Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-02 / 29. szám
pását meg lehessen akadályozni. Holnap megtudjuk, lehet-e remény erre a fordulatra. Mai távirataink ezek. A porta elhatározása. Drinápolyt nem engedi. Konstantinápoly, febr. 1. ( Saját tudósítónktól.) Jól értesült köröktől jelentik, hogy Malmud Séf két basa nagyvezér a válaszjegyzék átadása után az osztrák és magyar, német, angol és orosz nagykövetekkel tanácskozott s újra arról biztosította őket, hogy a porta határozottan a békét akarja és köszönettel fogadja a hatalmak jó tanácsait, amelyek még most is a békés megegyezést ajánlották, de lehetetlen, hogy Törökország a legszélsőbb követeléseket is teljesítse és Drinápolyról egészen lemondjon. Ha Bulgária mindenáron a háborút akarja, Törökország meg fogja tenni védelmi intézkedéseit. Védekező helyzetben fog maradni és igyekezni fog Csataldzsában és Gallipoliban állásait megtartani. A török kormány minden intézkedést megtesz, hogy esetleges újabb háborúra el legyen készülve. A kormány a tisztviselői fizetések nagy részét kifizette, a városi vasúttársaságtól ötszázezer font előleget kapott, a Vörös Félhold százhetvenezer fontot fizetett be az állampénztárba, a Cettes Publique szintén százezer fontot adott át a pénzügyminiszternek s ezenfelül már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a kormány belső kényszerkölcsönt kapjon. Konstantinápoly, febr. 1. Az Isham üdvözli Mahmud Sejket basái politikai bölcseségéért, amelyet a válaszjegyzékben tanúsított, amennyiben ez eloszlatja Európa aggodalmait az új kabinet magatartására nézve. A jegyzék azonos azzal, amelyet az előbbi kabinet előkészített, csupán Drinápolyra vonatkozólag a várost nem engedi egészben át, hanem csak felerészben. A mostani kabinet tehát folytatása az előbbinek. Ha kanciliáris politikával sikerülne a háború újból való megkezdésének elejét venni, akkor a kormány teljesítette hazafias kötelességét. Az államnak ezek a fejtegetései mutatják, hogy a komité által szított háborúsnak mutatkozó mozgalom ellenére komoly körökben a háború elkerülését kívánják. A nagyvezér nyilatkozata: London, febr. 1. Mahmud Sefket basa török nagyvezér a Daily News konstantinápolyi tudósítóját fogadta a minap, akinek a többi közt a következőket mondotta: — Ha mi Drinápolyt föladjuk, akkor a forradalom elkerülhetetlen. Én fölajánlottam a bolgároknak Drinápoly felét és magamra vállaltam azt a kötelezettséget is, hogy a másik felében lévő erődítéseket leromboltatom. Részünkre Drinápolynak a jövőben nem lesz értéke katonai szempontból. Ha még ennél a lépésnél is tovább megyek, akkor a pusztulásba rohanok. A balkáni szövetségesek által követelt területnek hetvenöt százalékát már fölajánlottuk, vagyis százhatvanezer négyzetkilométernyi területet, s most már csak néhány négyzetkilométernyi vitás területről van szó. Mi "törökök katonák vagyunk és nem alkuszok. A bolgárok elvették majdnem egész európai birtokunkat s a boszúálló parasztnép most még további néhány négyzetkilométert akar elvenni és kész ezért újra meglobogtatni a háború fáklyáját a Balkánon, ha ezzel tűzbe borítná is" egész Európát. Mahmud Sefket kijelentette még, hogy a legnagyobb bizalommal van eltelve a csataldzsai hadsereg iránt és azt hiszi, hogy háta mögött az egész nemzet ott áll. Ha újból kitörne a háború, ezzel fejezte be szavait a nagyvezér, az élethalálharc lesz, amelyben kettőnk közül az egyiknek el kell pusztulnia. A nagyhatalmak tehetnének talán még egy utolsó közvetítő kísérletet. Készülődés az új harcra. Konstantinápoly, febr. 1. Az itteni hadtestparancsnokság fölszólította a hadsereg kötelékébe tartozókat, hogy haladéktalanul menjenek ezredeikhez. A keleti hadsereg