Budapesti Hírlap, 1914. március (34. évfolyam, 52-77. szám)

1914-03-08 / 58. szám

1914. március 8. BUDAPESTI HÍRLAP 58 sz.) I­ ­llette meg, ma, a négy évtized előtti szerény kezdet után, egy világcég messze kiterjedt tekintélye hir­deti hatalmas és értékes szoborként.­­ (A király üdülése.) A párisi Presse Associé bécsi jelentést közöl, a­mely szerint udvari körökben arról beszélnek, hogy Ferenc József ki­rály legközelebb vagy a Riviérára, vagy pedig Me­­ránba megy. Az orvosok ugyanis mindenképp rá akarják venni a királyt erre az utazásra, de eddig még nem sikerült kapacitálni. Lehet, hogy a külső politikai helyzet is visszatartja a királyt a Bécsből való elutazástól, nem lehetetlen azonban, hogy az orvosok mégis diadalmaskodni fognak.­­ (Vanderbilt György meghalt.) New­­yorkból jelentik: Vanderbilt György, a sokszoros milliomos tegnap meghalt. Vanderbilt vakbélgyula­­dást kapott s nem engedte magát megoperálni. Van­derbilt György ötvenegy éves volt.­­ (Új egyetemi magántanár.) A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter Verzár Frigyes dr. egyetemi tanárse­gédnek, a budapesti tudományegyetem orvosi karán a kísérletes kórélettanból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyóan tudomásul vette és őt ebben a minőségben megerősítette.­­ (A trónörökös és családja Miramaréban.) Triesztből táviratoztak nekünk. A­mint már jelen­tettük, Ferenc Ferdinánd trónörökös feleségével, gyermekeivel és kíséretével tegnap a Lakroma hadi jatton Triesztből Miramaréba ment, a­hová minden incidens nélkül megérkezett. A csodaszép mirama­­rei kastélyt ez alkalomra kitatarozták és otthono­sabbá tették, mert a trónörökös ez évben a szokott­nál hosszabb ideig szándékozik ott tartózkodni. A szigetről számos kirándulást tesz majd a tengeren és főképp a dalmát partot fogja tanulmányozni. A húsvéti ünnepet a trónörökös családja már Bécsben üli meg, májusban pedig az alsó-ausztriai Artstetten kastélyba megy. A trónörökös ezt a kastélyt, a­me­lyet atyjától örökölt, annyira szereti, hogy a mi­kor inkognitó utazik, a legtöbbször Arstetten gróf­nak nevezi magát. — (Kihallgatás a királynál.) Bécsből je­lentik: A király a boszniai uj reisz-ul-ulemát és azután Krobatin hadügyminisztert kihallgatáson fogadta. — (Uj báró.) A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti. West Ede lovag udvari tanácsos­nak, a temesvári ipar- és kereskedelmi kamara el­nökének és törvényes utódainak, a közgazdaság te­rén szerzett érdemei elismeréséül. Temesvári elő­­névvel, a magyar bárói méltóságot adományozta.­­ (Cím és rendjel.) A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király szentgernei Nagy Al­­bertnek, a herceg Esterházy hitbizomány jószágkor­mányzójának, a falusi kisbérletek tömeges és ered­ményes szervezése körül szerzett érdemei elismeré­séül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet; Brocskó Lajosnak, a Protestáns Országos Árvaház igazgatójának, az árvanevelés terén kifejtett sok évi sikeres tevékenysége elismeréséül, a királyi taná­csosi címet és Csiskó Jakabnak, az osztrák bánya- és kohóműtársaság zakarfalvai bányaüzeménél al­kalmazott bányászatm­esternek, sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül, a koronás ezüst érdemke­resztet adományozta.