Budapesti Hírlap, 1908. október(28. évfolyam, 235-261. szám)

1908-10-06 / 239. szám

birtokáról fogatán behajtatott Makóra a mai megyei közgyűlésre. A megyeháza előtt a fordulónál kocsija­­a gyors hajtás következtében fölborult. Návay még idejekorán kiugrott a fölboruló kocsiból és szeren­csésen megmenekült. A kocsi teljesen összetörött, a lovak is erősen megsérültek. is — (Thaly Kálmán Aradon.) Aradról jelen­tik: Thaly Kálmánt Arad városa két évvel ezelőtt díszpolgárrá választotta. Az okiratot kedden délután a város díszközgyűlésén adja át a polgármester. Tha­­lyt, a­ki­ ma este érkezett Aradra, ünneplésen fogad­ták a vasúton. — (Politika az iskolában.) Eszékről távira­toztak: Poics és Popovics gimnáziumi tanárokat po­litikai üzelmek miatt fölfüggesztették állásuktól és ellenük fegyelmi vizsgálatot indítottak. — (A Rudolf-szobor leleplezése.) A Ru­­dolf-szoborbizottság elnöksége már megkezdte a le­leplezés ünnepére szóló belépőjegy szétküldését. Mindazok a törvényhatóságok, testületek, társulatok, a­melyek a résztvevő tagok számát bejelentették, a jegyüket már megkapták. A mai nap folyamán kö­zölte Erzsébet királyi hercegnő, Windischgraetz Ottó herceg, felesége, hogy részt vesz a leleplezés ünnepén.­­ (Mérnökök vándorgyűlése Debrecen­ben.) A Magyar­ Mérnök- és Építész-Egyesület októ­ber 4-én Debrecenben tartotta meg ez évi vándor­gyűlését, melynek keretében az egyesület debreceni fiókosztályát is megalakították. Az egyesület újabban megindult országos szervezkedése ezzel jelentős lépést tett kitűzött célja, a magyar technikusok­ egy táborba való tömörítése felé. Ennek a célnak elérése nem­csak társadalmi, de általános gazdasági szempontok­ból is kívánatos. Társadalmi szempontból a magyar értelmiség egyik tekintélyes és értékes osztályának súlyát növeli, gazdasági szempontból pedig az egye­sülés összes hasznát nyújtja a teknikai munka világ­szerte folyó versenyében. ■ . A debreceni vándorgyűlést Cserháti Jenő egyesü­leti elnök nyitotta meg. Beszédében rámutatott a tekni­kai munka óriás jelentőségére a gazdasági és kulturá­lis haladás szempontjából. Jóllehet ezt a jelentőséget ma már általában nálunk is elismerik, a teknikusok még mindig messze vannak attól, hogy az őket meg­illető helyeket a község, a város és az ország ügyei­nek intézésében elfoglalhassák. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület ezt a célt szolgálja és ehhez kéri az egybegyűltek támogatását is. A megnyitó beszédre Uhlarih Béla államvasúti üzletvezető, a debreceni, osztály elnöke válaszolt, majd Berczik Gyula vá­a­zolta a debreceni osztály feladatait. Ezután Nagy­­Virgil a családi lakóházakról tartott érdekes felol­vasást. Ismertette az angol családi házak rendsze­rét, mely a gyakorlatiasság és­ az otthon szempont­jait a legtökéletesebben szolgálja. A családi házak építése egész sereg nagyon fontos kérdést érint, ilye­nek a telekpolitika, az olcsó közlekedés, a közbiztos­ság kérdései. Aczél Géza Debrecen város főmérnöke a város műszaki berendezésének fejlődését és mai ál­lapotát ismertette. Reisinger Antal az elektromos áramnak kisipari célokra való gazdaságos