Budapesti Hírlap, 1913. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-31 / 27. szám
gol kormány vendégszeretetéért, valamint a béketárgyalások támogatásáért. A fegyverszünet felmondása. Konstantinápoly, jan. 30. A fegyverszünetet fölmondották. Páris, jan. 30. A Jonas-ügynökség jelenti Konstantinápolyból. Hivatalosan közük, hogy a szövetségesek ma este hét órától számítva fölmondták a fegyverszünetet. Szófia, jan. 30. (Bolgár távirati ügynökség.) A fegyverszünetet ma este hét órától számítva fölmondták. Az ellenségeskedés tehát hétfőn este ilyenkor ismét megkezdődik.■ Bécs, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) Az itteni bolgár követség ma délután Szófiából a következő táviratot kapta: A fegyverszünetet ma este hét órakor fölmondták. A fegyverszünet hétfőn, február 3-án este hét órakor jár le. A bolgár főhadiszállásról is távirat érkezett, amely szerint a katonai attasék és a külföldi laptudósítók már kedden az illető harcterekre utazhatnak. Belgrád, jan. 30. A Samouprava című kormánypárti lap írja: A konstantinápolyi kormányváltozás következtében a Balkán-államok számára nem maradt más mód, mint az, hogy a béketárgyalások további halogatásának a megszakítással vessenek véget. E megszakítás legközelebbi következménye az ellenségeskedés újra való megkezdése lesz, aminek az eredménye a legközelebbi időben meg fog látszani. A felelősség ezért kétségtelenül Törökországot terheli. A porta válasza• A válasz jegyzők: Konstantinápoly, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) Irányadó török diplomaták a ma átnyújtandó török válaszjegyzékről azt jelentik, hogy Törökország csak a Drinápolytól nyugatra lévő területről hajlandó lemondani, de magáról a városról nem mondhat le. A szigetek kérdésében elfogadja a porta a nagyhatalmak javaslatát, de a Dardanellák előtt lévő szigeteknek okvetetlenül Törökország birtokában kell maradniuk. Késedelem az átadás körül. London, jan. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból. A török jegyzéknek a konstantinápolyi diplomáciai kar doyenjéhez, Pallavicini őrgrófhoz. Való juttatását az utolsó pillanatban délutánra halasztották. A külügyminiszter már a nagykövetségi palota küszöbén volt, amikor egy külön futár megszólította és visszahívta. A londoni béketárgyalás megszakítása a jegyzék szövegének csekély módosítását teszi szükségessé. Lényegét azonban, mint mondják, ez a módosítása nem fogja befolyásolni. Konstantinápoly, jan. 30. Déli 12 óra. Dél felé a török külügyminiszter éppen az osztrák és magyar nagykövetség elé érkezett a válaszjegyzék átadása végett, amikor tisztje, a nagyvezér testvére, aki két óra hosszat várt a nagykövetség előtt, közeledett az automobilhoz és a miniszternek néhány szót mondott. A miniszter azután visszatért a portára. Úgy látszik, a jegyzéket ismét módosítani fogják. Néhány perccel előbb a nagyvezér látogatta meg az osztrák és magyar nagykövetet. Konstantinápoly, jan. 30. (Délután 1 óra.) Hír szerint a porta válaszjegyzéke, amelyet délben kívántak átadni, Drinápolyra nézve a Tund főt kívánja határnak, vagyis átadja a bolgároknak a város egy részét. A szigeteket ilelőleg azt mondja a jegyzék, hogy a Dardanellák bejárata előtt álló négy sziget Törökországnak kell, hogy maradjon. Ami a többi szigetet illeti, a porta kész volna Libanonéhoz vagy Számoszéhoz hasonló autonómiát adni nekik. A jegyzék átadása: Konstantinápoly, jan. 30. Délután 120 óra. A porta válaszjegyzékét délután fél három órakor átadták Pallavicini őrgróf osztrák és magyar nagykövetnek. Konstantinápoly, jan. 30. A porta válaszjegyzéke határvonalnak a Maricát jelöli meg és a folyó jobb partját átengedi Bulgáriának. Ami a Dardanellák bejáratát uraló szigeteken kívül a többi égei szigetet illeti, a porta azoknak dolgát a hatalmakra bízza. A porta azt az óhajtását fejezi ki, hogy a hatalmak Törökország pénzügyi támogatására vonatkozóan tett ígéretük teljesítéseképpen hozzá fognak járulni a vámemeléshez. A jegyzék hatása: Konstantinápoly, jan. 30. Diplomáciai körökben a porta jegyzékét békülékenynek és a hatalmakkal szemben előzékénynek tekintik, úgy vélik azonban, hogy a fegyverszünet fölmondása után, amely a helyzetet teljesen megváltoztatja, a jegyzék úgyszólván hatástalan marad, mert az ellenségeskedés hétfőn este hét órakor megkezdődik. Hivatalos portai körökben kijelentik, hogy a törökök a felmondási határidő lejárta után sem fognak támadóan föllépni, hanem csak védekezni fognak, ha a szövetségesek kezdik a támadást. Addig azonban sok minden történhetik, ami megakadályozhatja az ellenségeskedés megkezdését. Az újtörökök kiáltványa. Konstantinápoly, jan. 30. Az uj török bizottság kiáltványt bocsátott ki, amelyben közli a honvédelmi bizottság szervezését. A kiáltvány ezt mondja: Hat évszázad óta nem volt Törökország hasonló helyzetben. A haza veszedelemben van! Kötelességünk elődeinknek örökségét, hitünket, hazánkat és becsületünket a végsőig megvédeni. Ha elmulasztjuk ezt a kötelességünket teljesíteni, utódaink és a történelem meg fognak átkozni bennünket. Véglegesen elhatároztuk, hogy Drinápolyra és a szigetekre vonatkozóan az ottomán szuverenitást föntartjuk és az ellenség által megszállott többi területeken a jogainkat és nemzeti érdekeinket megvédelmezzük. Fölszólítunk minden ottomán embert, segítsen nekünk. Szívesen ragadunk meg minden felénk nyújtott kezet a haza megmentésére. Danev nyilatkozata: London, jan. 30. A Reuter-ügynökség tudósítója közölte Danevvel a török válaszjegyzéknek tartalmát. Danev dr. erre a következőket jelentette ki: — Kijelentem az összes szövetséges miszsziók nevében, hogy Törökország válasza nem olyan, hogy új tárgyalás alapjául szolgálhatna. Megmondottuk, hogy Drinápolyt és az Égei-szigeteket Törökországnak át kell engednie. Ha ez nem történik meg, a tárgyalást nem úyitjuk meg. Ennek az átengedésnek az ellenségeskedés újból való megkezdése előtt kell történnie. Az első lövés meg fogja változtatni föltételeinket. Még egyszer határozottan kijelentem: Törökország válasza elfogadhatatlan. Danev e nyilatkozat előtt Grey külügyi államtitkárral tanácskozott. Bécsi vélemény. Bécs, jan. 30. (Alkalmi tudósítónktól.) A porta válasza megfelel a hatalmak várakozásának. A válaszjegyzék előzékeny hangú és alapul szolgálhat az esetleges további tárgyalásra. Az idő rövidsége miatt határozott állást még nem foglalhattak az egyes kabinetek, de haladéktalanul hozzálátnak a válaszirat átvizsgálásához, hogy mielőbb tiszta helyzet elé állíthassák úgy Törökországot, mint az európai közvéleményt. Ami 5 Danevnek azt a kijelentését illeti, hogy a válasz egyáltalában nem elégíti ki a szövetségeseket és ezért a háború folytatása elkerülhetetlen, erre nézve a hatalmaknak az a fölfogása, hogy ha a balkáni népek verekedni