Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-22 / 46. szám

1913. február 22. BUDAPESTI EIRL­AP 46. sz.) ról, hogy a kiállítás területén úgy délelőtt, mint dél­után is a m­. kir. honvédzenekar állandó hangver­senyt tartson. A kiállítás anyagáról részletes, négy nyelvű, magyar, német, francia és angol nyelven szerkesztett katalógus jelent meg. Az ízléses kataló­gust, a­mely a kiállítás területén kapható, Gál Béla, a Tatterszall igazgatója szerkesztette.­­ A Hortobágy hasznosítása ügyében a földmivelési miniszter, mint debreceni tudósítónk jelenti, leküldötte a pusztából kihasítandó tizenkét­ezer hold fölosztásának a tervét. E szerint a bérbe­adandó terület parcella-csoportjai a következők: egy 1700 holdas, 650 holdas, 570 holdas, 550 holdas, két 500, több 100 és 300 holdas, tizenöt 100 holdas, nyolc 56—90 holdas, tizenöt 10—50 holdas és hu­szonnyolc 20—25 hold terjedelmű terület Lovass Andor miniszteri tanácsos, mint tudósítónk Írja, a napokban érkezik Debrecenbe, hogy a városnak a parcellák bérbeadásáról megadja a további in­strukciókat. A debreceni városi tanács még tavasz­­­jzal ki akarja írni a bérleti felhívást. — Nemzetközi kiállítás Londonban. A jövő év május hónapjában nyílik meg Londonban a nemzetközi utazási és sportkiállítás, a­mely az ösz­­szes államok forgalmi ügyének fejlődését kívánja bemutatni, különös tekintettel a fürdő- és gyógyító­­helyekre, a téli és nyári sportra és a szállóügyre.­­ Augusztus 5—12-ike között ugyancsak Londonban nemzetközi általános orvosi kongresszusi kiállítás lesz, a­melyet a British and Colonial Druggist 194— 200. Bishopsgate London B. C. rendez. — Nemzetközi élelmiszerkiállítás Paris­ban. Mint minden évben, az idén is nemzetközi élel­mezési kiállítást fognak rendezni Párisban a városi hatóság és a földmivelésügyi minisztérium védősége alatt. A kiállítás február 27-én nyílik meg és már­cius 10-éig tart. A térdíjak négyszögméterenként hat­van frankban vannak megállapítva. A kiállítás rész­letes programja a magyar királyi Kereskedelmi Mú­zeumban megtekinthető. A­kik részt akarnak venni a kiállításon, minél előbb jelentkezzenek, a Szeged jegybank-részvényt vásárol. Mint Szegedről jelentik nekünk, a város az idén is vásárol Osztrák és Magyar Bank-részvényt. A terv­nek csak örületi lehet, mert a gazdasági öntudat ter­jedésének bizonyítéka, hogy a tavalyi húsz rész­vény megvásárlása után is szem előtt tartja Szeged város tanácsa a nagy célt: a részvénybirtok növelésé­vel szerezni meg az uralmat ott, a­hol az egész ket­tős monarkia gazdasági életet kormányozzák. «­ A budapesti cipészipartestü­let a napok­ban az ipartestület Wesselényi­ utcai dísztermében a talpbőrkartel ellen népes nagygyűlést tartott. A gyű­lést Schall Antal ipartestületi elnök vezette. Mailén­g Lázár szerint a képviselőházhoz egy felirat volna küldendő a kartelek megrendszabályozása tárgyá­ban. Ezután Fohn Abrahám a Cipőkereskedők Or­szágos Egyesülete nevében határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a kormányt a talpbőr vámjának leszállítására kérjék meg. — Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület műtrágyázási kísérletei. Még 1911-ben el­­­határozta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, hogy nagyobbszabású műtrágyázó kísérleteket vé­geztet burgonyával és takarmányrépával. A számos gazdaságban végzett burgonya-műtrágyázó­ kísérle­­teknél a trágyázatlanul maradt terület katasztrális holdanként átlagosan 63.43 métermázsa burgonyát termett. A 200 kilogram káliszuperfoszfáttal trágyá­zott termése átlagosan 80.13 métermázsa, vagyis 16.7 métermázsával nagyobb volt, a­mely többletet­­1 koronával értékelve, a műtrágya árának levonása után 41.8 