Budapesti Hírlap, 1908. október(28. évfolyam, 235-261. szám)
1908-10-06 / 239. szám
birtokáról fogatán behajtatott Makóra a mai megyei közgyűlésre. A megyeháza előtt a fordulónál kocsijaa gyors hajtás következtében fölborult. Návay még idejekorán kiugrott a fölboruló kocsiból és szerencsésen megmenekült. A kocsi teljesen összetörött, a lovak is erősen megsérültek. is — (Thaly Kálmán Aradon.) Aradról jelentik: Thaly Kálmánt Arad városa két évvel ezelőtt díszpolgárrá választotta. Az okiratot kedden délután a város díszközgyűlésén adja át a polgármester. Thalyt, aki ma este érkezett Aradra, ünneplésen fogadták a vasúton. — (Politika az iskolában.) Eszékről táviratoztak: Poics és Popovics gimnáziumi tanárokat politikai üzelmek miatt fölfüggesztették állásuktól és ellenük fegyelmi vizsgálatot indítottak. — (A Rudolf-szobor leleplezése.) A Rudolf-szoborbizottság elnöksége már megkezdte a leleplezés ünnepére szóló belépőjegy szétküldését. Mindazok a törvényhatóságok, testületek, társulatok, amelyek a résztvevő tagok számát bejelentették, a jegyüket már megkapták. A mai nap folyamán közölte Erzsébet királyi hercegnő, Windischgraetz Ottó herceg, felesége, hogy részt vesz a leleplezés ünnepén. (Mérnökök vándorgyűlése Debrecenben.) A Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület október 4-én Debrecenben tartotta meg ez évi vándorgyűlését, melynek keretében az egyesület debreceni fiókosztályát is megalakították. Az egyesület újabban megindult országos szervezkedése ezzel jelentős lépést tett kitűzött célja, a magyar technikusok egy táborba való tömörítése felé. Ennek a célnak elérése nemcsak társadalmi, de általános gazdasági szempontokból is kívánatos. Társadalmi szempontból a magyar értelmiség egyik tekintélyes és értékes osztályának súlyát növeli, gazdasági szempontból pedig az egyesülés összes hasznát nyújtja a teknikai munka világszerte folyó versenyében. ■ . A debreceni vándorgyűlést Cserháti Jenő egyesületi elnök nyitotta meg. Beszédében rámutatott a teknikai munka óriás jelentőségére a gazdasági és kulturális haladás szempontjából. Jóllehet ezt a jelentőséget ma már általában nálunk is elismerik, a teknikusok még mindig messze vannak attól, hogy az őket megillető helyeket a község, a város és az ország ügyeinek intézésében elfoglalhassák. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület ezt a célt szolgálja és ehhez kéri az egybegyűltek támogatását is. A megnyitó beszédre Uhlarih Béla államvasúti üzletvezető, a debreceni, osztály elnöke válaszolt, majd Berczik Gyula váazolta a debreceni osztály feladatait. Ezután NagyVirgil a családi lakóházakról tartott érdekes felolvasást. Ismertette az angol családi házak rendszerét, mely a gyakorlatiasság és az otthon szempontjait a legtökéletesebben szolgálja. A családi házak építése egész sereg nagyon fontos kérdést érint, ilyenek a telekpolitika, az olcsó közlekedés, a közbiztosság kérdései. Aczél Géza Debrecen város főmérnöke a város műszaki berendezésének fejlődését és mai állapotát ismertette. Reisinger Antal az elektromos áramnak kisipari célokra való gazdaságos felhasználásáról tartott előadást, hangoztatva, hogy egy bizonyos középpontban termelt villamos energiát milyen célszerűen és olcsón használhatnak föl az iparosok kisebb motorok céljaira. A gyűléstárgysorozatának utolsó pontja Székely Ferenc előadása volt a magyar birtokviszonyokról és a birtokrendezésekről a múltban és a jelenben. Ismertette a birtoktulajdon történetét a honfoglalástól napjainkig. A régi birtokviszonyokra éppen Debrecen története nyújtja a legérdekesebb példát. Itt ugyanis a földközösségrendszere uralkodott, a belső telken kívül más egyéni tulajdont nem ismertek, hanem közösen használták a határt egész a legközelebbi időkig. A gyűlést Cserháti Jenő elnök rekesztette be, köszönetet mondva a megjelenteknek s a fölolvasóknak lelkes munkájukért. Gyűlés után a város ebédet adott a vendégek tiszteletére. . .