Budapesti Hírlap, 1908. szeptember (28. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-23 / 228. szám
14__________________________________ gr '*TV1!vr • m|' BUDAPESTI HÍRLAP. (228. sz.) 1908. szeptember 23. népi gyűlést tartottak. Berlinből kirándultak Potsdamba, azután mintegy kétszázan átmentek Kopenhágába is, ahol a dán, svéd és norvég eszperantistákkal újra mintegy négyszázan szaporodtak. Kopenhágában azután egy valóságos kis kongresszus folyt le. Az ide elzarándokolt nemzetek fiai egyenként üdvözölték a dán eszperantistákat és éltették a nyelv föltalálóját, aki ide is eljött az őt körülrajongó híveivel. Helsinborgba, eme svédországi városba is átmentek az eszperantisták. Jómagam is ezzel a csapattal tartottam s igy a színhelyen győződtem meg arról, hogy kontinensünk északi országainak lakóit az eszperantó nyelven nem csak én értem meg, hanem ők is megértenek engemet. Legalább azt bizonyítja az a lelkesedés, amely kitört, midőn üdvözlő beszédemben kiemeltem, hogy én közoktatásügyi minisztériumunktól hivatalosan kaptam kiküldetést az eszperantó kongresszuson való megjelenésre és azonkívül arra, hogy a vakok és siketnémák kopenhágai intézetét meglátogatva, az ott tapasztaltakról jelentést tegyek. Különösen lelkesen fogadták eszperantista társaim, midőn kijelentettem, hogy eme kiküldetésemet csakis az eszperantónak köszönhetem, mert ennek ismerete nélkül nem mertem volna vállalkozni arra, hogy Kopenhágába jöjjek,mivel az eszperantón kívül csak anyanyelvemet, a magyar nyelvet beszélem. Az eszperantó nyelvnek egyik praktikus fölhasználási módját látták eszperantista társaim az én kiküldetésemben s maga a nyelvföltaláló, a kit mi csak mesternek nevezünk és szólítunk, hosszasabban folytatott eszmecserében fejtegette előttem a világnyelv rendkívüli fontosságát. Mindezek, különösen az a körülmény, hogy az eszperantó segítségével olyan országnak az intézményeit tanulmányozhattam, amely országnak nyelvét egyáltalán nem ismerem, nem beszélem, mindenkit meggyőzhetnek az eszperantó nyelv használhatóságáról és elterjedtségéről. Ma már igazán alig van olyan művelt állam, ahol eszperantistákat ne lehetne találni. És, amint én megkaptam Kopenhágában a mellém, adott eszperantista kalauz közvetítésével minden fölvilágosítást kiküldetésemnek megfelelően; hasonlóan meg lehet kapni a szükséges tudnivalókat bárhol is, ha ilyenért eszperantó nyelven eszperantistákhoz fordulunk. Mondhatnék még sok példát az eszperantóról és hasznosságáról, mert nem üres hangok, hanem testet öltött tények igazolják mindenfelé az eszperantónak áldásos terjedését. Jövőre már két földrészre fog kiterjedni az eszperantó kongresszus. Az öreg Európa mellé sorakozik Amerika is. Egyébként hivatalos kimutatással is lehet igazolni az eszperantó rohamos terjedését. Az eszperantisták hivatalos közlönye, Oficiala Gazeta Esperantista augusztusi száma kimutatja, hogy július 5-től augusztus 5-ig huszonnyolc eszperantó-egyesület alakult szétszórtan a földtekén. Az európai nemzeteket illetőleg az eszperantó terjesztése terén előljárnak a franciák, akiknek pedig igazán nem volna szükségük oly nagy mértékben az eszperantóra, mert nyelvük nagy elterjedtsége mellett mindenfelé szerezhetnének olyanokat, akik nyelvüket értik. A drezdai kongresszuson