Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-03 / 183. szám
Az Indépendance Roumaine félhivatalos újság ezt írja: Galíciában egymást követik az események, amelyek végzetszerűen üldözik az oroszokat. Lemharc visszafoglalása után mindez előrelátható volt. Az oroszoknak el kellett hagyniok a Lemberg körülög nagy áldozattal megépített erősségeket s már nincsen messze az a pillanat, amikor az utolsó orosz katona is el fogja hagyni Galileit. Lengyelországban is mind nagyobb veszedelem fenyegeti az oroszokat. Orosz-Lengyelország öthatodrésze máris a szövetségesek kezében van, Ivangorodtól nyugatra Woyrisch tábornok szorítja őket vissza a Visztula felé. Megtörténhetik, hogy az ellenség máról-holnapra hatalmas ökölcsapásként fog egyik vagy másik erődre lesújtani s ha a szövet-ségesek uraivá válnak a Visztulától keletre levő szakaszok egy részének, akkor Varsó sorsa is véglegesen megpecsételődött. A cikkely ezután összefoglalja a szövetségesek eddig elért sikereit és megállapítja, hogy amíg Oroszországban és Angliában nagy a hiány hadiszerben s az angol és francia újságok folyton panaszkodnak a miatt, a magyar, osztrák és német sajtóban egyetlen egyszer sem említették ezt a szót, hogy: hadiszerhiány. Ez a különbség is mutatja, hogy a szövetségesek mennyire előrelátók voltak. Arzenáljaik, katonai raktáraik tele vannak hadiszerrel s az utánpótlás is mindenkor zavartalanul történik. A Szteagul megállapítja, hogy a magyar, osztrák és német hadsereg teljesen megtörte az oroszok ellenállóképességét s közel van az idő, amikor a szövetségesek mélyen be fognak hatolni egyfelől Orosz-Lengyelországba, másfelől pedig Besszarábiába. A galiciai vereség s a lengyelországi vesüedelem nagy ijedtséget okozott Pétervárott. Nem lehetetlen, hogy az oroszok Varsót és egész Orosz-Lengyelországot ki fogják üríteni s a védekezést orosz területre fogják áttenni. Az újság végül kifejti, hogy legfölebb csak fél Dardanellák sikeres ostroma adhatna ujabb erőt az orosz hadseregnek az offenzívája, erre azonban nincsen semmi kilátás. Miniszteri tanácskozás, Bukarest, júl. 2. (Saját tudósítónktól.) Az újságok jelentik, hogy csütörtökön miniszteri tanácskozás volt, amelyen a kamara elnöke, Ferekide, továbbá Koszteszko államvasúti igazgató és Bratianu Vintila közgazdász is részt vett. Bratianu miniszterelnök főbb vonásokban ismertette a mostani külső politikai helyzetet s azután gazdasági kérdéseket vitattak meg, amelyeknek során megállapították a termés szállítására vonatkozó vasuti intézkedéseket is. Energikus előterjesztés Pétervárott, Bukarest, jul. 2. (Saját tudósítónktól.) A galaci börze hivatalos kommünikében jelenti, hogy az odavaló kereskedelmi kamara elnökének közbelépése folytán a román kormány energikus előterjesztést tett Pétervárott, hogy az orosz határon ok nélkül letartóztatott Dimitreszku Haralambot, a galaci börze alelnökét szabadon bocsássák. Bukarest, jul. 2. Az Indépendance Roumaine jelenti: Az orosz hatóságok minden komoly alap nélkül letartóztatták Dumitreszku tekintélyes galaci kereskedőt. A román külügyminisztérium úgy Odesszában, mint Pétervárott lépéseket tett Dumitreszku, valamint más román emberek kiszabadítása érdekében, akiket a legutóbbi időben Oroszországban letartóztattak. Bulgária: Az antant hallgatni kénytelen. Bukarest, jul. 2. (Saját tudósítónktól.) A Ziua tudósítója jelenti Szófiából. Egy ismert antant-diplomata a következőket mondotta nekem: — Lemberg visszafoglalása és a galiciai siker után az antant semmiféle újabb javaslatot nem tehet Bulgáriának. A bolgár politikusok a német, magyar és osztrák seregek galiciai sikerének hatása alatt kizártnak tekintik, hogy az antant újabb ajánlatot tehessen a bolgár kormánynak. A mostani helyzet nem akalmas arra, mgiy Bulgáriát bármilyen akcióban való részvételi bírják. BUDAPESTI HÍRLAP (183. sz.) Beszélgetés