— (Az ada-kálei képviselőválasztás.) A magyar kirándulók, kik nyári időben az Al-Duna gyönyörű vidékére mennek, Orsovánál rendszerint ellátogatnak a bájos fekvésű kis Ada-Kále-szigetre is, ahol egy darab keletet láthatnak. Ez a kis terjedelmű sziget a Duna közepén, melyet Jókai regénye nyomán némelyek tréfásan Senki-szigetének is neveznek, mint a régi, nagy Törökországnak ott felejtett maradványa, néhány száz török lakosával ma is a szultán birodalmához tartozik. A szigetnek a régi háborús világban volt némi jelentősége s még az 1737—39. háború alkalmával is szerepet játszott,mert erődített hely volt s Mohammed basa, az akkori nagyvezér, mint a Századok legutóbbi füzetében olvasható, úgy nyilatkozott róla, hogy az „olyan, mint a víz szine fölött álló tüzes talizmán, mint a feltörhetetlen lakat, mint a megoldhatatlan talány“. Mai nap a szigetnek nincs semmi jelentősége s lakosai is többnyire szegények, a török kormány fölmentette őket mindenféle adótól, sőt ami kevés költséget okoz a sziget kormányzása, a mecset és iskola föntartása, azt is a török kincstár fizeti. A sziget lakosai a Bécsi török nagykövetség utján érintkeznek a török kormánnyal. A török alkotmány kihirdetésével az alkotmányosság életbe lépett a kis szigeten is s igy a lakosoknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a képviselőválasztásban. A sziget azonban oly kicsiny, hogy külön képviselőt nem küldhet a sztámbuli parlamentbe, tehát más választókerülethez kellett csatolni. De Törökország határai nagyon messze vannak Ada-Kále szigetétől s igy nincsen szomszédos kerület, hová tartozhatnék. A sztámbuli minisztertanács, mint a török lapok jelentik, a minap foglalkozott az ada-kálei lakosok választói ügyével és határozott a választás módjára nézve. . Ada-lgále-szigetet választókerületre nézve magához a fővároshoz, Konstantinnápolyhoz csatolták. Ámde Konstantinápoly nagyon távol esik Ada- Kálétól s igy nem lehet kívánni a szegény lakosoktól, hogy alkotmányos joguk gyakorlása végett Konstantinápolyba utazzanak. Ezért a sziget azt a kiváltságot kapta, hogy szavazati jogát írásban gyakorolja. A sziget lakóinak a közvetett választási rendszernél fogva úgyis csak egyetlenegy közvetlen szavazati joguk van : ezt az egy szavazatot lepecsételt levélben abécsi török nagykövethez küldik, aki viszont hivatalból Konstantiné pélyba továbbítja, •a külügyminiszterhez, ez..pedig eljuttatja a választási elnökhöz.. . — (A hadsereg köréből.) A hivatalos lap vasárnapi száma egész sereg előléptetést és címadományozást közöl a közös hadsereg, a honvédség és a haditengerészet nyugalmazott főtisztjei köréből. A király táborszernagyi címet és jelleget, legfelső kegyelemből és kivételesen: Franz Nándor báró nyugállománybeli altábornagynak; az altábornagyi címet ,és jelleget: kattenburgi Haas Tivadar, a bosutpoljei Bánata Alfonz, Schildepfeld József, lovag, jahnnai Jáhn Jusztusz bruckherzi és donaui fiehmitzhausen Ferenc, Stenzl Alajos, Hagelmann József, Cena Miklós, ehrensteini Pfeiffer Alfréd, Salis-Saanaden Rezsa báró, sewilléi Trösch Henrik, Waitz József, ns. Ziegelmayer Károly, ns. Alexander Sándor, poserívói Drasenovích 'ilájmundi Senarcens de Gráncy Emil "báró, ns. Trappér János, ns. Wenzlik Jakab, ns. Grob Oszvald, ns. Bromert Benedek, Schleif Vilmos, lobenstedti Eifler Nándor, Bakalatz Károly, Ficker Károly, Onori Igro Emil, Billing Armin bíró, Schweitzer Ede, Joyag, murbrueki Weber Károly, Welz Antal és frubenburgi Weyraick Gyula nyitgállománybeli vezérőrnagyoknak; az altábornagyi elmet..es jelleget a következő nyugállományú vezérőrnagyoknak: Kemenovic Bódognak, varánno-cseteernyei Major Árpádnak; Vodropolje Mayerhofler Istvánnak, Vukovic Jánosnak, nagyváradi Balanyár Imrének,’fekete-ardói és