Budapesti Hírlap, 1913. február (33. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-22 / 46. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP (46. sz.) 1913. február 22. ez eredmény Franciaország, Németország és Anglia aktiv közreműködésével volna elérhető. Berlin, febr. 21. A lapok általában nyugodtan tárgyalják Delcassénak pétervári nagykövetté való kineve­zését A lapok utalnak a kinevezés politikai je­lentőségére s ama nézetüknek adnak kifejezést, hogy főleg személyi okok volt a irányadók. Csak az agráriusok lapja, a Deutsche Tages­zeitung, ad kifejezést annak az aggodalmának, hogy Delcassé pétervári kiküldetése a helyzet komolyságát növeli. A balkáni háború. — A nemzetközi helyzet. — Budapest, febr. 21­. A harctéren ma is szüneteltek a hadi­operációk s mennél tovább tart a csend, annál jobban erősödik a béke reménye. A harcban teljesen kifáradt már mind a két fél s bizonyos, hogy nemcsak a porta óhajtja a békét, hanem a balkáni szövetségesek is nagy örömmel üd­vözölnék létrejövetelét. Úgy látszik, hogy Ilakki basa londoni missziója nem lesz eredménytelen s a volt nagy­vezérnek sikerülni fog rávenni a hatalmakat, hogy közbelépésükkel lehetővé tegyék a béke­tárgyalás újból való megindítását. A londoni nagyköveti reunió jóindulattal fogadta Hakid basa előterjesztéseit s azokkal foglalkozott mai összejövetelén is. Londonban kedvezően nyilat­koznak ma a helyzetről s a konstantinápolyi lapok is úgy vélekednek már, hogy a béke las­san bár, de elkövetkezik. S ha sikerül a háborúnak véget vetni, a hatalmak hamarább elintézhetik azokat a kér­déseket, a­melyek a háborúból támadtak és még mindig izgalomban tartják egész Európát. E kérdések közt van a román-bolgár konfliktus, a­mely tegnapról mára elvesztette nagy élességét, a­mennyiben a román kormány mai tanácskozásán elhatározta, hogy elfogadja a nagyhatalmak közvetítő ajánlatát. Csak azt kéri külön feltétel gyanánt a hatalmaktól, hogy mediációjukat lehetőleg gyorsan fejezzék be. Hogy a hatalmak közbenjárása milyen alakban fog megtörténni, nem tudni még. Lehet, hogy a nagyköveti reunióhoz utalják a konfliktus ren­dezését, lehet azonban, hogy szófiai, vagy buka­resti követeikre bízzák az ügyet. Elintézetlen nagy kérdés azonban még mindig Albánia sorsa s vele összefüggésben a szerbek és montenegróiak követelései, a­melyek miatt Ausztria és Magyarország Oroszországgal keveredett éles ellentétekbe. Berlini diplomá­ciai körök véleménye szerint az utóbbi napok­ban jelentékenyen enyhült a feszültség, mert Oroszország és Ausztria és Magyarország állás­pontja között közeledés történt. Oroszor­szág állítólag kész beleegyezni abba, hogy Szku­­tari a jövendő Albániáé legyen, a­minek fejében Ausztria és Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy a szerbek megkapják az általuk követelt albán városokat. A részletekről még folyik a tárgyalás. Mai távirataink ezek: A harctér eseményei A Gallipoli-félszigeten. Konstantinápoly, febr. 21. A törökök, hír szerbia, tegnapelőtt Sárkős mellett újra megkísérelték a partraszállást, de eredménytelenül. Gallipoliból harminc kisebb orosz szállítóhajót várnak görög katonasággal. Konstantinápoly, febr. 21. A fővezér és a vezérkari főnök visszatértek a főhadiszállásra. Mahmud Sefket basa nagyvezér, hír szerint, megszemléli a bulairi erődítéseket. Lehetsé­ges, hogy új akcióterveket fognak tárgyalni. A leg­utóbbi partraszálló kísérletről egy ma érkezett ha­jóskapitány jelenti, hogy Enver bég vezetése alatt, Gallipolitól északra több ezer főnyi katonaság szál­lott partra és a cselből hátráló bolgárok később nagy veszteséggel visszakergették őket. Hir szerint az izmidi öbölbe ma több