Budapesti Hírlap, 1913. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1913-11-25 / 278. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP (278. sz.) 1913. november 25. szabályozásnak végrehajtását. Hogy ez keresztül­vihető legyen, elsősorban a Bodor-Kerkápoly-féle alapítvány átvételére van szükség, a­mely ma a val­lás- és közoktatásügyi minisztérium kezelésében áll. Ebben az ügyben két-három évvel ezelőtt már foly­tak is a tárgyalások, de közben a tárgyalás fonalát elejtették. Szabó most azt javasolta, hogy ismét kezd­jék meg a tárgyalásokat. Figyelmébe ajánlotta to­vábbá a tanácsnak, illetve a terjedékegyezmény meg­hosszabbítása ügyében kiküldött vegyes bizottságnak írt, hogy­ az ezzel kapcsolatos szabályozás költsége a fővárosi pénzalapot terheli. — A Sáros-fürdő építése. A Gellért-gyógy­­fürdő építését végrehajtó bizottság ma délelőtt Már­kus Jenő dr. tanácsos elnöklésével ülést tartott. Az ülésen fölbontották azokat az ajánlatokat, a­melyek a fürdő építkezésénél a gördülő faredőnyök szállítá­sára, a bronzburkolatú ajtók, ablakok és üvegfalak lakatosmunkáira, a kovácsolt lakatosmunkákra, a tölgyfapadló burkoló munkákra és az aszfaltbuk­koló munkákra beérkeztek. Az ajánlatokat felülvizsgálás és átszámítás céljából az építés művezetőségének adták ki. Tárgyalta és megállapította egyúttal a bi­zottság a diszvakoló munkák és az elektromos vilá­gító és jelzőberendezések költségvetését és elhatá­rozta, hogy a munkák kiadására nyilvános verseny­­tárgyalás megtartását fogja javasolni a tanácsnak. — Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hi­vatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek száma a következő volt: Meg­betegedés: hasi hagymáz 7 (ebből vidéki 2), kanyaró 131 (1), skarlát 87 (12), szamárhurut 16 (1), ron­csoló torok és gégelob 40 (1), bárányhimlő 52, járvá­nyos fültőmirigylob 5, trakoma 4. Halálozás: skarlát 5 (1), szamárhurut 1, roncsoló torok és gégelob 2. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ Szétugrasztott játékbank. A játékbar­langokra az idén nagy csapást mért a rendőrség. A belügyminisztérium utasítására a rendőrség sorra szétugrasztotta a hazárdjátékra alakult klubokat s­­ törvény elé állította a tetten ért játékosokat. A pro- i skribált klubok közül való volt a Magyar Sakk Szö­­­­vetség, melynek az Andrássy­ út 35. számú házában volt a helyisége. A klub voltaképpen budapesti expozitúrája volt a győri sakkszövetségnek. A szövetség két tagja indítványára alakult meg a nyáron a budapesti fiók azzal a dicséretes szándékkal, hogy a sakkjátékot föllendíti s ennek érdekében versenyeket is rendez, így mondják ezt az alapszabályok. A valóságban azonban más volt a helyzet. Alig hogy megalakult a budapesti fiók, melyet a szövetség két tagja vett bérbe, jelentkezett Mittelmann Géza magánzó s horribilis összeget ajánlott föl a bérlőknek, ha a­­ bérletet ráruházzák. Az ajánlat fölöttébb csábító volt. Mittelmann ugyanis évi húszezer korona áren­­­­dát kínált a klubért, azonkívül magára vállalta, hogy fizeti a 13.00­0 korona házbért, sőt a tagdíjakat is a magáéból fizeti. Ezen az alapon meg is kötötte a régi bérlők­kel az alkut, s ettől az időtől fogva az Andrássy-úti klubhelyiségben a