korona tiszta haszon maradt kát, holdan­ként a műtrágyázás javára. A harmadik tábla 200 kilogram káliszuperfoszfáton kívül 50 kilogram csili­­salétromot is kapott, s a terméseredmény átlagosan 95.23 métermázsát, vagyis 31.8 métermázsával volt nagyobb, mint a trágyázatlanon, a­mely többletnek értékéből levonva a műtrágyázás költségét, marad 87.48 korona tiszta haszon a műtrágyázás javára. Takarmányrépa termett katasztrális holdanként mű­trágya nélkül átlagosan 243 métermázsa, 200 kilo­gram káliszuperfoszfáttal trágyázva 293 métermázsa, tehát 50 métermázsával több, a­melynek értékét 1 koronával számítva és levonva ebből a műtrágyázás költségét, 25 korona tiszta haszon marad katasztrá­lis holdanként. A harmadik tábla pedig, a­mely 200 kilogram káliszuperfoszfáton kívül 40 kilogram csilisalétromot is kapott, átlagosan 350 métermázsát, vagyis 107 métermázsával többet termett, mint a trágyázatlan. Levonva a többlet­termés 107 korona értékéből 40 korona műtrágyázási költséget, 67 ko­rona tiszta haszon marad. Azt bizonyítják tehát ezek a kísérletek, hogy a burgonyánál és a répánál is­­ igen nagy termésfokozó hatással van a helyesen al­kalmazott műtrágya, s kétségtelen, hogy ezek ter­mésátlagainak fokozására a legegyszerűbb és a leg­helyesebb mód a műtrágyák kiterjedt alkalmazása.­­ A Magyar Közgazdasági Társaság teg­nap tartott közgyűlésén Baumgarten Nándor dr. egyetemi magántanár tartott előadást a vezérigazga­tóról. Rámutatott arra, hogy a hivatalnok-igazgatót kereskedelmi törvényünk tulajdonképpen nem is is­meri s erre, valamint a vezérigazgató hatáskörére a gyakorlati élet szüksége vezetett , mint a vezérigaz­gató képviseleti hatásköre tágul, úgy ezzel párhuza­mosan növekszik üzletvezetési teljhatalma is, mert a képviselet kiterjesztése egyúttal azt a garanciát is csökkenti, a­melyet az egyéb igazgatók közreműkö­dése is csak némileg biztosíthat A további fejlődés folyamán azután a vezérigazgató az igazgatótanács tagja, majd annak elnöke lesz, tehát oly hatalmi túl­súlyra tesz szert mellyel szemben az ellenőrzés nem­csak a felügyelő­bizottságra, hanem az igazgatóta­nács tagjaira is nagy nehézséggel jár. E teljhatalom kinövése teszi lehetővé a vezérigazgató visszaéléseit. Ehhez járul még az is, hogy a vezetés és a felelősség mesterséges szétválasztása folytán a részvénytársaság vezérigazgatója a parlamentáris forma látszatával saját önkénye szerint jár el és kérdőre vonása esetén az igazgatóság tagjaira, tehát azokra hárul a fele­lősség, a­kik az ő ténykedéseiről tudomással nem bírtak. A közgazdaságnak és a jogtudománynak fel­adata a tényleges állapotok objektív megállapítása. Más kérdés, vajjon mily tételes intézkedésekkel le­hetne ezeket a bajokat leküzdeni a­nélkül, hogy a részvénytársaság vezetése az üzleti működés iniciatí­­vájától megfosztalnék. Erre vonatkozóan az előadó nem tett konkrét javaslatokat, csak néhány eszmét vetett föl annak kimutatására, hogy a törvényhozás­­ teljes tehetetlenségének hangoztatása nem megokolt, így fölveti az igazgatói inkompatibilitás elvét oly irányban, hogy a vezérigazgató az igazgatótanács­nak csak előadója, de tagja ne lehessen. A vezér­igazgatók túl nagy honoráriumának mérséklésére va­lamelyes nyilvánosság volna megállapítható, mert elvégre a részvényesnek joga van arra, hogy e kér­désben tájékozást nyerjen és hogy a mérleg ezt egyéb tételek összefoglalása útján el ne fátyolozza. Végül megelégedéssel konstatálta az előadó, hogy hazai fejlődésünk azt a tendenciát mutatja, hogy e kórtünetek csökkennek és törvényes rendszabályok­­ nélkül is kerülő után, részvénytársasági forradalom­­ útján, vagy a közgyűlési többség megszerzésével áll helyre az az eredmény, a­melyet a hatalom kellő el­lensúlyozása amúgy is biztosíthatna.