nagy tárnái Mayer Guidónak és Panos Alajosnak.; a vezérőrnagyi címet és jelleget:, ns. Grundl Rezső, lowchi Heyda József, ns. Nicoladoni Henrik, ns. Beisenauer Gusztáv, lidovagi Smejkal Nándor, Ther Ottó, ns. Estiinger Miksa, bruckschützi ,flutherz Ferenc, Handel-Mazzetti Győző lovag, ns. Neudeek Lajos, Schreyer Ágoston, ns. Schuppler Henrik, cbenwaldi Wimmer Frigyes, Hartmann Gusztáv, Hilbert Lajos, Kuczera Ede, kannertsfeldi Kunért Oszkár, Pallas Hermann, ns. Rieth Rezae, reuthstetteni Bckirnböck Ede, ns., Braun Ágoston,Hembach Vilmos, degenburgi Sehadek Oszkár, Skoda Ferenc, vükei és brankói Vukobrankovics Ferenc, Wurmb Emil lovag, ns. Beckh-Wildmanstetter Emil, Guttenberg Jusztusz lovag, ns. Khittcl Rezső, ns. Kromar Konrád, Kropsch Albin," Kupeczek Ferenc, asmannsvillai Kaffer Albert lovag,ns. Mindl Ferenc, Pabst Oszkár, ns. Ratzka János, höbenflugi Reitmayer Jakab, Bellmond Gyula, antalfalvi Bellmond Konrád, Glaser Vilmos, aigsburgi Slimmel Henrik, Kolarz Ede, Lehrl Ferenc, Profitsch Lajos, ns. Kössek József, Ryck Lipót, Swatek György, oedwaldi ■ Baufry Manó, ns. Marasch Rezső, Tschurik Ferenc, Blazic Péter, Chaluppa Vilmos,, dammwehti ,Köhler ,Vencel, Schpfiáburg Vilmos báró, Pokorny Béla, ns. Unczowski Borsiulusz, "ns. Finger Vilmos, Milenköltő Sándor," ns. Schönfeldi Ágoston, Siber Alfréd báró, Geiszberg ICaiilla, felsenwehri Klastersky József, Hipssich Károly báró, ns. Ottó József és Swoboda Mátyás nyugállománybeli ezredeseknek, továbbá né. Bastl Lajos, Steindl Fülöp, ns. Kantz János, Leininger Nándor, festertreui Riebel Vilmos, Gabriel Alfonz, Weczerek Miksa, Arzt Ferenc, birkenhamni Brzesina Gyula lovag, Geyer Róbert, raitenbachi Haller Károly, a gustenaui Swoboda Ferenc, rognitzfeldi Riegler Ede, Rischka Károly, Danek Szaniszló és peerheimi Peer Antal cs. kir. Landwehr nyugállománybeli ezredeseknek; Belovith Emil, Viczián Antal és Füspök József nyugállománybeli honvéd ezredeseknek; a tábornok-hadbírói címet és jelleget, Gottlieb József jogtudor nyugállománybeli ezredes-hadbirónak; •vezértörzsorvosi cimet és jelleget: Epstein József, Li■nardic Domokos, Brutmann Alajos, Rotter Lajos, Frantz Ede, Winterstein Fülöp, Gibner Brúnó, és Matkovic János nyugállománybeli I. osztályú főtörzsorvosoknak; az osztályfőnöki címet és jelleget: Kasper Károly nyugállománybeli vezérhadbiztosnak; a vezérhadbiztosi címet és jelölget: Keller Gyula, Oberdörfer Károly, Mayer Nándor, Schmidt Károly, ns.. Götz Ferenc, Zamnitzky Adolf ,és Frank György nyugállománybeli I. osztályú főhadbiztosoknak; a miniszteri tanácsosi címet és jelleget: Wikal Frigyes nyugállománybeli I. osztályú katonai főszámtanácsosnak; az altengernagyi cimet és jelleget: ns. Koppel Károly nyugállománybeli ellentengernagynak; az elentengernagyi cimet és jelleget: scheedanki .Schonta Károly és Von der Detcken Zu Himmelreich Frigyes báró nyugállománybeli sorhajókapitánynak; a honvédelmi miniszteri tanácsosi cimet és jelleget: Dienzl Ferenc nyugállományú I. osztályú honvéd főszámtanácsosnak. (A levegő meghódítása.) Le Mans-ból táviratozók: Wilbam Wright szombaton háromszor szállt föl. Első ízben kisérő nélkül, a midőn 18 perc 25t/y másodpercig maradt a levegőben. A második és harmadik fölszállás, amelykísérővel történt, 3 perc és 25 és, háromötöd másodpercig, illetve 55 perc, és 32 és egyötöd másodpercig tartott. — Brascianóból táviratoztak. Az olasz kormányozható katonai léghajó ma déleőtt 11 órakor Moris őrnaggyal, két századossal és egy gépésszel fölszállt. A léghajó, amely azonnal Agnillara irányában indult, a Lago di Bracciano keleti partja mellett haladt és több gyakorlatot végzett, közben teljes sikerrel végezte azt a kísérletet, hogy akormánycsavarok ellentétes irányú forgásával a léghajó visszafelé haladjon." A léghajó utazása közben 450 méternyi magasságban is szabályosan haladt, teljes