Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-25 / 48. szám

40 kér. Vihar-utca 7. szám­i hiszti Eliedta testvérekre (örök­ség). Weiszbród Imréné III. ker. Szeli­­endrei-ut 4. t.­. háziunk fele része kk. Fitz Ilonára (örökség). M­agorul öltönyök mérték szerint 7® km 2.-tói Remek szokás, finom anyag és fő munka. 124377 F­ÁI GÉZA, szabó, IV., Váci-utca 22. szám. I. em. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. .. Két uj tanácselnök a Kúrián. A felső­­biróságok­ szervezéséről szóló novella nemrég leg­felsőbb megerősítést nyert és így törvénnyé vált. E törvény értelmében a felső bíróságok mai szerve­zete megváltozik, a mennyiben a kár. Kúrián ötös, a kir. táblán pedig hármas tanácsok fognak ítél­kezni. A törvény életbelépése a felső bíróságok át­szervezését vonja­ maga után, a­mely átszervezés március 1-én lép életbe. Ezzel függ össze a két ki­nevezés is, a­mely a hivatalos lapban ma megjelent, nevezetesen Tarnai János dr. kúriai bírónak és Vargha Ferenc koronaügyészi helyettesnek a kir. Kúriához tanácselnökökké való kinevezése. Mint ér­tesülünk, a­­Kúrián a már működő Doby Imre, Hre­­b­uss Viktor és Zöld Adorján táblabirák rendes kú­riai birákká való kinevezése várható., Szó van azon­kívül Füzesséry Tibor pozsonyi főügyész helyettesnek kúriai bíróvá való kinevezéséről is. A Kúrián a jö­vőben négy büntetőtanács fog működni. Az első büntetőtanács vezetése megmarad Vavrik Béla má­sodelnök­­kezében, a második bü­ntetőtan­ácsban Baumgiszlen Izidor dr., a harmadikban Zsilvay Leó és a negyedik, most fölállítandó tanácsban Vargha Ferenc fog mint elnök működni. Tarnai János, a ma kinevezett tanácselnök egyelőre egy polgári ta­nácsban fog elnökölni. A kir. táblán az átszervezés folytán négy büntetőtanács fog működni két ta­nácselnök vezetésével. Az 1. A) és B) tanácsot Hor­­váth Béla tanácselnök, a II. A) és B) tanácsot Ráth Zsigurond tanácselnök­­fogja vezetni. Sebess Dénes, eddig az I. büntetőtanács elnöke, a felülvizsgálati tanács élére kerül. A ma kinevezett két új tanács­elnök csütörtökön, e hónap 29-éig teszi le a hiva­tali esküt. 1 — A csődtörvény reformja. Schreyer Ja­kab dr. fővárosi ügyvéd, a­ki tudvalévően az új ma­gyar csődtörvénytervezet megszerkesztésével van megbízva,­­a Magyar Jogászegyesületben ma fölolva­sást tartott, a­melyben jelezte azokat az eszméket, a­melyek­­ a reformmunkánál k­egyelembe veendők volnának. A fölvetett eszméknek úgy az anyagi, mint az alaki csődjog terén az a végcélja, hogy egy­részt a hitelezők egyenlő elbánási elvének minél ki­­terjedtebb mértékben legyen érvény szerezhető, más­részt pedig, hogy a csődügyek minél gyorsabban és minél kevesebb költség árán legyenek befejezhetők. Ezeknek az irányelveknek szem előtt tartása mellett fölolvasó, jelentékenyen restringálni óhajtja a külön kielégítési jogokat. Az eddigi törvénytől eltérően kí­vánja szabályozni a megtartási joga­t, valamint a beszámítást és a visszakövetelési jogokat és lénye­ges újításokat hoz javaslatba a csődhitelezők osztá­lyozása kérdésénél, különösen a­mi az előnyös osz­tályozásokat­ illeti. Gyökeres revízió tárgyává kívánja továbbá tenni a megtámadási