Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-18 / 77. szám

1915. március 17. BUDAPESTI HIRLAP W E. ^ Az angolok otthon. Az alsóház ülése. London, márc. 17. Az alsóházban Tenant parlamenti alállam­titkár Bassewitz Egon gróf és Bassewitz Albert gróf német állampolgárokra vonatkozó kér­désre kijelentette, hogy az előbbi mint hadifo­goly Holyportban van internálva, az utóbbit szeptemberben letartóztatták, a­mikor azonban megállapítottuk, hogy egyhónapi szolgálat után a német hadseregben szolgálatképtelennek je­lentették ki, október 17-én elbocsátották a fog­ságból. Primrose alállamtitkár bejelentette, hogy­ a hazabocsátott osztrák és magyar állampolgá­rok száma a következőképpen oszlik meg: 18 éven alul volt 92 polgár, 50 éven felül volt 151 polgár, 18 és 50 között 396 polgár. Németor­szágba hazament 17 éven aluli polgár 262, 55 éven fölül 250, 17 és 55 év között 283. Asquith miniszterelnök javasolta, hogy a ház április 5-éig napolja el üléseit. A wallisi egyházbiltre vonatkozó javaslat hosszabb vitája után a miniszterelnök indítvá­nyai elfogadták. A lövészergyártás Angliában, London, márc. 17. Kitchener lord felhatalmazta Southwark lordot annak közlésére, hogy a háború kitörése óta a lövőszer gyártása háromszázszorosan meg­növekedett. Kitchener lord ennek ellenére re­méli, hogy még mindig lehetséges lesz a terme­lést tetemesen fokozni. A szénbányászok mozgalma, Rotterdam, márc. 17. A Courant londoni jelentése szerint az angol szénipar helyzete mind válságosabbá vá­lik. A bányamunkások szövetsége elhatározta, hogy április 1-én az érvényben lévő szerződé­seket június 1-ére fölmondja. A fölmondás alatt új szerződéseket terjesztenek elő, a­melyek a minimális és maximális béreket egyaránt emelni fogja. A helyzetet az teszi különösen komollyá, hogy a bányamunkások hadipótlékot követelnek. A bányamunkások szövetsége hol­nap tart ülést, a­melyen követeléseit megfor­mulázza. Valószínű, hogy a mostani bérek 20 százalékát fogja követelni azonnal engedelme­zendő hadipótlék címén. Az angolok rágalmaznak. Berlin, márc. 17. A Continental Times képviselője beszélge­tést folytatott Sir Roger Casement-tel, a­ki a következőket mondta neki: — A newyorki sajtó, különösen a Newyork World azzal gyanusít, hogy a német kormány megvesztegetett engem. Fölhatalmazom önt, hogy ezt az állítást közönséges hazugságnak jelentse ki. — Casement, megmutatta az újság­írónak annak a táviratnak szövegét, a­melyet március 15-én newyorki ügyvédjéhez intézett. Ebben a táviratban Casement fölszólítja ügy­védjét, hogy azonnal adja be a panaszt rágal­mazás miatt a szóbanforgó amerikai lapok és amaz egyének ellen, a­kik a gyanúsításokért fe­lelősek. Casement Grey államtitkárhoz is levelet intézett, a­melyben azt mondja, hogy hajlandó érintkezésbe lépni az angol kormánnyal, akár, Norvégiában, akár Írországban, mindaddig, a­míg az angol kormány meg nem sérti a törvé­nyeket. Casement egyetlen óhajtása, hogy a brit kormányt kicsalja rejtekhelyéből, hogy nyíltan válaszolhasson neki, nem pedig úgy, mint az angol kormány teszi, hogy hazug ká­beltáviratokkal befolyásolja az amerikai köz­véleményt, A gyarmatokon. Az indiai forrongás. London, márc. 17. A Morningpost jelenti Kalkuttából. Mint­hogy a bengáziai diákok körében megindult moz­galom egyre nagyobb arányokat ölt, Surandra­nath Bandjec, a bengáziai alkirályi tanács egyik tagjának vezetésével ellenmozgalom in­dult meg. Szombaton nagy népgyűlés volt, a­melyen Bandjec