felhasz­nálásáról tartott előadást, hangoztatva, hogy egy bizonyos középpontban termelt villamos energiát mi­lyen célszerűen és olcsón használhatnak föl az ipa­rosok kisebb motorok céljaira. A gyűlés­­tárgysoroza­tának utolsó pontja Székely Ferenc előadása volt a magyar birtokviszonyokról és a birtokrendezésekről a múltban és a jelenben. Ismertette a birtoktulaj­­don történetét a honfoglalástól napjainkig. A régi birtokviszonyokra éppen Debrecen története nyújtja a legérdekesebb példát. Itt ugyanis a földközösség­­rendszere uralkodott, a belső telken kívül más egyéni tulajdont nem ismertek, hanem közösen használták a határt egész a legközelebbi időkig. A gyűlést Cser­háti Jenő elnök rekesztette be, köszönetet mondva a megjelenteknek s a fölolvasóknak lelkes munkájuk­ért. Gyűlés után a város ebédet adott a vendégek tisz­teletére. .­­ .­­— (Az ada-kálei képviselőválasztás.) A magyar kirándulók, kik nyári időben az Al-Duna gyönyörű vidékére mennek, Orsovánál rendszerint ellátogatnak a bájos fekvésű kis Ada-Kále-szigetre is, a­­hol egy darab keletet láthatnak. Ez a kis ter­jedelmű sziget a Duna közepén, melyet Jókai re­génye nyomán némelyek tréfásan Senki-szigetének is neveznek, mint a régi, nagy Törökországnak ott felejtett maradványa, néhány száz török lakosával ma is a szultán birodalmához tartozik. A szigetnek a régi háborús világban volt némi jelentősége s még az 1737—39. háború alkalmával is szerepet ját­szott,­­mert erődített hely volt s Mohammed basa, az akkori nagyvezér, mint a Századok legutóbbi fü­zetében olvasható, úgy nyilatkozott róla, hogy az „olyan, mint a víz szine fölött álló tüzes talizmán, mint a feltörhetetlen lakat, mint a megoldhatatlan talány“. Mai nap a szigetnek nincs semmi jelentő­sége s lakosai is többnyire szegények, a török kor­­­mány fölmentette őket mindenféle adótól, sőt a­mi kevés költséget okoz a sziget kormányzása, a mecset és iskola föntartása, azt is a török kincstár fizeti. A sziget lakosai a Bécsi török nagykövetség utján érintkeznek a török kormánnyal. A török alkotmány kihirdetésével az alkotmányosság életbe lépett a kis szigeten is s igy a lakosoknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a képviselőválasztásban. A szi­get azonban oly kicsiny, hogy külön képviselőt nem küldhet a sztámbuli parlamentbe, tehát más vá­lasztókerülethez kellett csatolni. De Törökország határai nagyon messze vannak Ada-Kále szigetétől s igy nincsen szomszédos kerület, hová tartozhatnék. A sztámbuli minisztertanács, mint a török lapok jelentik, a minap foglalkozott az ada-kálei lakosok választói ügyével és határozott a választás módjára nézve. . Ada-lgále-szigetet választókerületre nézve magához a fővároshoz, Konstantinnápolyh­oz csatol­ták. Ámde Konstantinápoly nagyon távol esik Ada- Kálétól s igy nem lehet kívánni a szegény lakosok­tól, hogy alkotmányos joguk gyakorlása végett Kon­­stantinápolyba utazzanak. Ezért a sziget azt a ki­váltságot kapta, hogy szavazati jo­gát írásban gya­korolja. A sziget lakóinak a közvetett választási rendszernél fogva úgyis csak egyetlenegy közvetlen szavazati joguk van : ezt az egy szavazatot lepecsé­telt levélben a­­bécsi török nagykövethez küldik,­ a­ki viszont hivatalból Konstantiné pél­yba továbbítja, •a külügyminiszterhez, ez..pedig eljuttatja a válasz­tási elnökhöz.