Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1912-02-18 / 42. szám
1912. február 18. BUD *PESTI Tám*r.*p (42. sz.) 43 41.025 koronáért győri Gschwindt Ernőre. Helly Lőrinc I. ker. Gazdagréten fekvő 11857/1—2. sírszárny ingatlanának felerésze. 3868 koronáért Herkovics Márkra, Hungária. Egyesült Gőzmalmok részvénytársaság I. , Kelenföldön fekvő 13725/25. hrszámu ingatlana 6000 ért Herczog Otté és nejére. Frint Antal II. ker. Margitkörut 36. számú házának felerésze kk. Frint testvérekre (örökség). Frint Antalné és gyermeke II. Margit körút 36. számú háza 7900 koronáért Fischer Ignác és nejére Ábel Ferencné és gyermekei I. ker. Hadnagy utca 62. sz. háza 21.584 korona 60 fillérért Budapest székesfővár közönségére (kisajátítás.) Lóhr Ervin dr. II. ker. Törökvész-dülőben fekvő 6589/1. és 1/b. hrszámu ingatlan 21.038 korona 40 fillérért Löwy Adolf és nejére. Nemann Jakab és neje I. ker. Sasadi-dűlőben fekvő 12351. hrszámu ingatlana 28.616 korona 80 fillérért Zsilinszky Mihályné és Dirner Gusztávné dunára. Schlosser Józses neje örökösei II kér. Törökvész-dűlőben fekvő 577 hrszámu ingatlana 5028 koronáért Kulcsár Sándor Zaletka Ferencre. Beldhoffer Jánosné I. ker. Kőérbere dűlőben fekvő 11325. hrszámu ingatlana 6738 koronáért Hirschler Mória. Schimmer Ödön I. ker. Kuruclesi-dülőben 7897—7898/1—a. hrszámu ingatlana 33.000 koronáért Ercbauer Hugóra. Schmidt László és neje II. ker Niedermaler utca 26. számú háza 17.000 koronáért Hegedűs Mártonnéra. Soch Frigyes I. ker. Szent Gellérthegyen fekvő 13105/2., 13113/3. hrszámu ingatlana 37.701 koronáért Fellner Frigyes úrra. Ottó Ferenc II. ker. Batthyány utca 39. számú házának részei özvegy Ottó ferencnére (örökség). Hang József I. ker. Kelenföldön fekvő 13929/2., 13928/1—a. hrszámu ingatlana 65.100 koronáért Bájtér Dezső dr. és Bayer Sándornéra. Özvegy Kanócz Istvánná I. ker. Uri utca 31. számú házának egy harmad részei 30.500 koronáért Bochkor Károlynéra. Sitz Károly és társai I. ker. Kuruclesi-dűlőben fekvő 7817. hrszámu ingatlana 21.780 koronáért Hamza Ágoston és nejére. Popper Zienrikné I. ker. Virányos-dűlőben fekvő 8209—8211. hrszámu ingatlanának egyötöd része Sarbó testvérekre (örökség). Fuchs Dávid II. ker. Fő-utca 45. számú háza 1 10.000 koronáért Simonyi-Semadam Sándorra. Jakab Dénes I. ker. Kelenföldön fekvő 13889/19. hrszámu igatlana 31.574 korona 40 fillérért Bayer Dezső drra. Özvegy Krausz Dávidné és társai II. ker. Vérhalom-Üülőben fekvő 6399—6101. hrszámu ingatlana 32.831 koronáért Glatz Erik drra. Kisdelka Jakab I. ker. Kelenföldön fekvő 13860/1/e, f, g, o, p, q, hrszámu ingatlana 1,500.000 koronáért Mencsik Alajos és ifj. Józsefre. Heller Ármin I. ker. Istenhegyen fekvő 9061/2., 9072/1. hrszámu ingatlana özvegy Heller Árminra és társaira (örökség). Fuchs György II. ker. Kézmáli-dűlőben fekvő 6152/1. hrszámu ingatlanának telepésze Fuchs Györgynére (ajándék). Krausz Dávidné és társai I. ker. Sashegyen fekvő, 12813. hrszámu ingatlana 79.412 koronáért Schulek ,Frigyesné és társaira. Langer Frigyes- II. ker. Törökvész-dűlőben fekvő 9103/1—2, 6801. hrsz. ingatlanának részei özvegy Langer Frigyesnére (örökség). Hatvani Deutsch Károly I. ker. Kelenföldön fekvő 13669/12. hrszámu ingatlana 9998 korona 10 fillérért Gyűrű Kálmán és nejére. Ugyanannak I. ker. Kelenföldön fekvő 13669/5. hrszámu ingatlana 8550 koronáért Hlavaty Istvánra, Ganz és társa vasöntöde és gépgyár részvénytársaság II. ker.Fény-utca 3., 6.s 