Budapesti Hírlap, 1909. november (29. évfolyam, 259-283. szám)
1909-11-13 / 269. szám
16 folyó vashídján, szintben keresztezzük az állami utat és a 10. kilométeren bejutunk a második állomásra, a komáromi téglagyár rakodó megállóhelyre. Ettől kezdve mindig az állami út irányát követjük egész Érsekújvárig. A Zsitva átmetszése után a tizennegyedik kilométeren Hetény, a huszonkettediken pedig Ó-Gyalla- Bagota állomást találjuk. A híres csillagvizsgálóintézetet nyugatra hagyjuk, majd a huszonnyolcadik kilométeren fekvő Brajcs állomás után ismét a Zsitva fölött siklunk át, kijutunk Komárom megyéből, átszeljük a Nyitra vizét s a harminchatodik kilométeren érjük el a budapest-markhegg-bécsi fővonalnak Érsekújvár pályaudvarát. A pálya fekvési viszonya nagyon kedvező. A legnagyobb emelkedés öt százalék, a legkisebb kanyarulat ötszáz méteres, ez is csak Komárom környékén. A pálya hosszú egyeneseket alkot, Bajosnál kilenc kilométeres egyenes vonalba esik. Minthogy elsőrangú fővonal, vonatjai tizenkét méter hosszú sínein mehetnek majd 80 kilométer sebességgel; állomásai váltó-biztosító berendezéssel vannak fölszerelve és oly hosszúak, hogy száz tengelyű vonatok találkozhatnak rajta. Kint a pályát tizenkilenc vonatőrház látja el. Mellőzve a csekély méretű áthidalásokat, főbb műtárgyak a következők: a Duna vashídja négyszáznyolcvan méter; a Vágé kétszáz méter; a Zsitva-völgyön két darab tizennyolc méteres; a Nyitrán kilencven méter; a Malom árkon pedig huszonöt méter nyílású, mindkettő kőből van és kiszélesítése annak a két kőhídnak, amelyik a régi fővonal kettős sínpárját hordozza. Nagyszerű alkotás a Duna hídja. Vasszerkezetét, miként a többi hidét is, a M. Á. V. gépgyára készítette. A híd öt nyílású, övezett, északi nyílása, amely csak árterület, 80 méter, a többiek mindegyike 100—100 méter. A Duna fenekét fölül homokos kavics, alsó rétegekben pedig agyag és homok keveréke, vagy váltakozó ágyazása alkotja. A folyam sodra a déli partra vág s ezen a részen az öblös meder miatt a pillérek is mélyebben hatolnak a talajba. A pillérek magassága 20 és 7,60 méter közt váltakozik az alaptól csak a null vízig, míg a legnagyobb hullámok közt álló pillérnek, amely magába a földbe 16 méternyire van leépítve, teljes magassága a harmincadik méteren érintkezik a vasszerkezettel. A null víz fölé az eddig ismert legnagyobb árvíz 7 és fél méterre emelkedett. A híd vasivei oly magasan vannak, hogy alattuk 7 méternyire kiálló hajó még áradáskor is kényelmesen átmehet. Ennélfogva a hídon tovafutó egy sínpár a null víz fölött 15 méter magasságban van. A híd vaséveinek legnagyobb oldalmagassága 12 méter. A pályaszin a Duna fölött vízszintes, csak az árterület ívén fekszik 5°/00 lejtőben. A hídfőnél mindkét parton hajóvontatásra használt út húzódik. Az északi hídfőt erődített katonai őrállomás védi. A Vágduna, így nevezik a Vág-folyót a Kis-Dunával való egyesülésétől torkolatáig, négy nyílású hidat kapott. Közülök a keletre eső harmadik nyílás, amely alatt a folyam sodra halad, 80 méteres és ívezett, a többi három pedig 40—40 méteres rácsozott áteresztés. A Vág talajviszonya annyiban üt el a Dunáétól, hogy medrében nagyobb szerep jut a szilárdabb agyagnak. A pillérek magassága a fenék alatt 7, a fenék fölött pedig 9,90 méter. A keleten álló két pillér csak