­. .­­ — (A hadsereg köréből.) A hivatalos lap va­sárnapi száma egész sereg előléptetést és címadomá­nyozást közöl a közös hadsereg,­­ a honvédség és a haditengerészet nyugalmazott főtisztjei köréből. A király táborszernagyi címet és jelleget, legfelső kegyelemből és kivételesen: Franz Nándor báró nyugállo­mány­beli altábornagynak; az altábornagyi címet ,és jel­leget: kattenburgi Haas­­ Tivadar, a bosutpoljei Bánata Alfonz, Schildepfeld József, lovag, jahnnai Jáhn Jusztusz bruckh­erzi és donaui fiehmitzh­ausen Ferenc, Stenzl Ala­jos, Hagelmann József, C­ena Miklós, ehrensteini Pfeiffer Alfréd, Salis-Saanaden Rezsa báró, sewilléi Trösch Hen­rik, Waitz József, ns. Ziegelmayer Károly, ns. Alexander Sándor, poserívói Drasenovích 'ilájmundi Senarc­ens de Gráncy Emil "báró, ns. Trappér János, ns. Wenzlik Ja­kab, ns. Grob Oszvald, ns. Bromert Benedek, Schleif Vil­mos,­ lobenstedti Eifler Nándor, Bakalatz Károly, Ficker Károly, Onori Ig­ro Emil, Billing­ Armin bíró, Schweitzer Ede, Jo­yag,­ murbru­eki­ Weber Károly, Welz Antal és frubenbur­gi Weyraick Gyula nyitgállománybeli vezérőr­nagyoknak; az altábornagyi elmet..es jelleget a következő nyugállományú vezérőrnagyoknak: Kemenovic Bódog­nak, varánno-cseteernyei Major Árpádnak; Vodropolje Mayerhofler Istvánnak, Vukovic Jánosnak, nagyváradi Balanyár Imrének,’fekete-ardói és nagy tárnái Mayer Guidónak és Panos Alajosnak.; a vezérőrnagyi címet és jelleget:, ns. Grundl Rezső, lowch­i Heyda József, ns. Ni­­coladoni­ Henrik, ns. Beisenauer Gusztáv, lidovagi Smej­­kal Nándor, Ther Ottó, ns. Estiinger Miksa, bruckschützi ,flutherz Ferenc, Handel-Mazzetti Győző lovag, ns. Neu­­deek Lajos, Schreyer­­ Ágoston, ns. Schuppler Henrik, cbenwaldi Wimmer Frigyes, Hartmann Gusztáv, Hilbert Lajos, Kuczera Ede, kannertsfeldi Kunért Oszkár, Pal­las Hermann, ns. Rieth Rezae,­ reuthstetteni Bckirnböck Ede, ns., Braun Ágoston,­­Hembach Vilmos, degenburgi Sehadek Oszkár, Skoda Ferenc, vükei és brankói Vuko­­brankovics Ferenc, Wurmb Emil lovag, ns. Beckh-Wild­­manstetter Emil, Guttenberg Jusztusz lovag,­ ns. Khit­­­tcl Rezs­ő, ns. Kromar Konrád, Kropsch Albin," Kupe­­czek Ferenc, asmannsvillai Kaffer Albert lovag,­­ns. Mindl Ferenc, Pabst Oszkár, ns. Ratzka János, höben­­flugi Reitmayer Jakab, Bellmond Gyula, antalfalvi Bell­­mond Konrád, Glaser Vilmos, aigsburgi Slimmel Henrik, Kolarz Ede, Lehrl Ferenc, Profitsch Lajos, ns. Kössek József, Ryck Lipót, Swatek György, oedwaldi ■ Baufry Manó, ns.­­ Marasch Rezső, Tsc­hurik Ferenc, Blazic Pé­ter,­ Chaluppa Vilmos,, dammwehti ,Köhler ,Vencel, Schpfiáburg Vilmos báró, Pokorny Béla, ns. Unczowski Borsiulusz, "ns. Finger Vilmos, Milenköltő Sándor," ns. Schönfeldi Ágoston, Siber Alfréd báró, Geiszberg ICa­­­i­illa, felsenwehri Klastersky József, Hipssich Károly báró, ns. Ottó József és Swoboda Mátyás nyugállomány­­beli ezredeseknek, továbbá né. Bastl Lajos, Steindl Fü­­­löp, ns. Kantz János, Leininger Nándor, festertreui