7.. számú házai 155.000 koronáért a. ..Ganz-féle villámossíci részvénytársaságra, Martin Antal és neje I. ker. Madár-hegyen fekvő,11519. ,hisztórum ingatlana . Fiedler, István és nejére (vételjogtírmen.) .Frank András I. ker. Kőérberek-dülőben fekvő, 15634/2., 156387 lrszámu ingatlanának egynegyed része 1178 koronáért Winkler Mátyásra. Kovács testvérek és társai. I. ker. Orbánhegyen fekvő 9974. brszámu ingatlanának részei 21.000,koronáért Dalion Bélára, fiuk. József és neje II. ker. Törökvész-dűlőben fekvő 6608/3., 0609/01, hrszámu ingatlana 51.000 koronáért Lehr József ésnejére.Ficht Márton I. ker. Orbánhegyen fekvő 9937—9938/2. hrszámu ingatlana 11.600 ,koronáért Fáy Aladár dr. és--nejére. Warenka Ferencné III. ker. Fárvölgyben és Csúcshegyen fekvő 5281. stb. hrszámu 11 ingatlanának részei 5809 koronáért Warenka, Ferencre. Kostyái Vilmosáé. III. ker. Mátyáshegyen fekvő :4905— 4906, 1919—1921, 1915—1921. stb. ingatlanának részei 2500 koronáért t'chödl Istvánra. Krizsánovics Erzsébet I. ker. fevásadi-űtllében fekvő 12255., hrszámu ingatlanának egy-tizenhatod része Csúdör Katalin és Margitta (örökség), Sattelberger Jakabné és társai I. ker. Hosszúréten fekvő 11733 —11734/1—2. hrszámu ingatlanának öthatod része 19.550 koronáért Ilerskovits Márkra.Schoch Frigyes I.ker. Szent Gellérthegyen fekvő 13105/1., 13113/2. hrszámu ingatlana 45 915 koronáért. Hegedűs Lóránt és nejére.. Özvegy Madek Gyulára I. ker. Krisztina-körut 115. számú búza 54.000 koronáért Stumner Károly és nejére. Schönfeld Miksa és társai I. ker. Kuruclesi-dülőben fekvő 7780/1., 5. bérszámu ingatlana 15.000 koronáért Beck Károlyné drnéra. Török testvérek I. Orbánhegyen fekvő 9930/27 hrszámu ingatlana 14.825 koronáért Homér Imre és nejére. Gonda Dezsőné drné I. ker. Mészáros utcában fekvő 1292/5—a. hrszámu ingatlana 109.080.koronáért-özvegy Weisz Sámuelné és társaira. KÖZGAZDASÁG: fagazdasági hullámok. A német birodalmi bank elnökének figyelmeztető szava némi nyugtalanságot keltett az értékpiacon. Akkor, mikor a birodalmi bank státusa javulásnak indul, a hitelmegszorítás szükségességét hirdeti és azt magyarázza a bankoknak, hogy összes kötelezettségük tizenöt százalékát készletben vagy a jegybanknál kell tartaniuk, hogy a spekuláció megnehezítésére legalább ötven százalékos befizetést követeljenek. Ez az intelem élénken foglalkoztatja a bankvilágot nálunk is. Nemcsak azért, mert nálunk fokoztabb mértékben igaz mindaz, ami ellen Havenstein korlátozást javasol, hanem mert az intelem mögött rejtett célokat is sejtenek. A német hitelszervezet likviditásának emelése magában is elég fontos cél ugyan, hogy megokolják a javasolt intézkedéseket. Azonban, oly mélyen belevágnak ezek a hitelélet eddig gyakorlatába, hogy rázkódtatás nélkül hamarosan alig vihetők keresztül. Nem is kell tehát csodálkoznunk azon, ha a csapongó képzelet a pénzvilágnak szóló, felülről eredő figyelmeztetőt lát az intelemben, hogy legyen készen teljes erejével, mert talán nemsokára próbára teszik az események a pénzvilág minden készségét. Akik ekként magyarázzák a német birodalmi bank figyelmeztető szavát, utalnak arra, hogy az elmúlt nyáron is jó előre tudták a német pénzvilág irányadó vezetői, hogy a nemzetközi politikában készül valami. A berlini értéktőzsdén ellanyhult a forgalom, az áruivó sülyedt, ami például a budapesti tőzsdén megfoghatatlan rejtelemnek tünti föl. Beszéltek nagy lebonyolításokról s egyebekről, mint,már ilyenkor