szállítóhajó érkezett vissza katonasággal. Konstantinápoly, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) Gallipoliból a hadügymi­nisztérium nem kapott újabb híreket és csak az bi­zonyos, hogy a török csapatok itt is mindenütt vé­dekező állásban vannak. Bécs, febr. 21. (Alkalmi tudósítónktól.) A törökországi harctereken teljes csend uralkodik. Mind a két hadviselő fél alaposan belefáradt a háborúba, annyira, hogy a szövetségesek még a várak be­vételei sem nagyon forszírozzák. A drinápolyi idegenek sorsa állandóan bizonytalan. Török­ország készséggel hozzájárul ahhoz, hogy a vá­­ros határain belül a konzulok és a polgári lakos­ság részére semleges terület jelöltessék ki, Bul­gária azonban aligha fog ugyanígy cselekedni, mert ez a kímélendő városrész nagyon megne­hezítené az ostromló sereg tüzérségének a mű­ködését. Csataldzsa és Drinápoly. Konstantinápoly, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) A Tanin jelentést közöl Csataldzsából, a­hol néhány nap óta Mah­mud Neddin bég, az új muteszarif intézi a városi ügyeket. A táborban a legnagyobb nyugalom van. Csak időközönként hallhatók egyes lövé­sek. A török csapatok erős hadállásokban van­nak. Mind a két hadsereg megszüntette az előre­nyomulást és a hét kilométernyire hátrább vo­nult bolgárokkal minden érintkezés megszűnt. A legközelebbi napokban semmi harcot sem várnak, mert a bolgárok teljesen visszavonul­tak és nem is gondolnak az offensivára. A török hadvezetőség azt jelenti, hogy a bolgár csapa­tok eleséghiányban szenvednek és egészségi te­kintetben is rossz kárban vannak. A fanin tu­dósítása leírja azt a benyomást, a­melyet a tö­rök csapatok Csataldzsába való bevonulása a katonákra tett. A katonák mélyen meg voltak hatva, mikor egy katona fölment a kevéssé megrongált mecsetek tornyára s onnan először hirdette újra a török imádságot. Az elvonult bol­gárok a mecsetet istállónak használták. Drinápoly előtt három nap óta a legna­gyobb nyugalom vám Az ostromlók csak nagy időközökben bombáznak. Az ostrom eddigi le­folyása azt mutatta, hogy a bolgároknak nin­csen elég erős ágyújuk ahhoz, hogy Drinápolyt sikeresen bombázhassák. A szövetségesek most rendkívül nehéz Creuzet-féle ágyukat állítanak föl, a­melyeket a szerbek bocsátottak a bolgá­rok rendelkezésére. Mihelyt ezek az új ágyuk rendben föl lesznek állítva, azonnal újra meg fogják kezdeni a bombázást. Konstantinápoly, febr. 21. Csataldzsa török kormányzója jelenti, hogy a Konstantinápolyból odaküldött hatósági szervekkel együtt megkezdte hivatali működését. Jelenti to­vábbá, hogy a város keresztény lakossága eltávozott, majd vázolja azokat az állapotokat, melyek ott a bolgárok távozása után uralkodtak. Szófia, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) Jól értesült katonai körökből jelentik: A bolgár hadvezetőség a leg­közelebbi napokban újabb döntő ostromot fog intézni Drinápoly ellen. Az eddigi tüzérség gyön­gének bizonyult a várművek ellen s mihelyt az uj tüzérségi formáció be lesz fejezve, azonnal meg fogják kezdeni az erődítések intenzív bom­bázását. Az ostromló hadseregnek eddig össze­sen 112 könnyű ágyú állott rendelkezésére, a mely Drinápoly ellen tehetetlen volt s nem nyújtott kilátást gyors döntésre. Néhány nap­pal ezelőtt Drinápoly elé érkezett négy üteg ti­zenöt centiméteres mozsárágyu és tizenegy üteg tizenkét centiméteres Creuzot-féle tábori mo­zsárágyu és több üteg Krupp-féle nagykaliberű tábori ágyú. A Creuzot-féle ágyukat Nisből szál­lították Drinápoly elé, a Krupp-féle ágyukat a bolgárok a törököktől vették el s ezek régibb rendszerűek. Az ostromló hadsereg, a­mely ed­dig 68.000 emberből állott, most százezer em­berre szaporodott föl. Flottaharc, Konstantinápoly, febr. 21. A török flotta tegnapelőtt a Dardanellák­ból kijövet, ágyuharcba bocsátkozott a görög flottával. Este a török hajók sértetlenül vissza­érkeztek. Osztrák és magyar hadihajó Konstanti­nápolyban. Konstantinápoly, febr. 21. Ma k­ádé jelent meg, mely megengedi a Kai­serin Elisabeth osztrák és magyar cirkálónak az át­kelést a Dardanellákon. A hajó Konstantinápolyban a második állomáshajó lesz. Szkutari.