is a franciák imponáltak tömegükkel. Több mint 300 francia jelent meg a kongresszuson. Ha az itt elmondottakat mélyebben fekvő okok szerint kellő figyelemre méltatnék, akkor nekünk, magyaroknak, kellene leginkább fölkarolnunk az eszperantó nyelvet. Mégis, mondhatnám, talán,mi állunk leghátul. A kongresszuson is csak öten jelentünk meg. Bár már 1898-ban megjelent nyomtatásban az első magyar-eszperantó nyelvtan, mégis aránylag nagyon kevés eszperantista van hazánkban. Tagadhatatlan, hogy a legutóbbi időben, mintha a fölébredés óráját lehetne konstatálnunk. A Magyar Eszperantisták Társasága legutóbbi választmányi ülésén harminc tag fölvételéről határozott. Egyúttal elhatározta, hogy még nagyobb tevékenységet fejt ki az eszperantó érdekében. Kurzusokat rendeztet s a vidéki városokban elszórtan levő eszperantistákat tömörülésre, grupok alakítására hívja föl. A társaság helyiségében, a Műcsarnok-kávéház belső termében (VI., Andrássy út 03. sz.) e hónap 30-án kezdi ideg eszperantó kurzusát, az egyesület megbízásából, e közlemény írója, ki azonkívül is tart kurzusokat magánosok avagy társaságok számára. Úgy a kurzusokra vonatkozólag, mint az eszperantó nyelvet illetőleg készséggel szolgál fölvilágosítással cikkíró, mint a „Hungara Esperantista Società“ megbizottja (VII., Alpár utca 4. sz.). Medgyesi János, tanár: FŐVÁROSI ÜGYEK. — A miniszterelnök a közmunkatanácsban. A közmunkatanács tagjai nagy meglepetéssel vették a hírt, hogy a közmunkatanács ma esti ülésén maga a miniszterelnök fog elnökölni. A tanács tagjai meg is jelentek csaknem teljes számban. A közmunkatanács megalakítása, tehát harmincnyolc esztendő óta, csak egyszer, az alakuló ülésen elnökölt a közmunkatanács elnöke, a miniszterelnök. Wecerle Sándor gyakrabban el akarja foglalni a közmunkatanács elnöki székét, mert közvetetlenül meg akarja ismerni a főváros fejlődésével kapcsolatos ügyeket. A mai ülésen ki is jelentette a miniszterelnök, hogy a célja az, hogy megismerje a dolgokat, a szabályozó kérdéseket s ismereteit fölhasználhassa Budapest fölvirágoztatására. A tanácsülés megnyitása után Tolnay Lajos, a közmunkatanács legidősebb tagja üdvözölte a miniszterelnököt. Harmincnyolc évvel ezelőtt a közmunkatanács alakuló ülésén elnökölt annak igazi elnöke, a miniszterelnök. Akkor Andrássy Gyula gróf. Azóta nélkülözte az intézmény elnökét, s nagyon örülnek valamennyien, hogy ma a miniszterelnököt üdvözölhetik az elnöki székben, mert az csak a főváros javára lesz. Wecerle Sándor miniszterelnök megköszönte az üdvözlést. Nagyon örülök, jelentette ki, hogy részt vehetek a közmunkatanács ülésein, s közvetetlen forrásból ismerhetem meg a főváros szabályozásával kapcsolatos kérdéseket. Ezt az összeköttetést állandósítani is kívánom s az itt szerzett tapasztalatokat és ismereteket föl akarom használni a főváros fejlesztése és fölvirágoztatása érdekében. A közmunkatanács tagjai lelkesen megéljenezték a miniszterelnök szavait és áttértek a napirendre, amelynek során több kisebb jelentőségű ügyet intéztek el. — Az alpolgármesterek szabadsága. Rózsavölgyi Gyula alpolgármester ma visszatért szabadságáról és átvette hivatala vezetését. — Vaszilievis János dr. alpolgármester pedig három heti szabadságra ment; távollétében Rózsavölgyi alpolgármester