Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1913-07-01 / 154. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP (154. tsz.) 1913. júius - fes különböződijaknál ő iniciálta a községi kötelékbe való fölvételt, a csatornázó járulék rendezését, az átiratás dijának fölemelését és kiterjesztését, a városi tűzkárbiztosító-intézet és ezzel kapcsolatban a tűzoltói járulék rendszeresítését, a hirdetési ügy jobb kihasználását, a városi vámtarifa újbóli megállapítását. A nemzeti ellenállás után a pénzügyi osztály vezetőjének kiváló érdemeit azzal honorálta a törvényhatósági bizottság, hogy nagy lelkesedéssel alpolgármesterré választotta meg a nyugalomba vonult Matuska Alajos helyébe. Halála hírére a tanács ma déli egy órakor Bárczy István dr. polgármester elnöklésével rendkívüli ülést tartott, amelyen a polgármester javasolta a tanácsnak, hogy Vaszilievíts János emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökítsék, özvegyéhez részvétiratot intézzenek, a ravatalára a tanács nevében koszorút helyezzenek. Egyidejűen bejelentette a polgármester, hogy minden intézkedés megtörtént arra nézve, hogy a temetés megfelelő módon rendeztessék. Az eddigi megállapodás szerint a temetés szerdán délelőtt tíz órakor lesz az erzsébetvárosi plébániatemplomból. A temetés alkalmával tisztviselőtársai gyalogszerrel kísérik a koporsót a Kerepesi-út mellett lévő temetőbe. A tanács nevében a gyászbeszédet a temetőben Bárczy István dr. polgármester fogja mondani. Azonkívül elhatározta a tanács, hogy Márkus József nyugalmazott főpolgármestert fölkéri, hogy a törvényhatósági bizottság nevében mondjon gyászbeszédet a sírnál. A szerdai közgyűlés elé a tanács indítványt terjeszt, amelyben javasolja, hogy a fővárost ért nagy veszteségen érzett mély fájdalmának a közgyűlés jegyzőkönyvileg adjon kifejezést s a gyászoló családhoz a főváros közönsége nevében részvétiratot intézzen. Egyúttal proponálni fogja a közgyűlésnek, hogy Vaszilievits János arcképét megfestessék. A tanács a közgyűlés elé terjesztendő indítványhoz is egyhangúan hozzájárult. Itt említjük meg, hogy a napilapok fővárosi tudósítói is koszorút helyeznek a ravatalra. „, ^ ■ — (A király Ischlben.) Ischlből jelentik, hogy a király holnap reggel hat órakor oda érkezik. — (Egyházi kinevezés.) A király Dedek- Crescens Lajos káplánt, budapesti egyetemi könyvtárőrt az esztergomi főszékeskáptalan mesterkanonokjává. Kacsera József alesperes. holicsi plébánost a pozsonyi társaskáptalan kanonokjává, végül Litassy János alesperes. hegybányai plébánost az esztergomi főszékeskáptalán tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. A kinevezéseket a hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli. (A külügyminiszter üdülése.) Szalzburgból jelentik nekünk: Berchtold gróf augusztusban hosszabb tartózkodásra ideérkezik s azután gégebajának orvoslása végett Reichenhallba megy. A külügyminiszter itt találkozni fog San Giuliano márki olasz külügyminiszterrel. (A király ezredtulajdonosi jubileuma) Bécsből jelentik: A király vasárnap kihallgatáson fogadta a nevét viselő 11. dragonyosezred egész tisztikarát, amely ezrednek a felség hetven év óta tulajdonosa. A király dragonyosezredének formaruháját viselte. A felség fogadta a jubileumi szerencsekivonatokat és átvette az ezred ünnepi ajándékát, egy nagy festményt, amely az ezred 225 éves történelmének egyik legdicsőbb mozzanatát ábrázolja. A festmény címe: A würtembergi (most császári) dragonyosok Kolinnál 1758. A király nagy érdeklődéssel szemlélte meg a képét. A művész azt a pillanatot örökítette meg a kolini csatából, amikor a dragonyosezred Lützow tábornok vezényletével rohamával megsemmisített két porosz gránátos zászlóaljat. Az uralkodó szives köszönetet mondott az ajándékért s azután rövid cerclét tartott. Ezután az alezredes bemutatta a felségnek az ezred hat legjobb altisztjét, akikhez a király barátságos szavakat intézett, majd megszemlélte a sorfalat álló tisztikart. Délben udvari ebéd volt. A kihallgatás, valamint az udvari ebéd során is a király igen jókedvű volt. (Uj magyar nemes.) A hivatalos lap jelentése szerint a király Holitscher Pál dr. nagyiparos és Holitscher Károly országgyűlési képviselőnek, valamint törvényes utódaiknak, a közgazdaság, illetőleg a közélet terén szerzett érdemeik elismeréséül, Csetényi előnévvel a magyar nemességet adományozta. (Szerb pap a magyar nyelv ellen.) Szegedről jelentik nekünk: Sevita Lázár szegedi plébános, aki a szegedi állami polgári fiúiskolában a görögkeleti szerb vallású tanulókat hittanra tanította, kijelentette, hogy nem hajlandó más nyelven tanítani a fiukat, mint szerbül s nem respektálja azt a miniszteri rendeletét, mely a magyar nyelven való tanítást írja elő. A d td arra hivatkozott, hogy őt egyházi hatósága, Sevics Mitrofán újvidéki püspök utasította erre. Az intézet igazgatója, Teleky László és Klucsik István nem utalványoztatták ki Sevitynek a fizetését. Sevity erre megszüntette a két polgári iskolában a tanítást és hittanból nem adott tanítványainak osztályzatát. Az igazgatók erre rájegyezték a tanulók bizonyítványára, hogy felsőbb osztályba léphetnek és fölterjesztést tettek a miniszterhez, amelyben intézkedést kértek a hittan tanítására vonatkozóan. (Magyar nemesség 1.) A király Montag Sándornak, nagybánhgyesi földbirtokosnak és törvényes utódainak a mezőgazdaság terén szerzett érdemeinek elismeréséül a magyar nemességet nagybánhegyesi előnévvel adományozta és egyúttal megengedte, hogy Montag és utódai családi nevüket ezentúl Montágh formájában használhassák. Az új magyar nemes Csanád- és Békésmegyében, ahol kiterjedt birtokai vannak, közjótékonysága révén, de közéleti szereplésével is igen nagy népszerűségnek örvend és általános megbecsülésnek részese. (Márkus Emilia beteg.) P. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője a mai délelőttöt a kultuszminisztériumban töltötte. Dél felé a kultuszminisztériumból hazatérve hűvösvölgyi villájába, ideggörcsöt kapott és elájult. A művésznőbetegen fekszik a lakásán. (Aranylakodalom.) Huszár Imre, a kiváló iró és publicista, a külügyminisztérium sajtóosztályának érdemes tagja, július 6-án üli meg feleségével, Karátson Vilmával aranylakodalmát gyer,mekei, unokái és dédunokái körében a nógrádmegyei Terecskéti. . . (A kultuszminiszter látogatásai.) Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki Benedek Sándor államtitkárral szombaton Komáromba érkezett, hogy a város kulturális intézményeit megtekintse, vasárnap délelőtt folytatta látogatásait. A községi elemi iskola, polgári leányiskola és fiúiskola, továbbá a benedekrendi főgimnázium tantestületeinek élén az egyes iskolák igazgatói üdvözölték a minisztert, aki mindenütt hangoztatta, hogy szívén viseli az iskolák fejlesztésének ügyét és nem fog elzárkózni az áldozatok elől, melyeket a tanítás sikerének érdekében kívánatosnak tart. Ezután a