Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-09-11 / 253. szám

16 BUDAPESTI HÍRLAP C253. sz.) 1915. szeptember 11.­ ­ V folyamokból származó áruküldemények csak az eset­ben vehetők át német állomásokon, ha az illető áru­cikk nem áll német kiviteli tilalom alatt, de azon­kívül a kiviteli lehetőség esetében is jóval drágább árakat követelnek, mintha az illető cikket a semle­ges állam állomásán vásárolták volna. — A terményszállítás újabb korlátozása. .A hivatalos lap mai száma kiegészíti a terményszál­lításra vonatkozó igazolványok kötelezővé tételét mindennemű rostaaljra és trieur-hulladékra, csirke­búzára, tönkölyre, hántolt és hántolatlan tatárkára, hántolt és hántolatlan kölesre, muharmagra, cirok­magra, durvamagra, bükkönyre, vadborsóra, min­dennemű lóheremagra és lucernamagra, kender­magra és egyéb olajos magvakra, mindennemű fa-és egyéb magra is. A rendeletben fölsorolt termé­nyek vasúton, hajón vagy gépkocsin történő szállí­tásához igazolvány­ szükséges akár tisztán, akár egy­mással vagy bárminemű más termékkel bármely arányban keverten hozatnak forgalomba. Orosz lengyel­ország­ mezőgazdasága. Bécsből írják: Orosz-Lengyelország meghódításával kapcsolatban érdemes említést tenni arról, hogy ott az 50 hektáros és kisebb, tehát a kis és közép­birtok dominál. A nagybirtokok kiterjedése terület­ben és százalékban kifejtezve, igen különböző, a­mit az is bizonyít, hogy például Vlaszcova kerületé­ben (1004 hektár átlagos területen) 45 százalék a nagybirtok, míg a szarzejovi kerületben (475) 35 százalék, a miekovi kerületben (315) 34 százalék, az olkuszki kerületben (390) 16 százalék. A kis- és kö­zépbirtok összesen 9,080.1940 hektár, vagyis 62 szá­zaléka Orosz-Lengyelország területének. A bevetett terület különben 1909-ben 60.2, a rét 8, az erdőség 18, a legelő és ugarföld 13.8 százalék volt, ponto­sabban a bevetett terület 6,919.139, az erdőség 2,117.220, a rét 984.398, a legelő és ugarföld 829.574 hektárt tett ki. A­mi pedig a termelést illeti, az 1890. és 1911-diki esztendők között a produkció a rozsnál 70 millió púdról (egy pad 16,38 kilogram) 148 millió púdra, az árpánál 16 millióról 37-re, a zabnál 34-ről 69-re, a burgonyánál 310-ről 462-re, a cukorrépánál pedig 46 millió púdról 89 millió púdra növekedett. Látnivaló, hogy Oroszlengyelor­szág új gazdasági és vámpolitikai elhelyezkedése nem lesz közönyös a monarkia, de elsősorban Ma­gyarország mezőgazdaságára. Az új terület termény­kínálata ugyanis számottevő tényezővé lehet Ausztria fogyasztásában is. Hivatalos és nem hivatalos kiviteli ne­hézségek. A M. T. I. közli : A magyar, osztrák és a német kereskedelmet élénken foglalkoztatja Romá­niának az a rendszeres eljárása, hogy a nagyobb mennyiségben megvásárolt és már előre ki is fizetett árukra meglepetésszerűen kiviteli tilalmat szoktak­­ életbe léptetni. Az ilyen áru birtokosa kettőt tehet : vagy a nyomott belföldi árért kótyavetyéli el a meg­szerzett árut, vagy mégis kiszállítja, ekkor azonban számot kell vetnie a fölsrófolt és aranyban fizetendő fantasztikus kiviteli vámtételekkel. Sőt, ha már a kellő úton-módon és a különféle áldozatokkal nem takarékoskodva, mégis meg tudták szerezni a bal­káni állam átviteli vagy kiviteli engedelmét — az áruk mégsem jutnak el a magyar határra. A magya­rázat a „vagyonhiány". Erre az a körülmény jellemző, hogy mint azt már több ízben megírtuk, az