Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-09 / 189. szám
1915. július 9. BUDAPESTI HÍRLAP AST. SZ ) kellett áprilisban kezdődnie, amikor már a törököknek és németeknek elég idejük volt arra, hogy a félszigetből van nagyobb és változatosabb Gibraltárt csináljanak. A lap magasztalja a csapatok bátorságát és harckészségét, amellyel a Gallipoli félszigeten való partraszállást lehetővé tették, megállapítja azonban, áprilisban nem volt hatásos összeműködés a flotta és a hadsereg között. A közönséget ma inkább, mint valaha, zavarba ejtik e hadi vállalkozás politikai előkészítésének hiányosságai. A cikk kijelenti ezután: Mi csak az elkövetett hibák legkirívóbb fáit emeljük ki és nem beszélünk még nagyobb hibákról, amelyek 11-ik órában még jóvátehetők. A közönség joggal követelheti, hogy tudomására jusson, melyek azok a mentségek az elkövetett alapvető hibákkal szemben, amikor azt hitték, hogy a tengerszorosokat katonai segítség nélkül el lehet foglalni. Hamilton lord jelentésének olvasása meggyőz mindenkit abban, hogy a szövetségesek végül elérik céljukat. A SWoff-ügynökség megjegyzése: Hogy a Times a táviratból éppen ezt a meggyőződést meríti, némileg meglepő. Még egy hivatalos angol jelentés. London, jul. 8. Hivatalos távirat jelenti a Dardanellákból. A törökök június 5-én reggel a déli szektorban egy heves tüzelést kezdtek, amilyen eddig még nem történt. Erre általános támadás következett, némely ponton rendkívül hevességgel, de a támadás teljesen meghiusult. Veszteségeink jelentéktelenek voltak és frontunkra hatás nélkül maradtak. A törökök vesztesége igen súlyos. Ehhez a Wp///-ügynökség a következőket jegyzi meg: A Dardanella-vállalkozás kudarcának, valamint a szövetségesek rengeteg emberveszteségének tényét (aznapi török hivatalos jelentésekben egyéb sikerek között egy nagy francia szállító gőzös elsülyesztéséről is szó van) még a legszebb angol hivatalos táviratok sem tudják eltüntetni. A hivatalos távirat jelenti folytatólag a Dardanellák mellett lefolyt harcokról e hónap 6-éről. A déli szektorban a törökök az egész éjszakán át nehéz ágyukkal tüzeltek az egész vonalon s azután erős támadást kezdtek, amely különösen arra a pontra irányult, ahol az angol tengerészeti divízió csatlakozik a francia vonalhoz. Itt ötven török megvetette lábát futóárkainkban, de csapataink ellentámadása kivetette őket a futóárkokból. A jobbszárnyon egy másik támadást puska- és géppuskatűzzel megállítottunk. A balszárnyon is több támadást intéztek, de tüzérségünk ezeket meghiúsította. A tüzelés csak délelőtt tizenegy óra tájban ért véget, majd ismét élénkebb lett. (A Wp///-ügynökség megjegyzése: Az ugyanaz naprólkeltezett török hivatalos jelentés az angolokra nézve nem hangzik ilyen kedvezően.) Előkészítés a Dardanella-akció megszüntetésére. Frankfurt, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) A Frankfurter Zeitung szerint a Cavas-ügynökség oly londoni információt közöl, amely úgy tűnik föl, mintha elő akarná készíteni a nyilvánosságot a Dardanella-akció megszüntetésére. A Carthage elsülyesztése. Marseille, jul. 8. (Havas.) A Carthage gőzös elsülyesztéséről jelentik: Július 3-án este nyolc óra után sürü köd ereszkedett a mudroszi öbölre és a Hellesz-fok vidékére, ahol a Carthage vesztegelt. A partraszállító művelet az est folyamán befejeződött, midőn a sürü köd védelme alatt egy német búvárhajó a Carthage közelébe férkőzött és elsülyesztette a hajót. A kitűnő török termés. Konstantinápoly, jul. 8. A földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések megerősítik, hogy az idei termés igen bőséges. Különösen az adanai, mamuret-ulazizi, konai, erzerumi, angorai, szivaszi, bruzzai, szmirnai vilajetekben és több szandzsákban. A minisztérium intézkedett megfelelő számú mezőgazdasági gépek beszerzése