Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-01 / 60. szám

2 LOÛAPESÏI HÍRLAP ceo. **.) 1915. március I. dulatainkkal nyertük meg, így érthető, hogy összes veszteségünk valóban nem­ áll arányban a győzelem fényes eredményével. Veszteségünk ugyanis meglepően csekély, és még ersy hater cicit sem teszi ki a­nnak a számnak, a­melyet a Central News említ. Hogy ezenfelül vesztesé­günk legnagyobbrészt az erőltetett menetelés miatt való kih­őlésekből állott elő, az nemcsak önmagában örvendetes, hanem bizonyítja ül­dözésünk kíméletlen határozottságát. R vutke, Stokholm, feb­r. 28. (Saját tudósítónktól.) A S­tok­holms Dag­blad értesülése szerint Oroszországban újabban igen sok pálinkafőző létesült titokban. A pénz­ügyminiszter­ ezért valamennyi kormányzóság­ban vizsgálatot rendelt el és ennek eredménye­ként­ megállapították, hogy az utolsó hat hóna­­­pon belül 1825 szeszgyárban a tilalom ellenére­­ nagyban gyártották a pálinkát. Ezenkívül 160 műborgyár, 92 borfestőgyár és 60 denaturált szeszt előállító gyár működött E titokban mű­ködő gyárak terméke az egészségre roppant ár­talmas, az orosz nép azonban annyira hozzá van szokva az alkohol élvezéséhez, hogy ezt a pálinkát mégis igen nagy mértékben fogyasz­totta. Élelmiszerhiány Oroszországban. Pétervár.­, febr. 28. A Ruszkoje Szlovo jelenti Karkovbak A városi tanács tárgyalt arról, hogyan lehetne a lakosságnak megszerezni a hiányzó lisztet és szenet. E hónap 19-én a városnak vagyonhiány következtében már csak­ egy hétre való szene volt. Vjatka kormányzóságban nagy az élelmi-­ szerhiány. Tifliszben nagy a papírhiány. Német siker a francia harctéren. — A német hivatalos jelentés a németek rendkívül figyelemre méltó sike­réről ad hírt. — Ifi Shampagneban visszaverték a francia támadást. — Ver­­duntól északra rohammal elfoglalták az ellenségnek egymás mögött levő több hadállását. — A Vogézek nyugati szélén húsz kilométernyi szélesség­­ben hat kilométernyire verték vissza az ellenséget. — A német hivatalos jelentés. Berlin, feb­r. 38, 4 nagy főhadiszállásról jelentik február­­2­8-án. A Ghampagneban az ellenség teg­nap is folytatta előretöréseit. A táma­dást egész terjedelmében visszavertük. Malancourt-tól délre (Verdimtől északra) az ellenségnek több egymás mögött levő hadállását rohammal el­foglaltuk. Gyönge francia ellentáma­dások meghiúsultak. Hat tisztet és 250 főnyi legénységet elfogtunk és négy géppuskát és egy aknavetőt zsákmá­nyoltunk. A Vogézek nyugati szélén heves harc után kivertük a franciákat bla­mont-bion villéi állásukból Támadá­sunk elérte a verdinal-brémen­­i és folytatólag a Badonvillertől és Callas­től keletre eső vonalat; az ellenséget 20 kilométernyi szélességben hat kilo­méternyire visszaszorítottuk. Az ellen­ségnek az elfoglalt terep visszafogla­lására irányuló kísérlete, súlyos vesz­teségével kudarcot vallott. Szintúgy visszavertük az ellen­ségnek a déli Vogézekben ellenünk in­tézett előretörését is. A harc Reimsz körül. Rotterdam, febr. 28. (Saját tudósítónktól) A harctérről érkező jelentések szerint Reimsz vidékén ismét nagyon heves harc van. A franciák több erős támadást intéztek a német állások ellen és pedig, mint zárásból hirdetik, váltakozó sikerrel. Úgy lát­szik, hogy ezek a támadások e pillanatban még folytatódnak. A francia támadó fellépés köz­vetetlenül Reimsznak a