Budapesti Hírlap, 1909. november (29. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-21 / 276. szám

12 BU­DAPESTI HÍRLAP (‘276. sz.) 1909. november 21. — Hölgyek, ha finom, szép cipőt keresnek, fordul­janak Marschall spec. női cipészhez. Bécsi-utca 2. — A baba elválasztásánál gondoljunk a Phospha­tine Faliéres tápszerre. — Gillette biztonsági borotva főraktára: Marton Alajos cégnél. Váci-utca 10 szám. — Ha őszül a haja, használja a Stella-vizet. Ara 2 K. Kaph. egyed. Zoltán B. gyógyt. Bpest, Szabadság-tér. — Fiatal leányok, gyönge gyermekek használják a Kriegner-féle Tokaji-china-vasbort, mely erősít, az étvágyat növeli, a vért javítja és gyarapítja. Kis üveg 3.20 korona a Korona-gyógytárban. Kálvintér. — Utánzatoktól óvakodjunk és csakis a Földes-fele Margit-Crémet fogadjuk el. Kis tégelye 1, nagy 2 kor. a gyógytárakban. Postán küldi Földes K.gyógysz. Arad. — Kristalin-szépitőszer a legjobb. — Kitűnő vértisztitószer a „Purjodol“ (törvényi­leg védve.) Ezen jód-sarsaparilla-készitmény kitűnő, biztos hatású és bármely időben vehető; csak az „Irgalmassághoz" címzett Hellmann dr.-féle gyógy­szertárban, Wien, Kaiserstrasse 73—75. készül. Fi­gyeljen a névre és védőjegyre. — A Horgony-kőépitőszekrény elsőrendű, mindig mint jó játékszer szerepel a gyermekek ajándékozási céduláján. A horgony-kőépitőszekrények utáni keres­let változatlanul nagy. — Dr. Ringer elme- és kedélybetegek gyógyint. nők és férfiak részére, Lenke-ut (kelenföldi vill. megálló.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Rébusz báró. — A Király Színház újdonsága. A Király Színház mai újdonságának címlapján a Herczeg Ferenc neve ragyog. Hogy a Bizánc szer­zője operettet irt, ezen nincs miért meglepődni. A műfajoknak nincs hierarchájuk: fokozat vagy külön­bözőség mindig csak az alkotás értékében van. Egy operett-librettó is elbír minden szépet és finomat, a­mit a művészet produkálhat és a mellett az operett­nek van egy sajátossága, a­mely okvetetlenül vonzó erővel hat minden szóra. Nincs ugyanis még egy mű­faj, a­mely az előadás statásának oly változatossá­gát kínálhatná a színpadi gondolatnak, mint az ope­rett- Ez felöltözteti a témát selyembe, muzsikába, táncba, dalba, a színek tobzódó tarkaságába, a kedve minden mozzanatának megadja külön művészi kön­tösét. Ezért kedves ez a műfaj nemcsak a közönség­nek, hanem kedves és vonzó az írónak is. A Rébusz báró meséje a Budapesti Hírlap tár­cájában jelent meg először és egyike volt azoknak az alkotásoknak, a­melyek fényessé tették a Her­czeg Ferenc nevet. Jó csomó esztendeje annak, hogy a tárca megjelent, de a novella azok közül való, a­melyeket még hosszabb idő alatt se felejt el, a­ki el­olvasta. A történet hősnője a milliárdos kisasszony, a­ki rengeteg pénzen megvásárolja magának a töké­letes férj automatáját. Hiszen eleven emberben olyan tökéleteset úgy se kaphatna. Az automata férj erős, daliás, udvarias, gyöngéd, bőkezű, elnéző és igény­telen. Semmi más baja nincs vele a feleségének: csak egyszer egy hónapban föl kell húzni a szerkeze­tét. És őnagysága­­ még erről az egy kötelességé­ről is megfeledkezik. A világ legtökéletesebb férje elromlik és tönkremegy. Ezt a mesét öltöztette föl Herczeg Ferenc operettnek. Természetesen nemcsak a köntösét, hanem egy kicsit a lelkét is meg kellett változtatnia. Az operett forró temperamentumának füzével