Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1913-07-01 / 154. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP (154. tsz.) 1913. júius - fes különböző­­dijaknál ő iniciálta a községi köte­lékbe való fölvételt, a csatornázó járulék rendezé­sét, az átiratás dijának fölemelését és kiterjesztését, a városi tűzkárbiztosító-intézet és ezzel kapcsolatban a tűzoltói járulék rendszeresítését, a hirdetési ügy jobb kihasználását, a városi vámtarifa újbóli meg­állapítását. A nemzeti ellenállás után a pénzügyi osztály vezetőjének kiváló érdemeit azzal honorálta a tör­vényhatósági bizottság, hogy nagy lelkesedéssel al­polgármesterré választotta meg a nyugalomba vo­nult Matuska Alajos helyébe. Halála hírére a tanács ma déli egy órakor Bárczy István dr. polgármester elnöklésével rend­kívüli ülést tartott, a­melyen a polgármester java­solta a­ tanácsnak, hogy Vaszilievíts János emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökítsék, özvegyé­hez részvétiratot intézzenek, a ravatalára a tanács nevében koszorút helyezzenek. Egyidejűen bejelen­tette a polgármester, hogy minden intézkedés meg­történt arra nézve, hogy a temetés megfelelő mó­don rendeztessék. Az eddigi megállapodás szerint a temetés szerdán délelőtt tíz órakor lesz az erzsé­betvárosi plébániatemplomból. A temetés alkalmá­val tisztviselőtársai gyalogszerrel kísérik a kopor­sót a Kerepesi-út mellett lévő temetőbe. A tanács nevében a gyászbeszédet a temetőben Bárczy István dr. polgár­mester fogja mondani. Azonkívül elhatá­rozta a tanács, hogy Márkus József nyugalmazott főpolgármestert fölkéri, hogy a törvényhatósági bi­zottság nevében mondjon gyászbeszédet a sírnál. A szerdai közgyűlés elé a tanács indítványt terjeszt, a­melyben javasolja, hogy a fővárost ért nagy veszteségen érzett mély fájdalmának a köz­gyűlés jegyzőkönyvileg adjon kifejezést s a gyászoló családhoz a főváros közönsége nevében részvétira­­tot intézzen. Egyúttal proponálni fogja a közgyűlés­nek, hogy Vaszilievits János arcképét megfestessék. A tanács a közgyűlés elé terjesztendő indít­ványhoz is egyhangúan hozzájárult. Itt említjük meg, hogy a napilapok fővárosi tudósítói is koszorút helyeznek a ravatalra. „, ^ ■ — (A király Ischlben.) Ischlből jelentik­, hogy a király holnap reggel hat órakor oda érkezik. — (Egyházi kinevezés.) A király Dedek- Crescens Lajos káplánt, budapesti egyetemi könyv­tárőrt az esztergomi főszékeskáp­talan mesterkano­nok­jává. Kacsera József alesperes. holicsi plébánost a pozsonyi társaskáptalan kanonokjává, végül Li­­tassy János alesperes. hegybányai plébánost az esz­tergomi főszékeskáp­talán tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. A kinevezéseket a hivatalos lap egyik legközelebbi száma közli.­­ (A külügyminiszter üdülése.) Szalzburg­­ból jelentik nekünk: Berchtold gróf augusztusban hosszabb tartózkodásra ideérkezik s azután gége­bajának orvoslása végett Reichenhallba megy. A külügyminiszter itt találkozni fog San­ Giuliano márki olasz külügyminiszterrel.