Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-05 / 64. szám

o­ dását. A Queen Elisabeth, Agamemnon és Gaulois hajók hosszabb ideig nehéz ágyukkal lövöldözték az erődöket. A Helles-ütep válaszolt. Fa a gránát tizen­egyezer yard távolságból eltalálta az Agamemnont, három embert megölt és öt embert súlyosan megse­besített. Az Irresistible és Gaulois páncélos hajók jól célzott tűz alá fogták Orkaniet és Kum-Kalel, a Queen Elisabeth nagy pontossággal a Helles-fokot lőtte, és elhallgattatta az ott lévő ágyukat. Erre a Bengeance és Cornwallis hajók a messzehordó ágyuk védelme alatt közelebb hatoltak és a Helles-fokot közelről bombázták. Ezzel megtörtént a hellesi ütegek elpusztítása, míg Orkanie és Kum-Kale nagyon lassú és egyáltalán nem pontos tüzelést kezdtek. Miután február 26-án a tengerszoros négy mérföldnyi úton megtisztult az aknáktól, az Albion, Majestic és Ben­geance hajók egészen a megtisztított terület végéig hatoltak. Onnan a Dardanusz-erődöt bombázták, va­lamint az ázsiai parton lévő ütegeket. A törökök eredménytelenül lövöldöztek. Miután a tengerszoros felől lövöldöztük őket, a bejáratnál lévő erődökből visszavonultak. Délután a Bengeance és Irresistible Kum-Kale és Sed-jil-Bahr mellett csapatokat szállí­tottak partra. Kum-Kale részben, Helles, Sed-al-Bahr, Orkanie teljesen elpusztult. A törökök az ázsiai ol­dalon a Mendere-folyón átvivő hídon visszavonul­tak, a­mely híd részben elpusztult. Két új tizenegy­centiméteres ágyú és Nordenfedt-ágyuk, a­melyek a Dardanellák bejáratán uralkodtak, elpusztult. A francia Suffren és Charlemagne hajók erre megtá­madták Orkaniet és Kum-Kalet és két kilométernyire közeledtek az erődökhöz. A­mikor észrevették, hogy az erődök már nem képesek az ellenállásra, a Ben­geance, Triumph és Albion hajók parancsot kaptak az erődök teljes elpusztítására, a­mi félélre meg­történt. Frankfurt, márc. 4. A F­rank­f. Ztg. jelenti Berlinből: Illetékes­­egyénektől származó konstantinápolyi magán­jelentések a Dardanellák bombázásának eddigi eredményét úgy tüntetik föl, hogy a Fteuter­ügynökség által terjesztett hírek rendkívül túl­zottak. E jelentés szerint a szövetséges flotta aknákat kutat föl és rombol szét oly helyeken, a­hol a valóságban semmiféle akna nincs. Angol tengerészeti vélemény. Frankfurt, márc. 4. A Frankf. Ztg. jelenti: A londoni Standard haditengerészeti munkatársa írja a Dardanellák bombázásáról. A nagarai belső erődök ellen, a­melyek a terepet domináló sziklákról lefelé lö­völdözhetnek a védtelen hajófedélzetekre, a lapos pályájú hajóágyúk hatástalanok. Itt nagy ta­rackokra volna szükségünk, a­minőkkel a néme­tek ostromolták Lüttichet és Namurt. Ilyenek azonban nincsenek hajóinkon. Ennélfogva erős szárazföldi sereg nélkül a flottaoperációk ered­ménytelenek. A hadművelet szárazföldi had­erőkkel is tele van nehézséggel. Enver basa nyilatkozata, Frankfurt, márc. 4. Enver basa török hadügyminiszterrel, a­ki éppen a Dardanellák erődeinek szemléjéről tért vissza a vezérkari főnökkel, a Dardanellák ellen folyó operációkról a Frankfu­­tg. konstan­tinápolyi levelezőjének a következőket mon­dotta: Annak az akciónak, a­mely február hó­nap 19-én kezdődött és a­melyet az ellenség egy kombinált angol-francia hajórajjal igyekszik keresztülvinni, eddig csupán annyi eredménye volt, hogy a Dardanellák legkülsőbb bejáratá­nál lévő erődök egy része erős sérüléseket szen­vedett. Az első napon az ellenség a védőm­­ve­ket 800—1000 lövéssel bombázta. Ennek a bor­zasztó ágyútű­znek eredménye az volt, hogy egy megfigyelő tiszt meghalt, egy ember megsebe­sült és hogy a következő napon hasonlóan he­ves ágyúzás következtében hat ágyú lefordult a helyéről, négy ember meghalt és tizennégy megsebesült. A szóbanforgó ágyúk közül hár­mat már másnap reggel ismét visszaállítottunk állásába. Ezeknél az adatoknál fontosabb