Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-12 / 37. szám

1913. február 12. BUDAPESTI HÍRLAP (36. sz.) szenvedtek. A török csapat azután visszatért korábbi hadállásába. Berlin, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger- nek jelentik Konstantinápolyból: Drinápoly bombázása szakadatlanul tart. A bolgárok teg­nap elfoglalták a Bujuk-dombot, a­melyet azon­ban a törökök heves támadása után nagy vesz­teséggel el kellett hagyniok. Konstantinápoly, febr. 11. Egy lap jelentése szerint Sükri basa dri­­nápolyi parancsnok, hogy gyöngítse a városba hulló bolgár gránátok hatását, föltépette az ut­cai kövezetek A konzulok panasza. Konstantinápoly, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) A drinápolyi kon­zulok tegnap harmadszor táviratoztak nagykö­veteiknek s panaszkodtak, hogy a bolgárok az­­emberiesség minden törekvése ellenére most már negyedik napja megszakítás nélkül bom­bázzák a várost. Harc Szkutariért. A szerbek veresége. Bécs, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) Feltétlenül hiteles értesülés szerint a Szkutari mellett lévő szerb segédcsapatok Brdicánál az erőd déli oldalán tegnap saját szakállukra rohamot intéztek a vár ellen, azonban rendkívül súlyos vereséget szenvedtek és kénytelenek voltak Busatiig hát­rálni. A montenegróiak és a szerbek az új há­ború alatt a tegnapi napig hatezer embert vesz­tettek. Szomorúság Cetinjében. Cetinje, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) Ellentétben a teg­napi nap örömteli kedvével, ma mély gyász és nagy izgalom van az óriási veszteség miatt. A sebesültek között van Vukotics vajda, a királyné testvére. Néhány zászlóalj majdnem teljesen megsebesült. Éjjel - nappal hozzák ide a se­besülteket. Az összes hadállásokban a legna­gyobb hevességgel folytatják a harcot Fáris, febr. if. Cetinjei jelentés szerint a Szkutari mel­lett lefolyt háromnapi harcban 126 montenegrói tiszt meghalt, illetve megsebesült. A halottak kö­zött van a királyné két unokatestvére, a sebesül­tek egyike pedig a királyné testvére. Harc a görögökkel. Esszád basa győzelme, Konstantinápoly, febr. 11. Egy esti lap jelentése szerint Esszád basa a janinai csapattal nagy győzelmet aratott a gö­rögökön. A hadvezér visszavonulást színlelt, mire a görögök támadóan léptek föl. A törökök most mindkét szárnyon megkezdték a tüzelést az ellenségre és nagy vereséget okoztak neki. A görögöknek Bizáni erőd ágyúinak tüzelése köz­ben 1800 halott hátrahagyásával menekülniük kellett. Konstantinápoly, febr. 11. Hivatalos kommünikét adtak ki, mely a következőket mondja. E hónap 3-án a görögök megint megtámadták Janinát, de sikertelenül. A görögök kénytelenek voltak visszavonulni. Az északi fronton nem állt be változás. Görög jelentés: Atén, febr. 11. (Átéld távirati iroda.) Egy konstantiná­polyi esti lap jelentése, mely szerint a törökök Janinánál nagy győzelmet arattak volna a gö­rögökön, kiknek ezernyolcszáz emberük elesett,­­ teljesen alaptalan. Atén, febr. 11. A hadügym­inisztérium a trónörökösnek Filippiádeszből küldött 10-iki keltezésű távira­tát közli, mely a következőket jelenti: A 10-ére virradó éjszaka előőrseink tüzelést kezdtek a tö­rök sáncok ellen. A törökök élénk ágyutüzelés­­sel válaszoltak, melyet a görög tüzérség azonnal viszonzott. Két órai harc után a török tüzérség, majd röviddel azután a gyalogság is megszün­tette a tüzelést. Veszteségünk jelentéktelen. Ma a görög tüzérség az egész nap folyamán mérsé­kelt tüzelést tartott fönn. Az ellenség hosszabb időközökben­ válaszolt. Mattsiopulosz hadosz­tályparancsnok könnyen megsebesült, de tovább parancsnokolt. Az ellenség