­ ­ London, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) Popovics montene­grói delegátus tegnap az angol külügyi hivatal­ban kijelentette, hogy Montenegró elsősorban és majdnem kizárólagosan Szkutari birtokáért ment bele a háborúba. Montenegró a város os­tromában annyi embert vesztett el és a sikerhez oly közel van, hogy semmiféle tranzakciót sem fogadhat el, még ha maguk a nagyhatalmak vetnék is közbe magukat. Montenegró nem fogja Szkutarit kiüríteni és ha megtámadnák, akkor inkább az utolsó emberig el fog pusztulni. Cetinje, febr. 21. (Hivatalos montenegrói forrásból.) Az el­lenség sikertelen kísérleteket tett az elvesztett­­pozíciók visszaszerzésére­ Az előőrsök közt pus­­­­katüzelés folyik, de az ellenség komoly tám­a­­­­dásra nem tett kísérletet. Szkutari bombázása­­ folytatódik. A montenegrói tüzérség, úgy lát­szik, komoly kárt okozott a törököknek, mert a török tüzérség délután hevesen bombázta a montenegrói pozíciókat. A Brdicában lévő török­­ tüzérség siker nélkül bombázta a Martinovic­­hadoszlop jobbszárnyát. A csapatok állapota a­­ kedvezőtlen időjárás mellett is kitűnő. A sűrű havazás folytán a Taraboszt és környékét vas­tag hóréteg borítja. Harc Janina körül. hát­­áró, febr. 21. (Saját tudós­onb­ól.) Az Albánia Lloyd közös múlt szerdán Quattro Linqued­e közelében egy bár­kával találkozott, a­mely vadászkiránduláson volt s a mélyet az erős vihar kergetett. A partról görög rablók lőttek a bárkára. Az Albania kapitánya a vihar ellenére a hajóra fölvette a bárkában lévő em­bereket, három újságírót és két kereskedőt, a­kik Valonából jöttek. Elmondták, hogy a törökök Japi­­nában kitűnően harcolnak, Janina mindennel bősé­gesen el van látva, a görögöknek óriási veszteségük van s Mecovo mellett egy egész ezredük megsem­misült. A béke ügye. Konstantinápoly, febr. 21. Egy török estilap jelentése szerint a béke, habár lassan, de bizonyosan elkövetkezik. A nagyhatalmak. Konstantinápoly, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) A portán az utóbbi napokban rendkívül sűrűn fordultak meg az idegen diplomaták. Ausztria és Magyarország, Németország és Anglia nagykövetei sokat tár­gyaltak Mahmud Sef­kel basával s aztán Szaid Hálil herceg külügyminiszterhez mentek, a­ki­nél az olasz, a francia és az orosz nagykövet is megjelent. E tanácskozások után többször fon­tos tárgyalás volt a nemzeti védelem bizottsá­gának helyiségében, a melyen a nagyvezér és majdnem az összeg miniszterek részt vettek. London, febr. 21. Sir Edward Grey a hatalmak nagykövetei­vel ma délután újabb tárgyalást folytatott a külügyi hivatalban. London, febr. 21. (Saját tudósítónkból.) A nagyköveti reu­nió ma ülést tartott, a­melyen a Törökország és a balkáni államok között való közvetítéssel foglalkozott. Berlin, febr. 21. (Saját tudósítónktól.) A Norddeutsche Allgemeine Zeitung-nak a német-orosz viszony­ról való kijelentéseit itt úgy értelmezik, hogy a Németország és Ausztria és Magyarország kö­zött lévő szövetséges­ viszonyra való tekintettel fontos a kormánynak ama megállapítása, hogy Németország és Oroszország között nincs jelen­tős különbség, mert a megállapítás által Ausz­tria és Magyarország is abba a körbe tartozik.

Next