előre látó Románia hónapokkal ezelőtt néhány ezer német, magyar és osztrák vagyont lefoglalt s ezek ki­adására nem lehet rábírni. Ezekhez a hivatalos ne­hézségekhez járulnak a még talán rosszabb, minden érdekelt által jól ismert nem-hivatalos nehézségek. Könnyen megtörténhet tehát, hogy egy megrakott vagyon is, a­melyre pedig megvan a kiviteli vagy átviteli engedelem, két román állomás között folyto­nosan ide-oda sétál, a­nélkül, hogy rendeltetése he­lyét elérné. Ily módon az a szokás alakult ki, hogy minden vagyont külön elkísértetnek, hogy ezt a nem­ hivatalos, de nem kicsinylendő nehézséget ki­küszöböljék. Mindebből kitűnik, hogy a Romániához való gazdasági viszony még egyáltalában nincsen tisztázva. — Norvégia gyapotellátása. A norvég gya­potszövők képviselőjének sikerült Angliában megál­lapodást létesítenie, melynek alapján a norvég gya­potszükséglet fedezése biztosítottnak tekinthető. — A földmivelők szervezkedése. A Ma­gyar Gazdaszövetség lapja megállapítja, hogy a leg­főbb erőssége a földművelő népnek: a szervezkedés. A németek is szervezettségüknek köszönhetik győ­zelmüket. A földművelőosztály is csak szervezetten boldogulhat. A hatalom sokszor aránytalan kedve­zésben részesítette azokat, a­kik az ország pénzügyét lebonyolították. A mezőgazdaság terményeit rekvi­rálták, az árat megszabták,­­ de a posztóban, petró­leumban, a csizmában s minden ipari cikkben, a­mit nem a falun gyártanak, de falun vesznek meg, határt alig ismert az üzérkedés. Ezeken változtatni­­ csak nem lehet, ha a földművelők lesznek erősebbek. A háború befejeztével megkezdődnek a kiegyezési és vámtárgyalások, melyek a földművelő sorsát hosszú időre megpecsételik. Ezekben a tárgyalásokban azoké lesz a tér, a­kik szervezettebbek lesznek. — A német birodalmi bank aranyfedezete. Berlinből táviratozzák. A múlt héten az aranyállo­mány a birodalmi banknál 3,6 millióval 2413,8 mil­lióra növekedett. — Hadiadó-kivetés Debrecenben, Debre­cenből jelentik: A hadi jövedelmi adó kivetési javas­latainak tárgyalását megkezdték a debreceni város­házán. A kivető lajstromba 374 debreceni lakos van fölvéve, a­kiknek jövedelme a pénzügyigazgatóság véleménye szerint a 20.000 koronát meghaladja. A kivetendő hadiadó összege mintegy 600.000 koro­nára rúg.­­ A német cementipar­ Berlinből jelentik, hogy a magánépítkezés hanyatlása miatt a német cementipar érdekeltjeinek körében azt a tervet ve­tették föl, nem lehetne-e a német cementipar kartell­­ozása révén a mostaninál tűrhetőbb állapotot elő­idézni. A fölmerült tervezet főbb pontjai a követke­zők: Először a meglévő cementgyárak kontingentá-lása, a belföldi fogyasztásnak holdankint 50 pfenig­gel való megadóztatása, végül a kartelen kívül levő ipartelepek termékeinek holdankint 2 márkányi meg­adóztatása. Ámde a terv keresztülvitele már csírájá­ban is nagy akadályba ütközik, mert a cementipar­nak különleges válfajai, nevezetesen a vascementtel, nem vehetnék többé föl a versenyt, sőt a külföldi iparral sem versenyezhetnének, mert 1917. évig adó­mentesen lehet Németországba cementet importálni. Végül a cem­entutánzatok és a cementet pótló hason­nemű anyag versenyét szabadítanák rá a virágzó ce­mentiparira. Mivel pedig a többi építőanyag, mint például a vas, tégla, mész és fa adómentességük ré­vén a cementipar által oly nagy küzdelem árán meg­honosított betont kiszorítanák, csaknem teljesen