­­ (A király ezredtulajdonosi jubileuma­) Bécsből jelentik: A király vasárnap kihallgatáson fogadta a nevét viselő 11. dragonyosezred egész tisztikarát, a­mely ezrednek a felség hetven év óta tulajdonosa. A király dragonyosezredének formaru­háját viselte. A felség fogadta a jubileumi szerencse­­kivonato­kat és átvette az ezred ünnepi ajándékát, egy nagy festményt, a­mely az ezred 225 éves törté­nelmének egyik legdicsőbb mozzanatát ábrázolja. A festmény címe: A würtembergi (most császári) dra­­gonyosok Kolinnál 1758. A király nagy érdeklődés­sel szemlélte meg a képét. A művész azt a pillana­tot örökítette meg a kolini csatából, a­mikor a dra­gonyosezred Lützow tábornok vezényletével roha­mával megsemmisített két porosz gránátos zászló­aljat. Az uralkodó szives köszönetet mondott az ajándékért s azután rövid cerclét tartott. Ezután az alezredes bemutatta a felségnek az ezred hat leg­jobb altisztjét, a­kikhez a király barátságos szava­kat intézett, majd megszemlélte a sorfalat álló tiszti­kart. Délben udvari ebéd volt. A kihallgatás, vala­mint az udvari ebéd során is a király igen jókedvű volt.­­ (Uj magyar nemes.) A hivatalos lap je­lentése szerint a király Holitscher Pál dr. nagyipa­ros és Holitscher Károly országgyűlési képviselőnek, valamint törvényes utódaiknak, a közgazdaság, ille­tőleg a közélet terén szerzett érdemeik elismeréséül, Csetényi előnévvel a magyar nemességet adomá­nyozta.­­ (Szerb pap a magyar nyelv ellen.) Sze­gedről jelentik nekünk: Sevita Lázár szegedi plébá­nos, a­ki a szegedi állami polgári fiúiskolában a gö­rögkeleti szerb vallású tanulókat hittanra tanította, kijelentette, hogy nem hajlandó más nyelven taní­tani a fiukat, mint szerbül s nem respektálja azt a miniszteri rendeletét, mely a magyar nyelven való tanítást írja elő. A d­ td arra hivatkozott, hogy­ őt egyházi hatósága, Sevics Mitrofán újvidéki püspök utasította erre. Az intézet igazgatója, Teleky László és Klucsik István nem utalványoztatták ki Sevitynek a fizetését. Sevity erre megszüntette a két polgári is­kolában a tanítást és hittanból nem adott tanítvá­nyainak osztályzatát. Az igazgatók erre rájegyezték a tanulók bizonyítványára, hogy felsőbb osztályba léphetnek és fölterjesztést tettek a miniszterhez, a­melyben intézkedést kértek a hittan tanítására vo­natkozóan.­­ (Magyar nemesség 1.) A király Montag Sándornak, nagybánhgyesi földbirtokosnak és tör­vényes utódainak a mezőgazdaság terén szerzett ér­demeinek elismeréséül a magyar nemességet nagy­­bánhegyesi előnévvel adományozta és egyúttal meg­engedte, hogy Montag és utódai családi nevüket ezentúl Montágh formájában használhassák. Az új magyar nemes Csanád- és Békésmegyében, a­hol kiterjedt birtokai vannak, közjótékonysága révén, de közéleti szereplésével is igen nagy népszerűségnek örvend és általános megbecsülésnek részese.­­ (Márkus Emilia beteg.) P. Márkus Emi­lia, a Nemzeti Színház kitűnő művésznője a mai délelőttöt a kultuszminisztériumban töltötte. Dél felé a kultuszminisztériumból hazatérve hűvösvölgyi vil­lájába, ideggörcsöt kapott és elájult. A művésznő­­betegen fekszik a lakásán.­­ (Aranylakodalom.) Huszár Imre, a ki­váló iró és publicista, a külügyminisztérium sajtó­­osztályának érdemes tagja, július 6-án üli meg fele­ségével, Karátson Vilmával aranylakodalmát gyer­,­mekei, unokái és dédunokái körében a nógrádme­­gyei Terecskéti. . .­ (A kultuszminiszter látogatásai.) Jan­­kovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a­ki Benedek Sándor államtitkárral szombaton Ko­máromba érkezett, hogy a város kulturális intézmé­nyeit megtekintse, vasárnap délelőtt folytatta láto­gatásait. A községi elemi iskola, polgári leányiskola és fiúiskola, továbbá a benedekrendi főgimnázium tan­testületeinek élén az egyes iskolák igazgatói üdvö­zölték a minisztert, a­ki mindenütt hangoztatta, hogy szívén viseli az iskolák fejlesztésének ügyét és nem fog elzárkózni az áldozatok elől, melyeket a tanítás sikerének érdekében kívánatosnak tart. Ez­után a