Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-18 / 77. szám
1915. március 17. BUDAPESTI HIRLAP W E. ^ Az angolok otthon. Az alsóház ülése. London, márc. 17. Az alsóházban Tenant parlamenti alállamtitkár Bassewitz Egon gróf és Bassewitz Albert gróf német állampolgárokra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy az előbbi mint hadifogoly Holyportban van internálva, az utóbbit szeptemberben letartóztatták, amikor azonban megállapítottuk, hogy egyhónapi szolgálat után a német hadseregben szolgálatképtelennek jelentették ki, október 17-én elbocsátották a fogságból. Primrose alállamtitkár bejelentette, hogy a hazabocsátott osztrák és magyar állampolgárok száma a következőképpen oszlik meg: 18 éven alul volt 92 polgár, 50 éven felül volt 151 polgár, 18 és 50 között 396 polgár. Németországba hazament 17 éven aluli polgár 262, 55 éven fölül 250, 17 és 55 év között 283. Asquith miniszterelnök javasolta, hogy a ház április 5-éig napolja el üléseit. A wallisi egyházbiltre vonatkozó javaslat hosszabb vitája után a miniszterelnök indítványai elfogadták. A lövészergyártás Angliában, London, márc. 17. Kitchener lord felhatalmazta Southwark lordot annak közlésére, hogy a háború kitörése óta a lövőszer gyártása háromszázszorosan megnövekedett. Kitchener lord ennek ellenére reméli, hogy még mindig lehetséges lesz a termelést tetemesen fokozni. A szénbányászok mozgalma, Rotterdam, márc. 17. A Courant londoni jelentése szerint az angol szénipar helyzete mind válságosabbá válik. A bányamunkások szövetsége elhatározta, hogy április 1-én az érvényben lévő szerződéseket június 1-ére fölmondja. A fölmondás alatt új szerződéseket terjesztenek elő, amelyek a minimális és maximális béreket egyaránt emelni fogja. A helyzetet az teszi különösen komollyá, hogy a bányamunkások hadipótlékot követelnek. A bányamunkások szövetsége holnap tart ülést, amelyen követeléseit megformulázza. Valószínű, hogy a mostani bérek 20 százalékát fogja követelni azonnal engedelmezendő hadipótlék címén. Az angolok rágalmaznak. Berlin, márc. 17. A Continental Times képviselője beszélgetést folytatott Sir Roger Casement-tel, aki a következőket mondta neki: — A newyorki sajtó, különösen a Newyork World azzal gyanusít, hogy a német kormány megvesztegetett engem. Fölhatalmazom önt, hogy ezt az állítást közönséges hazugságnak jelentse ki. — Casement, megmutatta az újságírónak annak a táviratnak szövegét, amelyet március 15-én newyorki ügyvédjéhez intézett. Ebben a táviratban Casement fölszólítja ügyvédjét, hogy azonnal adja be a panaszt rágalmazás miatt a szóbanforgó amerikai lapok és amaz egyének ellen, akik a gyanúsításokért felelősek. Casement Grey államtitkárhoz is levelet intézett, amelyben azt mondja, hogy hajlandó érintkezésbe lépni az angol kormánnyal, akár, Norvégiában, akár Írországban, mindaddig, amíg az angol kormány meg nem sérti a törvényeket. Casement egyetlen óhajtása, hogy a brit kormányt kicsalja rejtekhelyéből, hogy nyíltan válaszolhasson neki, nem pedig úgy, mint az angol kormány teszi, hogy hazug kábeltáviratokkal befolyásolja az amerikai közvéleményt, A gyarmatokon. Az indiai forrongás. London, márc. 17. A Morningpost jelenti Kalkuttából. Minthogy a bengáziai diákok körében megindult mozgalom egyre nagyobb arányokat ölt, Surandranath Bandjec, a bengáziai alkirályi tanács egyik tagjának vezetésével ellenmozgalom indult meg. Szombaton nagy népgyűlés