Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-18 / 42. szám

­ 1912. február 18. BUD *­PESTI Tám*r.*p (42. sz.) 43­ 41.025 koronáért győri Gschwindt Ernőre. Helly Lőrinc I. ker. Gazdag­réten fekvő 11857/1—2. sírszárny ingatlaná­nak felerésze. 3868 koronáért Herkovics Márkra, Hun­gária. Egyesült Gőzmalmok részvénytársaság I. , Kelen­­földön fekvő 13725/25. hrszámu ingatlana 6000 ért Herczog Otté és nejére. Frint Antal II. ker. Margit­­körut 36. számú házának felerésze kk. Frint testvérekre (örökség). Frint Antalné és gyermeke­ II. Margit­ körút 36. számú háza 7900 koronáért Fischer Ignác és nejére Ábel Ferencné és gyermekei I. ker. Hadnagy­ utca 62. sz. háza 21.584 korona 60 fillérért Budapest székesfővár közönségére­ (kisajátítás.) Lóhr Ervin dr. II. ker. Tö­rökvész-dülőben fekvő 6589/1. és 1/b. hrszámu ingatlan 21.038 korona 40 fillérért Löwy Adolf és nejére. Ne­mann Jakab és neje I. ker. Sasadi-dűlőben fekvő 12351. hrszámu ingatlana 28.616 korona 80 fillérért Zsilinszky Mihályné és Dirner Gusztávné dunára. Schlosser Józs­es neje örökösei II kér. Törökvész-dűlőben fekvő 577 hrszámu ingatlana 5028 koronáért Kulcsár Sándor Zaletka Ferencre. Beldhoffer Jánosné I. ker. Kőérbere dűlőben fekvő 11325. hrszámu ingatlana 6738 koronáért Hirschler Mória. Schimmer Ödön I. ker. Kuruclesi-dü­­lőben 7897—7898/1—a. hrszámu ingatlana 33.000 koro­náért Ercbauer Hugóra. Schmidt László és neje II. ker Niedermaler­ utca 26. számú háza 17.000 koronáért Hege­dűs Mártonnéra. Soch Frigyes I. ker. Szent Gellérthe­gyen fekvő 13105/2., 13113/3. hrszámu ingatlana 37.701 koronáért Fellner Frigyes úrra. Ottó Ferenc II. ker. Batthyány­ utca­ 39. számú házának részei özvegy Ottó ferencnére (örökség). Hang József I. ker. Kelenföldön fekvő 13929/2., 13928/1—a. hrszámu ingatlana 65.100 koronáért Bájtér­ Dezső dr. és Bayer Sándornéra. Özvegy Kanócz Istvánná I. ker. Uri­ utca 31. számú házának egy harmad részei 30.500 koronáért Bochkor Károlynéra. Sitz Károly­ és társai I. ker. Kuruclesi-dűlőben fekvő 7817. hrszámu ingatlana 21.780 koronáért Hamza Ágos­ton és nejére. Popper Zienrikné I. ker. Virányos-dűlő­ben fekvő 8209—8211. hrszámu ingatlanának egyötöd része Sarbó testvérekre (örökség). Fuchs Dávid II. ker. Fő-utca 45. számú háza 1­ 10.000 koronáért Simonyi-Se­­madam Sándorra. Jakab Dénes I. ker. Kelenföldön fekvő 13889/19. hrszámu igatlana 31.574 korona 40 fillérért Bayer Dezső drra. Özvegy Krausz Dávidné és társai II. ker. Vérhalom-Üülőben fekvő 6399—6101. hrszámu ingat­lana 32.831 koronáért Glatz Erik drra. Kisdelka Jakab I. ker. Kelenföldön fekvő 13860/1/e, f, g, o, p, q, hrszámu ingatlana 1,500.000 koronáért­ Mencsik Alajos és ifj. Jó­zsefre. Heller Ármin I. ker. Istenhegyen fekvő 9061/2., 9072/1. hrszámu ingatlana özvegy Heller Árminra és tár­saira (örökség). Fuchs György II. ker. K­ézmáli-dűlőben fekvő 6152/1. hrszámu ingatlanának telepésze Fuchs Györgynére (ajándék). Krausz Dávidné és társai I. ker. Sashegyen fekvő, 12813. hrszámu ingatlana 79.412 koro­náért Schulek ,Frigyesné és­ társaira. Langer Frigyes- II. ker. Törökvész-dűlőben fekvő 9103/1—2, 6801. hrsz. ingat­lanának részei özvegy Langer Frigyesnére (örökség). Hatvani Deutsch Károly I. ker. Kelenföldön fekvő 13669/12. hrszámu i­ngatlana 9998 korona 10 fillérért Gyűrű Kálmán és nejére. Ugyanannak I. ker. Kelenföl­dön fekvő 13669/5. hrszámu ingatlana 8550 koronáért Hlavaty Istvánra,­ Ganz és társa vasöntöde és gépgyár részvénytársaság II. ker.