orizontál stabilitását, valamint az összes alkotórészek kitűnő működését konstatálták. Tizenkét órakor visszavitték a léghajót a számára épült csarnokba. (Házasság.) Marsófalvai, és jablmfalvai Marsovszky Árpád képviselőházi tisztviselő október 7-én tartja esküvőjét Háromfán Tatarek Mariskával, Tatárok Rezsőnek, Festetics Taszító gróf uradalmi főerdészének ésfeleségének, született Bischof Máriának leányával. , Lueff Sándor cs. és kir. alhadbiztos szeptember 22-éig tartotta esküvőjét Budapesten Frisch Ilonával, özv. Frisch Ágostonné leányával. Redner Róbert dr., a Magyar Földhitelintézet jogügyi osztályának tisztviselője, néhai Renner Gusztáv királyi tanácsos, és jószágigazgató fia eljegyezte Schön Mariennet, néhai Schön István mérnök és háztulajdonos és neje, született fleichel Irma leányát Budapesten,— (Utcai tüntetés Fiuméban.) Fiuméból jelentik: Tegnap este több szokolista horvát munkás a korzón végig tüntetőleg énekelte a Male na je dalmáciai ismert szokolista himnuszt. A Piazza Adamibon a horvátokat az olaszok megtámadták. Az utcai verekedésnek a rendőrség vetett véget, amely" a tüntető "horvát munkásokat a rendőrségre kisérte. " (Merénylet Márkus Emília ellen.) P.. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művésznője ellen ma reggel merényletet követett el egy . ,elbocsátott...kellékesnő. Belopózott a művésznőnek a Nemzeti Színház bérházában lévő lakásába s orvul rálőtt volt úrnőjére. A golyó szerencsére ,célt tévesztett, bár igen közel járt a művésznőhöz. A merénylő kellékesnő, akit Oregus Jankának hívnak,, egy perccel később maga ellen fordította a fegyvert s kétszer a mellébe lőtt. A művésznő a kiállott izgalmak hatása alatt most ágyban fekvőbeteg. A merénylő leány a Rókus-kórházban fekszik. A merényletet a művésznő lakásának öltözőjében követte el Gregus Janka. Márkus Emilia éppen p . tükör előtt haját rendezte. Egyszerre csak főt,pattant a közelben ..levő ruhaszekrény ajtaja, s ki-' lépett "onnan Gregus Janka. Még mielőtt a művésznő meglepetéséből magához térhetett volna, rájött. A golyó Márkus * Emilia bal karján, a fésülködő köpenyes.»csipkés*- -ujját fúrta keresztül s azután afalba ütődött. Márkus Emília sikollova.' futott ki. Gregus .Janka utána rohant, de a ' művésznőnek sikerült bejutni»' hálószobájába, a melynek ajtaját hirtelen magára szúrta. Gregus Janka, ekkor kiment a művésznő férjének, Párdány Oszkárnak, a dohányzó szobájába s ott egy karosszékbe ülve kétszer egymásután mellbe lőtte magát. A golyók súlyos, sebet ejtettek rajta. A mentők a kórházba vitték a sebesültet. Gregus Janka, aki most negyvenkilenc éves, tizenkilenc évig, volt a Nemzeti Színháznál alkalmazva mint kellékesnő, később pedig mint főkellékesnő. A Nemzeti Színházból összeférhetetlen, veszekedő természetes visszaélései miatt bocsátották el a múlt évben. Még pedig fegyelmi úton. Visszaéléseknek jöttek a nyomára, amelyeket Gregus Janka követett el. Akkoriban ugyanis Börzsei Gyula főkellékes megbetegedett s helyébe Gregus Jankát tették helyettesül. A leánynak ebben, a minőségében olykor ideiglenesen munkásokat is kellett fogadnia. Ő fizette ki ezeket az embereket s a pénzről elszámolt. Utóbb aztán rájöttek, hogy az elszámolásban állandóan három-négy olyan napszámost szerepeltet, akiket , meg se fogadott. Erre aztán elbocsátották. Gregus Janka minden követ megmozgatott, hogy visszakerülhessen, de hiába. Márkus Emíliát is fölkérte a közbenjárásra, de a művésznő sem bírta őt állásába visszahelyeztetni. Gregus Janka,aki különben hisztérikus nő, most már Márkus Emíliát okolta mindenért s boszut forralt ellene. A zsebében volt még szolgálati idejéből Márkus Emília lakásának kulcs?. -Ma reggel, valószínűleg mindjárt kapunyitás után belopózott a lakásba, elbújt a szekrényben a BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) 1908. október 6. 11