Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-08-04 / 215. szám
ezredesnek, Bauhar János nyug. ezredesnek, Schmidt-Füstössy Rezső őrnagynak, az ellenséggel szemben teljesnek kitűnő szolgálatuk elismeréséül: Wach Alajos tüzérségi törzsbeli alezredesnek, Üxküll-Gyllenband Miklós gróf vezérkari századosnak, Trieb József mérnöki lisztikarbeli ezredesnek; az ellenséggel szemben tanusított vitéz és eredményes magatartásuk elismeréséül: Kuln Ferenc nyug. ezredesnek, Münster János alezredesnek, Wendling Ármin századosnak, Csekeő Ágost őrnagynak; az ellenséggel szemben tanusított eredményes magatartása elismeréséül: Bertsch Ágost nyug. ezredesnek; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréséül: Minnich Oszkár, Müller Gusztáv alezredeseknek, Tombor Jenő vezérkari őrnagynak; az ellenséggel szemben tanusított vitéz és eredményes magatartása elismeréséül: Tilzer Ernő őrnagynak; továbbá: az ellenség előtt elesett Wimpffen Fülöp báró századosnak, továbbá: a hadiékitményt a vaskoronarend 3. osztályához; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül: Kutzlnigg Adolf vezérőrnagynak. A király a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta a katonai érdemkereszt szalagján, az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréséül: Trautwetter Frigyes nyug. alezredesnek, Grigkar Vilmos, annoi Wolf-Schneider Vilmos báró őrnagyoknak; az ellenséggel szemben tanusított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréseül: Kudlic Károly dr. ezredorvosnak; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatuk elismeréseül: Tómanek Evald. Bittmann Alfonz ezredorvosoknak; különleges alkalmazásban végzett kitűnő szolgálata elismeréseül: Richter Rezső hadbiztosnak; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréseül: Fograscher Ernő kat. éleim. gondnoknak, Wasser Károly hadbiztosnak; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréseül: Schuller Henrik dr. ezredorvosnak és a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a háborús időkben végzett különös szolgálatai elismeréseül: Viditz Antal századosnak. Az ellenség előtt tanusított vitéz és eredményteljes magatartásának elismeréseül a király Tanárky Béla vezérőrnagynak, a Lipót-rend hadidiszitményes lovagkeresztjét, az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálataik elismeréseül: Kassai Polinszky Béla dr. főtörzsorvosnak, a Ferenc Józsefrend tiszti keresztjét a katonai érdemkereszt szalagján; az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréseül : Szarvasi Dezső hadbiztosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján; az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül: Székelyhídi József őrnagynak, Truck Zsigmond nyugáll. őrnagynak, Vágás Árpád, a vezérkarhoz beosztott századosnak, Dobner Rezső, Tóth Kálmán századosoknak, Kosztka Ágoston csendőrszázadosnak, Wagner Géza főhadnagynak, Pollák Dezső, Bogáki Elemér főhadnagyoknak, Moór Pál tartalékos hadnagynak, valamint az ellenség előtt elesett: Lenner Jenő századosnak, Staat Vencel és Grünfeld Ármin tartalékos hadnagyoknak, Kokas István népfölkelő hadnagynak, ahadidiszítményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet, az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálataiknak elismeréséül: Tancsa Pál, Bergendi István tartalékos honvéd segédlelkészeknek, a 2. osztályú érdemkeresztet lelkészek számára a fehér-vörös szalagon adományozta és elrendelte, hogy az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréséül: Vrbanjac István őrnagynak, Fülöp Vilmos, Lórencz Károly, Schnetzer Kálmán, Sleiber Aurél, Samarjay Sándor, Kagerer József századosoknak, Belcsük Kálmán főhadnagynak, Frank Rikárd tart. főhadnagynak, Érczhegyi István honvédfőhadnagynak, Habesser Károly népfölkelő főhadnagynak, Makay István hadnagynak, Steinhübel Ödön, Horánszky Pál, Hreskó János, Buzinkay Gyula, Tarpay Lajos, Bajkor József, Kovács Dénes, Szinyei-Merse Zsigmond, Havas Gyula, Kunz Gusztáv, Alexy Béla, Mosztbacher Ödön, Ligeti Rezső tartalékos hadnagyoknak, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül Semsey József tartalékos főhadnagynak, Hoffer Emil és Polgár Lipót népfölkelő főhadnagyoknak a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adják. A király az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatainak elismeréseül: Gruber Gyula dr. népfölkelő főorvosnak, a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, az ellenség előtt teljesített kiválóan kötelességhű szolgálatainak elismeréseül : Schich Vilmos őrmesternek, a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Az ellenség előtt tanusított vitéz és eredményteljes