­Fény-utca 3., 6.s 7.. számú házai 155.000 koronáért a. ..Ganz-féle villámossíci részvénytár­saságra, Martin Antal és­ neje I. ker. Madár-hegyen fekvő­­,11519. ,hisztórum ingatlana . Fiedler, István és­ nejére (vé­­teljogtírmen.) .Frank András I. ke­r. Kőérberek-dülőben fekvő, 15634/2., 156387 lrszámu ingatlanának egynegyed része 1178 koronáért Winkler Mátyásra. Kovács testvé­rek és társai. I. ker. Orbánhegyen fekvő 997­4. brszámu­ ingatlanának részei 21.000,koronáért Dalion Bélára, fiuk. József és neje II. ker. Törökvész-dűlőben fekvő 6608/3., 0609/01, hrszámu ingatlana 51.000 koronáért Lehr Jó­zsef és­­nejére.­Ficht Márton I. ker. Orbánhegyen fekvő 9937—9938/2. hrszámu ingatlana 11.600 ,koronáért Fáy Aladár dr. és--nejére. War­enka Ferencné III. ker. Fár­­völgyben és Csúcshegyen fekvő­ 5281. stb. hrszámu 11 in­gatlanának részei 5809 koronáért Warenka, Ferencre. Kostyái Vilmosáé. III. ker. Mátyáshegyen fekvő :4905­— 4906, 1919—1921, 1915—1921. stb. ingatlanának részei 2500 koronáért t­'chödl Istvánra. Krizsánovics Erzsébet I. ker. fevásadi-űtllében fekvő 12255., hrszámu ingatlanának egy-tizenhatod része Csúdör Katalin és Margitta (örök­ség), Sattelberger Jakabné és társai I. ker. Hosszúréten fekvő 11733 —11734/1—2. hrszámu ingatlanának öthatod része 19.550 koronáért Ilerskovits Márkra.­Schoch Fri­gyes I.­ker. Szent Gellérthegyen fekvő 13105/1., 13113/2. hrszámu ingatlana 45 915 koronáért. Hegedűs Lóránt és nejére.. Özvegy Madek Gyulára I. ker. Krisztina-körut 115. számú búza 54.000 koronáért Stumner Károly és nejére. Schönfeld Miksa és társai I. ker. Kuruclesi-dülő­­ben fekvő 7780/1., 5. b­érszámu ingatlana 15.000 koro­náért Beck Károlyné drnéra. Török testvérek I. Orbán­hegyen fekvő 9930/27 hrszámu ingatlana 14.825 koronáért Homér Imre és nejére.­ Gonda Dezsőné drné I. ker. Mé­száros­ utcában fekvő 1292/5—a. hrszámu ingatlana 109.080.koronáért-özvegy Weisz Sámuelné és társaira. KÖZGAZDASÁG: fagazdasági hullámok. A német birodalmi bank elnökének figyel­meztető szava némi nyugtalanságot keltett az értékpiacon. Akkor, mikor a­­ birodalmi bank státusa javulásnak indul, a hitelmegszorítás szükségességét hirdeti és azt magyarázza a bankoknak, hogy összes kötelezettségük tizenöt százalékát készletben vagy a jegybanknál kell tartaniuk, hogy a spekuláció megnehezítésére legalább ötven százalékos befizetést követel­jenek. Ez az intelem élénken foglalkoztatja a bankvilágot nálunk is. Nemcsak azért, mert nálunk fokoz­­tabb mértékben igaz mindaz, a­mi ellen Havenstein korlátozást javasol, hanem mert az intelem mögött rejtett célokat is sejte­nek. A német hitelszervezet likviditásának eme­lése magában is elég fontos cél ugyan, hogy megokolják a javasolt intézkedéseket. Azonban, oly mélyen belevágnak ezek a hitelélet eddig gyakorlatába, hogy rázkódtatás nélkül hamaro­san alig vihetők keresztül. Nem is kell tehát csodálkoznunk azon, ha a csapongó képzelet a pénzvilágnak szóló, felülről eredő figyelmezte­tőt lát az intelemben, hogy legyen készen tel­jes erejével, mert talán nemsokára próbára te­szik az események a pénzvilág minden kész­ségét. A­kik ekként magyarázzák a német biro­dalmi bank figyelmeztető szavát, utalnak arra, hogy az elmúlt nyáron is jó előre tudták a né­met pénzvilág irányadó vezetői, hogy a nemzet­közi politikában készül valami. A berlini érték­tőzsdén ellanyhult a forgalom, az áruivó sü­­lyedt, a­mi például a budapesti tőzsdén megfog­hatatlan rejtelemnek tünti föl. Beszéltek nagy lebonyolításokról s egyebekről, mint,már ilyen­kor szokás, de