kiolvasztott belőle mindent, a­mi keserű, de megtartotta magát a pompás ötletet, eseményesebbé tette a fejlődését, pajkos, dalos jókedvvé enyhítette a szatíráját és a szerelmes emberi szív győzelmével a tökéletes, de hideg gépen vigasztalóvá a tanulságát. És az egész munkájával fényes bizonyítványt állított ki az operettnek, megmutatván, hogy ez a műfaj semmiféle koncessziót nem követel az előadás mű­vészetében attól az írótól, a­kinek lenne miből kon­cessziókat adnia. Ez a librettó kerek, kész, minden érdekességében, fordulatában, ötletében és szavá­ban művész munkája. És a közönség észrevette min­den finomságát, megértette, élvezte minden elmés vágását, kacagással és tapssal honorálta minden villanó ötletét. Talán itt való megemlítenünk azt is, hogy a színpadi kiállítás nemcsak pazar, de a­mi ennél művészibb érdem: stílusos keretet adott a me­sének." A díszletek, színpadi képek olyanok, a­me­lyekben az író képzeletének elgondolt világa való­ban megelevenedik. Stoll Károly, a rendező szép munkát produkált. A Huszka Jenő muzsikájára, a­mely alá Martos Ferenc írt lágy és pattogó verseket, bizonyára nem mondhatunk szebb dicséretet annál, hogy harmo­­nikus a librettóval. Ez a zene kedves, meleg és gaz­dag áradása. A komponista nem szorult rá, hogy szövevényes formákkal, a teknika fortélyaival pó­tolja a dalt, mert van melódiája bőségesen. Fiatal és szerelmes melódiák, szelíd kedvűek, legbeszéde­sebbek az ábrándozó andalgás tolmácsolásában, na­gyon tetszetősek, megnyerők és igen könnyen meg­tanulhatók. A közönség olyan gyönyörűséggel hall­gatta, tapsolta és újráztatta őket, mint annak idején a Bob herceg és a GóI Baba nagy népszerűségre ka­pott dalait. Az előadás primadonnája Petráss Sári mellett, a­ki a milliárdos kisasszony szerepében aratott te­mérdek virágot és temérdek tapsot — Sziklay Kor­nél volt, a­ki a Rébusz báró kedvéért visszajött ven­dégnek sok nagy diadala elhagyott otthonába. Ér­demes volt visszajönni és érdemes volt visszahívni. Kitűnő és nehéz szerepet kapott, mert gépet ját­szani, ehhez — pszichológia is kell. Sziklay nagysze­rűen megértette és pompásan megcsinálta a föladatát. Nem volt egy henye vagy hatástalan mozdulata: a lelketlen automata szerepében lelke volt az előadás­nak. Még egy nagy örömmel viszontlátott vendége volt az előadásnak: Szegedi Erzsi, a­ki egy forró­vérű diva szerepében lobogtatta gyújtó hatással tü­zes temperamentumát. Lelkes becsvággyal játszott a többi szereplő is: Örley Flóra, Boros Endre, Németh József, Szirmai Imre, Raskó Géza. A színházat a főváros legszebb közönsége töl­tötte meg és pazarul szórta az elismerést darabnak, előadásnak. A dalokat megismételtette, a tréfákon ka­cagott, felvonás végén viharos tapssal sokszor ki­hívta a szerzőket és a főszereplőket. Rébusz báró bi­zonyára nem egyhamar fog lejárni a Király Szín­házban. (sz.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban pénteken mutatják be Pásztor Árpádnak A har­madik című színművét a következő szereposztással: Béla: Pethes, A felesége: Lenkey Hedvig, Az anyós: Helvey Laura, Az após: Horváth Jenő, Gyuri: Pa­rányi, Piroska: Alszeghy Irma, Faltay Ödön: Som­­lay, Etel: Keczéry Irén, Ilonka: Császár Mariska, Ilonka mamája: Paulayné, Gyáliné: Szacsvayné, Bella: Molnár Rózsi, Dezső: Kürthy, A próbakis­asszony : Kelemen Mari. A hét műsorán szerepel még a Himfy dalai, A