Budapesti Hírlap, 1912. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1912-11-03 / 260. szám
1912. november 3. BUDAPESTI HÍRLAP (260 sz.) estét az okozta, hogy a török hadsereg keresztény katonái átpártoltak a bolgárokhoz. Konstantinápoly, nov. 1. Számos kurd önkéntesnek jelentkezik. A rezsapkájukon azt a fölirást hordják: Szófiába vagy a halálba! Románia beavatkozása. Bukarest, okt. 31. (Saját tudósítónktól.) Az új kormány kinevezését követő és a király elnöklésével megtartott koronatanácskozás ügyeiről kibocsájtott félhivatalos jelentések nem tettek említést arról, hogy ez a tanács elhatározta a román hadsereg mozgósítását. A mozgósításra vonatkozó királyi parancs csak később fog megjelenni. A mozgósítás azonban már meg is kezdődött. Dobruzsdában 26.000 embere van koncentrálva a román hadseregnek. Szlobosiában és a többi vidéki katonai középpontban a városi hatóságak dobveréssel figyelmeztetik a tartalékosokat, hogy készüljenek elő az esetleges mozgósításra s intézzék el dolgaikat. Egész Romániában — a mozgósítást tagadó hivatalos megnyugtatások ellenére — nagy az izgalom. A kereskedelem és ipar máris súlyosan érzi a közeli veszedelmet. A tőzsde nyugtalan s ezt a nyugtalanságot csillapítani nem tudják a hivatalos kommünikék. Románia akciója akkor kezdődik, midőn az első döntő ütközet eshetőségei a bolgár haderő győzelmes továbbnyomulását engedik meg. Románia el van határozva, hogy a bolgárokat nyugtalanítani fogja a Duna mentén összevont csapataival. A hadsereg mozgósítására vonatkozó parancs tehát csak az esetben várható, ha a Drinápoly környékén összevont török haderőt a bolgárok visszaszorítják. Egy újságíró megkérdezte ma a vezérkar egyik főtisztjét a román hadsereg mozgósítására vonatkozóan. A tiszt kijelentette, hogy a tett előkészületek után az egész haderőt most már negyvennyolc óra alatt a határokra lehet szállítani. Naponként érkeznek Romániába Bulgáriából hadköteles bolgár alattvaló románok. Országszéltében nagy elkeseredést okoz elbeszélésük, hogy a bolgárok a dunamenti román falvak legényeiből külön ezredet alakítottak s ezt az ezredet a leggyilkolóbb ütközetekben előre küldték. Az ezred legényeit majdnem az utolsó emberig lelőtte az ellenség. Bukarestben vasárnap nagy népgyülés lesz a macedóniai kuccoláhok érdekében. A gyűlés azt fogja kívánni, hogy a háborút követő konferencián szó essék a macedóniai kucó-oláhok autonómiájának kérdéséről is. Az aradi és temesvári katonai leszállítók a mai aradi országos vásáron több száz lovat vásároltak a román kormány megbízásából. Károly király nyilatkozata. Bécs. nov. 2. (Saját tudósítónktól.) Károly román király tegnap Liechtenstadt császári tanácsos, bécsi újságírót fogadta, akivel másfél óra hosszáig beszélgetett. A beszélgetés főtárgya természetesen a balkáni államok helyzete volt. A király rámutatott arra, hogy a helyzet már hónapokkal ezelőtt kedvezőtlen lett, mert az új török mozgalom Törökország helyzetét nagyon megrosszabbította és a lakosságnak a kormányba vetett bizalmát megrendítette. Meglehet, hogy Törökország még talpra fog állni, de mindenesetre nagy változások fognak történni. A négyes szövetség államai küzdelmük gyümölcsét nem fogják kezükből kiadni. Vigasztaló, hogy a nagyhatalmak a béke érdekében fáradoznak és remélem, — mondta a király — hogy fáradozásuknak lesz sikere. A dolgok további fejlődésére nézve nagyon fontos Ausztria és Magyarország viselkedése. Ami a balkáni szövetséget illeti, föl kell tenni, hogy a négy állam már megegyezett mindegyiküknek részéről. A szlávság gyarapodásától nem kell félni. Románia nem mozgósított, ámbár több oldalról biztatták. Azért nem rendeltem el a mozgósítást, mert céltalan és költséges lett volna és nem nyújtott volna hasznot Romániának. A mozgósításnak minden napja egy millióba került volna. Akárhogyan fejlődtek