jogot, még­pedig ki­terjesztő, alapon, sőt bizonyos jogcselekvényeiket megtámadás nélkül a hitelezőkkel szemben semmi­seknek kíván kijelölteni. Behatóan foglalkozott föl­olvasó azzal, hogy kik igényelhessenek' a csődva­­gyonból 'kielégítést' és mennyiben legyen a csődbe bevonható a közadósnak csőd alatti szerzeménye és foglalkozott mindazokkal a vitás kérdésekkel, a­me­lyek az anyagi csőd­jog terén különösen az utolsó év­­tizedben fölmerültek. Messze kiható reformokat hoz­­javaslatba a­ csődeljárás terén. A csődügyek gyor­sabb és­ egyszerűbb lebonyolítása érdekében a járás­­bírósági, hatáskört hozza javaslatba, a csődbiztosi intézményt, mint fölöslegest, teljesen megszüntetni kívánja, a fölszámolási eljárást pedig véglegesen ki­küszöbölendőnek tartja, a hitelezők autonómiáját az eddiginél nagyobb mértékben kívánja érvényesíteni és végre intézkedéseket javasol a­­ kézbesítési eljárás egyszerűsítése, a leltározási és értékesítési eljárás reformja,­ valamint a csődvagyon föloszlása­ kérdé­seiben. A nagy számban megjelent közönség az elő­adást nagy figyelemmel hallgatta meg. — Tébolyházba zárt úri asszony. Aradi le­velezőnk írja: Néhány évvel ezelőtt egy arad megyei orvoshoz feleségül ment Kreitler Emília vagyonos fiatal leány. A házaséletben egyik fél sem találta meg, a­mire vágyott és kölcsönös megállapodással meg­indították a válópert és a törvényszék hamarosan el is választotta őket. Az elváló fiatal asszony Uj­­szentannán lakó rokonaihoz költözött, mert birto­kainak nagy része azon a környéken feküdt. Az utóbbi években megunta az egyhangú falusi életet és elhatározta, hogy Aradra költözik. Ingó vagyo­nát pénzzé tette és közel negyedmillió korona kész­pénzt ,egy aradmegyei jegyzőnél férjnél levő nővé­rére és­ sógorára bízta, hogy azok úgy gyümölcsöztes­­sék a nagy összeget, mint saját vagyonukat szokták. Kreitler Emília 1911 őszén Aradra költözött és, élénk részt vett a társaséletben. Néhány héttel a beköltözés után megbetegedett. Belső fájdalmakat érzett és orvosa tanácsára Berlinbe utazott, hogy megoperáltassa magát. Az operáció sikerrel járt, s az asszony teljes egészséggel visszajött Aradra. Nyu­galmát azonban nem sokáig élvezhette, mert jobb karjában új fájdalmak jelentkeztek és rokonainak kijelentette, hogy újra Berlinbe szeretne menni, hogy alaposan kikuráltassa magát. Ezt nem helye­selte a rokonság, mert a külföldi utazás sok pénzbe került és különben is azt hangoztatták, hogy mióta az úrinő Aradon lakik, jelentékeny összeget költött vagyonából. A hölgy azonban ragaszkodott a ber­lini úthoz, a rokonok viszont mindent elkövettek, hogy, ebben megakadályozzák és arra szerették volna rábírni Kreitler Emíliát, hogy költözzék vissza Újszentannára. A­mikor látták, hogy kívánságukat az elvált hölgy nem akarja teljesíteni, elhatározták, hogy szanatóriumba fogják szállítani. Színiig bele­egyeztek a külföldi utazásba s azt mondták a gaz­dag rokonnak, hogy egy tekintélyes aradi orvos társaságában megteheti az utat. Az orvosnak vi­szont elmondották, hogy a szép asszony idegei tel­jesen megromlottak és okvetetlen szükséges szana­tóriumba való szállítása. — És beleegyezik