vármegye múzeumát és könyvtárát látogatta meg, elismeréssel nyilatkozott ezeknek dús tartalmáról és reményét fejezte ki, hogy az új kultúrpalotában ezek az intézmények még fokozottabb mértékben fognak megnövekedni. Majd a görög-keleti egyház templomába hajtatott a miniszter. Ez a régi műremek, melyet több ujonan fölfedezett templomrészlet és szertartási célokat szolgáló régiség tesz érdekessé, tetszését minden tekintetben megnyerte. Délben a Benedek-rend látta vendégül a minisztert, államtitkárt és a megyei és városi kitűnőségeket. Délután az új helyőrségi templomban meghallgatta még a miniszter és kísérete Schmidthauer Lajos, a világhírű orgonaművész játékát és azután elutazott Tatára, ahol ma reggel meglátogatta a kegyesrendű főgimnáziumot és a többi iskolát. Délben 200 terítékes banker volt a tiszteletére. A miniszter hétfőn éjjel visszautazott Budapestre. Kassáról jelentik: Jankovich kultuszminiszter július harmadikén Kassára érkezik, hogy az építendő Rákóczi-múzeum és Rákóczi-szobor ügyében a város vezető embereivel érintkezésbe lépjen. A miniszter kassai tartózkodása alatt a püspök vendége lesz. (Neményi Imre kinevezése.) Neményi Imre dr.-t, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri osztálytanácsosát a király valóságos miniszteri tanácsossá nevezte ki. Neményi Imre dr. egy évtized óta áll a közoktatásügyi minisztérium egyik legfontosabb ügyosztályának élén. Ez intézi a tanítói, tanítónői és óvónői képzést. Ez ügykörben sok nagyszabású szervezés jelzi alkotó munkájának irányát, mégpedig az országos pedagógiai könyvtár létesítése, a tanítóképző intézetek új tanterve és végrehajtási utasítása, új rendtartási és új tanítóképesítő vizsgálati szabályzatok, a pszichológiai laboratóriumok országos szervezése, a tanítóképző intézetek és gyakorló iskolák kiegészítése gazdasági ismétlő iskolákkal és ifjúsági egyesületekkel, a tanítóképzőintézeti tanárok képzésének intézményes szervezése, a tanítóképző-intézet szakfelügyelői intézmény életbeléptetése, a nemzetiségi tanítóképző intézetek viszonyainak rendezése, mind az ő nevéhez fűződő alkotások. ■ .-t. ..y — (Egy postafelügyelő jubileuma.) Katona József posta- és távirófelügyelő, a levélkézbesítő postahivatal főnöke most töltötte be állami szolgálatának huszonötödik esztendejét. Ennek a munkásságnak imponáló eredménye az a rend és pontosság, amellyel Budapesten a levélkézbesítés történik. A jubiláló tisztviselőt kartársai lelkesen ünnepelték ma és tiszteletére július 3-án társasvacsorát rendeznek. (Ifjabb Tisza István gróf esküvője.) Mezőkapusról táviratoztak: Ifjabb Tisza István gróf, Tisza István gróf miniszterelnök fia ma délelőtt vezette oltárhoz néhai Sándor Kálmán királyi ítélőtáblát bíró leányát, Jolánt. A fényes esküvőt Mezőkapuson, Torda-Aranyos megyében, a menyasszony nagybátyjának, Sándor János belügyminiszternek ősi házában tartották meg, a legszűkebb családi körben, a szülők, ezek testvérei és gyermekei részvételével, így is több mint hatvan vendég volt jelen. A polgári kötést a mezőkapusi körjegyző mint anya-, könyvvezető, az egyházi szertartást pedig Kenessey Béla erdélyi református püspök végezte. Közvetetlenül az esküvő után érkezett a megrendítő hír, hogy Tisza István gróf miniszterelnök anyja, özvegy Tisza Kálmánná, a kit az esküvőn való megjelenésben betegsége akadályozott meg, Nyirbaksán meghalt. A mélyen megrendítő hir, mely az egész családot együtt találta Mezőkapuson, megszakította