Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)
1915-05-01 / 120. szám
1915. május 1 iuDAPESTI KIRLAP (120. sz.) A cár Szebasztopolban. Pétervár, ápr. 30. A cár Szebasztopolba érkezett. Két török polgári miniszter hindnagysága. Konstantinápoly, ápr. 30. az uj törvény alapján, amely megengedi, hogy polgári személyeknek is katonai rendfokozatot adományozzanak, a belügyminisztert és az igazságügyi minisztert ad honores lovassági hadnagyokká nevezték ki. A hármas antant csalódása. Róma, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) Az antant szolgálatában álló Italie a jelenlegi helyzetről a következőket írja: Az utóbbi napokban megtettünk mindent, hogy a harctéri helyzetet pártatlanul megbíráljuk és bebizonyítottuk: 1. Hogy a hármas antant szövetséges seregei képtelenek voltak idáig figyelemreméltó katonai sikert elérni. 2. Hogy a Dardanella-vállalkozás, amelyet bizonyos lapok könnyű operációnak tüntettek föl, háromszázezer ember partraszállítását s egyúttal egy a tengeren veszedelmes akciót követel. 3. Hogy az oroszoknak kárpáti operációjuk lehetővé teszi, hogy az osztrák és magyar és német seregek a centrumban operáljanak és a védelemnek különböző előnyös kilátást szolgáltatnak. A Balkán. Albán betörés Szerbiába. Köln, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A Kölnsche Zeitung a Corriere della Sera egy jelentését közli, amely szerint a helyzet Albániában naprólnapra tarthatatlanabb. A fölkelők számát harmincezerre becsülik, akik Szerbiába betörni készülnek. Angol és francia egészségügyi misszió Szerbiában. Szaloniki, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) Azt a nagy angol egészségügyi missziót, amely ma Szerbiába elindul, francia egészségügyi misszió is követte. Itt azt hiszik, hogy annak a nagy egészségügyi szállítmánynak, amelyet innen az utóbbi időben Szerbiába küldtek, jó részét Oroszországnak szánták. A keleti vasutak ezidő szerint a szerb hadvezetőség számára való nagy szállítmányok miatt nem tudnak elegendő kocsit rendelkezésre bocsájtani. Haditanács Atenben. Berlin, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A Taegliche Rundschau jelenti Genfből. Francia lapok jelentik Aténből, hogy ma haditanács volt, amelyen a hadsereg valamennyi parancsnokló tábornoka részt vett. Görögök és bolgárok. Szófia, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A balkáni háború befejezése után itt az a híresztelés terjedt el, hogy Görögország sok bolgár hadifoglyot tart vissza börtöneiben. A szobranjében előterjesztett interpellációra Radoszlávov annak idején azt felelte, hogy a görög kormány ünnepiesen szavát adta, hogy egy bolgár katona sincs bebörtönözve. Radoszlávov azonban nem nyugodott és az aténi bolgár követ utján Ikos angol követhez fordult azzal a kéréssel, hogy kutassa az eltűnt bolgár katonákat. Tegnap a bolgár kormány arról kapott hírt, hogy az angol okkupációs csapatok Lemnosz szigetén a bolgár kormány kívánságának megfelelően átkutatták az ottani fogházakat és valóban nagyobb számú bolgár hadifoglyot találtak, akiket nyomban szabadon bocsájtottak és Dedeagacsba szállítottak. Ezt a váratlan hírt, amely óriás fölháborodást kelt Görögország ellen, egyúttal pedig az angol megszálló csapatok parancsnokának eljárása iránt a hála érzését kelti föl, a bolgár sajtó heves hangon bélyegzi meg, utalva arra, hogy bizonyára még sok más bolgár fogoly sínylődik börtönökben és ezeket megmenteni a kormány feladata. A lapok kijelentik továbbá, hogy Görögország most már hivatalosan bebizonyította, hogy Macedóniát vissza