áradásnál kerül vízbe, ezért jóval alacsonyabb, és maga a balparti hídfő 30 facölöpre helyezett betonalapon nyugszik. Ha a null víz fölött a folyam árja az eddigi 7 és fél méter legnagyobb magasságot érné is el, még akkor is átengedne az övezet 5 és fél méter magasságú hajótestet maga alatt. Az ívezet oldalmagassága 10 méter, a rácsozaté pedig 4 méter. A pálya az ívezeten s az árterület fölött vízszintes, máshol lejtője 5°/00. A vonal megnyitási határideje 1910 május 15. Igaz ugyan, hogy a munkálat nagyon gyorsan haladt előre, azonban az egész pályát még sem lehet — mint a vállalkozók remélték — az idén forgalomba helyezni. Föltétlenül áll ez az első vonalrészre. Mert itt, bár Újkomárom pályaudvarát, mint a pozsony—komáromi helyi érdekű vasút végállomását novemberben okvetetlen át kell adni a forgalomnak, csak ennek megtörténte után lehet a régi állomás által elfoglalt területen az új vonalat megépíteni. A második vonalrész megnyitása előreláthatóan decemberben megtörténhetik, ha a M. Á. V. igazgatósága közgazdasági érdekek alapján kívánatosnak látja, hogy Érsekújvár—Hetény között már a téltől kezdve járasson néhány vonatot. Ilyenforma megnyitásra már volt is eset, például a máramarossziget-határszéli vonalnál. A 36 kilométernyi fővasút teljes költsége, beleszámítva nemcsak az ingatlan és ingó vasúti beruházást, hanem a fölmerült ártéri és erődítmény-munkákat is, összesen 13.400.000 korona; egy kilométer átlagosan 378.000 koronába kerül. Ekkora összegbe kerül a magyar vasúti decentralizáció második főútja! Személyforgalmát élénkíteni fogja az, hogy éppen derékon kapcsol egybe egymástól jó távolban haladó két budapesti fővonalat, amelyek közé kezdettől fogva a Duna vont természetes választófalat. Sőt még nem is mondunk meg mindent azzal, hogy két fővonalat köt össze. Hanem hangoztatnunk kell, hogy teszi ezt mind a két fővonalnak olyan pontján, 1, ahová délen is, északon is más két-két vasút már régóta forgalomban van. Érsekújváron a privigyei és kistapolcsányi, Komáromban pedig a székesfehérvári déli vasút és a pozsony-ujvárosi helyi érdekű vasút; 2. amelytől csaknem egyenlően 40 kilométerre délen Győrből, északon pedig Galántáról kétfelé ágazik a fővasút; úgy hogy szabatosabban négy fővonalnak egymás közt levő kapcsolatáról kell beszélnünk, ezek: Bécs-jobbpart és Grác, valamint Bécs-balpart és Zsolna. Mindezek új fővonalunk jövőjében igen fontos tényezők. Az új vasút áruforgalmában számottevő lesz a gabona, fanemű és a kőszén, részint mivel a Vágón való tutajozásnak Komárom a végállomása, részint mert a tatai széntelepek terméke, úgyszintén Dunántúl és a Kisalföld gabonája innét akadály nélkül mehet föl a Felvidékre. Átmeneti forgalma nagyban növekednék, ha rajta keresztül összeköttetésbe lépne a gráci és zsolnai gyorsvonat, közvetetlenül csatlakozó vonatokkal vagy közvetetten kocsikkal. Sőt a decentrális rendszer igazi hivatását úgy teljesítené, ha ezen át Fehring—Zsolna között új vonatjárat nyílnék meg. Ezáltal egyrészt nagy tehertől menekülne meg az Érsekújvár—Budapest—Komárom közt ma üzemben levő fővasút, másrészt az észak és dél közt mozgó utasok és áruk csaknem feleannyi idő és költség árán végezhetnék el útjukat. A Magas-Tátrának, a Balatonnak és az Adriának nyaraló- és fürdőtelepei lényegesen közelebb jutnának