volt, amelyen Bandjec fölszólította a diákságot, hogy anarkista törekvéseivel ne sodorják veszedelembe azt a szabadságot, amelynek India a jövőben (!) a birodalomban örvendhetne. A német kereskedelem ellen. — Ango francia intézkedés Németország elzáráséra. — A hivatalos nyilatkozat. Páris, márc. 17. (Havas.) A hivatalos lap dekrétumot közöl, a mely a francia és az angol kormány által a német kereskedelem ellen tett intézkedéseket tartalmazza. A dekrétumot jelentés előzi meg, a melyet a külügyi, a pénzügyi, a hadügyi és a tengerészeti miniszter a köztársaság elnökéhez írt, s amelynek szövege a következő : A német kormány a hadiszokások megsértésével olyan intézkedéseket tett, amelyeknek célja volt az Észak-Franciaországot és az egyesült brit királyságokat környező vizeket haditerületnek nyilvánítani, amelyeken a szövetségesek kereskedelmi hajóit elpusztítással fenyegetik, tekintet nélkül a legénység, az utasok életére és tekintet nélkül a semleges hajózásra. Az említett német intézkedésekről szóló okirat figyelmezteti a semlegeseket a haditerület veszedelmére. Ilyen pretenziók följogosítják a szövetséges kormányokat ellenintézkedésekre, nevezetesen arra, hogy megakadályozzák, hogy bárminemű áru Németországba el- vagy onnan kijusson. A szövetséges kormányok azonban egyáltalán nem akarják ellenségüket az őt jellemző kegyetlen, barbár útra követni. A részükről tervezett intézkedések nem sodorják veszedelembe a semleges hajók és utasok, általában a nem-kombattansok biztosságát, hanem szigorúan az emberiesség törvényeivel összhangban fognak végrehajtatni. Ezeknek szem előtt tartásával fogalmaztuk meg a következő rendelkezéseket, amelyeket, Elnök úr, most ön elé terjesztünk. A dekrétum kimondja, hogy mindazok az áruk, melyeknek német ember a tulajdonosa, melyek Németországból jönnek vagy odamennek és március elseje után indultak el, föltartóztatandók. A németek által megszállva tartott testületet az említett nézőpontból német területnek tekintik. Németországból származó cikknek tekintenek mindent, aminek német védőjegye van, Németországban készül vagy terem vagy elküldésük helye német terület. Az intézkedés nem vonatkozik olyan árura, amelyre nézve egy semleges érdekelt bizonyítani tudja, hogy március elseje előtt jóhiszemüleg semleges országba importálta, vagy hogy március elseje előtt jóhiszemüleg vásárolta. Németországba rendelt árunak tekintik azt az árut, amelynek okmánya nem állapítja meg kifogástalanul és kétségbevonhatatlan módon, hogy semleges országba van irányítva. Olyan semleges hajót, amelyen a fönt körvonalazott árut találnak, francia vagy más szövetségeseit tulajdonában levő kikötőbe visznek, ahol az árut, ellenkező döntés kivételével, kirakják. Magát a hajót szabadon bocsátják. Az árut azután lefoglalják vagy eladják, az érte kapott összeget a tulajdonos a béke aláírása után visszakapja. Németországból jövő és semlegesek tulajdonában levő áru a semleges tulajdonos rendelkezésére áll, hogy visszavitethesse, mégpedig megállapított határidőn belül, amelynek letelte után a tulajdonos számlájára eladják az árut. Ugyanilyen az eljárás olyan árunál, amelyet semlegesek küldenek Németországba. A tengerészeti miniszter kivételesen átengedhet olyan árut, amely semleges országba van rendelve vagy onnan származik. A dugárura vonatkozó rendelkezések érvényben maradnak. A feltartóztatott áru német jellegére vonatkozólag zsákmánybíróság fog dönteni. A