Budapesti Hírlap, 1913. október(33. évfolyam, 232-258. szám)
1913-10-10 / 240. szám
t eléseket és öntudatosabban képesek azokra felelni. Másik következménye pedig a kettéosztásnak az, hogy a királyi Kúria, midőn az esküdtbíróság ítéletét felülvizsgálja, azt az anyagi jog szempontjából is megváltoztathatja az által, hogy a jogkérdést megítélése tárgyává teheti. Ha tehát az esküdtek tévesen mondták ki azt, hogy az általuk tényként megállapított cselekmény vádlott bűnösségét vonja maga után, ekkor a királyi Kúria fölmentheti a vádlottat, viszont, ha büntetendő cselekmény az, amit az esküdtek tényként megállapítottak, a Kúria a téves fölmentő verdikt ellenében elítélheti a vádlottat. Valószínű, hogy a kérdések kettéosztásának ez utóbbi következménye sok ellenvetésre fog okul szolgálni. Ámde, ha azt akarjuk, hogy a büntető bíráskodás lehetőleg érvényre juttassa az anyagi igazságot és ha megbízunk abban, hogy a királyi Kúria mint legfelső bíróság inkább van hivatva a jogi kérdések helyes megítélésére, mint a laikus esküdtek, akkor meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal is, hogy egyszer-másszor az esküdtek téves fölmentésével szemben a királyi Kúria fogja megállapítani vádlott bűnösségét. Számos tévedésnek forrása a bírói tanács és esküdtszék teljesen különvált volta is. A javaslat e hiányon két új rendelkezéssel kíván segíteni. Egyik az, hogy az esküdtek tanácskozása alatt a bíróság elnöke jelen van, sőt e tanácskozást a bíróság elnöke vezeti. E rendelkezés célja az, hogy az esküdtek minden jogi kérdésben szakavatott felvilágosítást kaphassanak és így verdiktjüket lehetőleg jogi tévedés nélkül hozzák meg. Kétségtelen azonban, hogy a javaslatnak éppen e rendelkezése fog legtöbb vitára okul szolgálni. Mert igaza van a megokolásnak abban, hogy e megoldással szemben az az aggodalom merülhet föl, hogy az elnök nemcsak vezetni, de irányítani is fogja az esküdteket s gyakorlott birói képességével és nagy tekintélyével ránehezedik az esküdtek működésére. * ■ E lehetőség*' valóban, fönforog és így megfontolást igényel, hogy nem volna-e célszerűbb olyan jogtudó egyénre bízni az esküdtek tanácskozásának a vezetését, aki nem tagja a bíróságnak. Mert, habár a javaslat rendeli, hogy az elnöknek nem szabad véleményt nyilvánítani, s hogy amennyiben az esküdtek kivonatára fejtegetésbe bocsátkozik, ez csak a bíróság tagjainak s a vádló és védő jelenlétében történhetik meg, még eme kautélák ihellett is könnyen megtörténhetik az, hogy az elnök nemcsak vezetni, hanem irányítani fogja az esküdteket. A másik rendelkezés, mely a birói tanácsot az esküdtekkel összeköttetésbe hozza, abban áll, hogy az esküdtek verdiktjét követő birói tanácskozásban és ítélethozatalban is részt vesz két esküdt, akit a többi esküdtek szótöbbséggel megválasztottak. Ezeknek a birói tanács tagjaival egyenlő jogot biztosít a javaslat. E feltétlenül helyes rendelkezés nagy mértékben fokozhatja az esküdtbíróság ítéletében való megnyugvást. Az esküdtek is könnyebben határozzák el magukat a törvénynek megfelelő verdikt kimondására, ha tudják, hogy a büntetés kiszabásánál az általuk választott két esküdtnek is lesz szava.* Ezek az esküdtbíróság reformjának kiemelkedő irányelvei. Kiegészíti ezeket a fentebbiekből már önként folyó az a változtatás, hogy a királyi Kúria ezentúl abban a helyzetben lesz, hogy az esküdtbíróság ítéleteit nem csupán alaki okokból semmisítheti meg, hanem az anyagi igazság szempontjából is felülvizsgálhatja. Az esküdtbíróság lényegét, miként említem, nem érinti a tervezett reform. De azért alapos megfontolást igényel mindegyik rendelkezés abból a szempontból, hogy mennyiben egyeztethető az össze az esküdtek önálló és független bírói működésével. Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter érdeme, hogy merész kézzel hozzányúl a régóta vajúdó reformhoz és konkrét alakba öntötte az általa szükségeseknek és helyeseknek vélt rendelkezéseket. A törvényhozó testület feladata lesz ezek mindegyikét komoly bírálat tárgyává tenni, nehogy az esküdtszék mint igazságszolgáltatási intézmény lényegén csorba essék. Az osztrák pénzügyminiszter szabadságolása. Bécsből jelentik: ő felsége Zaleszki Vendell lovag osztrák pénzügyminisztert egészségi okokból ideiglenesen szabadságolta s a hivatalos ügyek vezetése alól fölmentette, helyettesítésével pedig a szabadsága idejére mannfeldi Engel Ágost báró titkos tanácsos, pénzügyminiszteri osztályfőnököt bízta meg. Zaleszki lovag 1912 óta szívgyengülésben szenved s a nyáron régi baja kiújult. De szabadságot nem kért, hanem nyári tartózkodóhelyén is meg-szakítás nélkül végezte hivatalos teendőit. Baja most annyira rosszabbodott, hogy felajánlotta lemondását, Stürgkh gróf miniszterelnök javaslatára azonban ő felsége csak ideiglenesen szabadságolta. Az igazságügyi javaslatok előadói. A képviselőház igazságügyi bizottsága Erdély Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen megválasztották az esküdtbíróságról szóló törvényjavaslat előadójává Niamesny Mihályt, az egységes ügyvédi és bírói vizsgáról szóló törvényjavaslat előadójává Kenedi Gézát és a konzuli bíráskodás hatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat előadójává Bethlen Pál grófot. Miniszteri tanácskozás. A kormány tagjai holnap este a miniszterelnöki palotában miniszteri tanácskozásra ülnek össze. * BUDAPESTI HÍRLAP (240. sz.) 1913. október 10. t beszéltétek is róla annyit, hogy a generálisok sem írtak többet a csatákról. De a káplárnak van hozzá jussa, hogy beszéljen. A tatárból csak úgy, mint a bosnyák mohamedánból szorgalmas kertész lett. Szőlőt, gyümölcsöt termel, bort szűr. Különös a muzulmánságnak ez a gyümölcsfa iránt való türelmes szeretete, van is haszna belőle, mert a Krímben jórészt abból él. Sajnos, hogy a borivást is rádiktálta az orosz. Hiszen megitta a tatár előbb is a bort, azért nem is tartották igazhivő muzulmánnak a szentséges ortodoxok. De most virtusból isznak, nehogy rájuk fogják a pulyaságot. De nem lehet tőlük elvitatni, hogy a gyümölcstenyésztés terén haladtak. Megtanulták, hogy kell a gyümölcsöt tisztán tartani, a boltban ízlésesen elhelyezni s megóvni. A krimi gyümölcs még nem teljesen nemes, őszi barackjuk jó ugyan, van egy kiváló hófehér bélügyatya körtéjük, de túl hamar szedik le a gyümölcsöt. Az orosz kormányzat régóta megismerte a tatárban a becsületes, nyugodt alattvalót, ezért sorsára bizta ezt az elemet s a kerti gazdálkodásban segélyezi is őket. Bakcsi Szaráj előtt is láttam egy igazán szép nagy kertészeti mintatelepet. De hadd térjek már Bakcsi-Szarájra. Képzelj egy oldalain kifestett mészkő-hegyláncolatot. Ennek a hosszú aszóján (völgynek nem elég mély) épült Bakcsi-Szaráj főutcája. A hegyoldalakon elszórva egyes városnegyedeket látsz. Felülről nézve ezeket a téglafedte, lapos tetejű, jobbára kékre festett házakat, pittoreszk látványban van részed. Akár a szerelm klastromokat, a hosszú főutcát jobbról-balról nyárfák szegélyezik. A főutca voltaképp a bazár, a city, tipikus keleties modorban, ez nem változott, csak tisztább lett s a tisztelt kereskedők újságot is olvasnak. Akad még néhány turbános alak, de a nagy tömeg tatársüveget (báránybőr, a tetején félhold s csillag vagy cserkesz csillag) visel. Különben ez nem a régi Bakcsi-Szaráj, mely a szultán parancsára tehető rövid idő alatt — ha igaz — százezer lovast is kiállított. A fényes Bakcsi-Szaráj 1736-ban vette be Münich tábornagy, akkor égett el a kán palotájának a szép része s akkor pusztult el a jezsuiták gazdag könyvtára is. Ebben bizonyára lehetett olyan magyar vonatkozású munka, mely örökre elveszett. Azonban ilyen föltételes busongásra ne adjuk a fejünket, testvér. A mai káni palota, melynek egyik része mérsékelt növényzetű nyilvános kert, a hármas keresztet be is állította az ottlakó rendőrkapitány. A kán palotáján primitív a külső festés s látszik, hogy már a 18. században mázolta valamely olasz munkás. Néhány jó ablak van benne — mint Gallipoliban, Rodostóban — egy igen szép régi kapu s két jobb menyezet az úgynevezett ebédlőben. A hálóteremben megőrizték Erzsébet