okát adni nem tudták. Később kiütött az olasz-török háború és világossá vált minden. Később hallottuk az Osztrák és Magyar Bank panaszát, hogy az illetékes tényezők ré­széről nem kapott idejében fölvilágosítást a ké­szülő eseményről és éppen ezért intézkedéseit későn tehette meg. . Vájjon jogos-e az aggodalom, hogy­ a né­met birodalmi bank­ vezetője ,most is jól ..van értesülve valamiről és a likviditás ürügye alatt ,tartózkodásra akarja inteni a bankokat és a hatalmassá növelt spekulációt, nem bizonyít­ható, még valószínűvé sem tehető. Mindenesetre érdekes azonban, hogy a spekuláció gyanakvó szelleme megnyugvást nem talál és a gazda­sági események mérlegelésénél és értelmezésé­nél a nagy politika rejtelmeiben keres eliga­zodást,, ‘ ' * A főváros és néhány nagyobb vidéki vá­ros húsfogyasztásáról egymás után érkeznek, az adatok, a­melyekből már annyi megállapít­ható, hogy az ország húsfogyasztása tetemesen csökken. Budapesten a levágott szarvasmarha százegyezerről nyolcvanezerre szállott alá, a borjú száznegyvenezerről százhatezerre. Szege­den kerek számban nyolcezernégyszáz szarvas­marhát vágtak tavaly, az idén csak hatezeröt­százat, borjúból pedig hétezernégyszázat tavat,­ és ötezerötszázat az idén. Több vidéki városban hasonló az esés aránya, a­miből az következnl valószínűséggel, hogy a vidék húsfogyasztása nagyobb mértékben csökkent, mint a fővárosé Hiba volna, ha a húsfogyasztás csökkené­sét, a­mely általános gazdasági okokban gyö­keredzik, csupán a hústermelés viszonyaiból akarnék magyarázni. Mondhatjuk ugyan, h hogy a hústermelés nagyobbodásának ármérséklő ha­tása van, a kiseb termelés ellenben növeli a hús árát, azt azonban nem állíthatjuk föltétlenül, hogy a nagyobb ár visszaszorítja a fogyasztást. Münchenbe szállítjuk a legjobb hízó marhát Ma­gyarországból, jelentékeny vám- és egyéb költ­ség is terheli, ott mégsem találják drágának. A nagyobb fogyasztóképesség meg tud birkózni nagyobb árral és az ár emelkedésével egyidejű­leg emelkedhetik a fogyasztás is. Mindebből nem azt akarjuk megállapítani, hogy Magyar­­országon a húsfogyasztás csökkenésében állat­­tenyésztésünk hanyatlásának nincs része. Van része ennek is, de általában a magyar fogyasztó­képesség csökkenésének jelensége körül való a kisebb húsfogyasztás. Ma már a ruházkodást, a lakást is elemi szükségletnek számítjuk, a­me­lyet még korlátozni is nehezebb, mint az élelmi­szer-szükségletet, úgy hogy drágulás esetén előbb marad kielégítetlen a húsnak, mint a ruházkodásnak szükséglete. Kétségtelen azon­ban, — állatkivitelünk is mutatja — hogy állat­­tenyésztésünk veszedelmesen hanyatlik. A feje­­tetejére állított okoskodás akként akar segíteni ezen a bajon, hogy a határ megnyitását hozza javaslatba. Mintha az állattenyésztés eddigi fel­tételeinek megrosszabbításával lehetne emelni az állattenyésztést. S mintha a magyar fo­gyasztóképességet növelné az idegenből vám­­mentesen behozott hús! A magyar állattenyésztés hanyatlása ki­számíthatatlan gazdasági kár, a­melynek meg­akadályozására el kell követni mindent. A ha­nyatlás okai között nem utolsóként szerepel a gazdasági műveltség kicsiny foka. Gazdáink jó része legelő nélkül nem tudja elképzelni, a nagyobb arányú állattenyésztést, s mert a fel­törhető legelő már szántás alá került, hitük sze­rint az állatállománynak is csökkeni kell. Hta a belterjes gazdálkodás elemi feltételével tisztában volnának, az állatállomány művelését mellőzhe­tetlen feladatnak ismernék. E nélkül nem lehet szó jó gazdálkodásról. Igaz, hogy a­ mezőgazda­sági műveltség mellé tőke is kell. Ebben ugyan nem szenvedne szükséget a gazdák jó része, azonban mert nincs gazdasági tudása, a­mellyel fölhasználhatja és jól kamatoztathatja a maga földjét, terjeszkedésre, új föld szerzésére for­dítja. A gazda tőkéje tudás nélkül ekként a föld meddő értéknövelésében jut kifejezésre a­he­lyett, hogy belterjességgel valósággal fokozná a nemzeti­­vagyont. A belterjes gazdálkodással pedig az állatállomány hatalmas kifejlődése szükségképpen együtt jár.