botrány, Az úrhatnám pol­gár, A szentivánéji álom és A boszorkány. Az Operaház­ban kedden megismétlik Mihalo­­vich Ödön Toldi szerelme című zenedrámáját, a fel­újítás szereplőivel. Szerdán Feinhals Frigyes új sze­repben mutatkozik be: Petrukkiót énekli a Makran­cos hölgy című operában. Pénteken a Rigolelló­t adják Sándor Erzsi, Takáts és Arányi fölléptével, szombaton Feinhals Neluszkó szerepét énekli az Afrikai nők-ben. Vasárnap a Karmon kerül színre a rendes szereposztással. A Vígszínház heti műsorán váltakozva szere­pel a három legutóbbi újdonság. Holnap, kedden és pénteken az Albert herceg, hétfőn, csütörtökön és szombaton a Taifun, holnap délután, szerdán és a jövő vasárnap este pedig a Buridán számára ke­rül előadásra. A Király Színház­ban a változatos műsor el­vének betartása miatt, továbbra is játékrenden ma­rad Pásztor­ és Vincze Tilos a csók című operettje, a­melynek legközelebbi előadása csütörtökön lesz. A többi estén Herczeg Ferenc és Huszka Jenő Ré­busz báró című operettje kerül előadásra, a mai bemutató szereplőivel. A vasárnapok délutánjain a Jánoská­l jászzák, olcsó helyárakkal. A Magyar Színház drámai személyzete Dolley Madelaine francia színtársulatának vendégszerep­lése idején a Várszínházban fog két előadást tar­tani. Csütörtökön a Jack, a senki, szombaton Pedig A hivatalnok urak című darabokat adják. A fran­cia színészek huszonnégy tagból álló társulatát Fey­­deau és Bernstein állította össze és tanította be. Csü­törtökön A meztelen nő, pénteken a Bakkarai, szom­baton pedig az Osztrigás Mici kerül a művészekkel előadásra. A műsoron szerepel még a Fauszt, Jack, a senki és­­a császár Imténál. A legközelebbi újdon­ság Földes Imrének A kuruzsló című darabja lesz, a­mely Beöthy László igazgató rendezésében kerül előadásra. Az Uránia Színház­ban kedden mutatják be Ráth-Végh István Szegény gazdagok című darab­ját. Az újdonság szerzőjét a közönség előbbi da­rabjai révén ismeri. Mostani művében azokat az embereket mutatja be, a­kik mindent elkövetnek, hogy előkelőeknek tartsák őket s befogadják a jobb társaságokba. Fölvonul a darabban a lipótvárosi milliomos, az elszegényedett mágnás és a társada­lom többi hasonló alakja. Az újdonsághoz száz­negyven színes kép és kilenc mozgókép készült. A Városligeti Színház­ban holnap délután lesz A betyárkirálynő első délin**1 előadása, Küry Klára fölléptével. Este új betanulással adják A próbah­ázasság­ot, a­melyben szintén Küry Klára játsza a női főszerepet. A forrás tündére című, leg­közelebb színrekerülő operettből már az utolsó szín­padi próbák folynak. A betyárkirálynő, Sohmokk­­család, Nárcisz, Az erdészlány és a Szerelmi ke­ringő előadásain kívül a műsoron szerepl még a Folt, a­mely tisztit című szinmű. Echegaray da­rabja szombaton kerül színre, Czikle Valéria asz­­szony vendégfölléptével. * (Operaház.) Puccini Örökszép Bohéméleté­ben vett búcsút ma este a közönségtől Ivonne de Tréville. Ezúttal nem énekének csillogó ragyogását, de művészetének frisseségét és bájos fiatalságát él­veztük. Mimi alakjának csipkefinomságú vonalai pompásan illenek művészi egyéniségének szubtilitá­­sához. (Párisban a Lakmé mellett e szerepében tet­szik legjobban.) Egyszerű, keresetlen eszközökkel ábrázolta a bánatos elmúlást: nagy segítségére volt, ebben játékának drámaisága. Alakításából mindig kiérzett az igazi érzés varázsa. Mellette a