fölszólította a diákságot, hogy anarkista törekvéseivel ne sodorják veszede­lembe azt a szabadságot, a­melynek India a jö­vőben (!) a birodalomban örvendhetne. A német kereskedelem ellen. — Ango francia intézkedés Németország elzáráséra. — A hivatalos nyilatkozat. Páris, márc. 17. (Havas.) A hivatalos lap dekrétumot közöl, a mely a francia és az angol kormány által a német kereskedelem ellen tett intézkedéseket tartalmazza. A dekrétumot jelentés előzi meg, a melyet a külügyi, a pénzügyi, a hadügyi és a tengerészeti miniszter a köztársaság elnökéhez írt, s a­melynek szövege a következő : A német kormány a hadiszokások meg­sértésével olyan intézkedéseket tett, a­melyek­nek célja volt az Észak-Franciaországot és az egyesült brit királyságokat környező vizeket haditerületnek nyilvánítani, a­melyeken a szövetségesek kereskedelmi hajóit elpusztítás­sal fenyegetik, tekintet nélkül a legénység, az utasok életére és tekintet nélkül a semleges hajózásra. Az említett német intézkedésekről szóló okirat figyelmezteti a semlegeseket a haditerület veszedelmére. Ilyen pretenziók följogosítják a szövetséges kormányokat el­lenintézkedésekre, nevezetesen arra, hogy megakadályozzák, hogy bárminemű áru Né­metországba el- vagy onnan kijusson. A szö­vetséges kormányok azonban egyáltalán nem akarják ellenségüket az őt jellemző kegyet­len, barbár útra követni. A részükről terve­zett intézkedések nem sodorják veszede­lembe a semleges hajók és utasok, általában a nem-kombattansok biztosságát, hanem szi­gorúan az emberiesség törvényeivel összhang­ban fognak végrehajtatni. Ezeknek szem előtt tartásával fogalmaztuk meg a következő rendelkezéseket, a­melyeket, Elnök úr, most ön elé terjesztünk. A dekrétum kimondja, hogy mindazok az áruk, melyeknek német ember a tulajdonosa, me­lyek Németországból jönnek vagy odamennek és március elseje után indultak el, föltartóztatandók. A németek által megszállva tartott testületet az emlí­tett nézőpontból német területnek tekintik. Német­országból származó cikknek tekintenek mindent, a­minek német védőjegye van, Németországban készül vagy terem vagy elküldésük helye német terület. Az intézkedés nem vonatkozik olyan árura, a­melyre nézve egy semleges érdekelt bizonyítani tudja, hogy március elseje előtt jóhiszemüleg semleges országba importálta, vagy hogy március elseje előtt jóhisze­müleg vásárolta. Németországba rendelt árunak tekintik azt az árut, a­melynek okmánya nem álla­pítja meg kifogástalanul és kétségbevonhatatlan módon, hogy semleges országba van irányítva. Olyan semleges hajót, a­melyen a fönt körvonala­zott árut találnak, francia vagy más szövetségeseit tulajdonában levő kikötőbe visznek, a­hol az árut, ellenkező döntés kivételével, kirakják. Magát a hajót szabadon bocsátják. Az árut azután lefoglalják vagy eladják, az érte kapott összeget a tulajdonos a béke aláírása után visszakapja. Németországból jövő és semlegesek tulajdonában levő áru a semleges tulaj­donos rendelkezésére áll, hogy visszavitethesse, még­pedig megállapított határidőn belül, a­melynek letelte után a tulajdonos számlájára eladják az árut. Ugyanilyen az eljárás olyan árunál, a­melyet sem­legesek küldenek Németországba. A tengerészeti miniszter kivételesen átengedhet olyan árut, a­mely semleges országba van rendelve vagy onnan szár­mazik. A dugárura vonatkozó rendelkezések érvény­ben maradnak. A feltartóztatott áru német jellegére vonatkozólag zsákmány­bíróság fog dönteni. A hivatalos