az a körülmény, hogy azok a külső erődítmények, a­melyek körül az eddigi elkeseredett küzde­lem folyt, Törökország legrégibb védőművei közé tartoznak, a­melyeknek gyors leküzdésé-­­­vel már eleve számoltunk. A tengerszorosok igazi védő­vonala természetesen nem kívül van, a­hol a nyílt tenger az ellenségnek szabad moz­gást biztosít és így a képzelhető legkedvezőbb előfeltételekkel támadhat, hanem sokkal bel­jebb, a­hol a tengerszoros keskenyebb és a­hol a nehezebb vizint megfosztja a hajókat a sza­bad mozgástól és kényszeríti őket, hogy kes­keny, ütegekkel és aknákkal védett szorosban mozogjanak. Ebbe a védelmi körzetbe mind­eddig senki sem nyomult be. Enver basa hangoztatta, hogy mindaz, a­mi eddig történt, a Dardanellák védelmét a leg­csekélyebb mértékben sem érinti. A Dardanel­lák sértetlenek, olyan emberek védik és olyan tisztek vezérlik, a­kik nemcsak arra készek, hogy életüket hagyják ágy­ujuk mellett, hanem türelmetlenül várják a pillanatot, a­mikor hosz­szú hónapok kimerítő előkészületei és megeről­tető gyakorlatai után az elbizakodott ellenség­gel összemérhetik erejüket. Az ellenség, a­mely annyi kudarcot vallott a nyugrati és a keleti harctereken, most a semleges balkáni államokat akarja magának megnyerni. E mellett megkí­sérlik Konstantinápoly lakosságát is fantasz­tikus és értelmetlen hírekkel nyugtalanítani, abban az abszurd reménységben, hogy nyomást gyakoroljanak a török kormányra. A tengerszoros bevehetetlen. Bern, márc. 4. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger jelenti: Az idevaló ottomán nagykövetségen meglepetést kelt az az idegesség, a­mely a Dar­danellák sorsa tekintetében megnyilvánul, mi­vel az egész tengerszoros mentén lévő erődök bevehetetlensége, valamint az aknazárlat töké­letessége eléggé ismert dolog. Várható volt, hogy a szövetségesek előbb-utóbb meg fogják kísé­relni az áttörést. Franciaország és Angolország azt hiszik, hogy ezzel tartoznak a szövetségek Oroszországnak és valószínű, hogy ez a kísér­let a szövetségi szerződés egyik fő feltétele. A Dardanellák bejáratánál nagyobb méretű part­raszállás, a­minek céljára egy itteni jelentés sze­rint négy hadosztály angol és francia csapat áll készen, egyáltalán lehetetlen, a szároszi öböl­ben való nagyobb méretű partraszálláshoz olyan csapaterő volna szükséges, a­melynek megszerzése az ellenségnek a mostani viszonyok között nagyon nehéz, ha egyáltalán lehetséges. Azonkívül nagyon jelentékeny török csapattö­megek vannak minden ponton, a­mely valami­féle veszedelemnek lehetnek kitéve s bizonyára emlékszik még mindenki arra, hogy a bulairi vonal előtt 1912-ben a bolgár rohamnak is hát­rálnia kellett. A nagy követ a következőképben fejezte be fölvilágosítását: — Németország a Dardanellák sorsa fe­lől teljesen nyugodt lehet. brlső erődök első­rangúak és a legmodernebb ágyukkal vannak fölszerelve. Az árvák mellett olyan férfiak áll­nak, a­kiknek mindenike tudja, hogy ma az ozmán birodalom létéről vagy nemlétéről van szó és e szerint fogják megtenni kötelességüket. Török cssparösszevonás Berlin, márc. 4 (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzríget je­lenti Konstantinápolyból. Galiz basa tábornagy és a többi német liszt most részt vesz a török miniszterek tanácskozásában. A drinápolyi és teakiai csapatokat mind Konstantinápolyban vonják össze. Bécs, márc. 4 (Saját tudósítónktól.) Konstantinápolyból jelentik: Az Anatóliából érkező vonatok szaka­datlanul nagy tömegekben hozzák az újoncokat és a népfelkelőket, a­kik a Boszporusztól a Dar­danellákig húzódó tengerszorosok két partján koncentrált védelmi hadseregben fognak szol­gálatot teljesíteni. A Gallipoli-félszigetről érkező görög menekülők hírt adnak angol zsmatuk partraszállításának visszaveréséről. Caross készülődés Róma, márc. 4. (Saját tudósítónktól.) Az Idea Nazionale állítólag nagyon értesült pétervári forrásból je­lenti, hogy az egyesült flottának a Dardanellák előtt való tevékenységével egyidejűen Oroszor­szág is különös katonai intézkedést tett Kon­stantinápoly megszállására. Odesszában állító­lag százezer főnyi sereget tartanak készen Kon­stantinápoly megszállására, a­mely sereg mind­járt a tengerszoros legyőzése után (!) el fog in­ BUDAPESTS HUSUP W­­.