Budapesti Hírlap, 1912. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1912-02-25 / 48. szám
40 kér. Vihar-utca 7. számi hiszti Eliedta testvérekre (örökség). Weiszbród Imréné III. ker. Szeliendrei-ut 4. t.. háziunk fele része kk. Fitz Ilonára (örökség). Magorul öltönyök mérték szerint 7® km 2.-tói Remek szokás, finom anyag és fő munka. 124377 FÁI GÉZA, szabó, IV., Váci-utca 22. szám. I. em. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. .. Két uj tanácselnök a Kúrián. A felsőbiróságok szervezéséről szóló novella nemrég legfelsőbb megerősítést nyert és így törvénnyé vált. E törvény értelmében a felső bíróságok mai szervezete megváltozik, a mennyiben a kár. Kúrián ötös, a kir. táblán pedig hármas tanácsok fognak ítélkezni. A törvény életbelépése a felső bíróságok átszervezését vonja maga után, amely átszervezés március 1-én lép életbe. Ezzel függ össze a két kinevezés is, amely a hivatalos lapban ma megjelent, nevezetesen Tarnai János dr. kúriai bírónak és Vargha Ferenc koronaügyészi helyettesnek a kir. Kúriához tanácselnökökké való kinevezése. Mint értesülünk, aKúrián a már működő Doby Imre, Hrebuss Viktor és Zöld Adorján táblabirák rendes kúriai birákká való kinevezése várható., Szó van azonkívül Füzesséry Tibor pozsonyi főügyész helyettesnek kúriai bíróvá való kinevezéséről is. A Kúrián a jövőben négy büntetőtanács fog működni. Az első büntetőtanács vezetése megmarad Vavrik Béla másodelnökkezében, a második büntetőtanácsban Baumgiszlen Izidor dr., a harmadikban Zsilvay Leó és a negyedik, most fölállítandó tanácsban Vargha Ferenc fog mint elnök működni. Tarnai János, a ma kinevezett tanácselnök egyelőre egy polgári tanácsban fog elnökölni. A kir. táblán az átszervezés folytán négy büntetőtanács fog működni két tanácselnök vezetésével. Az 1. A) és B) tanácsot Horváth Béla tanácselnök, a II. A) és B) tanácsot Ráth Zsigurond tanácselnökfogja vezetni. Sebess Dénes, eddig az I. büntetőtanács elnöke, a felülvizsgálati tanács élére kerül. A ma kinevezett két új tanácselnök csütörtökön, e hónap 29-éig teszi le a hivatali esküt. 1 — A csődtörvény reformja. Schreyer Jakab dr. fővárosi ügyvéd, aki tudvalévően az új magyar csődtörvénytervezet megszerkesztésével van megbízva,a Magyar Jogászegyesületben ma fölolvasást tartott, amelyben jelezte azokat az eszméket, amelyek a reformmunkánál kegyelembe veendők volnának. A fölvetett eszméknek úgy az anyagi, mint az alaki csődjog terén az a végcélja, hogy egyrészt a hitelezők egyenlő elbánási elvének minél kiterjedtebb mértékben legyen érvény szerezhető, másrészt pedig, hogy a csődügyek minél gyorsabban és minél kevesebb költség árán legyenek befejezhetők. Ezeknek az irányelveknek szem előtt tartása mellett fölolvasó, jelentékenyen restringálni óhajtja a külön kielégítési jogokat. Az eddigi törvénytől eltérően kívánja szabályozni a megtartási jogat, valamint a beszámítást és a visszakövetelési jogokat és lényeges újításokat hoz javaslatba a csődhitelezők osztályozása kérdésénél, különösen ami az előnyös osztályozásokat illeti. Gyökeres revízió tárgyává kívánja továbbá tenni a megtámadási jogot, mégpedig kiterjesztő, alapon, sőt bizonyos jogcselekvényeiket megtámadás nélkül a hitelezőkkel szemben semmiseknek kíván kijelölteni. Behatóan foglalkozott fölolvasó azzal, hogy kik igényelhessenek' a csődvagyonból 'kielégítést' és mennyiben legyen a csődbe bevonható a közadósnak csőd alatti szerzeménye és foglalkozott mindazokkal a vitás kérdésekkel, amelyek az anyagi csődjog terén különösen az utolsó évtizedben fölmerültek. Messze kiható reformokat hozjavaslatba a csődeljárás terén. A csődügyek gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében a járásbírósági, hatáskört hozza javaslatba, a csődbiztosi intézményt, mint fölöslegest, teljesen megszüntetni kívánja, a fölszámolási eljárást pedig véglegesen kiküszöbölendőnek tartja, a hitelezők autonómiáját az eddiginél nagyobb mértékben kívánja érvényesíteni és végre intézkedéseket javasol a kézbesítési eljárás egyszerűsítése, a leltározási és értékesítési eljárás reformja, valamint a csődvagyon föloszlása kérdéseiben. A nagy számban megjelent