magatartásuk elismeréséül a király markosfalvi Sipos Gyula alezredesnek és Zipszer Ödön századosnak, a hadidiszítményes 3. osztályú vaskoronarendet, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréseül: Ábrahám Sándor 2. oszt. főhadbiztosnak, Magyar Ede őrnagy-gazdászati tisztnek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján; az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül: Karleusa Fülöp ezredesnek, Abonni Andor alezredesnek, párnicai Párniczky Jenő, Trajtler Tibor, Zankó Zoltán, Tóth Kálmán, kapuvári Vargyas Andor, Valérián Zsigmond századosoknak, Dömös Gyula, Farkas Ferenc, Tompics Vladimir, Grivicsics Károly főhadnagyoknak, Hudolin Lajos, Matovinovics Mihály tartalékos főhadnagyoknak, Lukács Vilmos dr. népfölkelő főhadnagynak, Lonkovits János népfölkelő főhadnagynak, Keresztessy Ferenc dr. és Makay Jenő tartalékos hadnagyoknak, valamint az ellenség előtt elesett: Ivelics Miloszláv főhadnagynak és Derzsi László népfölkelő hadnagynak, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréseül. Soltész Imre csendőrszázadosnak, Gerocs Emil csendőrszázadosnak, a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül: Evva Lajos és Eiven Rikárd tartalékos hadnagyoknak, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréseül: starostai Zubovits Fedor szolgálatonkivüli viszonybeli honvédszázadosnak a legfelsőbb dicsérő elismerést újból tudtul adják, továbbá, hogy ugyanez alkalomból: Józsa Dezső vezérkari testületi századosnak, Eredi Béla, Zagróczky Dezső, Kacskovics Dezső, Trupac József, Nusal Béla, Polónyi Dezső, Mantuanó Ernő, Szabó Géza, Schön Béla, Lang Hermann, Fábry Dániel főhadnagyoknak, Gergely Sándor dr. csendőrfőhadnagynak, Takács László, Petrovay Jenő, Ritter Ernő, Gessler János, Pfeiffer István, Schlesinger Nátán, Vékes Sándor és Kőváry Lajos tartalékos főhadnagyoknak, Baranszki László szolgálatonkívüli viszonybeli honvédfőhadnagynak, Vargha Gyula dr., Erdős Vilmos, Winkler Mihály és Albusz Frigyes népfölkelő főhadnagyoknak, Balta Andor, Candea János, Tomka Ferenc, Zádor Endre hadnagyoknak, Takács Mihály, Zsarkovics Tamás, Popovics Dániel, Bod Albert, Mürtz Mátyás, Szabó Vendel, Mayerhoffer Lajos, Orosz Sándor, galgóci Hetecs Alfréd tartalékos hadnagyoknak, Varga János hadnagy-gazdászok lisztnele, Kerekes Sándor, Fejér József és Somogyi Ágoston népfölkelő hdnagyoknak, az ellenség előtt tanusitott vitéz és önfeláldozó magatartásuknak elismerésül: Szabó Elemér dr. főtörzsorvosnak, Gallasy József dr. ezredorvosnak, Pauncz Ernő dr. tartalékos főorvosnak, Hochmeister Győző dr. népfölkelő főorvosnak, Richter Albin dr. tartalékos segédorvosnak, Pesics Áron dr. tartalékos főorvosnak, továbbá az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréseül: mitrovicai Spaics Sándor ezredesnek, Sobotka József századosnak, Fischer Andor dr. százados-hadbírónak, Friedrich Róbert csendőrszázadosnak, mikófalvi Bekérni Gyula tartalékos főhadnagynak, Kleineisel Jakab szolgálatonkivüli viszonybeli honvéd főhadnagynak, Braun Oszkár népfölkelő főhadnagynak és Faith Mihály tartalékos hadnagynak, a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adják. A király az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül: Stadler István ezredesnek, továbbá Hack József, Mező Endre főhadnagyoknak a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréseül: Barta Miklós és Lehoc József csendőr, címzetes őrmestereknek, a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján legkegyelmesebben adományozta, és elrendelte, hogy kitűnő szolgálatainak elismeréseül: Sirokarickai Thallacz Oszkár századosnak, a legfelsőbb megelégedés kifejezését tudtul adják. Az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréseül a király Tar Aladár és Bubics József századosoknak és Rummler Gottfried csendőrszázadosnak, a hadidiszitményes 3. osztályu katonai érdemkeresztet, továbbá az ellenség előtt teljesitett kiválóan kötelességhű szolgálatainak elismeréseül: Knobl Vilmos tartalékos tűzmesternek, a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézlégi érem szalagján adományozta, és elrendelte, hogy az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül Halter Frigyes és Tanító Béla főhadnagyoknak, Iser Györgvéd Vajda Döme főhadnagyoknak, a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adják. A király elrendelte, hogy az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül: Nechuilla Rezső századosnak, Neubeller Frigyes főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés újból, Horváth János tartalékos főhadnagynak pedig a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adják. Elredelte a