Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1910-03-01 / 50. szám
A kulturprogram igen szép dolog. De sem a városi párt, sem más politikai párt nincsen arra hivatva, hogy kulturprogramot csináljon. Egy jó közoktatásügyi program nem városi, hanem egyetemes nemzeti érdek. A közoktatás fejlesztése a falunak éppen úgy érdeke, mint a városnak. Sőt mivel ez hátrább van a falun, a nemzet érdeke leginkább a falusi oktatás fejlesztése. De éppen azért, mert egyetemes nemzeti érdek, kell, hogy ne pártprogram legyen, hanem egy arra való és a dologhoz értő miniszter csináljameg. Másrészről a kultúra fejlesz-, tése csak egyik ága a nemzeti életnek, de sokkal több szakértelmet igénylő ága, semhogy annak alapján politikai pártok alakulhassanak. A politikai pártoknak az egész nemzeti élet fő iránya, nem pedig egyes szakkérdések szerint kell alakulniuk. De ezzel azután szorosan összefügg az a kérdés is, hogy helyes-e oly országos politikai pártnak az alakítása, melynek fő célja a városok érdekeinek az istápolása? A felelet benne van az előzményben. A városok fejlődése egyetemes nemzeti érdek. De a falusi élet fejlődése is az, akár erkölcsi, akár kulturális, akár gazdasági szempontból nézzük az életet. A városok fejlődését azonban biztosítja maga a modern élet is. A falu azonban abban a mértékben indul pusztulásnak, amily mértékben a város elszívja tőle a népességét. Mert a falu a népszaporodás alapja és nem a város. A város rendszerint a faluból élősködik. És ha a város a falu népének nem csak a fölöslegét veszi föl, hanem a keresetforrások aránytalan szaporodása folytán a falu törzsi lakosságát is elszívja, megszűnik eleget teremni a föld és ...a népesség természetes szaporasága is alább száll s a faj egészségessége, szívóssága is hanyatlásnak indul. Mert a falu egészséges levegője és a mezei munka egészségesebb nemzedéket neveli mint a városok poros levegője, a gyárak füstje és a műhelyek zárt levegője és ülő munkája. A városoknak a falutól különböző külön érdekének mesterséges előmozdítása tehát a falu rovására van és így a nemzet egyetemes érdekével ellenkezik. De különben is a külön érdekeknek politikai pártszervezkedés alapjává tételét nem helyeselhetjük. Mert a városi párt a külön városi érdek alapján kiváltja a falusi agrárius érdekek alapján való pártszervezkedést.. És ha egyszer eza külön érdekek alapján való pártszervezkedés megindul, ha nálunk is lábra kap az a betegség, hogy a kormánynak a támogatásért árt szabnak a külön érdekek képviselői, a kormány csak egyes külön érdekeknek dobott koncok alapján tarthatja fönn magát, az egyetemes nemzeti érdek pedig Csáky szalmájává lesz, mert abból fogja a kormány a külön érdekeket kielégíteni.. Éla az egyik érdekes politikai pártszervezet útján érvényesülni tud, majd a másik és a harmadik érdekcsoport is ezen az alapon szervezkedik s a városi párt és a falusi agrárpárt mellé sorakozik majd a kereskedők pártja, az iparosok pártja, az ügyvédek pártja, az orvosok pártja, a papok, a hivatalnokok pártja s igy tovább és egyszer, csakazt vesszük észre, hogy ebben az országban van mindenféle párt, csak olyan nincsen, mely az egész nemzet javát akarja. Ez lesz a modern rendi szervezet, az osztályharc állandóvá tétele, mely tönkreteszi a nemzeti egységet. Nem! Aki ennek a nemzetnek a jövőjét a szívén viseli, az ezt a bomlást nem akarhatja. A kormány támogatásának az árát csak az egyetemes nemzeti érdek ápolásában lehet megszabni, nem külön érdekek, hanem politikai irányelvek alapján. A városi párt azonban csak mint külön érdeket szolgáló párt bírhat létjogosultsággal és éppen ezért a nemzeti élet szempontjából nem lehet létjogosultsága. Csakcsodálkozunk tehát azon, a fővárosnak széles szemhatára, sokat látott és a főváros javának előmozdítására igen sokat tett polgármestere odaáll egy ilyen mozgalomnak az élére, mely nem a nemzet akaraterejének a megedzését, hanem csakis elernyedését eredményezheti. Ha pedig ez a mozgalom csak azt célozza, hogy meg lehessen találni a tetszetős formát ahhoz, hogy a most kinevezett kormány táborába egy új eszme segítségével miképpen lehet segítőcsapatokat szolgáltatni, akkor egy okkal többet találunk arra, hogy ezt az új alakulást antipatikusnak tartsuk, mert híjával lenne a meggyőződés bátorságának és ott járna álarcban, ahol a színvallás az emberek hitele és becsülete. ___ Az országgyűlés összehívása. Bécsből jelentik nekünk. A N. Fr. Presse értesülése szerint a magyar országgyűlést már március 22-ikére fogják összehívni és közvetetlenül azután a szokásos formaságokkal föl fogják oszlatni. Meglehet azonban, hogy Héderváry gróf közvetetlenül a föloszlatás előtt indemnitást fog kérni, a minek megadására alig van kilátás. A horvát országgyűlés Zágrábból jelenti tudósítónk. Illetékes forrásból arról értesítik tudósítójukat, hogy a horvát országgyűlés mindenesetre még márciusban össze fog ülni. Az eddigi késedelmet a kormánypalota rendbehozatala