és Kun Gyula tanácsos fogják őt helyettesíteni. — Védekezés a kolera ellen. A főváros közegészségügyi hatóságai komolyan hozzáláttak a kolera ellen való óvóintézkedések keresztülviteléhez. A kerületi elüljárók tegnap tartott értekezletükön részletesen megvitatták az előkészületeket Szabó Sándor dr. tiszti főorvosi helyettessel. A veszedelmes pontok állandó és szigorú ellenőrzése mellett különös gondot fordítanak arra, hogy minden gyanús megbetegedés azonnal az intézkedésre hivatott, közegek tudomására jusson, hogy szükség esetén az elkülönítésnél és fertőtlenítésnél semmi késedelem ne legyen. Az elöljáróságoknál ügyeletes szolgálatot rendeztek be, hogy az Oroszországból érkező utasokat azonnal orvosi megfigyelés alá helyezhessék. A Szent Gellértkórházat hatszáz beteg befogadására már berendezték s fölszerelték a kórház baktériumvizsgáló laboratóriumát. — A kórházi szolgák. A fizetésrendezéskor megfeledkeztek a kórházi altisztekről és szolgákról. Összesen harmincöt altiszt és szolga, továbbá nyolcvanegy napszámos van, akik most kérték fizetésük rendezését. Az ügyosztály pártolja a kérelem teljesítését. A rendezés összes költsége húszezer korona. — Három új gyógyszertár. A belügyminiszter, mint annak idején megírtuk, három új patika nyitására adott engedelmet, Kiss Bélának, Gaál Endre dívnak és Szánkka Józsefnek. Az előbbi kettő engedelemokirata ellen az érdekeltek fölterjesztéssel éltek, amit a belügyminiszter figyelembe vett s a kijelölt területeket megváltoztatta. Erről a változtatásról a miniszter ma értesítette a fővárost azzal, hogy az újonan kiadott engedelemokirat értelmében: Kiss Béla a Vörösmarty utca 46. házszámától a Podmaniczky-utcáig terjedő területen, Gaál Endre dr. a Bajza-utca és Aréna-út közötti területen nyithat patikát. — A Salzer-kávéház bérlete. A középponti városháza épületében a Károly-körút és Károly-utca sarkán lévő helyiséget a főváros Salzer Ignác kávésnak adta bérbe. A közgyűlés határozata ellen több bizottsági tag fülebbezett s felebbezésében azt vitatta, hogy a főváros a rendes ár feléért adta bérbe a helyiséget Salzernek. A belügyminiszter e fülebbezést mellőzte és megerősítette a közgyűlés határozatát. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Magyar Színház.) A Népszínház múlt évi szerencsétlen vergődéséből csak egy kedves emlékünk maradt: Blaha Lujza asszony ezüstöshaju alakítása, A nagymama, amely ma ij életre kelt a Magyar Színházban. Ha egyébért nem, ezért az alakításért is érdemes volt ismét elővenni Csiky Gergely kissé már elavult, romantikus vígjátékát, amelyhez Pásztor Árpád verseire Máder Rezső írt nem nagyigényű, de igen stílusos zenét. A mai közönség főképpen Blaha Lujza kedvéért ment a színházba és minden alkalmat fölhasznált, hogy a művészet nagyasszonyát rajongásával és hódolatával elárassza. Blaha Lujza ez alkalommal szerepelt először a Magyar Színház színpadán s az ő szívhez szóló hangja, vonzó egyénisége és szeretetreméltósága ebben az intim környezetben igazán pompásan érvényesült. Már színpadra lépése alkalmával meleg taps üdvözölte, amely minden jelenés, dal és fölvonás után fokozódva ismétlődött meg. A népszínházi együttesből viszontláttuk Marosi Adél és Dobi Ferenc finoman kidolgozott kacagtató kettősét. Márta kissé gyerekes, de nagy lelki harcot átélő szerepét Ötvös Margit asszonyra bizta az igazgatóság. A művésznő nemes ambícióval vállalta a nem neki való feladatot és néhány sikerültebb jelenetben tehetségének újabb jelét adta. Kivált táncos énekszámaival aratott megérdemelt sikert. A többi szerep kiosztását sem mondhatjuk szerencsésnek. Blaha Lujza asszony megérdemelte volna, hogy a színház fiatal gárdájának legjelesebb tagjait sorakoztassa a vendég ünnepszámba menő föllépése mellé. