Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-08-24 / 235. szám
A helyzet a Balkánon. Venizelosz meghívása. Berlin, aug. 23. A Wolff-ügynökség magánlevelezője jelenti Aténből tegnapi kelettel: Venizelosz elvállalta a kabinetalakítást. Az új miniszterek névsorát ma délután terjeszti a király elé. Atén, aug. 23. Az aténi távirati ügynökség jelenti. Venizelosz kijelentette a királynak, hogy elvállalja a kabinetalakítást. A király megbízta Venizeloszt, hogy az est folyamán terjessze eléje a miniszterek névsorát. Az új minisztereket holnap esketik fel. Venizelosz a külügyi tárcát is vállalja. Atén, aug. 2. (Saját tudósítónktól.) Venizelosz holnapra kihallgatást kért a királytól, akinek valószínűleg jelentést fog tenni az antant diplomatáinál való fáradozásairól, egyúttal — mint általában hiszik — Venizeloszt végérvényesen meg fogja bízni a kormányalakítással, mivel késinek nyilatkozott arra, hogy folytatja a semlegességi politikát és ellenáll minden nyomással szemben, amely Görögországot területbeli engedményre akarja kényszeríteni. Azt hiszik, hogy Venizelosz visszatértét bizonyítékul lehet tekinteni a négyes szövetség fölléptének kudarcára nézve, mivel Venizelosz, ha a négyes szövetség ragaszkodott volna a területi engedményre vonatkozó kívánságához, nehezen vállalta volna a felelősséget. Szaloniki, aug. 2 . (Saját tudósítónktól.) Venizelosz több krétai képviselő és néhány bizalmas politikai barátja társaságában kijelentette, hogy Görögország mostani katonai helyzete nem kedvező arra, hogy valamilyen akciót kezdjenek. Míg az oroszok veresége kétségtelenné nem válik, — mondotta még Venizelosz, — egyetlen balkánállam sem szüntetheti meg semlegességét. A szkupstina titkos tanácskozása még néhány napig tart. Szerbia válaszát majd csak az új görög kabinettel való megegyezés után küldik el a négyes szövetségnek. A lapok ugyanezzel a kérdéssel foglalkoznak, azonban megelégszenek azzal, hogy rámutatnak ama szolgálatokra, melyeket Szerbia egy év óta a négyes szövetségnek tett. Szófia, aug. 23. (Elkésve érkezett.) Az itteni oroszbarát lapok nisi értesülése szerint a szkupstina tegnapi titkos ülése után biztosra lehet venni, hogy Szerbia az antant hatalmaknak nem fog kielégítő választ adni. Az itteni Duma című túlzó oroszpárti lap azt mondja, hogy az antant-hatalmak akcióját meghiúsultnak lehet tekinteni. Venizelosz az antanttól kér kölcsönt Lugánó, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A Tribuna aténi jelentése serint Venizelosz a négyes antanthoz fordult kölcsönért. Atén, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A Venizelosz s Franciaország és Anglia képviselői között folyt tárgyalás során a pénzügyi kérdést úgy oldották meg, hogy az angol és a francia kormány késznek nyilatkoztak arra, hogy az új Venizeloszkabinetnek ötven milliónyi összeget, amely a legutóbbi kölcsönből még fenmaradt, rendelkezésére bocsássanak. Venizelosznak azt a kérését, hogy Anglia álljon el a legutóbbi jegyzékben kifejezésre jutott politikájától, Anglia presztízs-okokból visszautasította, de egyidejűleg kijelentette, hogy kész ezt a kérdést az új Venizelosz-kormánnyal megtárgyalni. Az angol különítmény Kavalléban. Atén, aug. 23. Hivatalosan jelentik: Kavallában egy csekély, számú angol különítmény szállott partra, mely a táviróhivatal felé tartott. Egy® szakasz görög katonaság azonban Pedrobosz őrnagy vezetésével útját állta és fölszólította az angolokat, hogy térjenek vissza bárkájukba és hagyják el a kikötőt. Rövid szóváltás után az angol különítmény, engedett a fölszólításnak és elhagyta Kavaitát. Azt hiszik, hogy az angolok csak kísérletet tettek az erőszakos föllépésre, vagy pedig hogy a különítménynek az volt a föladata, hogy a Kavalla megvédésére foganatosított intézkedéseket kikémlelje. (K. É.) Külön orosz javaslat Romániának. Bukarest, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A minisztertanácsról most hire jár, hogy a tanácskozások alapjául az orosz kormány külön javaslata szolgál, amelyet e hónap tizedikén Pétervárról külön megbízott hozott el a miniszterelnöknek. A szerb válasz: Páris, aug. 23. A Mahin jelenti Nisből: A négyes szövetség lépései folytán a helyzetet komolynak látják. BUDAPESTI HÍRLAP (235. sz.) 1915. augusztus 24. A Dardanellák ostroma. Budapest, aug. 23. Nemrégen jelent