németek által való leg­utóbbi bombázása után történt, a­mely tudvale­vően különösen nagy kárt okozott a városban. Nagyon valószínű, hogy a francia legfelsőbb hadvezetés a Reimsznél lévő német erős állások ellen irányuló épp oly véres, mint sikertelen rohamot a közvélemény nyomása alatt rendelte el. A párisi sajtó ugyanis rendkívül ideges lesz, valahányszor Reimszt bombázzák és ilyenkor nagyon tekintélyes katonai bírálók ugyancsak keservesen odamondogatnak a francia főpa­rancsnokságnak. Ezúttal különösen nagy volt az izgatottság, mert Reimszból nagyon sok me­nekülő érkezett Párisba. A francia hadvezető­ség tehát talán azért rendelte el a támadást, hogy siker esetén változtasson a helyzeten, si­kertelenség esetén pedig a közvélemény előtt bebizonyíthassa, hogy­ Reimsz nem védhető többé A német vassal. Berlin, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) A Matin a hadveze­tésről írva, a többi közt ezt mondja: A néme­tek úgy becsavarták magukat állásaikba, mint a selyemhernyó a gubájába. Csak azzal a kü­lönbséggel, hogy ők nem selymet, hanem acélt szőnek. Egy idő óta e védelmi rendszerüket még tökéletesítették is. Szüntelenül dolgoztak. Egész iparuk támogatásával végre az egész francia terület köré az eddigitől különböző ren­­ geteg tüskés drótot feszítettek ki, a­mellyel szemben tehetetlen a legélesebb olló is és a­melyet semmiféle penge nem tud ketté vágni. Németországból valóságos tüskésdrót-kábelek érkeztek, egyik tonna a másik után, a­melyek közül a legkisebb is egy centiméter átmérőjű. Flandriában, Artoisban, Champagneban, az Argonnokban és a Vogézekben jó sűrűn ezzel vették körül a németek állásaikat. E rengeteg háló mögött elrejtve, mint a türelmes pók arra várakoznak, hogy a franciák, mint a legyek beleessenek, hogy azután megöljék vagy elfog­ják őket. Francia dicséret a németekről. Bern, febr. 28. (Saját tudósítónktól) A párisi Temps a francia frontról a következő levelet közli: Első­rangú ellenféllel van dolgunk. Csak ha a fron­ton volt az ember és tapasztalt tisztekkel be­szélt, csak akkor tud magának fogalmat al­kotni a német hadviselés nagyszerű előkészíté­séről és kitűnő módszeréről. Ez minden kis részletből kitűnik. Éberségük egy pillanatra sem szűnik meg. Minden lövőárok-szakaszban egy szemfüles figyelő van, a­ki messzelátóján a mi vonalaink legcsekélyebb mozgását is ész­reveszi. A lövőárkokból a legelsőrangú lövészek lőnek. Ágyúik rendkívül hatásosak, éppen úgy kézigránátjaik is. A hadijátéknak igazi mesterei. Fölrobbant dinamitraktár. Lyon, febr. 28. A Nouvelliste jelenti Bethuneből. E hó­nap 25-én éjjel a brunyi bányákban nagy rob­banás történt. A bányaüzem dinamitraktára állítólag jégbe röpült. A robbanást, a­mely 14 kilométernyire elhallatszott, állítólag egy őr vi­gyázatlansága okozta. Két halottat már fel­színre hoztak, a halottak száma azonban állí­tólag nagyobb, urának veszedelme.­­~A német buvárhajók működésének eredménye és hatása.