Rie­­bel Vilmos, Gabriel Alfonz, Weczerek Miksa, Arzt Fe­renc, birkenhamni Brzesina Gyula lovag, Geyer Róbert, raitenbachi Haller Károly, a gustenaui Swoboda Ferenc, rognitzfeldi Riegler Ede, Rischka Károly, Danek Sza­­niszló és peerheimi Peer Antal cs. kir. Landwehr nyug­­állománybeli ezredeseknek; Belovith­ Emil, Viczián An­tal és Fü­spök József nyugállománybeli honvéd ezredesek­­nek; a tábornok-hadbírói címet és jelleget­, Gottlieb Jó­zsef jogtudor nyugállománybeli ezredes-hadbirónak; •vezértörzsorvosi cimet és jelleget: Epstein József, Li­­■nardic Domokos, Brutmann Alajos, Rotter Lajos, Frantz Ede, Winterstein Fü­löp, Gibner Brúnó, és Matkovic Já­nos nyugállománybeli I. osztályú főtörzsorv­osoknak; az osztályfőnöki címet és jelleget: Kasper Károly nyug­­állománybeli vezérhadbiztosnak; a vezérhadbiztosi címet és jelölget: Keller Gyula, Oberdörfer Károly, Mayer Nándor, Schmidt Károly, ns.. Götz Ferenc, Zam­nitzky Adolf ,és Frank György nyugállománybeli I. osztályú fő­hadbiztosoknak; a miniszteri tanácsosi címet és jelleget: Wikal Frigyes nyugállománybeli I. osztályú katonai fő­­számtanácsosnak; az altengernagyi cimet és jelleget: ns. Koppel Károly nyugállománybeli ellentengernagynak; az elentengernagyi cimet és jelleget: scheedanki .Schonta Károly és Von der Detcken Zu Himmelreich Frigyes báró nyugállománybeli sorhajókapitánynak; a honvé­delmi miniszteri tanácsosi cimet és jelleget: Dienzl Fe­renc nyugállományú I. osztályú honvéd főszámtaná­csosnak.­­ (A levegő meghódítása.) Le Mans-ból táviratozók: Wilbam Wright szombaton háromszor szállt föl. Első ízben kisérő nélkül, a midőn 18 perc 25t/y másodpercig maradt a levegőben. A második és harmadik fölszállás, a­mely­­kísérővel történt, 3 perc és 25 és, háromötöd másodpercig, illetve 55 perc, és 32 és egyötöd­ másodpercig tartott. — Brascianóból táviratoztak. Az olasz kormányozható katonai léghajó ma déleőtt 11 órakor Moris őrnaggyal, két százados­sal és egy gépésszel fölszállt. A léghajó, a­mely azon­nal Agnillara irányában indult, a Lago di Bracciano keleti partja mellett haladt és több gyakorlatot vég­zett, közben teljes sikerrel végezte azt a kísérletet, hogy a­­kormánycsavarok ellentétes irányú forgásával a léghajó visszafelé haladjon." A léghajó utazása köz­ben 450 méternyi magasságban is szabályosan haladt, teljes orizontál stabilitását, valamint az­ összes al­kotórészek kitűnő működését konstatálták. Tizenkét órakor visszavitték a léghajót a számára épült csar­nokba.­­ (Házasság.) Marsófalvai, és jablmfalvai Marsovszky Árpád képviselőházi tisztviselő október 7-én tartja esküvőjét Háromfán Tatarek Mariskával, Tatárok Rezsőnek, Festetics Taszító gróf uradalmi főerdészének és­­feleségének, született Bi­scho­f Máriá­nak leányával. , Lueff Sándor cs. és kir. alhadbiztos szeptember 22-éig tartotta esküvőjét Budapesten Frisch Iloná­val, özv. Frisch Ágostonné leányával. Redner Róbert dr., a Magyar Földhitelintézet jogügyi osztályának tisztviselője, néhai Renner Gusz­táv királyi­ tanácsos, és jószágigazgató fia eljegyezte Schön Mariennet, néhai Schön István mérnök és háztulajdonos és neje, született fleichel Irma leá­nyát Budapesten­­,­­— (Utcai tüntetés Fiuméban.) Fiuméból je­lentik: Tegnap este több szokolista horvát munkás a korzón végig tüntetőleg énekelte a Male na je dalmá­­ciai ismert szokolista himnuszt. A Piazza Adamib­on a horvátokat az olaszok megtámadták. Az utcai vere­kedésnek a rendőrség vetett véget, a­mely" a tüntető "horvát munkásokat a rendőrségre kisérte. " (Merénylet Márkus Emília ellen.) P.. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művész­nője ellen ma reggel merényletet követett el eg­y . ,elbo­cs­átott...kellékesnő. Belopózott a művésznő­nek a Nemzeti Színház bérházában lévő lakásába s orvul rálőtt volt úrnőjére. A golyó szerencsére ,célt tévesztett, bár igen közel járt a mű­vésznőhöz. A merénylő kellékesnő, a­kit Oregus Jankának hívnak,, egy perccel később maga ellen fordította a fegyvert s kétszer a mel­lébe­ lőtt. A művésznő a kiállott izgalmak hatása alatt most ágyban fekvőbeteg. A merénylő leány a Rókus-kórházban fekszik. A merényletet a művésznő lakásának öltözőjé­ben követte­ el Gregus Janka. Márkus Emilia éppen p . tükör előtt haját rendezte. Egyszerre­ csak főt­­,pattant a közelben ..levő ruhaszekrény ajtaja, s ki-' lépett "onnan Gregu­s Janka. Még mielőtt a mű­vésznő meglepetéséből magához térhetett­ volna, rá­jött. A golyó Márkus * Emilia bal karján, a fé­­sülködő köpenyes.»csipkés*- -ujját fúrta keresz­tül s azután a­­falba ütődött. Márkus Emí­lia sikollova.' futott ki. Gregus .Janka utána rohant,­ de a ' művésznőnek sikerült bejutni»' hálószobájába, a melynek ajtaját hirtelen magára szúrta. Gregus Janka, ekkor kim­ent a művésznő fér­jének, Párdány Oszkárnak, a dohányzó szobájába s ott egy karosszékbe ülve kétszer egymásután mellbe lőtte magát. A golyók súlyos, sebet ejtettek rajta. A mentők a kórházba vitték a sebesültet. Gregus Janka, a­ki most negyvenkilenc éves, tizenkilenc évig, volt a Nemzeti Színháznál alkalmazva mint kellékesnő, később pedig mint főkellékesnő. A Nem­zeti Színházból összeférhetetlen, veszekedő termé­szete­­s visszaélései miatt bocsátották el a múlt év­ben. Még pedig fegyelmi úton. Visszaéléseknek jöt­tek a nyomára, a­melyeket Gregus Janka követett el. Akkoriban ugyanis Börzsei Gyula főkellékes megbetegedett s helyébe Gregus Jankát tették he­lyettesül. A leánynak ebben, a minőségében olykor ideiglenesen munkásokat is kellett fogadnia. Ő fizette ki ezeket­ az embereket s a pénzről elszámolt. Utóbb aztán rájöttek, hogy az elszámolásban állan­­dóan három-négy olyan napszámost szerepeltet, a­kiket , meg­ se fogadott. Erre aztán elbocsátották. Gregus­ Janka­ minden követ megmozgatott, hogy visszakerülhessen, de hiába. Márkus Emíliát is föl­kérte a közbenjárásra, de a­­ művésznő sem­ bírta őt állásába visszahelyeztetni. Gregus Janka,­a­ki külön­ben hisztérikus nő, most már Márkus Emíliát okolta mindenért s boszut forralt ellene. A zsebében volt még szolgálati idejéből­ Márkus Emília lakásának kulcs­?. -Ma reggel, valószínűleg mindjárt kapunyitás után belopózott a lakásba, elbújt a szekrényben a BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) 1908. október 6. 11

Next