­ 1915. március 5. dúlni a török fővárosba. Ebből a célból keres­kedelmi gőzösökből alakult nagy flottát tarta­nak készenlétben. Konstantinápolyban igen sok angol és orosz kém tartózkodik. Trissits és Falkenhayn török kitün­tetése. Konstantinápoly, márc. 4. Tirpiz főadmirálisának és Falkenhayn vezér­kari főnöknek a török arany katonai szolgálati éremmel fegutóbb történt kitüntetése alkalmából Enver Kasa hadügyminiszter üdvözlő táviratokat küldött nekik, a­melyekben érdemeiket, valamint a németek és a szövetkezeti floták és hadseregek vi­tézségét emeli ki. A Tirpitz főadmirálishoz intézett táviratában Enver basa kifejezésre juttatta azt az örömet, a­melyet az ottomán hadsereg érzett azon, hogy az Emden életben maradt hőseinek sikerült ottomán földre jutni, a­hol nagy örömmel fogadták őket. Tirpitz és Falkenhayn távirat köszönetet mondott az üdvözletért. A semleges országok. Olsszonzás. Az új törvényjavaslatok. Róma, márc. 4. (Saját tudósítónktól.) A Trib­una arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy ne túlozza ama törvényjavaslatok jelentőségét, a­melyeket a kémkedés és katonai titkok felfedezése elleni irányuló rendszabályokra terjesztettek a kama­rák elé, valamint ne idegeskedjék tartalékos tisztek gyakoribb behívása miatt. Mindezek a jelenségek korántsem magyarázhatók arra, mintha háború állana küszöbön. Az olasz érdekek a Földközi-tengeren Róma, márc. 4. (Saját tudósítónktól.) Parlamenti körök­ben általában meg vannak győződve arról, hogy az antant hatalmak Olaszországnak a Darda­nellák ellen intézett akciójuk katonai, politikai és területi eredményeire vonatkozóan a leg­messzebbmenő kezességet nyújtották és hogy az olasz érdekek a Földközi-tenger keleti részé­ben a jövőre nézve biztosítva vannak. Cíer@g©rssés: „Szükséges műszaki tájékoztatás.*1 Atén, márc. 4. Ma délután három órakor a királyi pa­lotában a király elnöklésével koronatanács volt, a­melyen a belügyi helyzetről tanácskoztak. A koronatanácson részt vettek: Theolokisz, Mav­romihaelisz, Dragumisz és Tihnity volt minisz­terelnökök is. Zaimisz rosszulléte miatt nem je­lenhetett meg. A miniszterelnök különböző részletes jelentést tett és különböző felvilágosí­tással szolgált, majd a kormánypolitikára vo­natkozó álláspontjának irá­lvonatlait fejtegette. A koronatanácson résztvevők kifejezték ama nézetüket, hogy szükséges volna meghallgatni a vezérkar műszaki szakvéleményét. A minisz­terelnök megjegyezte még, hoszv hndiifeú m­inisz­teri minősé­­ében azt a javaslatot terjesztette a király elé, hogy a janinai odrom évfordulója alkalmából Dusmanics tábornokot reaktiválja és a tábornok foglalja el ismét helyét mint ve­zérkari főnök. A koronatanács pénteken újra ülést tart, a­melyen a vezérkar főnökétől kérni fogja a szükséges műszaki tájékoztatást, hogy képet alkosson magának a helyzetről. Az Intervencionisták. Róma, márc. 4 Saját tudósítónktól.) Aténből jelentik, hogy ott a kedv rendkívül feszült. Az interven­cionisták azt kívánják, hogy Görögország azon­nal álljon a szövetségesek mellé. Lapjuk, a Patris, azt írja, hogy a hellenizmus elveszti a játszmát, ha Venizelosz nem mutatkozik elha­tározottnak arra, hogy a nemzet reményeit min­den úron valóra váltja. Görögország hajlandó életét és vagyonát föláldozni, hogy bizonyságot tegyen a szövetségesek előtt arról, hogy minden tekintetben elbírja a kötelességeket, a­melyek rá, mint a kultúrának a Keleten való képvise­lőjére várnak

Next