Budapesti Hírlap, 1912. szeptember (32. évfolyam, 206-230. szám)

1912-09-05 / 209. szám

14 BUDAPESTI HÍRLAP (209. sz.) 1912. szeptember 5, száz korona. — írassák meg az állandó hadsereg tör­ténete I. Lipót korától Mária Teréziahaláláig. Jutalma a magyar királyi honvédelmi miniszter adományából száz darab császári és királyi arany. — Kívántatik a belső vámok (száraz-, vizi- és vásárvámok) törté­nete Magyarországon a mohácsi vészig. Jutalma a /'écze/p-alapitványból ezer forint aranyban. — Kí­vántatik Eötvös József báró A XIX. század uralkodó eszméi cimü müvének kritikai méltatása szociális, politikai és történetbölcseleti szempontból. Jutalma a Szírokap-alapitványból kétszáz korona. — Fejtessék ki a csatornák jelentősége a hazai közlekedés szem­pontjából. Jutalma a Dóra-alapitványból ötven arany. — Adassák elő a magyar államadósság története 1867. óta. Jutalma az Egyesült Budapesti Fővárosi Taka­rékpénztár alapítványából ezer korona. — Kívántatik a magyar botanikai terminológia és nomenklatúra fejlődésének története, a honi botanika történelme fonalán, a legrégibb időktől máig, különös tekintettel Diószegi Fazekas munkáira. Jutalma a Vigyázó- alapitványból kétezer korona. * (A Kisfaludy-Társaság') ma délután öt órakor tartotta meg a nyári szünet után való első havi ülését. A fölolvasó-ülésen Beöthy Zsolt és Bér-, zeviczy Albert elnökölt és nagy hallgatóság vett részt. , Az ülés megnyitása után Vargha Gyula főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről, többek közt arról, hogy Milánóból megküldték a társaságnak a Biblio- teca dei Popoli egyik kötetét, mely Petőfi költemé­nyeinek olasz forditását tartalmazza. Ez a könyvtár a legjelesebb külföldi müveket olasz fordításban viszi Itália közönsége elé; most is Petőfi összes köl­teményeit közli Norsa fordításában, két kötetben és egy kötetben magyar népdalokat olasz fordításban. A társaság örvendetes tudomásul vette ezt a be­jelentést, valamint köszönettel, hogy Csiky Gergely síremlékének leleplezése alkalmával a társaságot Aradon Hegedűs István képviselte. Az első előadó Hegedűs István volt. a ki Han­gok éjjel cimtn hat költeményből való ciklust ol­vasott föl. A költemények szépek, megnyerőek, elé- gikusak. de ezt a tónust végül a hazafias érzés meg­rázó hangjai váltják föl. A közönség nagy tetszéssel fogadta. Sok derültséget keltett Bérezik Árpád ta­láló paródiája, melynek Európai kulturcikázások címet adott, Kulturfi Lenci úti leveleiből szövődik az elbeszélés és a nyugat értelmetlen imádóinak és minden magyar dolog leszólóinak kipellengérezése. Minden jóízű humor mellett is kiérzett az alak sivár volta s csak a befejezés kibékítő, mikor végül az idegenek imádója inzultálja azt az idegent? a ki bpcsmérli a magyart, mert, mint mondja: „Ezt csak nekünk szabad!" A vidám apróság jól elmulattatta a közönséget. Kozma Andor tót népdalokat mutatott be magyar fordításban. Érdekes, hogy a tót nép­dalok ritmusa és kifejező módja magyar jellegű és gondolatviláguk is megegyezik a magyarral, a mit jellemez például a huszárkultusz. íme az egyik kis tót népdal: . • . • Huszárok, huszárok. Szép a paripátok. Hogyha én megvenném. Vájjon eladnátok? — Nem biz. azt. ha mindjárt Száz forintot adnál. Rongy éhed is olcsóbb Az én jó lovamnál. Némelyik tót népdal nagyon megtetszett a kö­zönségnek. lelkesen meg is tapsolták, ennek a tet­szésnek azonban a kitűnő fordítás is egyik oka volt. Az utolsó fölolvasó Vargha Gyula volt. a ki bemutatta Palágyi Lajos vendégnek, az érdeménél kevésbbé méltányolt