közönség az előadást nagy figyelemmel hallgatta meg. — Tébolyházba zárt úri asszony. Aradi levelezőnk írja: Néhány évvel ezelőtt egy arad megyei orvoshoz feleségül ment Kreitler Emília vagyonos fiatal leány. A házaséletben egyik fél sem találta meg, amire vágyott és kölcsönös megállapodással megindították a válópert és a törvényszék hamarosan el is választotta őket. Az elváló fiatal asszony Ujszentannán lakó rokonaihoz költözött, mert birtokainak nagy része azon a környéken feküdt. Az utóbbi években megunta az egyhangú falusi életet és elhatározta, hogy Aradra költözik. Ingó vagyonát pénzzé tette és közel negyedmillió korona készpénzt ,egy aradmegyei jegyzőnél férjnél levő nővérére és sógorára bízta, hogy azok úgy gyümölcsöztessék a nagy összeget, mint saját vagyonukat szokták. Kreitler Emília 1911 őszén Aradra költözött és, élénk részt vett a társaséletben. Néhány héttel a beköltözés után megbetegedett. Belső fájdalmakat érzett és orvosa tanácsára Berlinbe utazott, hogy megoperáltassa magát. Az operáció sikerrel járt, s az asszony teljes egészséggel visszajött Aradra. Nyugalmát azonban nem sokáig élvezhette, mert jobb karjában új fájdalmak jelentkeztek és rokonainak kijelentette, hogy újra Berlinbe szeretne menni, hogy alaposan kikuráltassa magát. Ezt nem helyeselte a rokonság, mert a külföldi utazás sok pénzbe került és különben is azt hangoztatták, hogy mióta az úrinő Aradon lakik, jelentékeny összeget költött vagyonából. A hölgy azonban ragaszkodott a berlini úthoz, a rokonok viszont mindent elkövettek, hogy, ebben megakadályozzák és arra szerették volna rábírni Kreitler Emíliát, hogy költözzék vissza Újszentannára. Amikor látták, hogy kívánságukat az elvált hölgy nem akarja teljesíteni, elhatározták, hogy szanatóriumba fogják szállítani. Színiig beleegyeztek a külföldi utazásba s azt mondták a gazdag rokonnak, hogy egy tekintélyes aradi orvos társaságában megteheti az utat. Az orvosnak viszont elmondották, hogy a szép asszony idegei teljesen megromlottak és okvetetlen szükséges szanatóriumba való szállítása. — És beleegyezik ebbe Kreitler Emília? — kérdezte az orvos. — Azt hiszem nem! — felelt az egyik rokon. — De hiszen éppen azért jöttünk az orvos úrhoz, hogy az ön segítségével Emiliát akarata ellenére is bevigyük a szanatóriumba. Az orvos azután fölkereste Kreitler Emiliát és fölvilágosította, hogy a karjában érzett fájdalom csillapítása végett injekciót kell alkalmaznia. Ezt az elvált úrnő nem ellenezte és az orvos nagymenynyiségű hyoscyánt fecskendezett Kreitler Emília karjába. Ettől a rendkívül erős kábitószertől a hölgy elaludt és mire fölébredt, a budapesti Ringer-szanatórium egyik cellájában találta magát. Nagyon természetes, hogy az elmebajosok közt nem jól érezte magát az aradmegyei úrnő, dühöngeni, toporzékolni kezdett s ezzel még inkább megerősítette a szanatóriumban azt a gyanút, hogy közveszedelmes őrült. Oláh dr. és Fischer dr. elmegyógyítszok, akiket a Csávossy-ügyben való szereplésükről ismer a közönség, néhány percnyi vizsgálat után megállapították, hogy Kreitler Emilia elméje elborult és szükséges a Ringer-szanatóriumban való ápolása. November 21-én került a hölgy a Ringer-szanatóriumba és december 19-ig tartott az őrültek között való fogsága. Emília asszony ugyanis december első napjaiban levelet csempészett ki Krenner Zoltán dr. aradi ügyvéd címére. A levélben könyörög, hogy szabadítsa ki az ügyvéd a tébolyházból, egyben rokonainak is rimánkodik, hogy ne hagyják elpusztulni az őrültek között. Az ügyvédnek december 19-én sikerült kicsempészni az asszonyt a tábolyházból és a budapesti Balizfalvy-szanatóriumban helyezte el, ahol tudvalévően pihenni akaró emberek keresnek enyhülést A míg Kreitler Emilia a Ringer-szannatóriumban szenvedte el a napokat, Oláh és Fischer orvosok bizonyítványa alapján, az aradi kir. törvényszék a rokonok kérésére gondnokság alá helyezte őt. Saját vagyonához igy természetesen nem juthatott az úrnő, hanem azt a gondnoka, a saját testvére vette pártfogásába. A Balizfalvy-szanatórium- ban tudta meg ezt az elvált asszony és legsürgősebb dolga az volt hogy a gondnokság alól feloldassa