­­ (Nagy Emil — udvari tanácsos.) A hi­vatalos lap mai száma jelenti, hogy a király Nagy Emil dr. budapesti ügyvédnek, mint az Esterházy hercegi hitbizomány jogtanácsosának, a falusi kis­bérletek tömeges és eredményes szervezése körül szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi ud­vari tanácsosi címet adományozta. A kitüntetés pon­tosan körülhatárolt érdemeket jutalmaz, de Nagy Emil gazdag és sokoldalú közéleti munkásságának minden ágával rászolgált a fényes kitüntetésre. Jogi tanulmányainak elvégzése után egészen fiatalon, de szokatlan készültséggel és komoly hivatásérzettel lé­pett az ügyvédi pályára. A közélet jelenségei iránt való eleven érdeklődése vonzotta a politikához. Füg­getlenségi programmal tagja lett a képviselőháznak a koalíció korában, de soha nem­ vallott korteselve­ket és nem hangoztatott demagóg jelszavakat. A konzervatívebb irány híve volt, az akkori Apponyi Albert legbuzgóbb és legodaadóbb követői közé tar­­tozott. Szerepe a fórumon tartalmas volt és szim­­patikus; elveit nemcsak a Házban, hanem a sajtó­ban is nagy hatással és írói hivatottsággal képvi­selte. Elhivatván az Esterházy hercegi hitbizomány jogtanácsosának, visszavonult a politikától, hogy annál intenzívebben gyümölcsöztesse jogi tudását, átfogó gazdasági érzékét és népe iránt tettekben mutatkozó szeretetét hatása új körében. Kitünteté­sét örömmel jelentjük mi, a­kik a Budapesti Hírlap hasábjain mindig szívesen láttuk vendégül, szívesen fogadja sok barátja és tárgyilagos elismeréssel bő­ségesen megérdemeltnek fogják mondani még ellen­felei is, a­kiket lovagias lényével, őszinte, nyílt jel­lemével lefegyverzett.­­ (Gruics Mihály károlyvárosi püspök meghalt.) Karlócáról jelentik: Gruics Mihály károlyvárosi görög keleti szerb püspök, a karlócai metropolita adminisztrátora, tegnap este tiz órakor a horvátországi Plaskiban szív­­szélhüdés következtében hirtelen meghalt.­­Az elhunyt püspök ötvenöt éves volt. Horvát­országban a zágráb megyei Kraljevcsáni községben született, a­hol atyja néptanító volt. Zágrábban vé­gezte el középiskoláit és a kitüntetéssel letett érett­ségi vizsgálat után joghallgatónak iratkozott be a zágrábi egyetemre. Szülei kívánságára nemsokára ezután a papi pályára lépett és a teológiát Karló­cán 1886-ban kitűnő sikerrel elvégezte. A következő évben pappá avatták és eleinte mint lelkészhelyet­tes Mencsencsaniban és Marindáiban működött. 1900 őszén a karlócai papnevelő tanárává nevezték ki, 1901 december 15-én pedig károlyvárosi püspök lett. Mint főpap tagja volt a horvát országgyűlésnek, a­mely 1906-ban a magyar képviselőházba delegálta. Bogdianovics Lucián halála után, a múlt év októ­ber 15-én, a király a karlócai görög-keleti szerb metropólia adminisztrátorává nevezte ki és műkö­dését mindenütt bizalommal nézték. A püspök szerdán este ment Karlócáról Plas­­kiba, a­hol tegnap este váratlanul elhunyt. Halálá­nak híre általános mély részvétet keltett mindenütt s Karlócán fekete zászló leng a középületeken s na­gyon sok magánházon is. Az államkormányt és a püspököket azonnal táviratban értesítették a halál­esetről. A szanódusi statútum szerint Nikolics püs­pök, mint rangban legidősebb püspök veszi át a metropólia ideiglenes vezetését.­­ (Kitüntetett tábornok.) Mint félhivata­losan jelentik, a király Rohr Ferenc lovassági tábor­noknak, a­kit a magyar honvédség főparancsnoksá­gával bízott meg, kitűnő szolgálatai újból való elis­meréséül, az első osztályú vaskoronarendet díjmen­tesen adományozta.