jeles poétának, egyik költői müvét: részleteket7 Az anyaföld cimü történelmi el­beszéléséből, melyet a Magyar Tudományos Akadé­mia a Nádasdy-dijjal jutalmazott meg. Ez a balla­dákból egybesző,tt hosszabb költemény a perzsák és szidták háborújával foglalkozik és a bemutatott ré­szek élénk színeikkel, erejükkel, mozgalmasságuk­kal. formás voltukkal igazolták, hogy az akadémiai babér méltó műnek jutott. A fölolvasást zárt ülés követte, melyen egé­szen belső ügyeket tárgyaltak, majd a Kontinentál- ban lakomára gyűllek össze a tagok. * (Egy olasz tragikomédia.) Milánóból je­lentik: Egy minap bemutatott színdarab, a mely a moníecitoriói körökben játszik s a melynek L’ubb- iiaco (A részeges) a cime, nagy sikert aratott az itteni Diana-Szinházban.. Eleinte zajos derültséget keltett az uidanság, melyet szerzője tragikomédiá­nak nevez, később azÓnban a siker a tiltakozó közbe­kiáltásokban nyilatkozott meg. A darab szerzője No- tari Uirnbertó, az ismert milánói publicista, a kinek Quelle Signore (Micsoda asszonyok) cimü erkölcs­rajza annak idején az egész olasz szinházi közönség körében óriás fölháborodást keltett. Ezúttal Baglia olasz képviselő tragikomikus sorsáról van szó, a ki mint egy különösen bortermelő választókerület kép­viselője, alkotmányos kötelességének tartja, hogy reggeltől estik Bakhusz istennek áldozzon. Ezért soha sincs józan állapotban és semmiképpen sem tudja kielégíteni ambiciózus feleségének, Lorenza asszony­nak vágyait, ki a férjét mint minisztert szeretné látni és. önmagát mint kegyelmes asszonyt. Hogy az­tán javíthatatlan alkoholista férjével mégis megfut­tassa a karriert, kitünteti kegyeivel Leliva képvise­lőt, a kit most bíztak meg az uj kabinet megalakí­tásával. Leliva kénytelen-kelletlen megteszi az örö­kös mámorban úszkáló embert igazságügyminiszter- nek. Erre aztán Lorenza asszony megígéri a minisz­terelnöknek az első látogatást. A véletlen azonban úgy hozza magával, hogy abban az órában, a mikor Lorenza álmos férjének át akarja adni az igazság­ügyminiszteri kinevezés hírét, megjelenik, váratlanul Lorenza legbénsőbb barátnője, Oppiziné, szintén egy képviselő felesége és hallgatózik az ajtón. A legna­gyobb meglepetésére hallja, hogy ugyanaz a Lo­renza, a ki most saját férjét teszi igazságügyminisz­terré, neki ígérte meg, hogy az ő férjét, Oppizi Ono- revole urat fogja protezsáini. Most aztán, hogy meg- böszulja magát Lorenza asszonyon, a kiről tudta, hogy kacérkodott a miniszterelnökkel, férje utján tudomására hozza Bagliának a miniszterelnökkel való találkozás dolgát. Most igen vidám jelenetek következnek. A mikor a mámoros ember végre meg­érti, hogy milyen veszedelem fenyegeti, a rendőrség­hez fordul, hogy lepje meg a hűtlen asszonyt. A rendőrség azonban titkon értesíti a miniszterelnököt, a ki erre sürgős minisztertanácsot hiv össze a laká­sára s mikor aztán Baglia a rendőrökkel oda ér, saját minisztertársait találja ott. Erre Baglia meg­iszik a minisztertársaival egy pohár konyakot. Füg­göny. * (Szinészettörténeti emlékek.) A Nemzeti Muzeum értékes szinésztörténeti emlékeit legutóbb újra rendezték, s ez alkalomból sok említésre méltó dolog bukkant elő a porral, feledéssel takart homály­ból. Az emlékek visszanyúlnak a magyar színészet vándor-éveiig. A régi magyar színészet egyik érde­mes igazgatójának. Balogh Istvánnak naplója 1821 —1838 között, ez időről beszél. Egyrészt az akkori műsor állítható össze belőle, másrészt a direktor vándorlásainak adja képét hol humoros, hol megin­dító jelenetekben. Egy