vármegye múzeumát és könyvtárát látogatta meg, elismeréssel nyilatkozott ezeknek dús tartal­máról és reményét fejezte ki, hogy az új kultúrpa­lotában ezek az intézmények még fokozottabb mér­tékben fognak megnövekedni. Majd a görög-keleti egyház templomába hajtatott a miniszter. Ez a régi műremek, melyet több ujonan fölfedezett templom­­részlet és szertartási célokat szolgáló régiség tesz érdekessé, tetszését minden tekintetben megnyerte. Délben a Benedek-rend látta vendégül a mi­nisztert, államtitkárt és a megyei és városi kitűnő­ségeket. Délután az új helyőrségi templomban meg­hallgatta még a miniszter és kísérete Schmidthauer Lajos, a világhírű orgonaművész játékát és azután elutazott Tatára, a­hol ma reggel meglátogatta a kegyesrendű főgimnáziumot és a többi iskolát. Dél­ben 200 terítékes banker volt a tiszteletére. A mi­niszter hétfőn éjjel visszautazott Budapestre. Kassáról jelentik: Jankovich kultuszminiszter július harmadikén Kassára érkezik, hogy az épí­tendő Rákóczi-múzeum és Rákóczi-szobor ügyében a város vezető­ embereivel érintkezésbe lépjen. A mi­niszter kassai tartózkodása alatt a püspök vendége lesz.­­ (Neményi Imre kinevezése.) Neményi Imre dr.-t, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri osztálytanácsosát a király valóságos mi­niszteri tanácsossá nevezte ki. Neményi Imre dr. egy évtized óta áll a közoktatásügyi minisztérium egyik legfontosabb ügyosztályának élén. Ez intézi a tanítói, tanítónői és óvónői képzést. Ez ügykörben sok nagyszabású szervezés jelzi alkotó munkájának irányát, még­pedig az országos pedagógiai könyvtár létesítése, a tanítóképző­ intézetek új tanterve és vég­rehajtási utasítása, új rendtartási és új tanítóképe­­sítő vizsgálati szabályzatok, a pszichológiai laborató­riumok országos szervezése, a tanítóképző intézetek és gyakorló iskolák kiegészítése gazdasági ismétlő iskolákkal és ifjúsági egyesületekkel, a tanítóképző­­intézeti tanárok képzésének intézményes szervezése, a tanítóképző-intézet szakfelügyelői intézmény élet­beléptetése, a nemzetiségi tanítóképző intézetek vi­szonyainak rendezése, mind az ő nevéhez fűződő alkotások. ■ .-t. ..y — (Egy postafelügyelő jubileuma.) Katona József posta- és távirófelügyelő, a levélkézbesítő pos­tahivatal főnöke most töltötte be állami szolgálatá­nak huszonötödik esztendejét. Ennek a munkásság­nak imponáló eredménye az a rend és pontosság, a­mellyel Budapesten a levélkézbesítés történik. A ju­biláló tisztviselőt kartársai lelkesen ünnepelték ma és tiszteletére július 3-án társasvacsorát rendeznek.­­ (Ifjabb Tisza István gróf esküvője.) Mezőkapusról táviratoztak: Ifjabb Tisza István gróf, Tisza István gróf miniszterelnök fia ma délelőtt ve­zette oltárhoz néhai Sándor Kálmán királyi ítélő­táblát bíró leányát, Jolánt. A fényes esküvőt Mező­­kapuson, Torda-Aranyos megyében, a menyasszony nagybátyjának, Sándor János belügyminiszternek ősi házában tartották meg, a legszűkebb családi kör­ben, a szülők, ezek testvérei és gyermekei részvételé­vel, így is több mint hatvan vendég volt jelen. A polgári kötést a mezőkapusi körjegyző mint anya-, könyvvezető, az egyházi szertartást pedig Kenessey Béla erdélyi református püspök végezte. Közvetet­­lenül az esküvő után érkezett a megrendítő hír, hogy Tisza István gróf miniszterelnök anyja, öz­vegy Tisza Kálmánná, a kit az esküvőn való meg­jelenésben betegsége akadályozott meg, Nyirbaksán meghalt. A mélyen megrendítő hir, mely az egész családot együtt találta Mezőkapuson, megszakította­ a lakodalmas ünnepséget. — (Nemesi előnév-adományozás.) A király, mint a hivatalos lap vasárnapi száma jelenti. See­­franz Antal nyugalmazott táborszernagynak, vala­mint törvényes utódainak, magyar nemességük ép­ségben tartásával, a Kevevári előnevet adományozta. — (Mátyásföld ünnepe.) Fényes ünnepség­gel ülték meg vasárnap Mátyásföld lakói a nyaraló­telep fennállásának 25 éves jubileumát. Ez alka-­­lomra Mátyásföld gyönyörű díszbe öltözött. Minden­felé diadalkapuk és lobogók hirdették a nagy ünne­pet, a­mely délelőtt hálaadó istentisztelettel kezdő­dött. A mise után díszközgyűlés következett, melyen a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének­ összes tagjai részt vettek. A közgyűlést diszebéd kö­vette, melyen beszédet mondottak többek közt Meiß­ner Emil dr., Diósy Lajos, Fehérváry József, Papp László dr., Kratochwill József, Bicskey Gyula, Kas­selik Gyula dr., Neiszer Antal dr., Haidekker Sán­dor és Töttösy István. Este a mátyásföldi ifjúság fényesen sikerült táncmulatságot rendezett, melyre a délutáni különvonatok már öt órától kezdve sza­kadatlanul öntötték a pesti vendégeket. A tánc fia órakor kezdődött és reggeli öt óráig tartott. Az első, valamint a második négyest 160 pár táncolta.­­ — (Búcsú a fővárosban.) A szokott fénnyel­, és elevenséggel ülték meg Budapest X. kerületének­ búcsúját vasárnap, a Szent László napját követő vasárnapon. A búcsú reggel hét órakor a plébánia­templomban isteni tisztelettel kezdődött. Ezután min­den órában egy-egy isteni tisztelet következett, a­melyet Tille Gyula dr­. Blieszner Augusztinus, Patyi Gyula káplánok és Bolváry Peregrinus hittanák­ mondtak. Délelőtt 10 órakor a zenés nagymisét és az ünnepi beszédet Valnicsek Béla dr. plébános mon­dotta. Délután vecsernye zárta be az isteni tisztel­etek sorrendjét. A templom körüli sátrak tájékán késő es­tig hullámzott a kerület lakossága. J. Lajos napja volt az óbudaiaknak is vasárnap, a­mikor a hagyományos búcsút tartották Péter és­ Pál napján. A templom körül sűrű tömegben állot­tak a sátrak és bódék s jókedvű néptömeg hullámo­zott köztük föl és alá. A búcsú egyházi része reggel öt órakor misével kezdődött. Hat órakor szentmise volt énekkel, utána Labuda Ferenc dr. káplán tőt szentbeszédet mondott. Nyolc órakor újból mise volt, azután pedig Uhlárik István hitoktató mondottal el a magyar prédikációt, a­melyet féltízkor ünnepi német szentbeszéd követett. Ezt Magyar Ferenc hit­oktató tartotta. Tíz órakor megindult a körmenet a Flórián-térre, a­hol a restaurált Flórián-szobrot áldották meg ünneplésen. Ezután következett a tem­plomban a zenés nagymise, melyet Sagmüller József apát-plébános mutatott be. A nagymise alatt Péchy Gyula karnagy vezetésével az egyházi ének- és zene­kar régi magyar egyházi zsoltárokat adott elő. Az egyházi ünnepséget délután négy órakor vecsernye zárta be.­­ (Az üldözött tanítónő.) Valahol a krassói szörényi fekete hegyek között húzódik meg egy pi­ciny, románlakta község: Fényes. A­­községnek­ egyetlen magyar lakója van, a tizennyolc éves ál­lami tanítónő, Angyal Jolán, a­kit a miniszter kül­dött oda a magyar kultúra képviselőjének és terjesz­tőjének. Mi sem természetesebb, mint hogy a fö­­­nyesi románok, tanító, pópa benne látják és benne üldözik a terjeszkedő magyarságot. Lugosi tudósí­tónk jelentése szerint egész krónikája van azoknak a válogatott kellemetlenségeknek, a­melyekben­ a tanítónőnek része van. Ezek között a legújabb sí következő: A tanítónő az iskola épületében kapott.

Next