ebbe Kreitler Emília? — kérdezte az orvos. — Azt hiszem nem! — felelt az egyik rokon. — De hiszen éppen azért jöttünk az orvos úrhoz, hogy az ön segítségével Emiliát akarata ellenére is bevigyük a szanatóriumba. Az orvos azután fölkereste Kreitler Emiliát és fölvilágosította, hogy a karjában érzett fájdalom csillapítása végett injekciót kell alkalmaznia. Ezt az elvált úrnő nem ellenezte és az orvos nagymeny­­nyiségű hyoscyánt fecskendezett Kreitler Emília karjába. Ettől a rendkívül erős kábitószertől a hölgy elaludt és mire fölébredt, a budapesti Ringer-sza­­natórium egyik cellájában találta magát. Nagyon természetes, hogy az elmebajosok közt nem jól érezte magát az aradmegyei úrnő, dühöngeni, topor­­zékolni kezdett s ezzel még inkább megerősítette a szanatóriumban azt a gyanút, hogy közveszedelmes őrült. Oláh dr. és Fischer dr. elmegyógyítszok, a­kiket a Csávossy-ügyben való szereplésükről ismer a közönség, néhány percnyi vizsgálat után megál­lapították, hogy Kreitler Emilia elméje elborult és szükséges a Ringer-szanatóriumb­an való ápolása. November 21-én került a hölgy a Ringer-szanató­­riumba és decem­ber 19-ig tartott az őrültek között való fogsága. Emília asszony ugyanis december első napjaiban levelet csempészett ki Krenner Zoltán dr. aradi ügyvéd címére. A levélben könyörög, hogy szabadítsa ki az ügyvéd a tébolyházból, egyben ro­konainak is rimánkodik, hogy ne hagyják elpusz­tulni az őrültek között. Az ügyvédnek december 19-én sikerült kicsempészni az asszonyt a táboly­­h­ázból és a budapesti Balizfalvy-szanatóriumban he­lyezte el, a­hol tudvalévően pihenni akaró embe­rek keresnek enyhülést A míg Kreitler Emilia a Ringer-szannatórium­­ban szenvedte el a napokat, Oláh és Fischer orvo­­sok bizonyítványa alapján, az aradi kir. törvény­szék a rokonok kérésére gondnokság alá helyezte őt. Saját vagyonához igy természetesen nem jutha­tott az úrnő, hanem azt a gondnoka, a saját test­vére vette pártfogásába. A Balizfalvy-szanatórium-­ ban tudta meg ezt az elvált asszo­ny és legsürgősebb dolga az volt hogy a gondnokság alól feloldassa magát. Reiter Kamilló dr. elme- és ideggyógyász, a­ki Moravcsik tanár mellett teljesíti hivatását, hat ízben órákon keresztül vizsgálta Kreitler Emiliát és kiállította róla a bizonyítványt, a­mely szerint a hölgy elméjének semmi fogyatkozása sincs, vagyo­nának vezetésére alkalmasnak tartja és egyáltalán nem olyan, mint a­kit gondnokság alatt lehet tar­tani. E szakvélemény alapján az ügyvéd beadvány­ban kérte az aradi törvényszéktől a gondnokság megszüntetését. A törvényszék beszerezte a Batiz­­falvy-szanatórium főorvosának bizonyítványát is, a­mely egyezik Reiter Kamilló szakvéleményével. Né­hány nap múlva tartják meg a tárgyalást az aradi törvényszéken és határoznak a gondnokság meg­szüntetéséről. — Ryhliczky váltói. Ezen a címen érdekes munka jelent meg a könyvpiacon Pinterits Károly tanár, törvényszéki szakértő tollából. A könyv szem­léltető módon tárgyalja Ryhliczky bankcsalását. Rámutat azokra az eshetőségekre, melyek az ilyen fajta visszaélést lehetővé teszik, s módot nyújt azok megakadályozására. A könyv a Magyar Sokszorosító Műipar