kiadó cég most könyvalakban fogja kiadni7 az érdekes naplót. Nagyobb irodalmi értékkel bir Déryné naplója, melyet pontos kiadás­ban a magyar közönség jól ismer. A vándorélettel ellentétben egy régi állandó színház élete tárul föl a szomolnoki műkedvelő színtársulat könyveiben és irataiban. A XVIII. század legvégén vagy a XIX. szá­zad legelején, alakult ez a németnyelvű színtársulat, melynek állandó színháza, forgó színpadja, s jelen­tékeny könyv- és ruhatára volt. Schiller Orleárti szűz-ének egy első kiadása is helyet foglal benne. Becses Fáncsy Lajos szinlap-gyüjteménye, mely ti­zenhat vaskos kötetből áll s 1829-től 1844 végéig terjed. Érdekes, hogy mi minden félével csalogatták a színházba a közönséget. Hivatkoztak hazafiságra, kíváncsiságra és tudnivágyásra, Ígértek néma képle­teket, görög tüzet, eleven állatokat és repülő embe­reket. Makbet úgy szerepelt, mint varázsdráma, mely­ben ködfátyolképeket és kísérteteket látni. A magyar darabok szinlapjai között különösen érdekes kurió­zum Kossuth Lajos András és Béla cimü drámája. Jóformán ez az egyedüli nyoma, a darab elveszett. Kegyeletes emlékek a Nemzeti Színház megnyitó­előadásának szinlapja s azok a debreceni szinlapok, melyek Arany János és Petőfi Sándor rövid szinész- pályáját örökítik meg. A muzeum legbecsesebb da­rabjai Egrcssy Gábor iratai, hatalmas több száz da­rabból álló gyűjtemény, melyből úgyszólván Egressy egész életét össze lehet állitani. Nemkevésbbé érde­kes Molnár György, a másik nagy tragikus gyűjte­ménye is. a ki hányt-vetett, kalandos életet élt, küz­dött a szabadságharcban is. A múzeumnak nemrégi­ben sikerült megszereznie E. Kovács Gyula iratait, ki Egressy távoli rokona és hagyományainak örö­köse volt. továbbá Szigligeti Ede és Paulay Ede teljes számú írásait is. A vidéki színházak műsorát mutatja be az á kétszáznegyvenhat sugókönyv, melyeket fá­radságos utánjárás után mostanában gyűjtött össze a muzeum. E sorozatos gyűjteményeken kívül sok apróbb, értékes adat jutott a muzeum birtokába: ünnepi versek és paszkillok, szerződések, alakuló szintársaságok és külföldi vendégművészek egyessé- gei, Tóth József emlékiratainak hiányzó részei és egyebek. * (Vidéki színészet.) Polgár Károly társu­lata bevonult a kaposvári uj színházba s a közönség meleg szeretettel fogadta a régi ismerősöket. A meg­nyitó előadáson telt ház tapsolt a kitűnő művész­gárdának, rneynek Tisza Karola. Marczélla Irma, Martinék Ilonka, Megyeri Olga, Lévai Berta, Várnai Janka, Takács Mariska, Breznai Anna, Nádas Mici, továbbá Sarkadi. Bérezi, Mihályi. Halmos, Dcréki, Székely. Ladányi, Gózon, Somogyi, Nagy, Koronkai, Cséri, Fischer és Hajós az erősségei. A társulat ok­tóber elsejéig marad Kaposvárott, a honnan rendes téli állomására, Pozsonyba tér vissza. tt FŐVÁROSI ÜGYEK. — Az első közgyűlés. A törvényhatósági bi­zottság a nyári szünet után szeptember 25-én fogja tartani első közgyűlését, a mely a városi ügyekbe uj mozgalmasságot hoz a több hónapi csöndesség után. Az első közgyűlés azonban aligha lesz a megszokott­nál mozgalmasabb, mert a városatyák egyrészének mandátuma lejár és minden figyelem és érdeklődés egyre jobban koncentrálódik a városháza nagy napjai, az idei községi választás körül. —- U.1 tanfolyamok. A főváros tanácsa a Felsőerdősori polgári leányiskola és a Rigó-utcai női felső kereskedelmi iskolákkal kapcsolatosan női kereskedelmi szaktanfolyamokat állít föl. Beirat­kozni lehet 5-én. reggel 8—1 óráig. •— A mozg-óipar szabályozása. A főváros közgazdasági ügyosztálya uj szabályrendeletet