nemes sakkjáték helyét a ke­­vésbbé nemes sakkjáték foglalta el. Tagtársakról Gerő Mór és Madarassi Endre gondoskodtak, ők voltak a fölhajtók, a­kik minden fölhajtott tag után províziót kaptak. Mittelmann Géza és bérlőtársai, Goldberger Zsigmond és Stark Károly és Sándor Imre, már­­már annyira megtollasodtak a bakkon, hogy Hat­vany báró palotájára alkudoztak, a­hová a klubot át akarták telepíteni, a­mikor rajtuk ütött a rendőr­ség és viruló bankjukat szétugrasztotta. Május hete­dikén este fél kilenc órakor lepte meg Kerny Géza rendőrkapitány vezetésével öt detektív a Mittel­­mannék bakkszövetségét, lefoglalt néhány ezer ko­ronát s jegyzékbe foglalta mindazokat a tagtársa­kat, a­kik a játékasztal körül helyet foglaltak. Ezek a következők: Freund Lajos dr., Róth Oszkár, Ré­vész Ödön, Goldstein Albert, Erdős Béla, Faragó Lajos, Diósi bankigazgató, Jancsevszki Leó, Sarto­­m­szky Zsigmond, Beck Ferdinánd, Olsevszky Fe­renc, Pranovszky báró, Adorján Ármin, Thein Ernő, Spitz Lajos, Altmann Pál és Lauffer Zsigmond dr. Megállapította továbbá a rendőrség, hogy a bankalapításban ludasok még a győri középpont ki­küldött intéző­bizottsága, nevezetesen Stark Károly, Havasi Artur, Bárász Zsigmond, Breier Gyula, Szé­kely Jenő és Asztalos Lajos dr., a­kik a bérlőtől rendes fizetést húztak. A Magyar Sakkszövetségnek most említett va­­lamennyi mestereit tiltott szerencsejátékért vonta ma kérdőre Baumann Mór királyi járásbíró. A vád­hatóságot Wenzel Árpád dr. ügyészi megbízott kép­viselte. Elsőnek a játékmestert és bérlőt, Mittelmann Gézát hallgatták ki, a­ki a tárgyalóteremben össze­­gyülekezett híveit ezzel a fölszólítással üdvözölte: •­ Kérek ajánlatot! A bakkjátékot tudvalévően megelőzi a bank elárverezése, melyet a játékmester az idézett­ fölszó­lítással szokott megindítani . Mittelmann úr, úgy látszik, annyira megszokta ezt az igét, hogy ezen a komoly helyen sem tudta magát megtagadni. Azzal védekezett különben, hogy klubban sza­bad hazárdjátékot játszani. Volt ön büntetve? — kérdezte a biró. — Tudtommal soha, — felelte Mittelmann. — Az én tudtommal pedig igen, — jegyezte meg a biró és ráolvasta a vádlottra, hogy csalás vétségéért már büntetve volt pénzbüntetéssel. Ezután a többi vádlottakra került a sor. Schwemmer Adolf kereskedő vallja, hogy ő rendezte be a klubhelyiségeket s ennek fejében a jövedelem egy része járt ki neki. Eddig azonban még gy fillért sem kapott. A bíró: De annál szorgalmasabban játszott, noha többször megesküdött, hogy többé soha sem vesz kártyát kezébe. Egyszer a felesége is elhurcolta a klubból. Sándor Imre, egy beton-építé­ társaság igazga­tója vallja, hogy Mittelmannak húszezer koronát bocsátott rendelkezésére, melyet vissza is kapott. A kölcsön fejében bizonyos osztalék járt neki a klub jövedelméből. A hazárdjátékban nem vett részt. Freund Lajos dr. ügyvéd azt mondja, hogy azon a napon, a­melyen a rendőrség a bankot meg­lepte, véletlenül volt a klubban. Egy kollégáját ke­reste, a­kit meg akart kérni, hogy egy tárgyaláson helyettesítse. Ezután azokat a klubtagokat hallgatták ki, a­kiket a razzia alkalmával összeírtak. A legtöbben beismerték, hogy a játékban részt vettek. Este hét órakor hozta meg a járásbíró az íté­letet. E szerint Mittelmann Gézát tiltott szerencse­­játékért egy hónapi fogházra s kétszáz korona pénz-­­ büntetésre, Sándor Imrét és Schwemmer Adolfot­­ százötven korona pénzbüntetésre, továbbá Vas Jó­zsefet és Biró Dénest fejenként nyolcvan korona pénzbüntetésre ítélte. A többi vádlottat fölmen­tették.