kell adni. Az orosz pénzügyminiszter Bukarestben. Bukarest, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) Az orosz pénzügyminiszter a jövő héten Parisba utaztában ideérkezik, Hiraszországból. Németek utazása Olaszországon át. Róma, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A palermói kikötőbe tegnap két vitorlás naszád futott be, amelyek mindegyikén 14 ember volt. Németek voltak, akik Olaszországon át akartak hazatérni, hogy a harctérre menjenek. A csónakok Gerber Hermann Ernő Stuttgartból való kereskedelmi hajóskaptány vezetése alatt állottak. A hatóságok tudomásul vették a bejelentést és megengedték a németeknek a határig való utazást. A szocialisták határozata. Berlin, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) Az olasz szocialista pártvezetőség olyértelmű napirendet fogadott el, hogy a szocialisták, ha nem is akadályozhatják meg a háborút, mégis a háború alatt is tovább fogják ostorozni az osztálypolitikát és e szerint fognak cselekedni is. Május 16-án a tartományok képviselői Bolognában találkozni akarnak és kötelező programot óhajtanak ott megszabni. A kirenajkai harcok. Milánó, ápr. 30. (Saját tudósítónktól.) A kirenajkai harcok a legutóbbi időben ismét nagyobb terjedelmet öltöttek. Arabsok megtámadtak menetelő olasz csapatokat, amelyek a benszülötteket egy halott és 30 sebesült elvesztése mellett visszavertek. Egy Magov közelében lévő fölkelő táboron az olasz csapatok rajtütöttek és a fölkelőket ezek súlyos vesztesége mellett szétszórták. A japánokisiai konfliktus A megváltoztatott japán követelések London, ápr. 30. A Times jelenti Pekingből, hogy a megváltoztatott japán követeléseket e hónap26-án adták át. Kínában a követeléseken tett csekély változtatás nagy csalódást okozott. i ti spanyol semlegesség. Madrid, ápr. 16. (Alkalmi levelezőnktől.) Mivel magyar és német lapokban újabban mind gyakrabban olvasok Spanyolország gibraltári, tangeri és portugáliai ambícióiról, időszerűnek látszott ez irányban komolyan tájékozódni. Teljesen beavatott helyről alábbi (az itteni kormánylapok szelemével is mindenben egyező) információt kaptam. Spanyolországban is, mint minden egyes semleges államban, megvannak a különböző érzelmi áramlatok. Antantisták, németbarátok és neutrálisok. Akárhány családban más meggyőződésű a fiu, mint az al-'a és megfordítva. Azt is lehetne mondani, départemanok és városok szerint más és más a közhangulat. Vigo és környéke például csakis Magyarország, Ausztria és Németország győzelméért lelkesedik, míg Valencia tűzbe menne a franciákért. De ez mind csak felelőtlen hangulatnyilvánulás. A király és a mai spanyol kormány a legszigorúbb, legkorrektebb semlegességet vallja, és elhatározott e mellett mindvégig ki is tartani. Intervencióról csakis abban az úgyszólván elképzelhetetlen esetben lehetne szó, ha valamely beláthatatlan körülmény Spanyolország függetlenségét sodorná veszedelembe. Egy ilyen, mondom teljesen valószínűtlen komplikáció következtében természetesen csakis Spanyolország érdekei diktálhatnák az intervenció irányát. Mely csoportban vagy ki ellen, arról igazán abszurdum lenne jóslásokba bocsátkozni, hiszen minden attól függne, mely oldalról érne ilyen támadás, és milyen eshetőségek ellen kellene védekeznünk. Ezek után magától értetődik, hogy a spanyol kormány sem Gibraltárral, sem Tangerrel nem foglalkozik. Mi ennél sokkal értelmesebb nép vagyunk. Ahhoz, hogy mi efféle ambícióknak hódolhassunk, olyan nagyszabású flottára és hadseregre lenne szükségünk, amilyen nincs. Fegyveres erőnk a legjobb rendben