készí­tett a mozgóipar rendszabályozásáról. Eddig a sok­féle rendelkezés közt maguk az elöljáróságok sem ösmerték ki magukat, a minek sok kis egzisztencia vallotta a kárát. Az utca vándor iparosai és keres­kedői, a főzőárusok, fagylaltárusok, cipőtisztítók, ablakosok, ernyőjavitók, drótosok, gyümölcsárusok, folytonos zaklatásnak voltak kitéve, mert a rájuk vonatkozó re'ndeletek lábirintusában az ellenőrzésre rendelt közegek maguk sem bírtak tájékozódni. Ez az áldatlan állapot sérelmes volt a nagyközönségre nézve is, azért igen üdvös volt, hogy végre rendez­ték ezt a kérdést. Érdekes döntés történt az uj sza­bályrendelet kibocsátásával kapcsolatban a cipőtisztí­tók iparűzésére nézve is. Egy vállakozó budapesti ügyvéd ugyanis beadványban kérte a fővárost, hogy az utcai cipőtisztító ipart tegyék monopóliummá és adják neki bérbe. A főváros most úgy döntött, hogy a kérelmet elutasította azzal a megokolással, hogy a cipőtisztítást továbbra is szabad iparnak kívánja tekinteni. i • ’ Kiállítás a Tatterszállban. Az Országos Baromfitenyésztés Szövetsége ez évi október 11—15. közt Budapesten nemzetközi baromfi-kiállítást rendez és a tanácsot arra kérte, hogy a kiállítás céljára a Tattemáll Jóvásárcsaraokát engedje át. Á tanács a kérelmet teliesitette. — A lipótvárosi telek beépítése. Tudva­levő, hogy a főváros lipótvárosi puszta telkének Szemere-utcai részét a kormány vette meg a tava­szon. A főváros, mely a telkek értékesítésére hosszú időn át nem kapott engedelmet, mig végre mérsékelt áron adta el a kormánynak, mely meg­ígérte, hogy a kérdéses, telken föl fogja rövidesen épiteni az uj járásbiróságot. Az épület terve már el is készült és azt az igazságügvminiszterium, az épí­tési engedetem megszerzése céljából ma mutatta be a fővárosnak. Á tanács a terveket elfogadta és meg­adta a kért engedelmet. __ Az Izraeliták ünnepe. A tanács a tanitó­s zemélyzet izraelita vallásu tagjait a küszöbön álló uj év és engesztelőnapi ünnepekre fölmentette a tanítás kötelezettsége alól. — A skarlát. A székesfőváros főorvosi hiva­talának legutóbbi jelentésében feltűnt a skarlátesetek számának növekedése. Ilyenkor, az iskolai év küszö­bén, a mi összeesik az időjárás rosszabbodásával, mindig aggodalmat keltő jelenség azoknak a beteg­ségeknek az elharapózása. melyek a gyermekvilágból szedik áldozatukat. A mostani skarlátmegbetegedés is magára vonta a főorvosi hivatal fokozott éberségét. Magyarevits MIaden dr. főorvos ma hazaérkezett sza­badságáról és nyomban intézkedett a szokásos őszi óvórendszabályok megtételére. Tudvalevő ugyanis, hogy a ragadós betegség főként két utón terjed. A vit- lámos vasutak révén, a melyeken vidéki és helyi be­tegeket szállítanak hozzátartozóik a kórházakba, azonkívül az iskolák révén, a hol számos gyermek közveteflenül érintkezik egymással. Van azonkívül még egy terjesztője a betegségnek. Az izraelita újév , ünnepsége alkalmával ugyanis bérelt helyiségben számos imaház nyílik meg, melyek mindenike rend­szerint zsúfolásig megtelik a hívőkkel. A főorvosi hivatal ebben a sok évi tapasztalat folytán nagy ve- ; Szcdelmet Iát és mindent elkövet, hogy tapintatosan, a hívők vallási buzgalmának sérelme nélkül korlá­tozza az ideiglenes imahazakban bérbeadott helyek számát a helyiség nagysága szerint. Erre nézve érint­kezésbe Jép a rendőrhatósággal, a mely arról is gon­doskodni fog, hogy az istentiszteletek szünettel legye­nek megszakítva a kellő szellőztetés céljából. Való- ' \

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék