Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)

1915-08-24 / 235. szám

A helyzet a Balkánon. Venizelosz meghívása. Berlin, aug. 23. A Wolff-ügynökség magánlevelezője je­lenti Aténből tegnapi kelettel: Venizelosz elvállalta a kabinetalakítást. Az új miniszterek névsorát ma délután terjeszti a király elé. Atén, aug. 23. Az aténi távirati ügynökség jelenti. Veni­zelosz kijelentette a királynak, hogy elvállalja a kabinetalakítást. A király megbízta Venizeloszt, hogy az est folyamán terjessze eléje a miniszte­rek névsorát. Az új minisztereket holnap eske­tik fel. Venizelosz a külügyi tárcát is vállalja. Atén, aug. 2. (Saját tudósítónktól.) Venizelosz holnapra kihallgatást kért a királytól, a­kinek valószínű­leg jelentést fog tenni az antant diplomatáinál való fáradozásairól, egyúttal — mint általában hiszik — Venizeloszt végérvényesen meg fogja bízni a kormányalakítással, mivel késinek nyi­latkozott arra, hogy folytatja a semlegességi po­litikát és ellenáll minden nyomással szemben, a­mely Görögországot területbeli engedményre akarja kényszeríteni. Azt hiszik, hogy Venize­losz visszatértét bizonyítékul lehet tekinteni a négyes szövetség fölléptének kudarcára nézve, mivel Venizelosz, ha a négyes szövetség ragasz­kodott volna a területi engedményre vonatkozó kívánságához, nehezen vállalta volna a felelős­séget. Szaloniki, aug. 2 . (Saját tudósítónktól.) Venizelosz több krétai képviselő és néhány bizalmas politikai barátja társaságában kijelentette, hogy Görög­ország mostani katonai helyzete nem kedvező arra, hogy valamilyen akciót kezdjenek. Míg az oroszok veresége kétségtelenné nem válik, — mondotta még Venizelosz, — egyetlen balkán­állam sem szüntetheti meg semlegességét. A szkupstina titkos tanácskozása még néhány napig tart. Szerbia válaszát majd csak az új gö­rög kabinettel való megegyezés után küldik el a négyes szövetségnek. A lapok ugyanezzel a kérdéssel foglalkoznak, azonban megelégszenek azzal, hogy rámutatnak ama szolgálatokra, me­lyeket Szerbia egy év óta a négyes szövetség­nek tett. Szófia, aug. 23. (Elkésve érkezett.) Az itteni oroszbarát lapok nisi értesülése szerint a szkupstina tegnapi titkos ülése után biztosra lehet venni, hogy Szerbia az antant ha­talmaknak nem fog kielégítő választ adni. Az itteni Duma című túlzó oroszpárti lap azt mondja, hogy az antant-hatalmak akcióját meghiúsultnak lehet tekinteni. Venizelosz az antanttól kér kölcsönt Lugánó, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A Tribuna aténi je­lentése serint Venizelosz a négyes antanthoz fordult kölcsönért. Atén, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A Venizelosz s Fran­ciaország és Anglia képviselői között folyt tár­gyalás során a pénzügyi kérdést úgy oldották meg, hogy az angol és a francia kormány kész­nek nyilatkoztak arra, hogy az új Venizelosz­kabinetnek ötven milliónyi összeget, a­mely a legutóbbi kölcsönből még fenmaradt, rendelke­zésére bocsássanak. Venizelosznak azt a kéré­sét, hogy Anglia álljon el a legutóbbi jegyzék­ben kifejezésre jutott politikájától, Anglia presz­tízs-okokból visszautasította, de egyidejűleg ki­jelentette, hogy kész ezt a kérdést az új Venize­losz-kormánnyal megtárgyalni. Az angol különítmény Kavalléban. Atén, aug. 23. Hivatalosan jelentik: Kavallában egy cse­kély, számú angol különítmény szállott partra, mely a táviróhivatal felé tartott. Egy® szakasz görög katonaság azonban Pedrobosz őrnagy ve­zetésével útját állta és fölszólította az angolo­kat, hogy térjenek vissza bárkájukba és hagy­ják el a kikötőt. Rövid szóváltás után az angol különítmény, engedett a fölszólításnak és el­hagyta Kavaitát. Azt hiszik, hogy az angolok csak kísérletet tettek az erőszakos föllépésre, vagy pedig hogy a különítménynek az volt a föladata, hogy a Kavalla megvédésére foganato­sított intézkedéseket kikémlelje. (K. É.) Külön orosz javaslat Romániának. Bukarest, aug. 23. (Saját tudósítónktól.) A minisztertanács­ról most hire jár, hogy a tanácskozások alap­jául az orosz kormány külön javaslata szolgál, a­melyet e hónap tizedikén Pétervárról külön megbízott hozott el a miniszterelnöknek. A szerb válasz: Páris, aug. 23. A Mahin jelenti Nisből: A négyes szövetség lépései folytán a helyzetet komolynak látják. BUDAPESTI HÍRLAP (235. sz.) 1915. augusztus 24. A Dardanellák ostroma. Budapest, aug. 23. Nemrégen jelent meg a Petit Parisien-ben