van, de nem szándékozunk a világba költeni. Sokkal elevenbe vágóbb gazdasági, keres,kedelmii és financiális érdekek fűznek bennünket a semlegességhez, semhogy könnyelműen kockára engednek vetni. Hogy hamarosan mást ne mondjunk, itt van például kereskedelmi összeköttetésünk Magyarroszággal. Eddig, dugó és paprikaszállításon kívül alig volt egyéb exportunk az önök szép országába. Amióta a háború tart, máris számos új üzletágban indult meg a kereslet és ez napról-napra okvetlenül csakis fokozódhatik. A spanyol kormánynak szándékában van ezeket az új összekötetéseket nemcsak fönntartani, de fejleszteni is. Spanyolország narancs, citrom, füge, mandula, mogyoró, hagyma és ívirágtermése például nemcsak elsőrendű, hanem igen bőséges is. Viszont Magyarország igen sok olyan árut vezethetne be nálunk, aminél talán még konkurrenciára sem találna. Ezek olyan kölcsönös kilátások, melyekből igen értékes kapcsolatok alakulhatnak ki, kölcsönös hasznunkra. Az önök gibraltári föltevésével szemben oly egyszerű a válasz. Amit az ember el akar venni, azt meg is kell tudni tartani. Reális belső gyarapodás helyett mi aztán ne tennénk egyebet, mint hadibüdzsékre áldozzunk, csakhogy amit visszavettünk X-től, el ne ragadhassa tőlünk Y,? Nem Uram. Spanyolországnak ennél sokkal jelentősebb, gazdasági és stratégiai okokból sokkal fontosabb pontjai vannak. Például a Baleárok, a Kanáriszigetek, dúsgazdag, kereskedelemileg is rendkívül értékes csomópontjaink, hol minden Amerikába menő, vagy onnan jövő hajó megpihen. Aztán a pompás Fernando Pop-sziget, marokkói pozíciónk, és így tovább. Ezek azok az érdekszférák, melyekre figyelmünk és gondoskodásunk koncentrálódik. Abban pedig úgy a mai kormány, mint valamennyi politikusunk és pártvezérünk egyetért, hogy szigorúan betartott semlegességünk nagy hasznára válik az országnak. Főbb vonalaiban, úgy financiális, mint gazdasági téren jelentékeny konszolidációt eredményezett. Hogy csak egy gyakorlati példát mondjak, itt van a pénzünk. Pezetünk a háború előtt, az egész világra ránehezedő súlyos gazdasági nyomás alatt 6,7 százalékos ázsióval forgott, terhünkre. Ma 9—10 százalékos ázsiót mutat javunkra. Gondolja meg kérem, mit jelent ez, minden egyebet nem tekintve, csak magában a kereskedelmi forgalomban? Hogyan lehet rólunk egy percig is föltenni például egy portugáliai intervenciót? Azért, mert egyes lapok írnak róla? Ahány érzelmi árnyalat, annyiféle a lapvélemény, ez semmit sem jelent. A spanyol kormány, igen súlyos veszedelem hijján, nem fog semmiféle olyan kialandiba belebocsátkozni, amely őt a semlegesség máig elért eredményeitől megfoszthatná. Az azonban egészen természetes, hogy amikor a béketárgyalások pillanata elkövetkezik, Spanyolország el fogja ott foglalni azt a helyet, melyet kivételes helyzete és érdekei megkövetelnek. És hallatni fogja szavát, a szerint, amit a helyzet diktál. Azt talán nem kell hozzátennem, hogy Spanyolország és Ausztria és Magyarország érdekei semmiben sem ellentétesek és a rendezett viszonyok helyreállta után sok becses és tartós új összekötőszálhoz vezethet a háborús év számos iniciatívája. Hogy Spanyolországban Magyarországot és Ausztriát általánosan szeretik, arról különben is minden nap és minden téren meggyőződhetik. Régi kapocs ez, melynek sohasem volt oka meglazulni. Nálunk ma sok honfitársuk nyert ideiglenes otthont és baráti megbecsülést. Okunk van hinni, hogy ezek a kölcsönösen kellemes benyomások nem fognak elmosódni a háború után. Mi a munka és a béke országa vagyunk, senkit sem gyűlölünk, minden értés .