iránt, hogy az aratást rövidesen befejezzék. A helyzet Egyiptomban, Konstantinápoly, jul. 8. A lapok illetékes helyről jelentik, hogy az egyptomi ulemák és előkelőségek vallási céd Szerbia és Montenegro — A montenegróiak ujabi támadásának összeomlása. — Merer altábornagy Jelentése. Hivatalos jelentés, kiadták július 8-án; érkezett délután 4 órakor. A Trebinjétől keletre emelkedő határmagaslatokon a július 7-re virradó éjjelen a montenegróiak ellen a harc újra megkezdődött. Mivel a montenegróiak ellentámadása július 6-án meghiúsult, az ellenség éjjel még egy előretörést kísérelt meg, amely azonban gyalogsági és tüzérségi tüzünkben teljesen összeomlott. Most ott nyugalom van. A határ többi részén semmi jelentős esemény nem történt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A „hálátlan Szerbia." Bukarest, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) A romániai és bulgáriai oroszbarát sajtó most már, úgy látszik, minden kertelés és szépítgetés nélkül elárulja, hogy teljesen az antant-hatalmak utasítására fejt ki nap-nap után váltakozó irányú sajtó-agitációt. Szinte pontosan megállapítható egyöntetűség nyilvánul meg közleményeikben. Ha a bukaresti oroszbarát sajtó ma a bolgárok várható beavatkozásáról ir és mint különös veszedelmet állítja a román közvélemény elé, előre megállapítható, hogy ugyanakkor a szófiai oroszbarát lapok is, legfeljebb más formában, ezzel a témával kedveskednek olvasóiknak. Néhány nap óta, eddig nem tapasztalt lendülettel írnak a bukaresti és szófiai oroszbarát újságok a hálátlan Szerbiáról, amelyet mindennel megvádolnak, a miért nem siet a bajba jutott Oroszország segítségére. Miért nem kezd Szerbia támadást Magyarország és Ausztria ellen? kérdik agódva ezek az újságok s amikor erre feleletet várnak, egyben meg is fenyegetik Szerbiát, természetesen az antant, de különösen Oroszország nevében. A bukaresti komoly újságok szemelvényeket közölnek a szófiai oroszbarát újságok e közleményeiből skimutatják, hogy a bukaresti oroszbarát lapoknak is ez a kérdés fáj leginkább mostanában. — Szerbiának kötelessége volna — hangoztatják a szófiai oroszbarát lapok — akciót kezdeni, hogy ezzel enyhítsen az oroszok rövid időn belül amúgy is megváltozó helyzetén. Legérdekesebb a szófiai Preporez című lap legutóbbi közleménye, amelyet nyilván a szófiai orosz követség sugalmazott, mert az újságnak a követséggel való szoros barátsága általánosan ismeretes. — A szerbek. — írja a Preporez. — abban vélnek eleget tenni kötelességüknek, hogy az egész világot az antantnak tett szolgálatukkal akarják becsapni. A szerbeknek csak egy refrénjük van, s ez, hogy állandóan azzal kérkednek, hogy megbecsülhetetlen szolgálatot tettek az antantnak. De a szerb hadsereg hat hónap óta semmit sem csinál. Amikor a szövetségesek áttörték a Szan mentén az orosz arcvonalat, az orosz hivatalos jelentés megemlítette, hogy ott a szerb határról elhozott csapatok is küzdöttek az oroszok ellen. Amikor az oroszok rettenetes erőfeszítéssel és nagy áldozattal harcoltak a Kárpátokban, vallon nem azért küzdöttek-e, hogy a szerbek helyzetét is megkönnyítsék. (!) Hol van most a szerb hadsereg, miért nem lép azonnal akcióiba? Vagy fontosabb volt Szerbiára, hogy Albániába küldjön csapatokat? Szinte zavarban vagyunk s nem tudjuk, boszankodjunk-e, vagy mosolyogjunk, amikor a hivatalos szerb Szamouprava sorait olvassuk, amelyben az isteni gondviseléshez fohászkodik, hogy segítse az orosz hadsereg küzdelmét diadalra juttatni. Úgy látszik, a szerbek már ott tartanak, hogy a fegyveres támogatás helyett az Isten oltalmát kérik az oroszok részére. A Preporez, miután megfenyegeti Szerbiát, azt állítja, hogy a szerb diplomácia még hálátlanabb, mert mindenütt megnehezíti az antant helyzetét. Ugyanakkor, amikor a bukaresti újságok ehhez