császárnéi széles ágyát, akit Patyomkin hozott le, hogy legújabb szerzeményében gyönyörködjék. Meglehet, hogy akkor még meg volt a káni berendezésnek egy része. Ma rossz kardok, tört pipák, egypár szakadozott köntös maradt itt a mutatóban. Annál bájosabb a háremhölgyek kertje, kedves pergolákkal s a fürdővel, melybe egy olyan kétcsorgóju kútból szép — alighanem lombard vagy genovai miva — márvány-ereszen át vezették le a vizet. Itt már a ciprusok s az indás berek igazán hatásos képet adnak. Ovidius gerjedelmes versei bizony nem jutottak eszembe, testvér, inkább Puskinra gondoltam. A nagy poéta megtette a másik hétcsorgójú kutat a híres Potocka Mária könycsurgójának. Hogy ezt a legendát költötte, az szabadjábon állott, de én értem a hangulatát. Ha a* a ...........................—----------------------------------vén potyák, aki ennek az elzárt résznek az őre, föl nem riaszt, estig is elandalogtam volna. Azaz nem az elandalodásnak, de úgy a semmire se gondolásnak az érzete vesz erőt az emberen. Kjei is, meg Nirvana is hasis nélkül. Nagy tiszteletben tartják a káni mecsetet, s a mauzóleumot; annak már mohamedán őre van, a ki a vallást egyesíti az iparral s himzett papucsot árul. Ledarálta előttem Devlet- Giraj, Szelim és Krem-Giraj nagy sírköveit. Monoton hangon szavalt Kaplan-Girajról s a végén kínálta a papucsot. Mindezért nem haragudtam, de bántott a faggyuszag, a végén még szegény kánok és kánnék régen elmállott tetemeit is meggyanúsítottam vele. Derék, meleg idő lévén, elhatároztam, hogy kirándulok a Josafat völgyébe. Itt van t. i. a haraimoknak, a tatár-zsidóknak a politikai központjuk, melyet Csufut-Kalnak, Zsidóvárnak neveznek. Fogadtam egy kocsist, aki elvitt. Oly meredeken vezet az út, hogy lóháton is szép vállalkozás a följutás, így csak úgy volt lehetséges, hogy vérig ostorozta szegény páráit. S ezt oly magától értetődőnek tartotta, hogy a tőlem kiutált másodrendű nyaklevest arra magyarázta, hogy lassan hajt. Csufut-Kale, testvér, egy baradlás üregektől át meg áthatott mészkőszikla, melyen állítólag a kánok nyári lakása, mások szerint kincstára volt. Nem is maradt egyéb néhány leromlott falnál, s egy pár üregnél, melyről persze regéket mesél a karaim vezető. Ezek a tatárul beszélő kétségtelen izraeliták, Erzsébet császárnőtől kiváltságot kaptak, melynél fogva bennszülötteknek, tehát hivatalképeseknek jelenti ki őket. Mindenütt lakhatnak s kereskedhetnek. Ezért egyenesen letagadják, hogy ők evreik, vagyis nyugoti aszkenász zsidók, ők kiváltsáttoitaik, c"jraimok. Ne ijedj meg, alig vannak ■......■■■ • A zárószámadások A képviselőház zárószámadási bizottsága ma Lukács György elnöklésével tartott ülésén megválasztotta az 1911. évi zárószámadás előadóit, és pedig a kereskedelmi tárca előadójává Nagy Sándort, a kultusztárca előadójává Rónay Antalt, a honvédelmi tárca előadójává Simon Elemért, a földmivelésügyi tárca előadójává Hámori Lászlót, igazságügyi előadóvá Rosenberg Ignácot, belügyi előadóvá Rednik Gábort, pénzügyi előadóvá Hoványi Gézát, a kisebb tárcák előadójává Gueth Gyulát, a zárószámadás általános előadójává Nagy Sándort. Hír a hadügyminiszter távozásáról. A Neue Freie Presse mai száma budapesti forrásból a következőket jelenti: Itteni politikai körökben ma Bécsből származó hírek keringtek arról, hogy a hadügyminisztériumban állítólag személyváltozás készül és hogy Hayn Károly gróf lovassági főfelügyelő lép Krobatin hadügyminiszter helyébe. Benedek Sándor államtitkár útja. Benedek Sándor kultuszminiszteri államtitkár a ma esti gyorsvonattal Marosvásárhelyre utazott, ahol az állami, felekezeti és városi iskolákat és a most épülő kultúrházat tekinti meg. Ez alkalommal a községi és felsőbb leányiskola dolgában is megállapodás fog történni. Szombaton az államtitkár Tordára utazik és részt vesz az Erdélyi Múzeum Egyesület vándorgyűlésén. Ugyancsak Tordán vasárnap avatják föl a kulturházat, mely célra a régi főgimnázium házát, az úgynevezett Báthory-házat alakították át. A fölavatáson az államtitkár mint a kultuszkormány