­­A napokban Karmin­szkij Frigyes félte tiszteletét nálunk, hogy az osztrák ipar­súlyok helyzetét megismertesse velünk. Tegnap pedig Sztereniji József rándult fel Bécs városába, hogy a magyar iparfejlesztésről értekezzék. Kar­mi­nszky panaszos hangon adta el, hogy az osz­trák kam­elefienes mozgalom mennyire gátja a tőke asszociációnak és szinte kérte segítségün­ket. Mily szép is volna, ha a magyar ipar az­ osztrákkal együtt alkotna hatalmas kartell és venné­ fel a küzdelmet az agrárius rendszabá­­lyozókkal, Szterémyi inkább védekezett, azért, mert­­mesterségesen próbálunk ipart fejleszteni, de megmagyarázta, hogy ne ia Ausztria elle­nére tesszük, ezt,­­sőt inkább hasznára. Ha .Kar­,­minszky szava nem lesz pusztába kiáltó szó, megindul az osztrák és magyar ipar tömörülése, a­mely egységesen léphet fel Ausztriában és Magyarországon is, ha vámpolitikai kérdésekre kerül sor. Az osztrák nagyipar ekként szeretné a magyar ipar segítségével megtartani pozíció­ját, vagyis inkább a Vámközösséget, nagy ipari és kicsiny agrárvámmal, szabad kartelalakulás jogával. ■' ■ • 4 ' ■■■ a hölgyeknek. Minden érdeklődő INGYEN kap a világ leg­jobb ponderjéből, az EFFET-pomfern­ől mintacsomagot, ha levélben vagy személyesen fordul Ujlaki Margit Kozmetikai Intéze­téhez Budapest, Vill., Szent- Királyi­ u. 1/a. Telefon 152—45. Parcellázás vagy kisbérlet. Irja Az 1907. évi osztrák és magyar vámszerződés többek között a mezőgazdasági terményeknek is erős vámvédelmet biztosított. Eme vámvédelem ha­tása folytán a mezőgazdasági termény ár­a minden­kor az import-paritás határán tartotta magát, a­m­i a föld jövedelmét 20—30 százalékkal növelte. Mi sem természetesebb, hogy mezőgazdáink körében a régen állított jólét mind­­általánosabb lett és különö­sen tért hódított a vagyonosodás kisgazdáink köré­ben, kiknek igényei — tehát kiallásai is — a jöve­delem emelkedésével alig, vagy egyáltalában nem tartottak lépést, miáltal közöttük határozott tőke­gyarapodás volt észlelhető. Ezen tőkefölösleg elhe­lyezést­ kívánt, kisgazdáink pedig ennek más mód­ját, mint földvásárlást, nem ismerik. Ennek a kö­rülménynek tulajdonítható a vagy öt-h­at éve nagy mértékben megindult parcellázó mozgalom. A köz­vélemény, az illetékes körök a parcellázó mozgalom térthódításában honmentő akciót láttak és egy erős középosztály kialakulásáról ábrándoztak. A követ­kezmények azonban mihamarabb kiábrándítólag ha­tottak. Kitűnt, hogy a parcellázás csakis az azt ke­resztülvivő egyeseknek ügyes és jól jövedelmező spekulációja, mely a parasztságnak eladósodásához vezet. A közérdeket önzetlenül szem előtt tartó köz­vélemény azonban mihamarabb rájött eme lelketlen spekuláció mibenlétére és a kiábrándulás folyomá­nyaképpen törvénytervezet is készült az Üzletszerű parcellázásnak kellő határok közé való szorítására. Hogy mennyire égetően szükséges az ily irányú in­tézkedés, azt az alanti számadás mutatta legszem­­léltetőbben. Az országnak is, különösen pedig kisgazdáink-

Next