­­ (Jegyzők tisztelgése a belügyminiszté­riumban.) A Községi és Főjegyzők Országos Kö­zépponti Egyesületének tisztikara a belügyminiszté­rium tisztelgett Tersztyánszky Kálmán miniszteri ta­nácsosnál, a községi ügyosztály új vezetőjénél. A küldöttséget Morvay János alelnök vezette s részt vettek benne Koncz János dr. helyettes főjegyző, Vargha Károly pénztáros, Doboz Gábor és Heszter Imre választmányi tagok. Morvay János meleg­hangú beszéddel üdvözölte az ügyosztály új vezető­jét, a­kit arra kért, hogy a községi ügyeket és a községi jegyzők érdekeit részesítse jóindulatában. Tersztyánszky Kálmán miniszteri tanácsos igen szí­vesen fogadta a küldöttséget és biztosította legtelje­sebb jóindulatáról; egyszersmind annak a készségé­nek adott kifejezést, hogy mindig szíves örömmel látja, ha a jegyzőegyesület közvetetlenül érintkezik vele.­­ (Házasság.) Telendi Sándor dr. apatini ügyvéd. Bácsbodrog vármegye tb. tiszti ügyésze, törvényhatósági bizottsági tag, eljegyezte Szállás Margitot, Szállás János dombóvári patikus és neje, Mészáros Ilona leányát. Schenker Ervin eljegyezte Gmelin Ellyt Buda­pesten. Klein László eljegyezte özvegy Wágner Mik­­sásné leányát, Wágner Olgát. — (Házasulandók figyelmébe) ajánlhatók Horti József bútortermei. VI. Váci­ körut 37. szám. — (A nők napja.) Három esztendeje női kon­ferencia előzte meg a kopenhágai szocialista kon­gresszust és a konferencián elhatározták, hogy min­den év március 8-án világszerte tüntetéseket ren­deznek a nők politikai jogainak érdekében és ezt a napot elnevezik a nők napjának. Ez a nap Ma­gyarországon sem múlik el jeltelenül és a budapesti nőgyülést holnap, vasárnap délután három órakor tartják meg az építőmunkások otthonában. A gyűlés szónokai Buchinger Manóné és Bokányi Dezső lesz­nek. Hasonló gyűlést rendeznek az ország több vi­déki városában is. Érdekes, hogy a feministák lapja, A Nő, mai számában szemfényvesztésnek mondja - g , rendezését, mert a­ma szo­ciáldemokrata­ párt ellensége a nők politikai fölsza­badításának. Nincs joga e pártnak a holnapi napot a nők napjának nevezni, mert a kopenhágai határozat szerint ezen a napon a nők politikai jogai mellett tüntetnek, holott a magyar szocialista­ pártnak az a célja, hogy éppen a holnapi gyűléseken elnémítsa a nők politikai törekvéseit, a­melyektől a maga moz-­ galmának a sikerét félti. .. (Suess tanár haldoklik.) Bécsből jelen­tik: Suess Ede dr., a geológia világhírű tanára, az osztrák tudományos akadémia elnöke haldoklik. Az agg tudós állapota az éjjel annyira rosszabbodot, hogy eszméletlenül fekszik. .. (Pég­oud és Dalmistró.) Milánóból jelen­tik nekünk: Pégoud és Dalmistró a vialikusok ügyé­ben már döntött a bírósági szakértő, megállapítván, hogy Dalmistró lezuhanásának az a változtatás volt az oka, a­melyet Pegoud a repülőgépen tett. *— (A svédek az egészségért.) Alig van még egy ország, a­hol az emberek olyan rendszeresen, okosan gondoznák egészségüket, mint Svédország­ban. A francia is ápolja a testét, főleg a külsejét, a svéd azonban óvja az egészségét. Alapelvük: az egész szervezetnek állandó foglalkoztatása. Ezért azután a sportnak minden egyes ágát a legnagyobb tökéletességgel űzik. Azonban nem azzal a szerte­lenséggel, a­mely nálunk valóságos sportdlüh alak­jában nyilatkozik meg. Természetesen a tempera­mentumuk is lényegesen­ különbözik a miénktől. Már az iskolákban is igyekeznek foglalkoztatni a gyermeki szervezetet. Erre való például a szlöjd, a­mely újabban nálunk is tért hódított már. Mindenki