tisztjeit, akik rendelkezési állományban maradtak, utasították, hogy huszonnégy órán belül jelentkezzenek és foglalják el a nekik kijelölt helyeket. Azokat a tiszteket, akiket ma délután még Konstantinápolyban találnak, haladéktalanul kiközösítik a hadsereg kötelékéből. Abelul Kadir kurd szenátor fölhívta azokat a kurdokat, akik önkénteseknek jelentkeztek, vonuljanak be. rá Konstantinápoly, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) A török hajótulajdonosok azt a parancsot kapták, hogy hajóikat a kormány számára készen tartsák. A tegnapi miniszteri tanács az ántant hatalmak kérésére megengedte, hogy háború esetében hajóik a külföldi alattvalók biztossága okáért Konstantii-. nápoly előtt állomásozhssanak. Konstantinápoly, febr. 1. A Tanin irja: Hétfőn vagy eltemetjük hat évszázadnak dicsőséges történetét, vagy visszahódítjuk nemzeti erőink teljes függetlenségét. Mindnyájunknak tanulnunk kell az 1871-iki hijrés dekrétumból, a mellyel az egész francia■ nemzetet mozgósították. Izzed basa napiparancea, Konstantinápoly, febr. 1. ] Izzed basa főparancsnok a hadtestparancsnokokhoz napiparancsot bocsátott ki, amelyben közli kinevezését, majd így folytatja: Számítva a török hadsereg támogatására és a török katona veleszületett fényes vitézségére, vállaltam el ezt a nagy állást, amelyet egész valómmal igyekszem betölteni. Mindnyájan tudjátok, hogy ellenségeink kegyetlenek velünk szemben és nagyon jogosulatlan követeléseket támasztanak irányunkban. Hazánk becsü élete és jövője ma a mi kezünkre van bízva. A nemzet életrelénye abból táplálkozik, hogy minden katona és tiszt halálmegvetéssel fogja teljesíteni kötelességét. A végzet hiv ma minket a haza és a kormány védelmére. Bizonyítsuk be, hogy méltó fiai vagyunk elődeinknek és hogy az Ottomán vér még nem apadt ki. Az a nemzet, a mely el van határozva meghalni hitéért és hazájáért, bizonyos lehet a sikerben és az örök fönnállásban. Konstantinápoly, febr. 1. Izzed basa fővezér a vezérkarral elutazott Csataldzsába. ......... . . Előleg a portának. Konstantinápoly, febr. 1. A porta reméli, hogy ma megkapja az 1.200.000 török font előleg első részletét. A vállalkozó pénzcsoport az ezzel kapcsolatban kibocsátott kincstári kötvényeket 94-es árfolyamon vette át. • " - -"-i • Egy török miniszter a drinápolyi kérdésről. Bukarest, febr. 1. (Saját tudósítónktól) Az új török közmunkaügyi miniszter, Bataria, aki macedóniai Származású kaco-román, az Adeverul konstantinápolyi tudósítójának igen érdekes nyilatkozatot tett a drinápolyi kérdésről. Ezt mondta: - - ' _ "A drinápolyi kérdést némi distinkcióval nem volna nehéz megoldani. Különbséget kellene tenni ugyanis a mostani megerősített Drinápoly és a jövendőbeli Drinápoly között, amely erődítések nélkül, egyszerű, nyílt város lenne. Más szóval, Törökország hajlandó volna Drinápoly erődítéseit lebontani és tisztán kereskedelmi várossá átalakítani, de természetesen török szuverenitás alatt. A főkérdés különben nem is Drinápoly, hanem a sziketek kérdése. Törökországi jövője csak Ázsiában lehet és éppen ezért ragaszkodnia kell a sziketek birtokához. Ezek életkérdést jelentenek az ázsiai Törökország számára, mert éppen tőszomszédságában vannak az ázsiai partoknak. Ha Görögország megkapná a szigeteket, ez örök veszedelmet jelentene Törökországnak. A legjobb példa erre Számosa, szigete, amely a török szuverenitás mellett is örökös bajt és kellemetlenséget okozott Törökországnak. Deez"Csak az ázsiai part közelében levő szigetekre vonatkozik, a távolabb esőket a kormány hajlandó Görögországnak átengedni. . , , ... A fegyverszünet felmondása. Bukarest, febr. 1. (Saját tudósítónktól.) Szófiából Bukarestbe érkező diplomáciai