­­ Az ítéletet az ügyészi megbízott tudomásul vette, az elítélt vádlottak és védők ellenben felebbe­­zést jelentettek be az ítélet ellen a bűnösség kimon­dása miatt.­­ Az Ügyvédjelöltek Országos Egyesü­lete, mely csak most készült el uj, kényelmes he­lyiségeinek berendezésével, téli működési program­jának megvalósításához fogott. Petrik Aladár dr. ügyvéd az új polgári perrendtartást fogja ismertetni egy szeminárium keretében minden kedd és péntek este fél nyolc órakor. Baumgarten Nándor dr. egye­temi magántanár minden szerdán egynegyed hét óra­kor hiteljogi szemináriumot tart az egyetem V. számú tantermében. Ezenkívül az egyesület könyv­tárának fölújításához is fogott és ez után is fölkéri mindazokat, kik fölösleges jogi munkákkal rendel­keznek, hogy azokat Tarczai Tivadar dr. titkár cí­mére az egyesületnek ajándékképp beküldjék. (IV., Egyetem­ utca 1.) A szemináriumi előadásokra je­lentkezni lehet az egyesület titkáránál. — ítélet a milliós nyaklánc-perben, Lon­donból jelentik. A londoni esküdtbíróság hétfőn ho­zott ítéletet a London és Páris között a nyáron eltűnt, de azóta megkerült három millió frankot érő gyöngynyaklánc ügyében. A bíróság Lockettet és Grizzardót hét-hét évi. Silbermant öt évi fegyházra, Gutwirthet másfélévi kényszermunkára ítélte. — A bíróságok és a kamatszámítás. Deb­receni tudósítónk jelenti: A mai nehéz pénzügyi hely­zetben a debreceni járásbíróság nem tudott ítéletet hozni sommás pörökben a követelések után járó ka­mat megítélésére nézve. A felek ügyvéd képviselői az­zal érveltek, hogy a súlyos viszonyok között nem elégséges a törvény által biztosított nyolc százalék, mert ma a legelső bankok is drágábban adják a pénzt. A debreceni ítélőtábla több esetben kimondta, hogy a jelen viszonyok között tíz százalék kamatnak a megítélése jogos és még mindig az adós érdekében való, mert könnyebb a nagyobb kamatot fizetni, mintha a pénzintézet a kölcsönt fölmondja s egy­szerre követeli. A tábla területén levő bíróságok e döntéshez alkalmazkodnak ezután. — A kievi ítélet. Kievből jelentik: A Beilis­­perben hozott ítéletet végérvényes formájában ma közölték. Az ítélet négy pontja így hangzik: 1. Beilis vádlóit fölmentetik. 2. A tárgyalási költségeket az állam viseli. 3. Juscsinszki anyjának igénye figye­lembe nem vétetik. 4. A bűnjelek dolgában a bíró­ság külön fog dönteni. Beilis az ítélet kihirdetésekor nem volt jelen. — Megsértett bíróság:. Szabadkáról jelentik: Mukics Simon volt függetlenségi képviselő egy tár­gyalás alkalmával Denk Tivadar szabadkai biró felé ezt kiáltotta: — Más ügyvédnek kellett volna nevemben el­járni, mert velem, mint függetlenségi politikussal szemben a bíróság elfogult Denk nyilvános rágalmazásért följelentette Mukicsot. A szabadkai törvényszék megszüntette az eljárást, a szegedi királyi ítélőtábla azonban Muki­­csott vád alá helyezte. — Lar­isch grófnő drámája. Berlinben leg­közelebb olyan per kerül tárgyalásra, mely európai föltünést fog kelteni. A pert Larisch Mária grófnő indította egy amerikai filmtársaság berlini ügynökségi ellen. A grófnő ugyanis a társaság megbízásából drá­mának dolgozta föl nemrég megjelent Az én múltam című hírhedt könyvét, a­melyben tudvalévően néhai Rudolf trónörökös tragikus halálának körülményeit írta meg. A filmdráma, előadását a rendőrség betil­­totta,­­ s most a grófnő követeli a kikötött honorá­riumát. A társaság a fizetést azzal a megokolással tagadta meg, hogy a dráma anyaga nem felel meg a valóságnak, ezzel szemben a grófnő a bécsi ud­varhoz közel álló férfiak tanúságára hivatkozik, hogy adatainak hitelességét bebizonyítsa. Nem való­színű, hogy a bíróság hozzá fog járulni ahhoz, hogy a meierlingi tragédia részletei egy nyilvános tárgyalás során kinyomoztassanak, sokkal inkább valószínű, hogy a grófnőnek a filmtársasággal kötött szerződé­sét turpis causa címen semmisnek fogja kijelenteni. De még ha a bíróság el is rendelné a valódiság bi­zonyítását, akkor is kétséges, vájjon azok az urak, a kikre a grófnő hivatkozott, meg fognak-e jelenni a bíróság előtt, melynek nincs módjában, hogy egy idegen állam alattvalóit a személyes megjelenésre szorítsa. — A hamis tanuk. Fiuméból írja tudósítónk: Mintegy négy évvel ezelőtt Hoffman Károly gazdag magánzó házasságra lépett egy feltűnő, szépségű po­­zsegai leánnyal. A fiatal házasok eleinte boldogan éltek, később azonban nem tudni mi okból, egymástól elhidegültek. Az egyenetlenség bírósági ítélettel nyert ideiglenes megoldást, melynek értelmében a házastársak asztaltól-ágytól elválasztattak. Kötelezte egyúttal a zágrábi tábla a volt férjet, hogy nejének évi 5000 korona tartásdíjat fizessen. Eddig rendben­­ lett volna a dolog. Hoffmann Károly eleinte pontosan fizette a tartásdíjat, később azonban azon gondolko­zott, hogyan takaríthatná meg az ötezer koronát. Végre megállapodott abban, hogy az asszony ellen válópert indít­­ olyan ürügyekkel, támogat­ja a kere­setét, hogy a házasságot az asszony hibájából bont­j­­ák föl. A ravasz férjnek nem sokáig kellett várakozni Különváltan élő neje Abbáziában tartózkodott, a­honnan szeptember 28-dikán Kockar dr. nevű ügy­védje kíséretében Fiumébe jött, hogy itt egy poros ügyet megvitassanak. Az ügyvéd és a hölgy akkor nem tértek vissza Abbáziába, hanem az Európa­­szállóban béreltek két szobát, a­hol a 16. és 17. számú szobát kapták. Erről valahogy tudomást szer­zett a férj, a­ki nagyobb összeg kilátásba helyezéséve arra bírta rá Fleischer Lajos éjjeli portást és Csokai Erzsébet szobaleányt, hogy neje ellen terhelő vallo­mást tegyenek. Előleget is kaptak ezek, mire a vizi Patkány-, egérsiló-bacilus betegséget plán­tál a mézei­ egér, hörcsög és ürgék között is és teljesen kipusztítja. Más állatra avagy em­berre ártalmatlan. Prospektust ingyen küld DATIW Bakteriológiai Lab­orator­um MA k Zrt Budaseat.Bosenbaler­ utca 30. ígérd meg, hogy végre valahára Sanatogent fogsz venni. A Sanatogen több mint 18000 orvos által kitűnő test- és ideg­­erősítő szernek van elismerve. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ismertető füzeteket ingyen és bérmentve küldenek a Sanatogen-gyárak, Berlin, Friedrichstrasse 231.

Next