lap azután függelékben közli a március elsejei francia és angol jegyzéket. Német hang, Berlin, márc. 17. Az Egyesült­ Államok londoni és párisi nagykövetei Washingtonba jelentették, hogy Franciaországnak és Angliának nincs szándé­ka a Németországba menő vagy onnan jövő áruszállító hajókat egyszerűen elkobozni. Tisz­tán a szállított áru lefoglalásáról van szó, sőt az áru eladásából befolyt összeget alkalmas időben meg fogják küldeni a jogos érdekeltek­nek. Ez a válasz azonban, miután a kereskede­lem érzékeny megzavarásán és zaklatásán nem segít, nem tekinthető az ügy befejezésének. Angol lapok véleménye, London, márc. 17. A Morning Post foglalkozik a Németor­szág­­ellen bejelentett megtorló intézkedésekkel. A lap ezeket igen gyöngéknek találja és állást­foglal az ellen, hogy ellenséges javakat semleges hajókon nem koboznak el, hanem csak föltar­tóztatják és eladják s a bevételt a háború után visszaadják. A lap ezt az ország és a brit tengeri hatalom ellen való árulásnak mondja. A Daily Chronicle, úgyszintén a többi lap dicséri a semlegesekkel szemben kíméletes és mérsékletes intézkedéseket. A Daily Chronicle hangoztatja, hogy csak akkor kobozzák el az ellenséges hajót, ha az illető kereskedelmi hajó engedelmet kapott, hogy semleges kikötőbe ha­józzon és e helyett ellenséges kikötőbe ment. Ilyen hajót a legközelebbi útján zsákmánynak fognak minősíteni. A törökök szent háborúja. — A Dardanellák sikertelen ostroma és a Balkán. — Két angol aknakutató a levegőbe repült, egy segédcirkáló menthetetlenül megsérült. — Ujabb két aknakutató légbe repült. Berlin, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger je­lenti Aténből: Szaloniki jelentések szerint e hónap 15-én reggel ismét két angol aknakereső a Dardanellákba való behatolás megkísérlésénél szerencsétlenül járt. A két hajó aknába ütközött és a levegőbe repült. Megsérült angol hadihajó. (Saját tudósítónktól.)" A Frankfurter Zei­tung jelenti Konstantinápolyból. A Dardanellák előtt szünetel a harc. A legutóbbi támadásoknál az Amethysz angol cirkáló súlyosan megrongá­lódott és húsz halottját kellett Lemnosz szigetén partra tennie. Morgentau amerikai nagykövet a török hadvezetőség hozzájárulásával a Dar­danelákhoz ment, hogy objektív meggyőződést meríthessen a törökök kedvező helyzetéről. Genf, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) Az Amethyst angol cirkáló, a­mely a Dardanellákban Nagaráig ha­ladt, a török lövedékektől annyira megrongáló­dott, hogy elveszettnek tekinthető. A török parti ütegek ébersége megakadályozta, hogy a szövet­ségesek más cirkálói is teljes gőzzel áthaladhas­sanak Nagarán. Szünetel a bombázás. Konstantinápoly, márc. 17. A főhadiszállás közli: A tengerszorosok ellen, melyeknek bejáratát néhány ellenséges hajó őrzi, ma semmit sem tettek. Az angolok vesztesége. Berlin, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A Deutsche Tages­zeitung jelenti Rotterdamból: Párison keresztül közvetve arról értesülünk, hogy az angol flot­tát a Dardanellák ellen eddig folytatott táma­dásban több veszteség érte, mint a­mennyit hi­vatalosan megvallottak. A múlt hét végén ugyanis Londonban általánosan föltűnt, hogy az admiralitás nem tett semmiféle jelentést a Dar­danellák ellen való flotta­támadás állásáról. Ez annál nagyobb csodálatot keltet, mert előzően nagyon is bőbeszédű volt az admiralitás. Most azután elterjedt az a hír, hogy az erődök bom­bázását a. múlt hét szerdáján újra megkezdték 18

Next