szokás, de okát adni nem tudták. Később kiütött az olasz-török háború és világossá vált minden. Később hallottuk az Osztrák és Magyar Bank panaszát, hogy az illetékes tényezők részéről nem kapott idejében fölvilágosítást a készülő eseményről és éppen ezért intézkedéseit későn tehette meg. . Vájjon jogos-e az aggodalom, hogy a német birodalmi bank vezetője ,most is jól ..van értesülve valamiről és a likviditás ürügye alatt ,tartózkodásra akarja inteni a bankokat és a hatalmassá növelt spekulációt, nem bizonyítható, még valószínűvé sem tehető. Mindenesetre érdekes azonban, hogy a spekuláció gyanakvó szelleme megnyugvást nem talál és a gazdasági események mérlegelésénél és értelmezésénél a nagy politika rejtelmeiben keres eligazodást,, ‘ ' * A főváros és néhány nagyobb vidéki város húsfogyasztásáról egymás után érkeznek, az adatok, amelyekből már annyi megállapítható, hogy az ország húsfogyasztása tetemesen csökken. Budapesten a levágott szarvasmarha százegyezerről nyolcvanezerre szállott alá, a borjú száznegyvenezerről százhatezerre. Szegeden kerek számban nyolcezernégyszáz szarvasmarhát vágtak tavaly, az idén csak hatezerötszázat, borjúból pedig hétezernégyszázat tavat, és ötezerötszázat az idén. Több vidéki városban hasonló az esés aránya, amiből az következnl valószínűséggel, hogy a vidék húsfogyasztása nagyobb mértékben csökkent, mint a fővárosé Hiba volna, ha a húsfogyasztás csökkenését, amely általános gazdasági okokban gyökeredzik, csupán a hústermelés viszonyaiból akarnék magyarázni. Mondhatjuk ugyan, h hogy a hústermelés nagyobbodásának ármérséklő hatása van, a kiseb termelés ellenben növeli a hús árát, azt azonban nem állíthatjuk föltétlenül, hogy a nagyobb ár visszaszorítja a fogyasztást. Münchenbe szállítjuk a legjobb hízó marhát Magyarországból, jelentékeny vám- és egyéb költség is terheli, ott mégsem találják drágának. A nagyobb fogyasztóképesség meg tud birkózni nagyobb árral és az ár emelkedésével egyidejűleg emelkedhetik a fogyasztás is. Mindebből nem azt akarjuk megállapítani, hogy Magyarországon a húsfogyasztás csökkenésében állattenyésztésünk hanyatlásának nincs része. Van része ennek is, de általában a magyar fogyasztóképesség csökkenésének jelensége körül való a kisebb húsfogyasztás. Ma már a ruházkodást, a lakást is elemi szükségletnek számítjuk, amelyet még korlátozni is nehezebb, mint az élelmiszer-szükségletet, úgy hogy drágulás esetén előbb marad kielégítetlen a húsnak, mint a ruházkodásnak szükséglete. Kétségtelen azonban, — állatkivitelünk is mutatja — hogy állattenyésztésünk veszedelmesen hanyatlik. A fejetetejére állított okoskodás akként akar segíteni ezen a bajon, hogy a határ megnyitását hozza javaslatba. Mintha az állattenyésztés eddigi feltételeinek megrosszabbításával lehetne emelni az állattenyésztést. S mintha a magyar fogyasztóképességet növelné az idegenből vámmentesen behozott hús! A magyar állattenyésztés hanyatlása kiszámíthatatlan gazdasági kár, amelynek megakadályozására el kell követni mindent. A hanyatlás okai között nem utolsóként szerepel a gazdasági műveltség kicsiny foka. Gazdáink jó része legelő nélkül nem tudja elképzelni, a nagyobb arányú állattenyésztést, s mert a feltörhető legelő már szántás alá került, hitük szerint az állatállománynak is csökkeni kell. Hta a belterjes gazdálkodás elemi feltételével tisztában volnának, az állatállomány művelését mellőzhetetlen feladatnak ismernék. E nélkül nem lehet