíséri e nagyszerű hazafias alkotás történetét. A második, eredményes pályázatról is kitűnően sikerült illusztrációk adnak tájékozást. A díszes könyv ára 5 korona, jövedelme az Otthon által kijelölt közcélt fogja gyarapítani. A Budapesti Hírlap nyomdája a különös és ünnepi tárgyat megillető ízléssel állította ki ezt a monográfiát, amely a maga nemében messze meghaladja minden társát és az adataiból kivilágló tanulsággal maradandó érdeklődésre számíthat. (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban ma délelőtt volt Hűvös Kornél hátrahagyott darabjának az Ifjú Barta Tamás című társadalmi színműnek jelmezes főpróbája. Az újdonságot holnap este adják először és szombaton másodszor. Vasárnap a Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmából díszelőadást rendeznek, Csongor és Tünde kerül színre. A Népszínház igazgatósága technikai akadály miatt nem tart jelmezes főpróbát Terrasse Claude Páris almája című operettjéből, amelynek bemutatója szombaton este lesz. Ezen az előadáson és a Tündérszerelem holnapi előadásán ismét föllépnek a Wiesenthal-lányok, akik több új klasszikus táncot illesztettek műsorukba. A holnapi előadás kivételesen nyolcadfél órakor kezdődik, a szombati bemutató azonban nyolc órakor. A Király Színházban ma este tartották meg Martos Ferenc Száz év múlva című látványos életképének jelmezes főpróbáját, a sajtó képviselői és meghívott közönség előtt. Az újdonság bemutatója holnap, pénteken este lesz. Az előadás, melyre a május 16-iki dátummal ellátott jegy érvényes, nyolc órakor kezdődik. A Magyar Színházban holnap lesz A sasfiók huszonötödik előadása, Metternich szerepét Garas játsza, a többi főszereplő Törzs, Csortos és Rostand darabjának valamennyi előadásán résztvett alakítója lesz. A Városligeti Színkörben vasárnap kétszer kerül színre A gépíró-kisasszony. Délután olcsó, este rendes helyárakkal játszák Raimann operettjét. A személyzet Prém József Adorján báró és Feld Mátyás Bús özvegy című darabjának fölújítására készül. * (Képkiállítás.) A Könyves Kálmán műkiadó társaság szalonjaiban érdekes kiállítás nyílt meg, hét művész képeiből és rajzaiból. „Nem egy bizonyos irány tartja őket össze, írják maguk a katalógus előszavában, hanem a fantázia és a művészi igazság keresése." Ezt az igazságot mindegyikük erősen egyéni uton keresi, nem mindig olyan művészi eszközökkel, melyek szimpatikusak nekünk, igen különböző készséggel is, de azért munkásságukban van valami, ami a közönség figyelmét meg fogja ragadni, merészség, ötlet s érzék a szenzáció iránt. Feiks Jenő, az ismert karrikaturista, képeket állít ki, köztük három figyelemreméltó arcképet s több friss, közvetetlen vázlatot. Öccse, Feiks Alfréd még kísérletezik, de helyenként tisztán és világosan bontakozik ki talentuma. Hollósy Simon tájképeiben jól esik a művészi biztosságot, kiforrottságot látnunk. Kóbor Leó plakátszerű, dekoratív hatású, eredeti dolgait a télen ismertettük részletesen, a művész kollektív kiállítása alkalmából. Rubin Alfréd rémeket és víziókat érzékít meg lázas, beteges fantáziával, keresetten és szertelenül, Neumann Adolf realisztikus téli tájképeket küldött be. Pásévi Gyulának a brutalitásig vakmerő karrikatúrái erkölcsös tendenciát akarnak képviselni; mi nem igen hiszünk a fiatal művész fölháborodásában, s rajzaiban a feltűnés és az olcsó erotika keresését látjuk. Munkái minden virtuozitás és finom megfigyelés ellenére kellemetlenek, visszataszítóak. * (Magyar Történelmi Társulat.) A Magyar Történelmi Társulat ma délután Teleki Géza gróf elnöklésével tartott ülésén Madzsar Imre olvasta föl kivonatosan Lamprecht Károly történet-elmélete című terjedelmesebb tanulmányát, amely társulat havi folyóiratában, a Százados ban fog megjelenni. Tanulmányában abból indul ki, hogy nálunk ugyan még historikusaink nem igen foglalkoznak a történetírás elméletével, ami egyben história és filozófia; de ez nem jelenti azt, hogy a magyar agy, a magyar szellem kevésbbé volna alkalmas spekulatív funkcióra más európai nemzetek agyánál és szelleménél. Az ok egyszerűen az, hogy az összefoglaló munkákat, a tudományos történetírást mindig megelőzi az anyag összegyűjtése és publikálása s az anyag kritikája. Mi még a gyűjtés , a megrostálás napjaiban vagyunk. Másként van ez Németországban, ahol a legtöbb történet-elmélet támad s ahol már nagy elvi csatákat vivtak, kivált a múlt század kilencvenes éveiben. Németország már átesett a skriptorok s a monumenták publikálásán, készen van az anyag megrostálásával is s legfölebb apró-cseprő részkérdések várnak még megoldásra. A