re­ménytelennek tűnik föl a fenti terv, a­mely önkéntes adózás és kartell­ozás segítségével lendítené föl a cementipart. A­mi pedig a kartel előkészítését és or­ganizálását illeti, ha már el is lehet tekinteni attól, hogy valamennyi hasonnemű gyárat Németország­ban egy kalap alá hozni óriás erőfeszítésbe kerül, olyan élőmunkára és annyi tárgyalásra van szükség a sok speciális alfajok hatáskörének elkülönítése miatt, hogy alig van remény a tervezett tröszt létre­hozására, a­­mely alapjában csak egy újabb torz­szülött-példánnyal szaporítaná a trösztök népszerűt­len sokaságát. — A porosz lakosság gazdagodása. Az utolsó tíz évben rohamosan növekedett a lakosság jövedelme. Évről-évre nagyobbodik azoknak a száma, a­kik nagyobb jövedelemre tesznek szert. A gazdasági élet föllendülése módot nyújt Poroszország lakóinak, hogy vagyonukból jócskán tehessenek félre is. A jövedelmi kategóriák szerint 1896-tól 1914-ig a 900 márka jövedelemmel birók száma ezer adózó közül 672-ről 367-re fogyott. Már azoknak a száma, a­kuk 900—3000 márkát vallottak be, 292-ről 264-et tett ki ezer adózó sorából. 3000-től 9500 márkáig a fejlődés 30 ezrelékről 58-ra ment végbe. 9500-tól 30.500 márkáig 5.1-ről 8.5 ezrelékre szaporodott az adózók száma, végül a 100.000 márkán fölül való jövedelem csoportjába tartozók száma ezer közül csak 0.2 volt 1896-ban, tavaly ellenben már 0.4 volt ezer adózó sorából.­­ A német illatszer-ipar. Berlinből írják: A német illatszergyárosok most tartották meg idei közgyűlésüket Berlinben. Ez alkalommal, illetve a­mikor beszámoltak arról, hogy ők is kénytelenek voltak árdrágítást életbe léptetni, természetesen ar­ról is történt említés, hogy a nyersanyagok drágu­lása más téren talán nem is volt annyira jelentékeny, mint ennél az iparosnál. Szóba került ezenkívül, hogy 1915 eleje óta némely szappanfajtát nem sza­bad előállítani és hogy a francia és angol illatszert sem lehet importálni. Gabonapiac, Budapest G Gabona- és észtforg­alma. A statisztikai hivatal kimutatása szerint szept. 8-án este hat órától szept. 9-én este hat óráig vas­úton és hajón a fővárosba érkezett, illetően innen elszállíttatott a következő gabona-, liszt- és korpa­mennyiség: Szeptember 6-tól 8-ig fölhoztak Budapestre búzából 51.267, rozsból 5927, árpából 17.436, zabból 12.528, tengeriből 1437, lisztből 207 mázsát, elszál­lítottak tengeriből 11, lisztből 24.715, korpából 3020 mázsát.­­ A malomipar zsákszükséglete. A M. L. ura: Az Indiából elmaradt sutabehozatal folytán a gabona- és tisztforgalom zsákszükségletének fede­zése nehézségbe ütközik. A Haditermény R.-T. leg­utóbb 5 millió darab zsákra kért ajánlatot a magyar textilayáraktól, de csak 750.000 darab szállítására vállalkozott az egyik aradi gyár. Ilyenformán a ma­gyar ipar mintegy 13 milliós koronás rendeléstől esett el. A cséplőgépészek és fűtők szabadsága lejár: Abaújtorna, Alsófehér, Árva, Bereg, Beszterce, Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Gömör és Kishont, Háromszék, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Liptó, Maros-Torda, Máramaros, Nagykü­kül­lő, Nyitra, Sáros, Szeben, Szepes, Szolnokdoboka, Torda-Aranyos, Turóc, Trencsén, Udvarhely, Ung, Zemplén, Zólyom vármegyék, valamint Kassa, Ko­lozsvár és Marosvásárhely városok területén 1915. évi október 15-én. A többi vármegyei és városi tör­vényhatóságok, illetően Horvát-Szlavonország me­gyei