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban holnap Herczeg Ferenc Bizánc című történeti színművét adják, Jászai Mari, Török Irma, Paulay Erzsi, Bakó, Szacsvay, Gabányi, Mihályfi, Gál és Petites fölléptével. Csütörtökön délelőtt lesz A társadalom támaszai című színmű jelmezes házi főpróbája. Ibsen darabja pénteken kerül szinte fölújított alakjában. Az Operaházban holnap este Ferdinand bolgár fejedelem és az udvar tiszteletére díszelőadást rendeznek. Erkel megnyitója után a Bánk bán első fölvonása kerül színre, Vágóné Teréz, Flatzné Gizella, Takids, Arányi és Kárpátit fölléptével. A táncegyveleg nagy kettősét Nizsy Emma és Brada adja elő. Az előadást Alszeghy Kálmán főrendező és Benkő Henrik karnagy vezeti. Ezután Hűvös Iván és Guerra Cézár balletje, A csodaváza kerül színre, Nizsy Emma, Krámer Hana és Szmeraldy fölléptével. A zenekart Szikla Adolf karnagy vezeti. Az előadás, amelyen a közönség esti ruhában jelenik meg, kivételesen nyolc órakor kezdődik. Csütörtökön Burrián Károly első vendégfelléptével a Karmen kerül színre. Nyári szabadsága után ekkor lőjz föl először Szamosi Elza, Szoyer Ilona és Szemere Árpád. A Vígszínház heti műsorán még holnap és pénteken szerepel a Kutya van a kertben című francia bohózat. Csütörtökön és vasárnap este a Csókon szerzett vőlegény-t adják, az ismert szereplőkkel. A Magyar Színházban holnap ismét Drégely Gábornak A szerencse fia című darabja kerül színre. Az újdonságot ezenkívül még két estén, pénteken és vasárnap játszák a bemutató szereplőivel. * (Beöthy Zsolt ünneplése.) Beöthy Zsolt, a tudományi egyetem irodalomtörténeti profeszszora most közeledik életének hatvanadik, egyetemi tanárságnak pedig negyedszázados évfordulójához. Beöthy Zsolt tisztelői, barátai és növendékei a jubiláns évfordulót a Kisfaludy Társaság szeptember 30-iki évadnyitó ülése alkalmával akarják megünnepelni. Az ünnepség rendező bizottsága a legjelesebb esztétikai, kritikai, irodalomtörténeti és szépirodalmi íróink közreműködésével díszalbumot szerkesztett, amelynek átadása az említett ünnepség alkalmával lesz. * (Elhalasztott lakoma.) Az Operaház művészei Takáts Mihály negyedszázados működése alkalmából lakomát terveztek a Royal-szálló termében. A holnapra kitűzött lakomát azonban Takáts gyöngélkedése miatt későbbre halasztották. * (Egressy Gábor emlékezete.) Említettük már, hogy Egressy Gábornak, az úttörő magyar színésznek emléktáblával fogják megjelölni miskolci szülőházát. A mozgalomról újabban a következő részleteket írják nekünk: Egressy Gábor emlékének megörökítésével már régebb idő óta foglalkozik az Országos Színészegyesület. Az emléktábla költségére a gyűjtést is megindította, de csak négyszáz korona gyűlt össze. Most, amikor Egressy Gábor november 8-iki születésének századik évfordulója alkalmából a