legutóbbi nagy vitát, szenvedélyes harcot a történetírás elmélete mezején egy nagyon talentumos és temperamentumos történetíró, Lamprecht Károly indította meg. Pályája kezdetén a X. és XI. század forrásaival foglalkozott. A források olvasásakor föltűnt neki bizonyos korszak egyező érzése és gondolkozása. Ezt a kollektív érzést és gondolkozást nevezte korszellemnek s tette meg elmélete alapjának. Lamprecht nemcsak a politikai eseményeket vizsgálta, de figyelmére méltatta a kulturális tüneteket is, kivált pedig a gazdasági életet. A gazdasági élet alapján múltunkat két nagy korszakra osztja; az elsőben a termelés, a másikban a pénz dominál. Tanulmányainak első eredménye egy törvény volt, amely azt tanítja, hogy a fejlődésben semmi sem esetleges, hogy minden szükség szerint történik. Minden időben a szellemi s az anyagi életben egyaránt az összes jelenségek harmonizálnak egymással ; ezt Lamprecht diapason-nak nevezte el s lényegében nem egyéb annál, amit Spencer integrációnak mond. Az atyafiság Lamprecht és Spencer rendszere között nem is vitatható. Comte-tal és Buckle-el, bár szintén összehasonlítják, atyafisága nem dokumentálható ilyen kézzelfogható módon. Spencer fejlődésünkben két korszakot: a militarizmus s az indusztrializmus korszakát különböztette meg. Körül- ,belül ennek felel meg Lamprecht felosztása is: a középkori megkötött szellem s az újkori fölszabadult szellem. Madzsar véleménye szerint Lamprecht elméletének legnagyobb gyöngéje, hogy önkényes föltevésből, tehát hipotézisből indul ki s ezért rendszere inkább mondható szociál-pszichológiai, mint történeti elméletnek. Fölolvasás után Nagy Gyula titkár a folyó ügyeket referálta. * (Az Irodalom megtisztítása.) Parisból táviratozzák. A pornografikus irodalmi termékek ellen irányuló első nemzetközi kongresszust ma délelőtt nyitották meg. .. * (Hangverseny.) Ma délután sikerült hangverseny keretében mutatták be az Angolkisasszonyok nevelőintézetének növendékei művészeti törekvéseik szép eredményét. A hangversenyen megjelent nagyszámú és előkelő közönség nagy gyönyörködés közepette hallgatta a sok bájos leányka művészi érzéstől áthatott zongorajátékát. A közreműködők: Christ Ilonka, Hostsuk Gabriella, Baranyay Mariska, Süjmeghy Ella, Portia Nóra grófnő, Glückseel Ilma, Schneider Margit, Spotovszky Irma, Matolay Irén és Szecsányi Magda egyformán részesei voltak: a sikernek és a sok tapsnak, amelyet arattak. * (Fénykép-kiállítás.) A Műcsarnok termei,ben rendezett fénykép-kiállítás már elkészült. Az első nagytermet teljesen betöltik József királyi herceg, Auguszta és Izabella királyi hercegnők fénykép- felvételei, főképpen Egyiptomból és a Tátrából. A kiállítás több érdekessége közül figyelmet érdemel még az Esterházy Mihály gróf hagyatékában talált gyűjtemény és Lippich Eleknek, a művészeti osztály, vezetőjének kollekciója. A műkedvelőkön kivül hivatásos fényképészeink is részt vesznek a kiállításon. * (Filharmóniai hangverseny Nyíregyhát,zán.) A budapesti Filharmóniai Társaság a Bessenyei kör meghívására május 25-én filharmóniai hangversenyt rendez Nyíregyházán. Beethoven, Haydn és Vándor szimfónikus művén kívül Szemere■ Árpád operaénekes fog két áriát előadni Verdi és Erkel műveiből. Közben Vietórisz József dr. föl- olvassa pályakoszorúzott költeményét. A zenekart Kerner István vezeti. * (Egyházművészeti kiállítás.) Az Iparműűvészeti Társulat egyházművészeti kiállítást rendez, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás főpásztori körlevele és a püspöki kar hozzájárulása következtében legértékesebb egyházi műkincseink, régi iparművéészetünk és főképpen ötvösművészetünk remekei kererülnek a kiállítás alkalmából összegyűjtésre és bemutatásra. Az érdekesnek ígérkező kiállítást szeptemberben, a katolikus papság idei nagygyűlése alkalmából nyitják meg a Műcsarnokban. * (Tudományos élet.) A Természettudomá d-tányi Társulat választmánya tegnap tartotta választmányi ülését, Wartha Vince elnöklésével. A pénztárvizsgáló bizottság évharmados jelentése után elhatározták, hogy a társulat kiadásában régebben megjelent Kirándulók Zsebkönyve című kötetet, amely már egészen kifogyott, újból kiadják. Az első, titkár jelentette, hogy a Könyvkiadó Vállalat új ciklusának ez évi illetményéből az első munkát, Poincaré Tudomány és feltevés című könyvét, nyomdába adták. A folyó ügyek elintézése után a tag- választásokra tértek át. Déchy Mór, a Kaukázus ismertetője négyszáz koronával pártoló, Gurányi István budapesti tanár, főerdész pedig kétszáz koronával pártoló tag lett. Ezután 57 új tagot válasz-