magát. Reiter Kamilló dr. elme- és ideggyógyász, aki Moravcsik tanár mellett teljesíti hivatását, hat ízben órákon keresztül vizsgálta Kreitler Emiliát és kiállította róla a bizonyítványt, amely szerint a hölgy elméjének semmi fogyatkozása sincs, vagyonának vezetésére alkalmasnak tartja és egyáltalán nem olyan, mint akit gondnokság alatt lehet tartani. E szakvélemény alapján az ügyvéd beadványban kérte az aradi törvényszéktől a gondnokság megszüntetését. A törvényszék beszerezte a Batizfalvy-szanatórium főorvosának bizonyítványát is, amely egyezik Reiter Kamilló szakvéleményével. Néhány nap múlva tartják meg a tárgyalást az aradi törvényszéken és határoznak a gondnokság megszüntetéséről. — Ryhliczky váltói. Ezen a címen érdekes munka jelent meg a könyvpiacon Pinterits Károly tanár, törvényszéki szakértő tollából. A könyv szemléltető módon tárgyalja Ryhliczky bankcsalását. Rámutat azokra az eshetőségekre, melyek az ilyen fajta visszaélést lehetővé teszik, s módot nyújt azok megakadályozására. A könyv a Magyar Sokszorosító Műipar Részvénytársaság kiadásában jelent meg s az abban levő mikroszkópiai illusztrációk ugyancsak ebből az intézetből valók. — A fökonzul hagyatéka. "Aradról táviratozzák nekünk. Brambergi Lippert István lovag osztrák és magyar fökonzul volt Zürichben. Aradról származott s aradi illetőségét haláláig megtartotta. Egy budapesti előkelő családból való leány volt a felesége, akitől két gyermeke is született. Házasságukat a budapesti törvényszék nemrég fölbontotta s a férjet mondta ki hibásnak. A királyi tábla viszont mind a két fél hibájából bontotta föl a házasságot. Mielőtt a táblai ítéletet expediálták volna, a férj Züricben meghalt. Végrendeletében egész vagyonát, kilencszázezer korona készpénzt s háromszázezer koronát érő műkincseket, két gyermekének hagyta, s feleségét még a természetes gyám jogától is eltiltotta. Gyermekei gyámjául Irk svájci miniszterelnököt, a végrendelet végrehajtójául pedig Fotel Cári mostani zürichi osztrák és magyar főkonzult nevezte meg. Volt felesége most azzal a kéréssel fordult az aradi árvaszékhez, hogy védje meg őt és a gyermekek jogát. Az árvaszék mai ülésén elhatározta, hogy intézkedni fog, hogy az asszony megkapja a gyúmi jogokat. Diplomáciai után föl fogja szólítani Irket és Forell, hogy ne teljesítsék a végrendelet intézkedéseit, mert a magyar törvények nem tűrnek külföldi gyámot. __ Jelenet a tárgyalóteremben. Lúgosról Írják: Kínos eset történt ma az idevaló járásbíróságon. Kilenc órára volt kitűzve egy vidéki földműves bűnügye, aki hivatalból üldözendő bűntett miatt állott a bíróság előtt. Minthogy a hivatalból üldözendő büntettek járásbírósági tárgyalásánál ügyészi megbízottnak kell jelen lenni, a védő Kirchner Arnold dr., mikor pár perccel kilenc óra előtt látta, hogy az ügyészi megbízott nincs jelen, azt hívén, hogy a biró talán más ügyet akar tárgyalni, pár percre eltávozott. Kilenc óra után négy perccel tért vissza s akkor már azt hallotta, hogy Both Péter eljárásbiró a vádlottnak a kihirdetett ítéletet magyarázza ,védő és ügyész nélkül. Kirchner megkérdezte a járásbírót, hogy miért ítélkezett az ügyész távollétében. — Ila látni akarja az ügyészi megbízottat, majd lehivatom, —■, felelte a biró. — Nem arról van szó, — válaszolt Kirchner, — hanem ez az eljárás sérti a jogszabályokat és az én anyagi érdekeimet. — Majd megfizetem a tíz koronát, — „vágta vissza a bíró. — Talán bizony a bűnügyi alapból? — kérdezte gúnyosan az ügyvéd. Szó szót követett és a bíróság termében olyan erős szavak hangzottak el, hogy Both járásbíró végre is kiutasította az ügyvédet a tárgyalóteremből. Kirchner azonban előbb jegyzőkönyv fölvételét kívánta az esetről. Both járásbíró ezt meg is ígérte, de követelte az ügyvéd távozását. Amikor ez a fölszólításnak nem tett eleget, a járásbíró behívatta a szolgákat és úgy akarta az ügyvédet a teremből, eltávolíttatni. Az ügyvéd azonban igy sem távozott és csak akkor ment el, a mikor a biró rendőrökért mbbsbkskw wn n ~ ^ ^ MÉUKOW COGNAC a világ összes elsőrendű, szállóiban található. 12431 BUDAPESTI HÍRLAP (48. sz.) 1912. február 25. Jobb, mint a francia cognac.