jelentések szerint Bulgária egyáltalában nem fogadta olyan lelkesedéssel a fegyverszünet fölmondását, mint ahogy azt a külföld India. A fegyverszünet fölmondása kizáróan Danev munkája volt, aki nemcsak hogy nem értesítette erről a hatalmakat, hanem még a saját kormányának sem küldött előzetes jelentést. Ugyanezek a források azt mondják, hogy Gesov miniszterelnök állása a Romániával szemben való tárgyalások miatt megrendült. Bulgáriában úgy tudják, hogy a vérontások sora megszakad, mert Törökország Drinápoly kérdésében engedni fog, a hatalmak viszont biztosítani fogják, hogy az égei szigetek kérdésében figyelembe veszíti‘az attomán kormánynak az állás pontját- SAS „•«w.iA bolgárok. ' ’ Szófia, febr. 1. (Saját Tudósitónktól.) A sajtó egyhangúan örömmel üdvözli a kormány energikus eljárását, mert ingadozó viselkedése miatt már heves támadásoknak volt kitéve. A lapok mind azt írják, hogy rövid hadjárat lehet már csak a béke egyetlen biztos bázisa. Drinápolyt be fogják venni s ezzel a török kabinetre nézve is sokkal könnyebb helyzet fog beállni, mert a befejezett ténynél fogva már csak formiaszerűen kell majd Drinápolyról lemondania. Konstantinápoly, febr. I. (Saját tudósítónktól.) Szófiai bizalmas jelentések szerint nagyon kétséges, vájjon sikerülni fog-e a háború újból való kitörését megakadályozni. A bolgár kabinet elsősorban belső politikai okok miatt sürgeti a háború folytatását. Számításba kell venni a bolgár tisztikar elégedetlenségét, amely az újabb hadjárat félsikere esetében az eddig elért eredményeket is kockáztatná. Számoln kell azzal, hogy a bolgárok Drinápolyt fegyverrel fogják megadásra kényszeríteni, míg ellenben Csatahdzsa körül nem várnak nagyobb csatát. A török hadsereg nagy megelégedéssel vette a háború folytatásának hírét és a katonák kedve igen jó. A sejk-al-izlám számos szófiának megengedte, hogy a táborba menjen és a katonákat a szent ügyért való harcra buzdítsa. ’ A szerbek segítsége. Belgrád, febr. 1. A Stampa fölszólítja a kormányt, hogy még a háború folytatása előtt igyekezzék megegyezésre jutni Bulgáriával az iránt, hogy Bulgária a szerb hadseregnek Drinápoly körül való és’, a csatardzsai vonalon tett szolgálatai ellenében a szerb határnak Szalonikiig való kiterjesztésébe egyezzék bele. Belgrád, febr. 1. " (Saját tudósítónktól.) A szerb kormány a fegyverszünet fölmondásánál azon az állásponton volt, hogy Szerbia a szövetségi szerződés alapján köteles az új háborúban is részt venni. A szerb közvélemény nem osztozik ebben a fölfogásban és az ellenzéki sajtó azt követeli, hogy Szerbiának az új háborúban való aktív részvétele esetében Bulgária a szerbeknek újabb engedményeket tegyen, hogy különösen Monasztirt engedje át nekik. A csataldzsai vonalról. Konstantinápoly, febr. 1. Azokat a híreket, mintha a Csataldzsa-vonalon és a Galipoli-fészigeten az előőrsök között már megtörtént volna az összeütközés, megcáfolják. Szófia, febr. 1. (Bolgár távirati iroda.) A bolgár kormány azzal a konstantinápolyi jelentéssel kapcsolatban, mintha a Csataldzsa-vonalon és Galipolifélszigeten az előőrsök összeütköztek volna és jelentékeny harc fejlődött volna ki, semmiféle megerősítő hírt nem kapott. A jelentése szerint teljesen koholt. A nagyhatalmait, Németország közvetítése. Köln, febr. 1. Mint a Köln. Zeitung Berlinből jelenti, valótlan az a konstantinápolyi jelentés, mint hogy ha az ottani diplomáciai körökben azt hinnék, hogy a hatalmak a legrövidebb időn belül közös diplomáciai lépést fognak tenni a portánál. Ilyen lépéseket, mint a Köln. Ztg. megjegyzi, ez idő szer illetem a portánál, sem a többi balkáni álláthatót nem vettek tervbe. A Béke föntartására Risipodon is lehet közrehatni és erre 11