király, hogy az ellenség előtt tanusított vitéz magatartása elismeréséül Miltényi József tartalékos főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerést újból tudtul adják. Az ellenség előtt tanusított vitéz, magatartásuk elismeréséül a király Bastar Arnold főhadnagynak és az ellenség előtt elesett. Sagstädter Ferenc dr. tartalékos hadnagynak a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásuk elismeréséül: Bartfeld Ármin tartalékos főhadnagynak és Gottlieb Dávid tartalékos hadnagynak és Krausz Gyula dr. tartalékos segédorvosnak a legfelsőbb dicsérő elismerést tudtul adják. Budapesti Hírlap ,215. sz., 1915. augusztus 4. aszadijunk /hadisegély - postabélyeget , Jelena. Huszonhárom éves volt montenegrói Jelena, mikor a koraszülött, vézna olasz trónörökös felesége lett. Pompás, igazi királynői termete tetszett az olaszoknak, de külömben igen lenézték a „montenegriná"-t. Olasz ízléshez a feje sem volt eléggé finom. Az anyakirályné karakterisztikus arcéle, vesékig ható embermérő nézése mellett eltörpült ez a kis ijedt crnagore lány. De azután telt-múlt az idő, Jelena megmaradt ugyan lenézett ,,montenegriná"-nak, de már nem volt olyan félénk, mint eleinte, már tudott öltözködni, már szembe mert idézni az emberekkel, már eltanult anyósától egyes királynői pózokat. Egy kicsit persze mindez lerítt róla, s a legdrágább párisi toaletben sem hatott előkelően, de a gyerekei gyönyörűek voltak, formásak, magastermetűek, ügyesek, a trónörökös karcsú és nyúlánk, valóságos kerubfejjel. — Itália kezdett a dolgokba beletörődni. Akkor jött a borzalmas messzinai földrengés... Jelena első volt a szenvedése táborában, és Jelena volt az utolsó, aki napokon át este pihenni tért. Könyökig vérben, fáradhatatlanul kötözött, ápolt, mentett, vigasztalt, kikérve magának minden megkülönböztetést. Megtörtént, hogy szanitéckatonák, nem tudván, ki ez a fehérkötényes, nagy, erős, dolgos asszony, utasításokat kiabáltak át neki, vagy rászóltak, ha ügyetlen volt. Az olasz arisztokrácia dámái, mikor harmadnap komornáikkal és ölebeikkel odaérkezvén, kutyafürdők után sürgetőztek, Jelena véres kötényével kerültek szembe és egy sereg nagyon fontos királynői óhajtással . . . És ekkor végre Olaszország is megszerette a szép „montenegrinát". Ekkor végre gondolkozni kezdtek rajta, hogy ha a király nem hozott helyette valami igen előkelő, nyugat-európai fejedelmi dámát, az talán onnan is eredhet, hogy egy igen dáma nem vállalta volna férjül a törpe emberkét. Azután, vigasztalásul, politikát kezdtek keresni ebben a házasságban, amiben főleg Albánia születése óta, minden nappal jobban hittek. És így nőtt mindjobban a szívekben, elmékben és köztudatban Jelena értéke. Jelena jelentősége. Ha le nem tér arról az útról, melyre oly váratlan jóakarattal helyezte a sors, ha meg tud maradni jó feleségnek, gondos anyának, és nem kíván túlemelkedni az elébe szabott korlátokon, akkor Jelena gyönyörű öregségben ünnepeltethette volna magát mindvégig, behódolt országa szeretetében. Októberben lesz tizenkilenc éve, hogy katolikussá és olasszá lett Jelena. Nehéz utat járt meg e tizenkilenc éven át, de ha valaki, ő elmondhatta, hogy célt ért, hogy leszerelje belső ellenségeit, otthoni lekicsinylőit. Ha lélekben is át tudott volna változni Elenává, olasszá, királynővé, rá, nem állana egész családjával szakadék szélén, mely mindent, ami hozzá tartozik, beomlással fenyeget. De a fekete hegyek sora nehéz vére nem engedte, hogy Elena leküzdje Jelenát. Az olasz trónon is Jelena maradt s az amúgy is ingatag alkotmányon nekiállott kólót járni. És most folyik a tánc. Zenekisérete százezrek halálhörgését harsogja túl. A mi tizenkilenc év anyagi megalázásán lassanként kialakult, kezd ijesztő robajjal részeire hullni . . . Bizonyos igaz, hogy a háború nem csak Jelenán múlt. De Jelena oly hatalommá lett ura szívében, hogy ha ő egy kockázatos órán megfogja a király kezét, a hadüzenetet soha alá nem írták volna. Csak Viktor Emásuelt lehetett azzal a mesével megijeszteni, hogy ha nem csinál háborút, itt a forradalom. Egy egészfejű ember, — ha ezt a fejet mindjárt csak Elena óvó keze egészítette volna is ki, —• belekapaszkodott volna Giolitti mentő szándékaiba, és akkor Giolitti vasenergiája rendet csinált volna három nap alatt. Egy pár lakat alá tett antantügynök, egy pár kitoloncolt francia, egy pár megfékezett izgató lap, és fellélegzett volna az egész ország. Akkor lett volna csak nagy a királyi pár népszerűsége! De szegény III. Viktor Emánuel mellett Jelena állott, a cruagorcok vére. És nem hogy megállította volna az elindított ingatag bábukezet, még ő biztatta: „ne habozz!... siess!...."