egymáshoz. Ugyanez végül katonai szempontból is kitűnő eszköz lenne a hadvezetőség kezében. Az értéktőzsdéről. A tegnapi események a függetlenségi klubban a közönség figyelmét a szokottnál nagyobb mértékben terelték a börzére. A tőzsde gyorsan meghozta az ítéletét, amely a mérsékelt pártok összeforrasztását kedvezőnek tartotta és hoszmozgalommal ünnepelte azt. A mai hoszmozgalom aránylag kedvezőtlen viszonyok között került napirendre és úgyszólván mindenféle támogatás nélkül fejlődött ki. A pénzviszonyok nehézségei az utóbbi időben a spekulánsokat tétlenségre kárhoztatták, sőt a közönség egy részét buzdították, hogy áruba bocsássa papírjait. Közben az osztrák politikai viszonyok rosszabbodása és az osztrák vaspiacról szóló kedvezőtlen hírek is tűrhetetlen atmoszférát teremtettek az itteni és a velünk szoros üzleti összeköttetésben álló bécsi börzén. Ennek következtében a tőzsdelátogatók aggódva lesték a belső politikai híreket, mert attól féltek, hogy rossz fordulat esetén válságosra fordul az üzlet, amire a múltban már több ízben volt eset. A mai előtőzsdén megnyitáskor az üzlet nehezen indult, mert a bécsi börze megnyitása félórával későbbre volt kitűzve. Ezért az itteni spekulánsok egyre-másra elhalasztották ügyleteiket. A bécsi forgalom megkezdése után sem tapasztaltunk egyebet, mint azt, hogy bár a többség elég kedvező színben látja a helyzetet, de megmarad tartózkodónak, míg nem kap hírt a képviselőházból. Amikor azután a Házból megtelefonálták a megtörténteket, néhány pillanat alatt rohamosan emelkedtek az értékek, úgy hogy a beszpártnak, amely hetek óta biankó eladásával hatalmaskodott, alig volt ideje, hogy födözzön. Csakis annak köszönhette a konszomin, amely évek óta nagy szerencsével űzi játékát, hogy bajba került a kedvezőnek ítélt politikai fordulat nyomán. De a döntő csatának nincs vége, mert a tegnap elintézett médiahalasztásnál kitűnt, hogy nagy deszpozíciók lévén, kevés angázsman van a tőzsdén. Ha tehát a kibontakozás továbbra is jó úton halad és a külföldi börzék magatartása nem gördít akadályt az itteni piac útjába, talán még nagyobb és ezúttal valóban megérdemelt föllendülésre lehet számítani. Jellemző a helyzetre ajáradékpiac föllendülése, mert most már harmadfél hónap óta naprólnapra olcsóbb áron zárult a magyar járadék. Ma azonban a magyar koronajáradékot, amelyet még tegnapelőtt 91.70 koronáért csak nehezen lehetett elhelyezni, a tőzsde zárlatakor 92.30 koronáért szívesen vásárolták. A magyar aranyjáradék, amelyet még nemrégen 112.45 koronán kínáltak, ma 113 koronán zárult. A részvények piacán nem annyira a ma elért árnyereséget kell nézni, mint azt, hogy az árak elejétől végig emelkedtek és a támogatás, amelyre piacán a külföld részéről igényt tarthat, teljesen hiányzott, sőt Newyorkból és Berlinből az előző napokénál gyengébb jelentések érkeztek. A nemzetközi értékek 3—4 koronával emelkedtek, a helyi piac értékei sorban jóval drágább áron keltek el, mint tegnap. Egynémelyik, mint a rimamurányi részvény és a két villamos vasútrészvény, tetemesen javult áron cseréltek gazdát. Csak a készárupiac csöndessége állott ellentétben a vezető piac mozgalmával, aminek azonban nincs egyéb oka, mint az, hogy ezen a téren nehezebben reagálnak a napi eseményekre. — Festményes gazdák gyűlése. Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye Gazdasági Egyesületének állattenyésztési szakosztálya Darányi Béla elnöklésével tartott ülésén tárgyalták az uj állattenyésztési törvénytervezetet. A szakosztály beható vita után kimondotta, hogy uj törvény megalkotását nem tartja szükségesnek, ellenben az 1894. évi XII. törvénycikk revízióját látja szükségesnek, melyben ez a kérdés egyéb ezzel egybefüggő ügyekkel sikeresen nyerhetne megoldást Az állatdíjazás dolgában olyan értelemben határozott a szakosztály, hogy a jövőben csak üszőket díjazzanak. Tárgyalták az állattenyésztésről szóló vármegyei szabályrendelet módosítását is, melyről a szakosztály javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé. Ez ülés befejezése után a lótenyésztési szakosztály Hauer Béla elnöklésével tartotta ülését, melyen a jövő évben tartandó lóversenyek ügyét tárgyalták, megállapodván abban, hogy a lóverseny céljaira alkalmas helyet keres a Budapest-Vác közötti vasútvonal mentén, esetleg Kecskeméten. Végül a szakosztály megállapította a jövő év munkaprogramját. Ez üléseket megelőzően Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gazdasági Egyesületének igazgató választmánya úgyis, mint vármegyei mezőgazdasági bizottság tartott ülést, melyen Keglevics Gábor gróf helyett, ki a megjelenésben akadályozva volt, Darányi Béla elnökölt. Az igazgató-választmány letárgyalta az egyesület új alapszabályait és javaslatot tett a törvényhatóságnak újabb mezőgazdasági bizottsági szabályrendelet alkotására és pedig oly alakban, hogy a gazdaközönség társadalmi tevékenységének a közigazgatással való eredményes együttműködése biztosíttassék. E szabályrendelet-tervezeteket az egyesület legközelebb tartandó közgyűlésén tárgyalja.. . Magyar háziipar-kiállítás Berlinben, Berlinben a Hohenzollern-Kunstgewerbehausban most magyar háziipari kiállítást rendez az Izabella királyi hercegnő védősége alatt álló háziipar-szövetség. Ebből az alkalomból Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az iparművészeti múzeum igazgatója tájékoztatót írt a német közönség számára, amelyben a magyar háziipar jellegét és fejlődését ismerteti. A füzet először rámutat arra a befolyásra, amelyet számos idegen népnek, mint a szláv és német bevándorlóknak és a török hódítóknak háziipara a magyarra gyakorolt. Ezért a magyar háziiparban is sok a nemzetközi jellegű elem. Ami a speciálisan magyar készítményt jellemzi, az a színpompa és a természeti forma kedvelése. A magyar nép e veleszületett műérzékének és kézügyességének ápolására alkott Batthyány Lajosné grófné kezdésére a magyar háziipar-szövetség és a pozsonyi háziiparegyesület, amelyek a kiállítást rendezik. Ezután fölhívja a szerző a figyelmet a speciálisan magyar háziipari termékekre, a pozsonyi selyemre, a kalotaszegi hímzésre, a hevesi, borsodi gyapjuszőnyegre, ruhára, azután a különböző hálómunkára és a kunsági, udvarhelyi fazekakra. Végül kifejezi azt a reményét, hogy a kiállított műtárgyakban megnyilatkozó nemzeti őserő meg fogja nyerni a német közönség tetszését. — Országos borász-kongresszus Versecen. A versed országos borász-kongresszust és borvásárt november hónap 21-én és 22-én tartják meg. A kongresszus anyaga a modern borgazdaság és borkereskedelem minden részletére kiterjed. A kongresszus BUDAPESTI UTILAP (269. sz.) 1909. november 13.