a római bolgár követtel. Milánó, jul. 2. A Corriere della Sera képviselője beszélgetést folytatott Rómában a bolgár követtel, aki egyebek között ezt mondta: Az én feladatom abban áll, hogy országom igényeit és kívánságait itt kifejezésre juttassam. Bulgáriának nemzeti követelései ismeretesek. A jövendő Európát békére és igazságra kell építeni és a békét ilyen alapon kell előkészíteni. Portugália és Spanyolország. Portugália és a háború. Lisszabon, jul. 2. (Havas.) A londoni portugál követet Liszszabonba hívták, hogy a külügyminiszterrel tár,gyaljon a nemzetközi politikáról, különösen Portugáliának a mostani háborúban való magatartásáról. . . Spanyolországban tilos az izgatás. Páris, júl. 2. A Temps madridi jelentése szerint a spanyol kormány elhatározta, hogy a belpolitikai helyzet megvitatására összehívott gyűléseket megengedi, azonban továbbra is megtiltja az olyan gyűléseket, amelyeken a háború vagy a semlegesség kérdését kívánják fejtegetni. Azcarrate képviselő emiatt érintkezésbe szándékozik lépni Dato miniszterelnökkel, hogy őt a tilalom felfügesztésére bírja, amely liberális és szocialista körökben rossz vért szül. kyelem. Budapest, jul. 2. Tisztelt Szerkesztő úr, nem tudom, mennyi igazság van abban, hogy az oroszoknak fogyatán volna a puskapora. Ha van is benne valami, nem vagyok hajlandó elhinni azt, hogy ez volna a fő oka annak a nagy futásnak, melynek Gorlice óta mesterei lettek. Nekem arról van értesülésem, hogy az oroszok sok olyan puskaport hoztak magukkal, melyet el sem süthettek. Hoztak a pravoszláviával megkísértett rutén atyánkfiai számára temérdekszentképet, pópát és templomi kelléket. Hoztak többi nemzetiségeink számára proklamációkat, az atyuska arcképeit s némely szeretetadományokat. Abban a hitben voltak, hogy Magyarország nemzetiségi területei teljesen ki vannak preparálva arra, hogy a magyarság ellen föllázadjanak, tőle elszakadjanak s az oroszhoz pártoljanak. Nem tudom, dicsérjem-e, vagy gáncsoljam az orosz politikát azért, hogy ezekkel szemben a magyarokat se kívánta ellenségének. A magyarok számára is hozott egyet-mást a tarisznyájában. Minthogy azonban a nemzetiségek hűtlenségére alapított számításában oly alaposan megcsalatkozott, a magyarok megkísértésére már nem is kerülhetett a sor. Így egyik legérdekesebb eszköze, amely hivatva volt arra, hogy a magyarok hűségét megingassa, csak most kerül napfényre, mikor az orosz ármádia sietve iparkodik vissza hazájába. Azt hallom ugyanis, hogy a budapesti királyi ügyészség az oroszok magyarországi szereplésének egy érdekes emléktárgyát küldte meg az Osztrák és Magyar Bank budapesti középponti felügyelőségének. Ez az emléktárgy egy 2 ezres bankó. Színe eltérő a most forgalomban lévő bankók színétől, azaz világosszürkés. A bankó mindkét oldalán magyar szöveg van, mely azt mondja, hogy ez a bankó a magyar királyság önálló jegybankjának a kibocsátása. Dátum, sorszám, cégszerű aláírás nincs a bankjegyen, amely valósággal önálló pénznek és nem megtévesztő utánzatnak akar látszani. Rajza rendkívül finom, szinte művészi, a kanikógyártó technikának oly tökéletességét mutatja, hogy készítésével bízvást valami gyakorlott állami jegybankot lehetne meggyanúsítani. 1915. július 3. Hogy honnan került ki, mint jutott a királyi ügyészség kezére, azt nem tudom. A budapesti fiók nyilván átteszi a bécsi anyaintézethez s mindama kérdésen, amely egy ily műtárgy hirtelen fölmerüléséhez kapcsolódik, már most ott fogják hivatott urak a fejüket törni. Én véletlenül tudtam meg ezt a dolgot s mert tisztelt szerkesztő úr oly szives irántam s kiadja egy-egy levelemet, barátságát azzal kívántam meghálálni, hogy e kétségkívül nagy érdeklődésre méltó értesülésemet rendelkezésére bocsátom. Látszik ebből a dologból, hogy ha egy s más tekintetben fogytán is a muszka puskapora, abból a képességéből, hogy