meg a Petit Parisien-ben Rousset ezredesnek az a közleménye, amely azt mondja, hogy a világháború kulcsa a Dardanellák, illetően Konstantinápoly. Az oroszok részéről jogtalanul éri szemrehányás a francia hadvezetőséget azért, hogy nem támadott nyugaton; Joffre esetleges győzelme nem segíthette volna meg az oroszokat; a szövetségesek, sajnos, nagy hibát követtek el akkor, mikor lebecsülték Törökország erejét; most már itt az ideje, hogymegnyissák a tengerszorost és segítségére siessenek az oroszoknak. Augusztus 6-án az antant újabb erőket szállított partra a Gallipoli-félszigeten, hogy velük — legalább amint hitte — elsöpörje a török erőket, amelyek hónapokon át dacoltak angolokkal, franciákkal és színes gyamati csapatokkal. Legújabban pedig elkövetkezett az olasz hadüzenet és az egész viilág teli van azzal, hogy az olaszok is részt kívánnak venni a Gallipóli-félsziget viadalaiban. A harc tehát újra jobbet vet a Dardanelláknál, megint egymásra támadnak azon a területen, amelyen a legtöbbet véreztek a szó szoros értelmében egy helyben az ádázul harcoló ellenfelek. Újra ott kísérleteznek az antant hatalmai, ahol a siker esetén talpraállítani vélik a közösült emberanyagban még mindig legerősebb orosz kolosszust, amely az utóbbi hónapok vereségei következtében annyira megtántorodott, hogy maholnap Góliát módjára egészen a porba hull. Aligha pazaroltak a háború más helyén annyi hadiszert és embert, mint a kicsiny Gallipóli-félszigeten. Voltak napok, amikor a támadók hadihajói harminc-negyvenezer golyót lőttek a félszigetről Február 19-ike óta, amikor megkezdődött a harc, partraszállottak ugyan a szövetségesek szárazföldi haderői, de azóta csupán öt kilométernyire haladtak előre. Ha csak annyi is igaz, amit Asquith mondott, nevezetesen, hogy július 20-áig 587 tiszt és 7567 katona elesett, 1379 tiszt és 28.635 ember megsebesült, 198 tiszt és 10.892 ember a törökök fogságába esett, akkor minden egyes kilométer területért 10.000 embert áldoztak föl! Ha ehhez hozzászámítjuk az elsülyesztett és megrongált hajókat (kereken 100.000 tonna veszteség), akkor értjük meg csak igazán, hogy mind rettenetesen nagy veszteséget okozó vállalkozásba fogtak az antant hatalmasságai. A kudarcnak oka az előkészületek vétkes mellőzése, amelyeknek párját nem leljük a haditörténelemben, azután a hadvezetőség tudatlansága és tehetetlensége! Úgy indultak itt a hadba, miként a gyarmatokon szokásos a vádak ellen. Mindez Churchill bűne, aki februárban a támadást reákényszerítette a vezérférfiakra. Angol gőgjével és elbizakodottságával azt hitte és fennen is hirdette, hogy a törökök 600 éves európai uralmát egy legyintéssel megsemmisítheti. Hiába tett óvást ellene Carden viceadmirális, aki fölismerte a nehézségeket. A szövetséges flottának felsőbb parancsra be kellett rohannia a pokol előtornácába és újabb bizonyítékot kellett szereznie annak, hogy a csak némileg is modern erősségek, vagy harci eszközök által védett szoros utak megtámadása csakis a szárazföldi haderők támogatása mellett lehetséges. Hiába viaskodott az angolok részéről IS nagy csatahajó, 9 cirkáló és számtalan más tengeri hadijármű, továbbá 7 francia sorhajó, 3 cirkáló, stb., nemkülönben az Aszkold nevű orosz cirkáló, ez a tekintélyes nagy erő sem volt képes úrrá lenni a törökökön. Amióta pedig német búvárhajók jelentek meg a török vizeken, azóta a szövetségesek óvakodnak minden tengeri hadivállalattól és csupán partraszállott csapataik támogatása céljából közeledik egy vagy több hajó a partokhoz. A helyzet a tengeren tehát semmit sem változott február óta. Ugyanez áll a szárazföldi helyzetre nézve is. Bár partot értek és meg is vetették lábukat a szárazföldi hadjáratra szánt ellenséges erők Kuba Tepenél és a félsziget déli csücskénél, Ari Burnunál és Eski Hissarliknál, máig egy tapodtat sem juthattak előre. Sőt az augusztus 6-án és 7-én partraszállított öt gyalogos hadosztály, vagyis hetven-nyolcvanezer emberük is nagy vereséget szenvedett. E harcokra nézve augusztus 9-én a török főhadiszállás ezt jelentette. A 6-áról 7-ére virradó éjjel az ellenség flottája védelme alatt újonan harcba vetett friss haderőit részben Karacsali környékén (a szároszi öböltől északra), részben pedig Arburnutól északra két helyen partraszállította. A Karacsali mellett partraszállított ellenségei