a zavrokói hegyszo­rost akarta megszállani, de jelentékeny veszte­séggel kénytelen volt visszavonulni. Nagymeny­­nyiségű hadianyagot zsákmányoltunk, melyet az ellenség hátrahagyott. A helyzet Konstantinápolyban. Változás a török közvéleményben. Konstantinápoly, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) A közvéleményben igen figyelemreméltó változás következett be. Ennek a változásnak oka elsősorban az, hogy a harcterekről nagyon kedvező hírek jönnek, a másik pedig, hogy a csapatok mind támadásra tértek át és­ mint látszik, szerencsésen operálnak különösen a bolgárok ellen. A lakosság most valósággal lelkesedik a háborúért és ma már sokkal jobban vélekedik az új kormányról. Konstantinápoly képe most egészen más, az utcákon megélénkült az élet, önkéntesek mu­tatkoznak mindenfelé és a mecsetekben a hod­­zsák háborút hirdetnek a hitetlenek ellen. Még a katonai liga köreiben is egészen más lett a vélemény az új­ törökökről és mindenki meg van róla győződve, hogy a katonai sikerek meg fogják változtatni Törökország diplomáciai helyzetét. A második háború, a­mely nagyon jó auspiciumok között kezdődött, kiküszöbölt a hadseregből minden félreértést, a tiszteket és­ a legényeket egy érzés, a haza megmentésének szüksége tölti be és Mahmud Sefket basa, a­ki népszerűségéből sokat vesztett, újra a nép em­bere kezd lenni. A portakörök mes­sze vannak ugyan attól, hogy a helyzetet túlbecsüljék, de azért mégis örülnek a hadiszerencse megválto­zásának, mert módot nyújt nekik arra, hogy újabb béketárgyalást kezdjenek és az előbbinél elfogadhatóbb feltételekkel köthessenek békét. A nagyvezér látogatása. Konstantinápoly, febr. 11. A nagyvezér tegnap meglátogatta Olaszor­szág és Anglia követeit. Tömeges kiutasítás. Konstantinápoly, febr. íí. (Saját tudósitónktól.) Tegnap négyszáz görögöt és bolgárt kiutasítottak. Egy részüket egy orosz gőzö­sön Szalonikiba, másik részüket, különösen az ozmán görögöket, török helyi gőzösökön Anatóliába vitték s ott a Szinope és Trebizond várakban helyezték el. A rendőrség a bécsi Korrespondenz Bureau konstanti­nápolyi képviselőjét is le akarta tartóztatni, de az osztrák és magyar konzul kérésére szabadlábon hagyta. A francia és az orosz nagykövet a nagyve­zérnél előterjesztést tett a tervezett tömeges kiutasí­tások ellen. A kölcsön ügye. Konstantinápoly, febr. lí. Az If­ham szerint a porta néhány európai ma­­gánbankárral kölcsön dolgában tárgyalást kezdett. A bankárok azonban elfogadhatatlan föltételeket ál­lítottak föl. A béke ügye. Grey közbenj­árása. Bécs, febr. lí. (Saját tudósítónktól.) A török kormány Tevfik hasa útján Greg Edvard közbenjárását kérte ki, hogy a hatalmak Törökország őszinte békevágyát honorálva tegyék lehetővé az új béketárgyalás megindítását. .Jó forrásból jelen­tik, hogy a törökök a porta legutóbbi válasz­jegyzéke alapján szeretnének tárgyalni, a ha­talmak azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az új tárgyalásnak a hatalmak együttes jegyzékben foglalt feltételek teljesítése legyen a kiinduló pontja. A nagyköveti értekezlet a mai ülésen dönt a török kormány kérelméről. Hakki basa missziója, Fázis, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) A Petit Parisien ér­tesülése szerint Hakki basa több európai fővá­­­­rost meg fog látogatni, hogy a nagyhatalmak­­ véleményét kipuhatolja arról, hogy milyen ál­­l­láspontot foglalnának el abban az esetben, ha­­ Törökország lemondana arról, hogy a balkáni­­ szövetségesekkel közvetetlenül tárgyaljon s a­­ függőben lévő kérdések végleges rendezését a nagyhatalmak kezébe tenné le. Konstantinápoly, febr. 11. Az Is­ham jelenti, hogy