a lakodalmas ünnepséget. — (Nemesi előnév-adományozás.) A király, mint a hivatalos lap vasárnapi száma jelenti. Seefranz Antal nyugalmazott táborszernagynak, valamint törvényes utódainak, magyar nemességük épségben tartásával, a Kevevári előnevet adományozta. — (Mátyásföld ünnepe.) Fényes ünnepséggel ülték meg vasárnap Mátyásföld lakói a nyaralótelep fennállásának 25 éves jubileumát. Ez alka-lomra Mátyásföld gyönyörű díszbe öltözött. Mindenfelé diadalkapuk és lobogók hirdették a nagy ünnepet, amely délelőtt hálaadó istentisztelettel kezdődött. A mise után díszközgyűlés következett, melyen a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének összes tagjai részt vettek. A közgyűlést diszebéd követte, melyen beszédet mondottak többek közt Meißner Emil dr., Diósy Lajos, Fehérváry József, Papp László dr., Kratochwill József, Bicskey Gyula, Kasselik Gyula dr., Neiszer Antal dr., Haidekker Sándor és Töttösy István. Este a mátyásföldi ifjúság fényesen sikerült táncmulatságot rendezett, melyre a délutáni különvonatok már öt órától kezdve szakadatlanul öntötték a pesti vendégeket. A tánc fia órakor kezdődött és reggeli öt óráig tartott. Az első, valamint a második négyest 160 pár táncolta. — (Búcsú a fővárosban.) A szokott fénnyel, és elevenséggel ülték meg Budapest X. kerületének búcsúját vasárnap, a Szent László napját követő vasárnapon. A búcsú reggel hét órakor a plébániatemplomban isteni tisztelettel kezdődött. Ezután minden órában egy-egy isteni tisztelet következett, amelyet Tille Gyula dr. Blieszner Augusztinus, Patyi Gyula káplánok és Bolváry Peregrinus hittanák mondtak. Délelőtt 10 órakor a zenés nagymisét és az ünnepi beszédet Valnicsek Béla dr. plébános mondotta. Délután vecsernye zárta be az isteni tiszteletek sorrendjét. A templom körüli sátrak tájékán késő estig hullámzott a kerület lakossága. J. Lajos napja volt az óbudaiaknak is vasárnap, amikor a hagyományos búcsút tartották Péter és Pál napján. A templom körül sűrű tömegben állottak a sátrak és bódék s jókedvű néptömeg hullámozott köztük föl és alá. A búcsú egyházi része reggel öt órakor misével kezdődött. Hat órakor szentmise volt énekkel, utána Labuda Ferenc dr. káplán tőt szentbeszédet mondott. Nyolc órakor újból mise volt, azután pedig Uhlárik István hitoktató mondottal el a magyar prédikációt, amelyet féltízkor ünnepi német szentbeszéd követett. Ezt Magyar Ferenc hitoktató tartotta. Tíz órakor megindult a körmenet a Flórián-térre, ahol a restaurált Flórián-szobrot áldották meg ünneplésen. Ezután következett a templomban a zenés nagymise, melyet Sagmüller József apát-plébános mutatott be. A nagymise alatt Péchy Gyula karnagy vezetésével az egyházi ének- és zenekar régi magyar egyházi zsoltárokat adott elő. Az egyházi ünnepséget délután négy órakor vecsernye zárta be. (Az üldözött tanítónő.) Valahol a krassói szörényi fekete hegyek között húzódik meg egy piciny, románlakta község: Fényes. Aközségnek egyetlen magyar lakója van, a tizennyolc éves állami tanítónő, Angyal Jolán, akit a miniszter küldött oda a magyar kultúra képviselőjének és terjesztőjének. Mi sem természetesebb, mint hogy a fönyesi románok, tanító, pópa benne látják és benne üldözik a terjeszkedő magyarságot. Lugosi tudósítónk jelentése szerint egész krónikája van azoknak a válogatott kellemetlenségeknek, amelyekben a tanítónőnek része van. Ezek között a legújabb sí következő: A tanítónő az iskola épületében kapott.