­­ Az állatkivitel Romániából. Mint értesü­lünk, a román kormány elrendelte, hogy a kiviteli vágóhidat Burdujeniben minél gyorsabban építsék meg. Ez a rendelkezés a mostani vámpolitikai tár­gyalás idején különös jelentőségű. Belőle könnyen­­ki­magyarázhatják azt, hogy eddig azért nem tudta Ro­mánia az egész kontingensét kihasználni, mert nem volt ellátva a kivitel célját szolgáló vágóhíddal, nem pedig azért, mert gyönge az állatállománya. Azt is kimagyarázhatják a rendelkezésből, hogy Románia jelezni akarja, hogy nem hajlandó kontingenséből semmit sem átengedni Szerbiának. Ha tehát Szerbia kontingensét fölemelik, a Balkánnak adott egész kontingens fölemelése válik szükségessé. A gazdák lapja, a Gazdaszövetség tiltakozik az ellen, hogy Ro­mánia kontingenséből Szerbiának ajándékozzanak.­­ A magyar cipőgyárosok ülése Bécsben. Az osztrák cipőgyárosok egyesülete e hónap 27-én Bécsben ülést tart, a­melyen Ettinger Márkus ügy­véd, a talpbőrkartel vezérigazgatója, előadást tart a kartelnek a cipőgyáriparhoz való viszonyáról. A bécsi tanácskozásra a Magyar Cipőgyárosok Országos Egyesületének tagjai is meg vannak híva.­­ A kivándorlási tanács legutóbbi ülésén Mailáth József grófot választotta meg második ülés­szakának elnökévé, mai ülésében Gaál Jenő dr. fő­rendiházi tagot helyettes elnökké választotta meg. A mai ülés a múlt ülésben részletesen kidolgozott ügy­rendet is véglegesen megállapította. A 15 szakasz­ból álló ügyrend meghatározza a kétéven kint való újraalakulás módját, az elnöknek, a jegyzőnek ha­táskörét, a tárgyalás módozatát stb. Intézkedik ezen­kívül, hogy egyes fontosabb kivándorlási kérdések bizottságokban legyenek tárgyalhatók, végül oly ren­delkezést is tartalmaz az ügyrend, hogy a tanács ezentúl negy­ed éven kint legalább egyszer összehí­vandó. A tanács ezután behatóan foglalkozott Gaál Jenő dr. előadása alapján Károlyi Mihály gróf, Bernát István és Buday Barnának a kivándorlási ta­nács hatáskörét érintő belügyminiszteri rendelet visszavonására vonatkozó indítványával. Buday Barna, Matlekovits Sándor dr. és Gardag Sándor részletes hozzászólásai után elhatározták, hogy a tanács hatáskörét illetőleg annak lehető tágítása mel­lett foglal állást, e mellett azonban még átiratban fogja kérni a belügyminisztert, hogy a tanács hatás­körét rendeleti úton is körvonalazza. Odescalchi G. Gyarma hercegnek az Argentínába irányuló idő­szaki kivándorlás érdekében megtett beadványát elő­adva, Buday Barna ismertette az Argentínába irá­nyuló időszaki munkásmozgalom történetét, a spa­nyol és olasz munkások bevándorlását, az olasz kor­mány kivándorlási tilalmát s Argentínának abbeli törekvését, hogy a munkásanyagot más európai ál­lamokból hogyan szerezze meg. Áttért azután az osz­trák kormánynak az argentínai kivándorlással teli kísérleteire, majd kimerítően fejtegette az Egyesült­­­ Államokba irányuló kivándorlás visszahatását a ma­gyar mezőgazdaságra és iparra. Ajánlja, hogy a ta­nács ezt az ügyet alapos tanulmányozás tárgyává téve, hozza csak meg végleges határozatot, legelőbb is pedig kérje fel a belügyminisztert, hogy a­z Ar­gentínára vonatkozó hivatalos konzuli jelentéseket adja ki és az argentínai kivándorlásról szerzett ta­pasztalatokat bocsássa a tanács rendelkezésére. A kérdést a munkások szempontjából szakszerűen meg­világította még Garday Sándor, a­ki tizenhét pontba foglalt indítványában részletes kérdéseket tett fel a munkásoknak ottani kereseti és megélhetési vi­szonyait illetően. A kérdések a belügyminiszterek­et fognak megküldetni, hogy a szakközegei által a meg­felelő anyag a tanács rendelkezésére bocsáttassé... A Konta Sándor és