mieink de­rekasan megállották helyüket: Környey hangpa­zarló Rodolfja, Takács férfias Marcelje, Szöget Ilonka kacér Musettje. Dalnoki és Komár gonddal megjátszott alakjai elsőrangú együttest alkottak. A zenekart Márkus Dezső vezette a tőle megszokott módon. Felvonás közökben sokszor kitapsolták a szereplőket, első­sorban a vendég művésznőt, kit tisztelői virággal is elhalmoztak. Végül a Tánc egy­­veleget adták. (h. e.) * (Uránia a vidéken.) Komáromból írják: A Vigadó nagytermében tegnap este nyílt meg Lifka Sándor mérnök igazgatásával a komáromi Uránia. E kulturális vállalat a budapesti Uránia Színház fiókja, mely a Budapesten színre kerülő darabokat fogja a téli évadban bemutatni. A megnyitó előadá­son Pekár Gyulának A francia forradalom című da­rabja került szinre nagy közönség jelenlétében. A darab szövegét maga a szerző olvasta föl, nagy sikert aratva. Előadás előtt Király Pál székely író üdvö­zölte Pekár Gyulát, a­ki Molnár Viktor kultuszmi­niszteri államtitkárnak, az Uránia elnökének üdvöz­letét tolmácsolta. * (Városligeti Színház.) Ziehrer operettje, a Szerelmi keringő ma este került szinre huszonötöd­­ször a Városligeti Színházban. A kivívott siker egyik főrészese kétségtelenül Küry Klára, a­ki jó kedvvel vitte első jubileumához a darabot. A közönség ma este is szívesen hallgatta az operett kellemes zenéjét s több énekszámot kellett a fölhangzó tapsra meg­ismételni. Az igazgatóság a jubiláris est emlékére Küry Klára arcképét és az operett vezető keringőjé­­nek kótáját adományozta az előadáson megjelent é­leknek. * (Modern Színpad.) Nagy Endre kabaréi­­ában a Nyugat címü irodalmi paródia-sorozatnak, A három hős címü operettnek, a Vajda az óriás kí­­gyóról és A borbélyműhelyben című színpadi tréfá­nak esténként megújuló sikere van. Medgyaszai Vilma, Ferenczy Károly, Sajó Géza, Pállay Rózsi és Németh Juliska pompás új kabarészámokat éne­­kelnek. * (Hangversenyek.) A Royal-termében ma egy fiatal magyar hegedűművésznő, Popiel Mária lépett a nyilvánosság elé. A zeneakadémiai hangver­senyek intim közönsége régóta ismeri Hubay Jenő e tehetséges tanítványának bravúros játékát. Egyen­letesen képzett, kitűnő technikáján máris érdekes, figyelemreméltó művészi egyéniség nyomait lát­juk, a fiatalos temperamentum, a tónus szépsége és melegsége magasan a hegedűsök átlaga fölé emeli a művésznőt, a­ki ma Csajkovszky, Bach, Bizet, Saslehner, Paganini darabjainak előadásával sok­oldalúságának is fényes tanújelét adta. A hangver­senyen közreműködött Révy Aurélia, egy klasszikus áriát és két operarészletet énekelt finom művészet­tel s a hatások biztos ismeretével. Mind a két mű­vésznőt tapssal és virággal halmozta a szép szám­ban összegyűlt, előkelő közönség. A Filharmóniai Társaság harmadik hangver­senye hétfőn este lesz, a pesti Vigadó termében, Kerner István vezetésével. Az est teljes műsora a következő: Sinigaglia Le Baruffe Chiozotte című zeneműajdonsága, Bartók Béla kéziratban levő má­sodik szvitje, Csajkovszky b-moll versenye, a­mely­­nek zongoraszólamát Backhaus Vilmos adja elő s végül Beethoven első szimfóniája. — A Líra estéi: Knete Henrik második dalestéje holnap, vasárnap este lesz. Kainz József november 23-iki estéjére már minden jegy elkelt. Kurz Zelma és Schmedel Ilrik november 29-iki operaestéjére szintén min- 4 d­­a. jegy elkelt, fiúmig Hugó, a bécsi Burgtheater

Next