és városi területén 1915. évi szeptember 30-án. A földművelésügyi minisztériumnak és a hadügymi­nisztériumnak fönti rendelete nyomban érvénybe lép. A gőz- és motoros eke gépészek szabadságát pe­dig az ország egész területén 1915 november 30-áig hosszabbították meg. Az esetről-esetre a fentebb említett határidőnél rövidebb időre fölmentett gaz­dasági gépészek és fűtők is az újabban kitűzött időig otthon maradhatnak. A még be nem hívott mező­gazdasági gépészek bevonulásának megokolt elha­lasztása iránt annak idejében, a legközelebbi bevo­nulásra vonatkozó hirdetés kibocsátásakor fog intéz­kedés történni. — Budapesti gabontőzsde, szept. 10. A catonacsarnok nagyterme, csakúgy mint tegnap, ma is rendelkezésére állott a tőzsde tagjainak, de ha nyitva is voltak a helyiségek, forgalomról szó sem lehetett, mert a zsidó újév második napján is tá­vol maradtak a tőzsde látogatói. A­mi a külföldi cabonapiacokat és tőzsdéket illeti a román export­kalamitásokról szóló tudósításon kívül, (a­melyről pénteki lapunkban tettünk említést), különböző olyan hírről is lehetett értesülni a keddi üzleti nap óta, a­melyek a szünet ellenére is élénkebben fog­lalkoztatták a gabonakereskedelmet. A semleges ál­lamokban például meglehetősen nagy feltűnést kel­tett az utóbbi napokban az angol gabona­­ ol­csóbbodása. Ezt eleinte a német-amerikai viszony polimisztikusabb megítélésének tulajdonították, ho­lott az árcsökkenésnek az volt az oka, hogy az angol új gabona minősége olyan silány, hogy a termelők minden áron túl akarnak adni rajta, mert a Daily Telegraph beismerése szerint is­ a malmok idegen­kednek a vásárlásától. Mivel pedig mennyiség dolgá­ban is nagyon gyönge az angol termés és így az idén különösen rá lesznek utalva az idegen áru be­hozatalára, a kanadai fölösleget már most biztosí­tani akarja az angol kormány Anglia fogyasztása részére. Természetesen az egész kanadai gabona­fölösleget, mert végre Londonban is tudatára jutot­tak annak, hogy a­míg búvárhajók működnek, a kanadai gabonából nem mindig süthetnek angol kenyeret. Hogy pedig a négyes szövetség másik cég­társánál, a franciáknál sem fenékig tejföl, azt úgy hisszük, eléggé illusztrálta a sl­afín­nak legutóbbi — húsz millió méter mázsa idegen gabona behozatalá­nak mellőzhetetlenségéről szóló — közlése. Algírból, a­honnan a franciák normális időkben importálják a gabonát, most nagyon is kérdéses a behozatal, va­lószínű ennélfogva, hogy rövidesen azt fogjuk ol­vasni a külföldi lapokban, hogy az Egyesült­ Álla­mokban, a franciák élénk árukereslete folytán ro­hamosan megdrágult a gabona. Oroszországból, te­kintettel arra, hogy a Dardanellák ostroma teljesen hiábavaló, állítólag Vladivosztokon keresztül akar­nak néhány millió mázsa gabonát exportálni. A szállítás azonban most nagyon körülményes onnan és nem is valószínű, hogy forszírozni fogják, mert a középponti hatalmak nagy terület foglalásával kapcsolatban úgy alakulhat a helyzet, hogy Orosz­országban is szükség lehet arra a fölöslegre. Meg­említ­jük végül, hogy tegnapelőtt is Európa egyes államainak termésjelentése nyomán volt drágább Csikágóban a gabona, érkezett: Ki-ki­összesen átmeneti szállíttatott összesen rendeltetesRc m e te ni h z­­­a buza. ... 28 56a 4 6.020 5.067 Árpa..... 1.5^3 -— /.ab 3.3--S — —• Tengeri 234 — Repce.... — — — Liszt .... • 21 20 594 Korpa. — — 1.300 Összesen­ 39.150 S­.965

Next