Jósika-Sk­rcea Imre dr. elnök­lete alatt álló „Newyorki Magyar Kórházegyesület megkeresést intézett a kivándorlási tanács min­den egyes tagjához, melyben ügyüknek pártfogását ké­rik. Ebben az ügyben a tanács Bernát Istvánt­­ver­i fel előadónak s az ügyet legközelebbi ülésének napi­rendjére kitűzte. , . _ Elszegényedett vendéglősök segitese. A Budapesti Szállások, Vendéglősök és Korcsmáro­sok Ipartársulatának Lónyay-utcai székházánan m.,­ megható ünnepség keretében osztották le.a fc ipa­r­­sulat tiszteletbeli alelnöke, Malosik Antal által léte­sített 10.000 koronás alapítvány kamatait. Ez al ha- Iommal az alapítványból tizenöt elszegényedett ven­déglős kapott segítséget. Az ünnepies aktuson az ipm­­társulatot Kammer Ferenc áléinak, Wilburger Ká­roly, Kővári Jenő és több választmányi tag képvi­selte. A segítettek nevében Wilbarger Károly mon­dott köszönetet a jelenlevő alapitónak. _Uj Máv.-palota Fiuméban, Fiuméból ír­ják. A m. kir. államvasutaknak a Corsia Deákon épült uj középponti iroda- és lakóépületet most ad­ták át rendeltetésének. Az uj épület hatalmas arány­a és előkelően modern kiképzése által előnyösen üt el­­ hasonló célú építményektől, díszére válik Fiuménak­­ és dicsére­tére az államvasútnak, a­melynek legsike­rültebb alkotásai közé tartozik. Az építkezés összes munkálatait Gedulg és Zelovics igazgatók vezetése mellett, Mezei Sándor főmérnök tervei alapján, Koch Károly és Farkas József budapesti építőmesterek tel­jesítették. — Észa­kamerika közlekedési viszonyai­ról. A Magyar Hajós Egyesület ma esti ülésén Ehler Antal Északamerika közlekedési viszonyairól tartott előadást. _ Csődmegszüntetés. A budapesti törvény­szék Stiller I. és társai cég ellen vagyonhiány miatt, a lugosi törvényszék Zagrovszky Ferenc, továbbá Brenner Zsigmond ottani lakosok ellen vagyon­hiány miatt, a balassagyarmati törvényszék Ganzér Náthán ottani divatkereskedő ellen, a rózsahegyi törvényszék Rubovics Márk kardossini lakos ellen vagyonhiány miatt, a kolozsvári törvényszék An­­csel és Salamon ottani bel.­cég ellen vagyonhiány miatt, a dési törvényszék Goldstein Róza magyarla­­posi kereskedő ellen szintén vagyonhiány miatt s csődöt megszüntette. __ Csőd. A dévai törvényszéknél Kemény Jó­zsef báró, a Hungária gépgyár r. t. fölszámolás alatt levő ottani bej. cég ellen. Csődbiztos Pichovszky Jó­zsef törvényszéki jegyző, tömeggondnok Glück Ede dr., helyettese Retteghy Gyárfás dr. A bejelentés ha­tárnapja április 20. — A kecskeméti törvényszék­nél Frankl Ármin kiskunfélegyházai vegyeskeres­kedő ellen. Csődbiztos Orbán János törvényszéki jegyző, tömeggondnok Beskó József dr., helyettese Nagy Mihály dr. A bejelentés határnapja március 27. — A kalocsai törvényszéknél Farkas János kis­kunhalasi építővállalkozó ellen. Csödbiztos K. Lip­­pich Dezső dr. törvényszéki biró, tömeggon­dnok Ke­rtes Zoltán dr. halmi, helyettese Vámos Antal dr. ka­locsai ügyvéd. A bejelentés határnapja április 10. A beregszászi törvényszéknél Braun Jakab magas­­révi kereskedő ellen. Csödbiztos Joannovics Ernő dr. törvényszéki bíró, tömeggondnok Fehér Zsig­mond dr. nagykaposi, helyettese Görög Gyula dr. beregszászi ügyvéd. A bejelentés határnapja már­cius 31.­­ . — Fizetésképtelenség­. A bécsi hitelezői vé­dőegyesület a következő fizetésképtelenségeket je­lenti: Róth Béla Budapest, Löwy Gyula Budapest, (Király-utca 15.), Bienenfeld Jakab fia Nagyatád, Kormos Jenő Béla és társa Budapest, Attila­ utca 10. 19 Reggelizés előtt félpohár Sobnidtb­aneF­féle­n elrontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen rendbeltem Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, tea soékrakodásben szenvedőknek, n­e­ls öreg 40 fllér, f­agy üveg 60 fillér.

Next