volna ki az események, Románia magára vonta volna a szlávok gyűlöletét, Bulgáriának hat milliónyi lakosságra való fölszaporodásában nem látok veszedelmet a szomszédokra nézve. Európai háborús bonyodalmat nem tartok valószínűnek. Pozitív megegyezés nehéz ugyan, de nem lehetetlen. A helyzet súlypontja Ausztriában és Magyarországon van. Török katonák Magyarországon. Szabadka, nov. 2. Az elmúlt éjszaka a Bosznabród felől érkező vonattal hatszáz török katona érkezett Szabadkára az osztrák és magyar hadsereg boszniai különítményének kíséretében. A katonákat vivő vonat egy óra hosszat időzött a pályaudvaron és azután tovább vitte a harcosokat Bátaszék és Budapest felé. A törökök a plevjei harctérről menekültek sorából valók. A vezetőjük, Muszta Egrin főhadnagy, századparancsnok elmondta, hogy a bosnyák határtól mintegy nyolcvan kilométernyire előőrsi szolgálatot teljesítettek, amikor összeütköztek a montenegróiak hadseregével, amely elszakította őket — mintegy 1200 embert — a főcsapattól. Ekkor a szerbekkel találkoztak és hogy a biztos fölkoncolástól meneküljenek, átlépték a bosnyák határt. Összesen 1160 közkatona és 77 tiszt menekült át a határon és ezeket most fölosztva lassankint elszállítják a kaposvári, a komáromi, az ungvári, a lőcsei, a reichenbergi és a znaimi helyőrségekbe. A háború befejezése után odahaza haditörvényszék elé állítják őket. A katonák közt tüzérek, gyalogosok és gépfegyverosztálybeliek vannak, 16—40 éves emberek és van köztük egy apa a két fiával is. Agyon vannak csigázva és nagyon leverteknek látszanak. * A török katonák ma este Budapestre érkeztek, s innen tovább küldték őket különböző helyőrségekbe Miskolc, nov. 2. Ma délután a budapesti vonattal 170 török közlegény 4 liszttel és egy őrnaggyal Miskolcra érkezett, ahol a pályaudvaron Riegel alezredes, Török Kálmán már. főellenőr, Oláh Gábor állomásfőnök, valamint két rendőrkapitány fogadta őket. A török katonák nem egy csapathoz tartoznak és 14 ütközetben vettek részt. Utoljára Plevlje mellett, ahol állításuk szerint átmentek a boszniai határon anélkül hogy tudták volna, hogy idegen állam területére léptek. A katonákat a gyalogsági kaszárnyákban szállásolták el. Az egyik tisztjük, Mehmed Ali, állítólag Kramil basa unokaöccse. A tiszteknek megengedték, hogy szabadon a városban járhatnak, a legénységnek azonban nem Igiló. nov. 2. Az esti vonattal 214 török katona és 18 tiszt ideérkezett, akiket Boszniában a határ átlépése után fegyvereztek le. A török katonákat a 85. gyalogezred kaszárnyájában szállásolták el. A török katonák rendkívül szánalmas állapotban vannak. Nagyszalonta, nov. 2. Reggel nyolc órakor a szegedi személyvonattal négy kocsiban kétszáz török menekült katonát és több tisztet kísértek szegedi 46-ik ezredbeli katonák. A vezető tiszt elmondotta, hogy mintegy ezernégyszáz törököt az ellenség átkergetett Boszniába, akiket Artovácnál elfogtak és lefegyvereztek. A lefegyverzett katonákat több magyarországi várban helyezik el. A Nagyszalontán áthaladó csapatot Ungvárra szállították. A törökök pénzüket eladogatták s az állomáson minden élelmiszert megvettek. A nagyhatalmak: Szerbia és Ausztria és Magyarország. , London, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) A Daily Chroniclenek jelentik Vránjából, hogy Pasics, aki a balkáni szövetséget létrehozta, új feladat megoldásán fáradozik: ántantot vagy szövetséget akar létrehozni Ausztriával és Magyarországgal, miután minden szerb meg van róla győződve, hogy semmi ok sincsen arra, hogy a két állam ellenséges indulattal viselkedjék egymás iránt. Poincaré javaslata, Bécs, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) Diplomáciai körökből jelentik, hogy Poincaré legújabb formulájával is kudarcot vallott. Ez a formula az összes nagyhatalmaknak érdek nélküliségét követeli a balkáni