utj meg uj puszkaport találjon föl naiv lelkek fölrobbantására, a cári birodalom politikusai ma sem vesztettek semmit. Tisztelt szerkesztő urnak Budapesten, julius 2-án alázatos szolgája Dunántuli. Kltüntetett hiisfik. Budapest, jul. 2. A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, a vaskorona-rend 2. osztályát adományozta a hadiékitménnyel, hadosztályának az ellenséggel szemben való kiváló és eredményes vezetése elismeréséül: Mannsaui Schneider József vezérőrnagynak, továbbá a katonai érdemkereszt 2. osztályát a hadiékitménnyel, hadosztályuknak az ellenséggel szemben való kiváló és eredményes vezetése elismeréseül: Liposcsák Antal, hornbali Horsetzky Ernő altábornagyoknak. A Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta a király a hadiékitménnyel; az ellenséggel szemben tanusított vitéz és eredményes magatartásuk elismeréseül: Pilár István, Vonbank Henrik ezredeseknek; az ellenséggel szemben való szeményes magatartása elismeréseül: Petersilka Károly ezredesnek, továbbá a Ferenc József-rend tiszti keresztjét a katonai érdemkereszt szalagjával, az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálata elismeréseül: Héber János I. oszt. főhadbiztosnak. A király a vaskorona-rend 3. osztályát adományozta a hadiékitménnyel; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréseül: Schiss Károly vezérőrnagynak, reiterbanki Fitz Alfréd vezérkari ezredesnek, Metzger Hugó vezérkari őrnagynak; az ellenséggel szemben tanusított vitéz és eredményes magatartásuk elismeréseül: Pinz Keresztély ezredesnek, Mihalovich Adrián alezredesnek, Waldstätten Egon báró őrnagynak. A Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta a király a katonai érdemkereszt szalagján, a háborúban, különleges alkalmaztatásban teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül. Sokol Vencel nyugalmazott alezredesnek, az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréséül; Erben Ignác gyógyszerész gondnoknak, Soukup Hugó őrnagy-hadbírónak és Mahr Oszkár alhadbiztosnak, Kaglichi Kószák János tüzérs. szerz. gondnoknak, Schmidt Károly 2. oszt. főhadbiztosnak, falkensteini Karivoda Ferenc főhadbiztosnak, az ellenséggel szemben tanusított vitéz magatartása elismeréséül: Ruszkay Gyula honv alhadbiztosnak. A katonai érdemkereszt 3. osztályát adományozta a király a hadiékítménnyel, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül: Römer János lovag ezredesnek. Jourez Amand őr-i nagynak, Caldini Oresztes, Konás Alfréd, Christianovic Gyula századosoknak, Ebner Gusztáv tart. századosnak, Werdt János báró főhdanagynak, Sohn Román főhadnagynak, Ringe József hadnagynak és Kilian Frigyes tarrt. hadnagyaik, Mossig Alfréd lovag alezredesnek, Rixner Róbert és Hunck József századosoknak, Schwarz Károly báró századosnak, Ledebur Ferenc gróf századosnak; az ellenséggel szemben teljesitett kitűnő szolgálatuk elismeréseül: hohernrechti Kralowetz Gottlieb vezérkari ezredesnek, Frendl Károly századosnak, az ellenséggel szemben tanusított vitéz magatartásuk elismeréséül: Proksch Henrik alezredesnek, Zlatachlávek Ede őrnagynak, Michlad Ervin tüzéri. törzsbeli, Bernát Mátyás tábori pilóta, Marzi Ignác, Maniu János századosoknak, továbbá: Lalics Károly főhadnagynak, az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálata elismeréseül: Gussich Miksa báró őrnagynak; az ellenséggel szemben tanusított vitéz magatartásuk elismeréseül: Közel Ferenc őrnagynak. Kolisch Adur tart. hadnagynak; az ellenséggel szemben teljesített kitűnő szolgálatuk elismeréseül: Hadwiger Ottó, gronaui Grohmann Oszkár lovag, Waldherr Tivadar, Arbter Artúr lovag tüzérs. törzsbeli századosoknak, továbbá: Kraus Antal szolg. kir. visz. századosnak; az ellenséggel szemben tanusitott vitéz magatartásuk elismeréseül: Butschek Károly és Baumgartner Rikárd századosoknak; Bienert Károly nyug. százai