szó jó gazdálkodásról. Igaz, hogy a mezőgazdasági műveltség mellé tőke is kell. Ebben ugyan nem szenvedne szükséget a gazdák jó része, azonban mert nincs gazdasági tudása, amellyel fölhasználhatja és jól kamatoztathatja a maga földjét, terjeszkedésre, új föld szerzésére fordítja. A gazda tőkéje tudás nélkül ekként a föld meddő értéknövelésében jut kifejezésre ahelyett, hogy belterjességgel valósággal fokozná a nemzetivagyont. A belterjes gazdálkodással pedig az állatállomány hatalmas kifejlődése szükségképpen együtt jár.A napokban Karminszkij Frigyes félte tiszteletét nálunk, hogy az osztrák iparsúlyok helyzetét megismertesse velünk. Tegnap pedig Sztereniji József rándult fel Bécs városába, hogy a magyar iparfejlesztésről értekezzék. Karminszky panaszos hangon adta el, hogy az osztrák kamelefienes mozgalom mennyire gátja a tőke asszociációnak és szinte kérte segítségünket. Mily szép is volna, ha a magyar ipar az osztrákkal együtt alkotna hatalmas kartell és venné fel a küzdelmet az agrárius rendszabályozókkal, Szterémyi inkább védekezett, azért, mertmesterségesen próbálunk ipart fejleszteni, de megmagyarázta, hogy ne ia Ausztria ellenére tesszük, ezt,sőt inkább hasznára. Ha .Kar,minszky szava nem lesz pusztába kiáltó szó, megindul az osztrák és magyar ipar tömörülése, amely egységesen léphet fel Ausztriában és Magyarországon is, ha vámpolitikai kérdésekre kerül sor. Az osztrák nagyipar ekként szeretné a magyar ipar segítségével megtartani pozícióját, vagyis inkább a Vámközösséget, nagy ipari és kicsiny agrárvámmal, szabad kartelalakulás jogával. ■' ■ • 4 ' ■■■ a hölgyeknek. Minden érdeklődő INGYEN kap a világ legjobb ponderjéből, az EFFET-pomfernől mintacsomagot, ha levélben vagy személyesen fordul Ujlaki Margit Kozmetikai Intézetéhez Budapest, Vill., Szent- Királyi u. 1/a. Telefon 152—45. Parcellázás vagy kisbérlet. Irja Az 1907. évi osztrák és magyar vámszerződés többek között a mezőgazdasági terményeknek is erős vámvédelmet biztosított. Eme vámvédelem hatása folytán a mezőgazdasági termény ára mindenkor az import-paritás határán tartotta magát, ami a föld jövedelmét 20—30 százalékkal növelte. Mi sem természetesebb, hogy mezőgazdáink körében a régen állított jólét mindáltalánosabb lett és különösen tért hódított a vagyonosodás kisgazdáink körében, kiknek igényei — tehát kiallásai is — a jövedelem emelkedésével alig, vagy egyáltalában nem tartottak lépést, miáltal közöttük határozott tőkegyarapodás volt észlelhető. Ezen tőkefölösleg elhelyezést kívánt, kisgazdáink pedig ennek más módját, mint földvásárlást, nem ismerik. Ennek a körülménynek tulajdonítható a vagy öt-hat éve nagy mértékben megindult parcellázó mozgalom. A közvélemény, az illetékes körök a parcellázó mozgalom térthódításában honmentő akciót láttak és egy erős középosztály kialakulásáról ábrándoztak. A következmények azonban mihamarabb kiábrándítólag hatottak. Kitűnt, hogy a parcellázás csakis az azt keresztülvivő egyeseknek ügyes és jól jövedelmező spekulációja, mely a parasztságnak eladósodásához vezet. A közérdeket önzetlenül szem előtt tartó közvélemény azonban mihamarabb rájött eme lelketlen spekuláció mibenlétére és a kiábrándulás folyományaképpen törvénytervezet is készült az Üzletszerű parcellázásnak kellő határok közé való szorítására. Hogy mennyire égetően szükséges az ily irányú intézkedés, azt az alanti számadás mutatta legszemléltetőbben. Az országnak is, különösen pedig kisgazdáink-