Rousset ezredesnek az a közleménye, a­mely azt mondja, hogy a világháború kulcsa a Darda­nellák, illetően Konstantinápoly. Az oroszok ré­széről jogtalanul éri szemrehányás a francia hadvezetőséget azért, hogy nem támadott nyu­gaton; Joffre esetleges győzelme nem segíthette volna meg az oroszokat; a szövetségesek, saj­no­s, nagy hibát követtek el akkor, mikor lebe­csülték Törökország erejét; most már itt az ideje, hogy­­megnyissák a tengerszorost és se­gítségére siessenek az oroszoknak. Augusztus 6-án az antant újabb erőket szállított partra a Gallipoli-félszigeten, hogy velük — legalább a­mint hitte — elsöpörje a török erőket, a­melyek hónapokon át dacoltak angolokkal, franciák­kal és színes gyam­ati csapatokkal. Legújabban pedig elkövetkezett az olasz hadüzenet és az egész viilág teli van azzal, hogy az olaszok is részt kívánnak venni a Gallipóli-félsziget via­dalaiban. A harc tehát újra jobbet vet a Dardanel­láknál, megint egymásra támadnak azon a te­rületen, a­melyen a legtöbbet véreztek a szó szoros értelmében egy helyben az ádázul har­coló ellenfelek. Újra ott kísérleteznek az antant hatalmai, a­hol a siker esetén talpraállítani vé­lik a közösült emberanyagban még mindig leg­erősebb orosz kolosszust, a­mely az utóbbi hó­napok vereségei következtében annyira meg­tántorodott, hogy maholnap Góliát módjára egészen a porba hull. Aligha pazaroltak a h­áború más helyén annyi hadiszert és embert, mint a ki­csiny Gallipóli-félszigeten. Voltak napok, a­mikor a támadók hadihajói harminc-negyven­ezer golyót lőttek a félszigetről Február 19-ike óta, a­mikor megkezdődött a harc, partraszállottak ugyan a szövetségesek száraz­földi haderői, de azóta csupán öt kilométernyire haladtak előre. Ha csak annyi is igaz, a­mit Asquith mondott, nevezetesen, hogy július 20-áig 587 tiszt és 7567 katona elesett, 1379 tiszt és 28.635 ember megsebesült, 198 tiszt és 10.892 ember a törökök fogságába esett,­­ akkor min­den egyes kilométer területért 10.000 embert ál­doztak föl! Ha ehhez hozzászámítjuk az elsü­lyesztett és megrongált hajókat (kereken 100.000 tonna veszteség), akkor értjük meg csak igazán, hogy mind rettenetesen nagy veszteséget okozó vállalkozásba fogtak az antant hatalmasságai. A kudarcnak oka az előkészületek vétkes mellőzése, a­melyeknek párját nem leljük a hadi­történelemben,­­ azután a hadvezetőség tudat­lansága és tehetetlensége! Úgy indultak itt a hadba, miként a gyarmatokon szokásos a vá­dak ellen. Mindez Churchill bű­ne, a­ki február­ban a támadást reákényszerítette a vezérfér­fiakra. Angol gőgjével és elbizakodottságával azt hitte és fennen is hirdette, hogy a törökök 600 éves európai uralmát egy legyintéssel megsem­misítheti. Hiába tett óvást ellene Carden vice­admirális, a­ki fölismerte a nehézségeket. A szö­vetséges flottának felsőbb parancsra be kellett rohannia a pokol előtornácába és újabb bizo­nyítékot kellett szereznie annak, hogy a csak némileg is modern erősségek, vagy harci eszkö­zök által védett szoros utak megtámadása csak­is a szárazföldi haderők támogatása mellett le­hetséges. Hiába viaskodott az angolok részéről IS nagy csatahajó, 9 cirkáló és számtalan más ten­geri hadijár­mű, továbbá 7 francia sorhajó, 3 cirkáló, stb., nemkülönben az Aszkold nevű orosz cirkáló, ez a tekintélyes nagy erő sem volt képes úrrá lenni a törökökön. A­mióta pedig német búvárhajók jelentek meg a török vize­ken, azóta a szövetségesek óvakodnak minden tengeri hadivállalattól és csupán partraszállott csapataik támogatása céljából közeledik egy vagy több hajó a partokhoz. A helyzet a tengeren tehát semmit sem változott február óta. Ugyanez áll a szárazföldi helyzetre nézve is. Bár partot értek és meg is vetették lábukat a szárazföldi hadjáratra szánt ellenséges erők Kuba Tepenél és a félsziget déli csücskénél, Ari Burnunál és Es­ki Hissarliknál, máig egy tapod­tat sem juthattak előre. Sőt az augusztus 6-án és 7-én partraszállított öt gyalogos hadosztály, vagyis hetven-nyolcvanezer emberük is nagy vereséget szenvedett. E harcokra nézve augusz­tus 9-én a török főhadiszállás ezt jelentette. A 6-áról 7-ére virradó éjjel az ellenség flot­tája védelme alatt újonan harcba vetett friss had­erőit részben Karacsali környékén (a szároszi öböl­től északra), részben pedig Ar­­burnutól északra két helyen partraszállította. A Karacsali mellett partraszállított ellenségei

Next