ismeri már itt is a svéd torna néven ismert gyógyító gimnasztikát. Sőt nem idegen fogalom nálunk már a zanderezés sem. És ez az úgynevezett mediko-mecha­­nikai rendszer foglalkoztatja a legtökéletesebben az emberi szervezetet. A fejletlen gyermekét éppen úgy, mint a felnőttekét, az egészségeset s a beteget egy­aránt. Zander Gusztáv szokholmi orvos rendszere azon alapszik, hogy az emberi test mozgásának bi­zonyos rendszer szerint, bizonyos korlátok között kell történnie. A szertelen mozgás a szervezetnek csakúgy árt, mint a mozgás hiánya. A különböző sportok mindenike a maga nemében egyoldalú moz­gást eredményez, a­mely előbb-utóbb túlzásba csap át. És, ha ez károsan hat már az egészséges szerve­zetre is, kétségtelenül még károsabb a beteg ember szervezetére. Zander tehát igyekezett megtalálni a módját annak, hogy a szükséges mozgást adagol­hassa. Éppen úgy, a­hogy az orvos másfajta gyógy­szert adagokra osztva­­ad be a betegnek. Ennek az alapján szerkesztette meg azután minden egyes ízü­let és izomcsoport számára külön-külön a szükséges készüléket. Ezeknek a szerkezete az emberi test­nek, az izmok élettani működésének, az ízületek anatómiai viszonyainak a legideálisabban megfelel. Ezért azután ezekkel a mozgást a legtökéletesebben lehet adagolni és lokalizálni. A Zander-készülékek megszabják minden egyes izomizület számára a szük­­séges munkát s igy a beteg ember számára gyógy­szert csinálnak a testmozgásból. Nálunk mintegy tizennyolc esztendeje honosította meg a Zanderezést Reich Miklós dr., a magyar orvosi karnak e téren is európai nevű kiválósága, a­ki harminc esztendős tudományos munkásságot szentelt a Zanderezéssel kapcsolatos gyógyítómódnak. Előbb a Nemzeti Szín­ház bérházában rendezett be Zander-intézetet, majd, a­mikor a szík­ház újjáépítése miatt innen ki kellett költöznie, az Országos Kaszinóval szemben, a Sem­­melweis­ utcába helyezte át intézetét, a­mely ma az egész kontinens legtökéletesebben berendezett ilyen­fajta intézete. Közel száz gépezet gyúrja, parkolja, rezegted ott a gyógyulást, edzést, soványodást kere­sők testét. Kiegészíti a Zander-gimnasztikát még a svéd gyógygimnasztika céljaira szolgáló tornaszerek egész tömege. Egyik nevezetessége az intézetnek a Bergonie-féle soványító készülék. Van rádium-inha­­latóriuma, nagyszerűen berendezett vízgyógyberen­­dezése s ezeken kívül páratlan berendezésű villamos fény-, oxigén- és szénsavasfürdők állanak a beteg emberek rendelkezésére. Az intézet az egyetemi alap bérpalotájának egész első emeletét elfoglalja és tö­kéletes berendezésével hirdeti itt nálunk is a világ­hírű stokholmi orvosnak dicsőségét.­­ (Az államvasutak elnökigazg­atójának balesete.) Megírtuk ma hogy» Tolnay Kornélt, a Máv­ elnökigazgatóját tegnapelőtt este színházból hazamenet baleset érte. Sérülése nem komoly ter­mészetű ugyan, de azért orvosa tanácsára néhány napig ágyban marad s hivatalos ügyeit is a lakásán intézi el. A beteg elnökigazgatót Harkányi János báró kereskedelmi és Ghillány Imre báró földmű­velési miniszteren kívül telefonon és személyesen rendkívül sokan keresték föl érdeklődésükkel.­­ (Színház és politika.) Bukarestből jelen­tik­ a Magyar Távirati Irodának. Az Epoca című lap szerint az osztrák és magyar követség lépéseket tett a román kormánynál, hogy vétesse le a játékrendről Goga Oktaviánnak a bukaresti nemzeti színházban legújabban előadott­­A jegyző úr című darabját. 9

Next