a porta és egyes nagykövetek között folytatott tanácskozás ered­ménnyel járt. Az az elhatározás jött létre, hogy még a háború folyamán béketárgyalást indítsa­nak, a­melynek vezetése Hakki basa volt nagy­vezérre hárulna. Hivatalos portai körök megcá­folják ezt a hírt és csak annyit ismernek be, hogy Hakki basa holnap valóban félhivatalos misszióval Konstanzán át Európába utazik. Lá­togatást tesz Bécsben, Parisban és Londonban, majd visszajövet Berlinben. Resid hasa azért marad Londonban, mert a balkáni államok egy­­egy delegátusa is ott maradt, hogy a nagykövet­ségi reunió munkáját figyelemmel kísérje. Jól értesült körökben Hakki hasa küldetését illető­leg kijelentik, hogy londoni utazásának célja az, h­ogy a nagykövetségi reunióval összekötte­tésbe lépjen esetleges békekötés dolgában. A missziót egy török nagykövet kezdésére hatá­rozták el azzal a céllal, hogy félhivatalos béke­­tárgyalást indítson hat nagyhatalom Törökor­szág nevében a legutóbbi török jegyzékben fogla­látt javaslat alapján. Konstantinápoly, febr. 11. (Saját tudósitónktól.) Törökországnak ed­digi londoni delegátusát, Resid basát fölmen­tették megbízásától s helyébe a török kormány Hakki basa volt nagyvezért nevezte ki, a­ki a tárgyalás megkezdése végett Londonba utazott. Béketárgyalás Nizzában. Szófia, febr. 11. (Saját tudósítónktól.) Az olaszok példá­jára a bolgárok és a törökök a háború folyamán is folytatni fogják a béketárgyalást, a­mely már a legközelebbi napokban Nizzában fog megkez­dődni. Az eszmét a törökök pendítették meg és Hakki basa európai utazása ezzel a tárgyalással függ össze. Bécsi vélemény. Bécs, febr. 11. (Alkalmi tudósítónktól.) Itteni diplomáciai körökben nem nagyon bíznak abban, hogy a török kormány által óhajtott új béketárgyalás megvalósul. Törökország ugyanis azt szeretné, ha a nagyhatalmak az ő nevében kezdenének tárgyalást Bulgáriával oly alapon, hogy Driná­poly a bolgároké lesz, de a város szent helyei megmaradnak a törökök birtokában. Nem is szólva arról, hogy a hatalmak csakis az együt­tes jegyzék alapján hajlandók érintkezésbe lépni a bolgárokkal, az esetleges tárgyalás már azért sem kecsegtethet reménnyel, mert Bulgária most már nem elégszik meg ennyivel és már nem Drinápolyra, hanem a hasonló nevű vilajet leírá­sára veti a fősúlyt és pedig azért, hogy Rodostót, a­mely kikötőhöz nagy érdekek fűzik, okvetet­­lenül megkaphassa. A nagyhatalmas­ magatartása. A második nagyköveti reunió. Pázis, febr. 11. . A francói­ ügynökség korainak mondja azokat a lapközléseket, mintha legközelebb egy másik nagy­­követi reunió ülne össze, ez alkalommal Párisban, azzal a megbízással, hogy az államadósságnak Tö­rökország és a balkáni államok között való felosz­tását vizsgálat tárgyává tegye. Grey javaslatára Poincaré elnök a múlt év végén bizottságot szerve­zett, mely a külügyminisztérium és a pénzügymi­nisztérium és a Banque Ottomane képviselőiből, a­ nagyhatalmak képviselőinek tanácsosaiból áll. A bi­zottság gyakran tart üléseket és minden irányban megvizsgálja Törökország államadósságainak kérdé­sét azoknak végleges rendezése szempontjából. A gazdasági rendezés azonban csak a meghódított te­rületek politikai elrendezése után kerül sorra. Ez idő szerint a bizottság csak előkészítő munkálato­­kat végez. Az albán kérdés: Róma, febr. 11. A Tribuna a következő hírt közli: A Messagera ma figyelemreméltó cikket közöl Bissolati képviselő­től, a­ki azt igyekszik bizonyítani, hogy Albániának nem csupán Olaszország és Ausztria és Magyar­­ország, hanem az összes nagyhatalmak kontrolja alá kell kerülnie. Mint ismeretes, ebben az értelemben hozta meg .

Next