hivatalos lap azután függelékben közli a március elsejei francia és angol jegyzéket. Német hang, Berlin, márc. 17. Az Egyesült Államok londoni és párisi nagykövetei Washingtonba jelentették, hogy Franciaországnak és Angliának nincs szándéka a Németországba menő vagy onnan jövő áruszállító hajókat egyszerűen elkobozni. Tisztán a szállított áru lefoglalásáról van szó, sőt az áru eladásából befolyt összeget alkalmas időben meg fogják küldeni a jogos érdekelteknek. Ez a válasz azonban, miután a kereskedelem érzékeny megzavarásán és zaklatásán nem segít, nem tekinthető az ügy befejezésének. Angol lapok véleménye, London, márc. 17. A Morning Post foglalkozik a Németországellen bejelentett megtorló intézkedésekkel. A lap ezeket igen gyöngéknek találja és állástfoglal az ellen, hogy ellenséges javakat semleges hajókon nem koboznak el, hanem csak föltartóztatják és eladják s a bevételt a háború után visszaadják. A lap ezt az ország és a brit tengeri hatalom ellen való árulásnak mondja. A Daily Chronicle, úgyszintén a többi lap dicséri a semlegesekkel szemben kíméletes és mérsékletes intézkedéseket. A Daily Chronicle hangoztatja, hogy csak akkor kobozzák el az ellenséges hajót, ha az illető kereskedelmi hajó engedelmet kapott, hogy semleges kikötőbe hajózzon és e helyett ellenséges kikötőbe ment. Ilyen hajót a legközelebbi útján zsákmánynak fognak minősíteni. A törökök szent háborúja. — A Dardanellák sikertelen ostroma és a Balkán. — Két angol aknakutató a levegőbe repült, egy segédcirkáló menthetetlenül megsérült. — Ujabb két aknakutató légbe repült. Berlin, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger jelenti Aténből: Szaloniki jelentések szerint e hónap 15-én reggel ismét két angol aknakereső a Dardanellákba való behatolás megkísérlésénél szerencsétlenül járt. A két hajó aknába ütközött és a levegőbe repült. Megsérült angol hadihajó. (Saját tudósítónktól.)" A Frankfurter Zeitung jelenti Konstantinápolyból. A Dardanellák előtt szünetel a harc. A legutóbbi támadásoknál az Amethysz angol cirkáló súlyosan megrongálódott és húsz halottját kellett Lemnosz szigetén partra tennie. Morgentau amerikai nagykövet a török hadvezetőség hozzájárulásával a Dardanelákhoz ment, hogy objektív meggyőződést meríthessen a törökök kedvező helyzetéről. Genf, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) Az Amethyst angol cirkáló, amely a Dardanellákban Nagaráig haladt, a török lövedékektől annyira megrongálódott, hogy elveszettnek tekinthető. A török parti ütegek ébersége megakadályozta, hogy a szövetségesek más cirkálói is teljes gőzzel áthaladhassanak Nagarán. Szünetel a bombázás. Konstantinápoly, márc. 17. A főhadiszállás közli: A tengerszorosok ellen, melyeknek bejáratát néhány ellenséges hajó őrzi, ma semmit sem tettek. Az angolok vesztesége. Berlin, márc. 17. (Saját tudósítónktól.) A Deutsche Tageszeitung jelenti Rotterdamból: Párison keresztül közvetve arról értesülünk, hogy az angol flottát a Dardanellák ellen eddig folytatott támadásban több veszteség érte, mint amennyit hivatalosan megvallottak. A múlt hét végén ugyanis Londonban általánosan föltűnt, hogy az admiralitás nem tett semmiféle jelentést a Dardanellák ellen való flottatámadás állásáról. Ez annál nagyobb csodálatot keltet, mert előzően nagyon is bőbeszédű volt az admiralitás. Most azután elterjedt az a hír, hogy az erődök bombázását a. múlt hét szerdáján újra megkezdték 18