kérdésekben, amit Ausztria és Magyarország nem fogadott el, minthogy álláspontja az volt, amelyet a többi hatalom is elismert, hogy a balkáni válság megoldásánál és a háború föl é » A Vörös Kereszt, Belgrrád, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) Az orosz Vörös-Kereszt a balkáni államok számára eddig egymillió franknál többet folyósított, Pétervár város tanácsa pedig százezer rubelt szavazott meg. Az amerikai Vörös- Kereszt ötezer frankot küldött a szerb Vörös-Keresztnek. Tegnap Moszkvából négy orvos s az ottani Vörös-Kereszt több ápolónője érkezett Belgrádba. A Belgrádba szállított szerb sebesültek nagy száma és az ennek folytán előállott helyszűke miatt Ugrón osztrák és magyar követ a szerb Vörös Keresztnek 9 számolásánál döntő szava kell hogy legyen. A hatalmak közbelépéséről sem lehet szó, mert sem Törökország, sem a balkáni álamok a mostani pillanatot nem tartják erre alkalmasnak. Paris, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) A most meginduló legújabb tárgyalásnak valószínűen új formula lesz az eredménye, amelyet az összes államok el fognak fogadni s amely a további közvetítés alapjául fog szolgálni. Belgrád, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) Politikai körökből jelentik, hogy a négy szövetséges állam a hatalmak közvetítését mindaddig vissza fogja utasítani, amíg a főparancsnokok volna fogják jelenteni a katonai akció befejezését. Ez alatt érteni kel a háború kitörése előtt megállapított hadműveleti tervet. Ezeknek a hadműveleteknek befejezése után Törökországtól fog függni, várjon folytatja-e a háborút, vagy gyorsan békét kér-e? Orosz mozgósítás, London, nov. 2. (Saját tudósítónktól.) Odesszából jelentik, hogy Nikita tábornok, a déli katonai kerület főparancsnoka tegnap a nyolcadik hadtest parancsnokával Kisenevbe utazott, ahol próbamozgósítás lesz. Tiraszpolban és Bendersben huszonhétezer lovas számára rendeznek be kaszárnyákat. Kiamil basa Angliáról és Franciaországról Paris, nov. 2. A Matin konstantinápolyi levelezője jelenti, hogy Kiamil basa a többi között a következő kijelentést tette: — Franciaországnak és Angliának Konstantinápolyban óriási anyagi és erkölcsi érdekei vannak. Történelmünk jelentős pillanataiban Törökország hű barátainak mutatkoztak. Remélem, hogy ma is mind a ketten tanúságát fogják adni barátságuknak, és hogy egyetértésük létre fogja hozni Európa egységét a Törökország iránt való szimpátia értelmében. A párisi bolgár ügyvivő nyilatkozata. Paris, nov. 2. (Saját tudósítónktól) Az itteni bolgár ügyvivő a Temps egyik munkatársának azt mondta, hogy a bolgár nép sem fele után megállni, sem visszavonulni nem fog és ha a szófiai kormány ezt akarná is, nem tehetné meg, ahogyan a háború kitörését sem tudta megakadályozni. Amit Bulgáriáról mondok, — folytatta az ügyvivő — az áll a többi balkáni népről is. Ha Európa jogos területi követeléseinket elfogadja, akkor csak örülni fogunk, hogy bennünket támogat. Bolgár lap a béke lehetőségéről. Szófia, nov. 2. A Mir nevű lap vezércikkében a következőket írja: Egyes táviratok jelentik, hogy Törökország hajlandó békét kötni s hogy a többi hadviselő államinál ugyanilyen hajlandóság áll fönn. Véleményünk szerint ezek a jelentések koraiak. Óhajtjuk a békét, szabadságharcot viselünk békés jövő érdekében. Még nem érkezett azonban el a pillanat, amelyben Törökországtól kérhetjük azt a választ, melyet oly rideo módon megtagadott tőlünk. Mert Törökország békekötésért még nem fordult a balkáni államokhoz, amint Olaszországgal szemben tette. A balkáni államok kollektív jegyzéke átnyújtásának pillanatától Törökországnak meg kellett volna értenie, hogy a portának a balkáni államokhoz való viszonyában új éra kezdődött. A vér, melyet ontottunk és a fényes győzelmek, melyeket kivívtunk, jogokat adnak, melyekhez nyúlni senki sem fog merni.