— Angol aggo­­dalom Amerika magatartása miatt. — Az angol munkások sztrájkja éz elzárt Anglia. Nyolc nap eredménye. Münkben, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) A M. N. N. vezet­cikkelyében ezt írja: Múlt hét csütörtökjén kez­dődött meg a harc az angol kereskedelmi hajó­zás ellen. A­mióta a német admiralitás kiadta nyilatkozatát Angolország ellen, azóta a brit ad­miralitás a semleges sajtót és saját országának közvéleményét apró közleményekkel árasztotta el, a­melyekkel azt akarta elhitetni a világgal, hogy Angolországban nincs ember, a­ki félne a német femyegetődzéstől és hogy a német flotta nincs is abban a helyzetben, hogy szándékát csak megközelítően is megvalósíthassa. Időköz­ben elmúlt február 18-dika és az angol admira­litás még nem változtatta meg eljárását. Persze, a­mennyire csak erejéből telt, elhallgatta a rá nézve kellemetlen dolgokat és hazugságai szá­mára utat egyengetett a semleges sajtóban. Kü­lönös csak az, hogy­ az a nyolc napi kereske­delmi háború, a­melyet időközben a tengeren uralkodó Angolországnak ki kellett állania, mintha elrabolta volna az admiralitástól az ösz­szeadás egyszerű műveletének tudását. A hollan­diai lapoknak küldött egyik közleményében azt állítja, hogy február 18-dika óta össze-vissza hét brit hajót süly­esztettek el a német búvárhajók, pedig 708 mindenféle nemzetiségű gőzös érke­zett brit kikötőkbe és 673 indult onnan útnak. Ez angol számoló művészettel az alábbi statisz­tikát állítjuk szembe, a­mely csak olyan gőzö­sökre vonatkozik, a­melyeknek elpusztulását an­gol vagy semleges részről február 18-dika óta jelentették, a­nélkül, hogy a jelentés helyességét bárki is kétségbevonta vagy megcáfolta volna. Íme: Dinorah, február 19-étt Dieppe előtt torpedó­lövés érte. Cambahé, február 20-án Anglesey előtt torpe­d­ólövés érte. Egy angal szénszállító gőzös, február 20-án az ir-tengeren elsü­lyedt. Keijsbland, a­mióta a hitlli kikötőből útnak in­dult, ázmia n­yomn­a veszett. Maggie Barrat, a­mióta elindult az ir-tengerre, nincs róla hir. 21-én Belfast előtt el-Downshire, február sülyedt. A 192. számú csapatszállító gőzös, február 22-én Beachy Head előtt elsülyedt. Oad­en, február 23-án Rye mellett elsü­lyedt. Brangsome, február 23-án Beachy Head mellett elsü­lyedt. Deptford, február 24-én Scarborough előtt tor­­pedólövés érte. Western Coast, február 24-én Beachy Head előtt efeülyedt. Rio Parana, február 24-én Beachy Head előtt elsü­lyedt Harpalion február 24-én Beachy Head előtt el­­sülyedt. Csapatszállító gőzös 1800 emberrel, február 24-én Eastbourne előtt elsü­lyedt. Szénszállító gözös, február 25-én a csatornában elsülyedt. Ez tizenöt gőzös, a­mely egy hét lefolyása alatt sülyedt el és a­­melynek pusztulásáról hír érkezett Németországba. Nem lehetetlen, hogy ezeken a hajókon kívül még más hajók is , h­a buvárhajóink áldozataivá lettek. A mi búvárha­jóinktól közvetetten jelentés még nem érkezett, tehát számolni lehet azzal is, hogy a fent olvas­ható lista később még ki is fog bővülni. Arról, hogy az angol kereskedelmi hajó­zás ellen irányuló harcnak milyen közvetetlen hatása volt, a brit admiralitás egy szót sem je­lent. Semleges lapok jelentették, hogy nem ke­­vesebb, mint huszonöt angol hajóstársaság meg­szüntette a forgalmat; a biztosítás díja 50—100 százalékkal drágult; ama semleges hajók száma, a­melyek még megkockáztatják az utat Angol­országba, a lehető legcsekélyebbre apadt, mert a személyzet nem akarja ennek az útnak a koc­kázatát magára vállalni. Sőt maga az angol ad­miralitás bizonyította be a legtalálóbban, hogy a német siker nagy hatást tett Angolországban: elzárta ír kereskedelmi hajózás elől az ír északi csatornát, mert nem talált már más eszközt.

Next