akarnak, ezt megakadályozni nem lehet, a szövetségeseknek azonban számolniuk kell azzal, hogy a háborút megint csak béketárgyalás fogja követni és ennél az összes kérdések végül mégis csak a hatalmak érdekeinek megfelelően fognak rendeztetni. A háború folytatása. Drinápoly ostroma. London, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A balkáni delegátusok köréből hallatszik, hogy Drinápolyt vasárnap bombázni fogják és hogy az ostromban a szerbek is részt fognak venni. Nem hiszik, hogy Törökország jegyzéke ezt a háborús diszpozíciót meg fogja változtatni. Meg vannak róla győződve, hogy az új háború rövid és sikeres lesz és siettetni fogja a béke megkötését. Szófia, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A tegnap esti órákban politikai körökben az a hír volt elterjedve, hogy a hadvezetőség fölmondja a fegyverszünetet. A kormánynak ez a határozata senkit sem lepett meg és általános helyesléssel találkozott. Itt remélik, hogy a török kormány az utolsó pillanatban engedni fog. Másrészt azonban irányadó körök azt mondják, hogy további várakozás belső politikai okokból lehetetlen. A második háború aránytalanul rövidebb lesz az elsőnél. A bolgárok Drinápolyt ostrommal be fogják venni, de a második háború után a bolgárok sokkal keményebb feltételeket fognak szabni és Konstantinápoly ellen való indulásuktól nem fognak elállni. Az itteni oroszbarát körök azt mondják, hogy Teodorov pénzügyminiszternek pétervári küldetése abban a kérdésben, hogy Oroszország a háborúnak újból való kitörése esetében hogyan fog viselkedni, Bulgáriára nézve nagyon kedvező eredménnyel végződött és hogy Oroszország segítsége elsősorban abban fog megnyilvánulni, hogy az orosz kormány nem fog tiltakozni Bulgáriának legvégső háborús akciója ellen és nem fogja ellenezni, hogy a bolgár hadsereg Konstantinápolyba bevonuljon. A szerbek és a görögök, akik már mindent megkaptak, amit akartak, minden lelkesedés nélkül mennek bele az újabb háborúba. Berlin, jan. 30. (Saját tudósítónktól.) A bolgár kormányhoz közel álló diplomáciai körök azt mondják, hogy a háborúnak újból való kitörése föltétenül bizonyos. Valószínű, hogy az új háború élejére a csataldzsai vonalon nem lesznek nagyobb hadműveletek és hogy a szövetségesek legközelebbi célja Drinápolynak ostrommal való bevétele. A szövetségesek teljesen egyetértenek, s együtt fogják a háborút folytatni. Romániával nem lesz háború. Teljesen alaptalan Törökországnak az a reménye, hogy Ausztria és Magyarország és Oroszország között háború fog kitörni. Európa nemzetközi helyzete nagyon kedvező és remélhetően sikerülni fog a második balkáni háborút is lokalizálni. Szófia, jan. 30. Egy főhadiszállási rendelet értelmében a haditudósítóknak nem szabad a háború új fázisában követni a hadsereg operációit. A kormány elrendelte, hogy Drinápoly felé az egész vasúti forgalmat szüntessék meg. Sükri basa és Hasszán Riza bég, Konstantinápoly, jan. 30. Sükri basa drinápolyi parancsnokot első hadosztályi tábornokká, Hasszán Riza bég ezredest, Szkutari parancsnokát dandárparancsnokká nevezte ki a szultán. Szerb segítség a bolgároknak. Belgrádi, jan. 30. , (Saját tudósítónktól.) Spalajkovics szófiai szerb követ ide érkezett és Pasics miniszterelnökkel az új háborúról tanácskozott. Különösen arról volt szó, hogy Bulgária milyen segítséget kivárt a szerbektől Törökország ellen és esetleg Románia ellen.