hasonló szemelvényeket közölnek a szófiai lapokból, a Ziua és más újságok a bukaresti oroszbarát sajtó hasonló kifakadásait teszik szóvá s megállapítják, hogy az oroszbarát sajtó végső kétségbeesésében most a szerbeket támadja. Egyik oroszbarát újság a napokban, miután előbb megfenyegette a szerbeket, másnap azzal az örvendetes hírrel lepte meg olvasóit, hogy a szerbek mégis akciót kezdtek ellenségeik ellen. A Ziua gúnyos hangon válaszolva erre a hírre, ezeket írja: A háború sorsa tehát ismét eldőlt. A szerb támadás, amelyről egyik laptársunk megemlékezik, a monarkia végső pusztulását jelenti. A román sajtó kozákjai helyesebben cselekednének, ha ilyen ostoba és egynevű hírek terjesztése helyett a szerencsétlen Szerbia sorsáról keseregnének. Ha megírnák őszintén, hogy ennek az országnak a hadserege félig tönkrement, lakosságát a járvány tizedelte meg, sokkal több szolgálatot tennének önmaguknak és elvbarátaiknak. Kegyetlen tréfát űznek — a fenyegetés után — azzal hogy el akarják hitetni a világgal, hogy egy kórházakkal és temetőkkel sújtott ország megmenti az antantot. Ez az ország: Szerbia! Szerb-görög megegyezés, Frankfurt, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) A Frankf.tg. jelenti Aténből: A Hestia megerősíti, hogy Szerbia és Görögország között az elfoglalt Albánia elhatárolására nézve megegyezés történt. Szerbia már most átengedett Görögországnak több megszállott helyet. Jóságukkal járó hatalmuk gyakorlásaképpen egybegyűltek és érett megfontolás után elhatározták, hogy a brit kormánynál hivatalosan előterjesztést fognak tenni az iránt, hogy a kalifa ellen való háborút fejezzék be, mert vallásos érzelmeiket sérti. 9 Görögországi levél. Az én, jul. 1. Azt, amit senki sem mert volna hinni, megtörtént, nevezetesen a Gunarisz-kormány helyén maradt. Hogy ennek az eseménynek mi a jelentősége, megállapítani még nem lehet, mivel nem lehet tudni, hogy a király meggyógyulásával milyen lesz a konstelláció. Mindenesetre alkalmat kerestem, hogy Venizelosz úrral beszéljek, ami meg is történt, azonban intervjúról nem akart egyelőre tudni. A beszélgetés során azonban meggyőződtem arról, hogy a régi harcias Venizelosz is engedett már és nagyon is hajlandó bizonyos kompromisszumra. Most már a legnagyobb határozottsággal hangoztatta, hogy ő egyáltalában nem olyan harcias, mint hiszik, és csak úgy menne bele egy háborúba, ha a kilátások megfelelőek lennének. Azt lehetett kiérezni, hogy most a kilátások nem kedvezőek és az antant ígérgetései üres kongások és semmi értelme sincs, hogy ha annak az alapján próbálna valaki reális politikát csinálni. Most már szó sincs arról, hogy esetleg csinálnak egy új választást. Ezt teljesen felelőtlen emberek terjesztették csak minden alap nélkül. Erre különben sincs semmi ok, és még az is könnyen meglehet, hogyha a parlement összeül, akkor a Venizelosz-párt disszidenseivel a Gunarisz-kormány még többséghez is jut. Ez a remény annál is inkább megokolt, mivel éppen ma jött híre, hogy harminc képviselő tényleg kivált a Venizelosz-pártból. Érdekes leleplezést csinált az aténi rendőrprefektus, nevezetesen, hogy Atén és általában egész Görögország telítve van fáradalmi eszmékkel és a köztársasági érzelmekkel bíró emberek száma bámulatosan nagy. Éppen a helyzetre való tekintettel, nem közölték a republikánsok neveit, de annyit meglehetett tudni, hogy nagyon jó hangzású és előkelő politikusok is szerepelnek köztük. Az idegen uralom ellen irányul ez. Amennyiben a görög királyi házat még mindig németnek tartják. Az összeesküvési terv szerint Venizelosznak is jutott volna szerep, aki persze minderről a dologról semmit sem tudott. A király állapota napról-napra jobb és alapos remény van, hogy nemsokára a teljes gyógyulás fog elkövetkezni. Az orvosok nap-nap után két bulletint adnak ki