Részvénytársaság kiadásában jelent meg s az abban levő mikroszkópiai illusztrációk ugyan­csak ebből az intézetből valók. — A fökonzul hagyatéka. "Aradról távira­­tozzák nekünk. Brambergi Lippert István lovag osztrák és magyar fökonzul volt Zürichben. Arad­ról származott s aradi illetőségét haláláig megtar­totta. Egy budapesti előkelő családból való leány volt a felesége, a­kitől két gyermeke is született. Há­zasságukat a budapesti törvényszék nemrég fölbon­totta s a férjet mondta ki hibásnak. A királyi tábla viszont mind a két fél hibájából bontotta föl a há­zasságot. Mielőtt a táblai ítéletet expediálták volna, a férj Züricben meghalt. Végrendeletében egész va­gyonát, kilencszázezer korona készpénzt s három­­százezer koronát érő műkincseket, két gyermeké­nek hagyta, s feleségét még a természetes gyám jogától is eltiltotta. Gyermekei gyámjául Irk svájci miniszterelnökö­t, a végrendelet végrehajtójául pe­dig Fotel Cári mostani zürichi osztrák és magyar fő­konzult nevezte meg. Volt felesége most azzal a ké­réssel fordult az aradi árvaszékhez, hogy védje meg őt és a gyermekek jogát. Az árvaszék mai ülésén el­­határozta, hogy intézkedni fog, hogy az asszony megkapja a gyúm­i jogokat. Diplomáciai után föl fogja szólítani Irket és Forell,­ hogy ne teljesítsék­ a végrendelet intézkedéseit, mert a magyar törvé­nyek nem tűrnek külföldi gyámot. __ Jelenet a tárgyalóteremben. Lúgosról Írják: Kínos eset történt ma az idevaló járásbírósá­gon. Kilenc órára volt kitűzve egy vidéki földműves bűnügye, a­ki hivatalból üldözendő bűntett miatt állott a bíróság előtt. Minthogy a hivatalból üldö­zendő büntettek járásbí­rósági tárgyalásánál ügyészi megbízottnak kell jelen lenni, a védő Kirchner Ar­­nold dr., mikor pár perccel kilenc óra előtt látta, hogy az ügyészi megbízott nincs jelen, azt hívén, hogy a biró talán más ügyet akar tárgyalni, pár percre eltávozott. Kilenc óra után négy perccel tért vissza s akkor már azt hallotta, hogy Both­ Péter eljárásbiró a vádlottnak a kihirdetett ítéletet ma­­gyarázza ,védő és ügyész nélkül. Kirchner megkér­dezte a járásbírót, hogy miért ítélkezett az ügyész távollétében. — Ila látni akarja az ügyészi megbízottat, majd lehivatom, —■, felelte a biró. — Nem arról van szó, — válaszolt Kirch­­ner, — hanem ez az eljárás sérti a jogszabályokat és az én anyagi érdekeimet. — Majd megfizetem a tíz koronát, — „vágta vissza a bíró. — Talán bizony a bűnügyi alapból? — kér­dezte gúnyosan az ügyvéd. Szó szót követett és a bíróság termében olyan erős szavak hangzottak el, hogy Both járásbíró végre is kiutasította az ügyvédet a tárgyalóteremből. Kirch­ner azonban előbb jegyzőkönyv fölvételét kívánta az esetről. Both járásbíró ezt meg is ígérte, de kö­vetelte az ügyvéd távozását. A­mikor ez a fölszólí­­tásnak nem tett eleget, a járásbíró behívatta a szol­gákat és úgy akarta az ügyvédet a teremből, eltá­volíttatni. Az ügyvéd azonban igy sem távozott és csak akkor ment el, a mikor a biró rendőrökért mbbsbkskw wn n ~ ^ ^ MÉUKOW COGNAC a világ összes elsőrendű, szállóiban található. 12431 BUDAPESTI HÍRLAP (48. sz.) 1912. február 25. Jobb, mint a francia cognac.

Next