okozta. Tomasics bán ma a többség több tagjával tanácskozott a horvát országgyűlés legközelebbi ülésszakáról és a koalíció tagjainak március 4-ére kitűzött tanácskozásáról. A zágrábi diákok tüntetése. Zágrábból jelentik nekünk. Az egyetemi ifjúság memorandumot terjesztetett az egyetem filozófiai kara elé, melyben határozottan követeli Safflag Milán dr., a történelmi segédtudományok tanára eltávolítását. Követelését megokolja azzal, hogy az említett tanár több történelmi tanulmányt írt, melyekben a horvát-dalmát-szlavón királyságok alapjogait megsértette, mégpedig egy idegen és ellenséges elem hasznára. Ez az eset igen jellemző a horvátországi politikai állapotokra nézve. Az idegen és ellenséges elem alatt a magyarokat kell érteni. Mi jól ismerjük Sufflay tanárt, tudjuk, hogy bár fiatal, már igen szép tanulmányokat irt, főleg a magyar-horvát régi viszonyokra vonatkozóan. A Don Juan tehát zarándokútra indult. Itt a hajón pompásan érzem magamat és mnjthogy utáninak nagyszerű célja van, a telkemről lehámlott a nagy unalom szürke rétege. Gyönyörűnek találom megint az életet.Az eget, a tengert, de különösen szép nekem egy liliomkarcsú leányka, aki itt utazik velünk a hajón és a kivel együtt szálltunk hajóra Triesztben. Mesésen szép leány és már meg is barátkoztam vele. Talárt bele is tudnék szeretni, (Isten úgyse megérdemelné), ha már előre te nem kötöttem volnamagamat annak az ismeretlen nazarethi leánynak, akit majd egy hajnali órában fogok; megpillantani Mária kutjánál és aki, mikor majd vizes korsóját a vállára emeli, bizonyára szép lesz és olyan kecses, mint egy Tanagrafigura. Most pedig már megszólalt a gong. Dinéhez hiv. Menjünk. Ott lesz a liliomkarcsú leányka is. De kár, hogy nem Nazarethben ismerkedtem meg vele! Ezer üdvözlet Elemér. II. i. Ezt a levelet a tengeren írtam. De én nem tudom, hogy mi történt vele: elkallódott. Most akadtam rá Jeruzsálemben, hova tegnap érkeztünk. Hogyan került meg, az is rejtelem a szememben. De nem firtatom. Sietve postára teszem. Pár nap múlva megint irok. II. Ugyanannak levele ugyanahhoz Kedves barátom! Hát csodálatos világ ez itt! • Akármilyen profán, hétköznapi leleknek kinőnek itt a szárnyai.És megtisztult régiókba ragadják. Minden talpalatnyi föld meg van itt szentelve és minden utca neve, minden kapu neve, minden dombnak és mindért kertnek a neve ezer szent emléknek fehér madarait veri föl rajostul az ember lelkében. Csak neveket eredizek és tudom, Hogy te is megrendülsz, ha olvasod: Salamon temploma, Szeretiir temploma, Sión hegye, Golgota, Hinnom völgye, Gethsemane, Heródes kapuja, Josafát völgye, az Olajfák hegye, via doloróza... Az ember szinte fuldokol a meghatottságtól. Már egy hete, hogy itt vagyok, de mondhatom, hogy egy percig sem éreztem a köznapi élet prózáját. Mintha a nagy képes bibliát forgatná előttem szegény édes jó anyám és én nagy, nyitott gyermekszemmel bámulnám a rejtelmes csodákat. A Howard-hotelben lakom. Itt lakik az a szép leányka is, akiről múlt levelemben már említést tettem. A nő testvérével és a sógorával van itt. Azt hiszem, németek. A sógora bizonyosan német. A várost nem együtt járjuk be és a szent helyeket sem együtt látogatjuk. Jobb is szeretem igy. Az a szép leány bizony még földi gondolatokkal profanizálná tiszta érzéseimet, melyekkel a telkem teli van. Holnapután azonban már megkezdem a kirándulásokat Jeruzsálem környékére. Legelsőbben is természetesen Nazarethbe megyek, Mária kutyához, hogy lássam azokat a graciózus Tanagra-figurákat és hogy találkozzam azzal a nazarethi leányzóval, akiről már egy hónap óta álmodozom. Pár nap múlva levelet kapsz tőlem, hogy mit láttam Nazarethben? Szeretettel üdvözöl Elemér«, U. J. A németek — mint most hallom — holnap reggel pár napra elhagyják Jeruzsálemet, így hát semmi sem fog zavarni a szent emlékek élvezésében. III. Ugyanannak levele ugyanahhoz. Kedves barátom! Názárethben vagyok és láttam az álmodott leányzót, Názáreth leányát. És ha egy kicsit jártasabb volnék a bibliában, erre a bájos szép leányra ráhímezném az Énekek Énekének minden költői virágát. A szemei akár az Esbonbeli halastók, a haja fonatékja akár a szederjes bársony, a veres cérnához hasonlatos az ő ajaka, liliomszál karcsú az ő növése, akármely király is megköttetnék az ő járásiban. Ma reggel pillantottam őt meg. A hajnali vizmerés idején. De előbb hadd mondom el szép sorjában az egészet. A damaszkuszi kapun hagytam el Jeruzsálemet, Bethelen, Samorián, Napluson (a régi Sikhemen), Bethulián, Ezdrelon völgyén, Kaimon keresztül lovagolva, három nap alatt eljutottam Názárethbe. Az út igen jó hatással volt a telkemre, mindenütt a biblia képeit láttam. Pálma, olaj, narancs mindenfelé és csak ritkán rajzol fekete foltokat a derült tájképbe a sadzsar el Jahud, a zsidófa, amint az arabusok az eukaliptusfákat nevezik. Nagyon szép út volt és— akarva, nem akarva — sokszor gondoltam arra. . ..német BUDAPESTI HÍRLAP (50. sz.) 1910. március 1.