Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-09-18 / 260. szám

1915. szeptember 18 BUDAPESTI HÍRLAP &GO. A kavarodás a Balkánon. Bulgária. Félhivatalos bolgár hang a bolgár-török megegyezésről. Szófia, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) A félhivatalos Echo de Bulgarie a francia Temps legutóbbi szemre­hányására válaszolva a következőképpen ma­gyarázza a helyzetet. A török-bolgár szerződésnek sem Bulgá­riára, sem a Balkán-félszigetre nincsen különö­sebb jelentősége, mert ez a kétezer kilométernyi terület úgy sem elégíti ki Bulgária egész nem­zeti követelését. Bulgária az európai bonyoda­lom kitörése alkalmával s azóta is ismételten kijelentette, hogy a konstantinápolyi szerződés­sel elvesztett terület nem az egyetlen és nem a főanyaga a bolgár nemzeti sérelemnek és hogy­ csak Macedónia visszaszerzésével tekintheti egész nemzeti programját megvalósultnak. A török-bolgár szerződésben tehát semmi különös nincsen s ez a szerződés nem is lephe­tett meg senkit. Ez a szerződés csak annak a bizonysága, hogy a török államférfiak megértet­ték a helyzetet és belátták, hogy szomszédjuk kívánságát teljesíteniök kell a semlegesség fejé­ben, a­mely számukra nélkülözhetetlen. Bul­gária nyugodtan és türelmesen viselkedett és mindig kész volt olyan megegyezésnek a létre­jövetelét támogatni, a­mely a Balkán vala­mennyi államának érdekét figyelembe veszi. Nem nézhette azonban az eseményeket ölbe tett kézzel s nem szolgáltathatta ki magát Szerbiá­nak és Görögországnak, a­melyeken első­sor­ban múlik a jó viszony helyreállítása a Bal­kánon. Ha az antant nyomása sem tudja rávenni Szerbiát és Görögországot, hogy a balkáni bo­nyodalom elhárításának egyedüli eszközét meg­adja, akkor senki sem illetheti szemrehányással Bulgáriát, ha ez jogainak biztosítását diplo­máciai tárgyalás útján kereste. Bulgária semle­gessége Szerbiának épp úgy kedvez, mint Török­országnak s ha a törökök bölcsebbeknek mutat­koztak, Bulgária nem szalaszthatja el azt, a­mit azonnal megkapott, annak a kedvéért, a­mit csak a jövőben ígértek. A­ki igazságosan akarja megítélni a balkáni helyzetet, annak az 1913.­­ évi szerencsétlen békeszerződésből kell kiindul­nia, a­mely Bulgárián mély sebet ütött. A franciák és a megegyezés. Kopenhág­a, szept. 17. A Berlingske Tidende jelenti Párisból. Pichon egy cikkelye szerint Franciaország be­látja, hogy a bolgár-török egyezmény létrejött s ebbe a dologba beltötődik. Az antant új lépése. Bukarest, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) A bolgár távirati ügynökség jelenti: A négyes szövetség követei egyenkint meglátogatták Radoszlavov minisz­terelnököt és kormányuk nevében átadták neki kiegészítő közleményeiket, a­melyeknek tartal­mát titokban tartják. Szófia, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) Hír szerint az antant diplomáciai képviselői, a­mikor új jegyzéküket átadták, lehető gyors választ kértek, a­mit meg is ígértek nekik. Radoszlavov nyilatkozata: Luganó, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) A Giornale d'Italia szófiai távirata szerint Radoszlavov az Associa­cion Press odaérkezett képviselőjének a követ­kezőket mondta: — Az általunk követelt biztosítékoknak szilárdaknak és kézzelfoghatóknak kell lenniök, ígéretekkel nem elégszünk meg. A négyes szö­vetség intervenciót vár a mi részünkről, ellenben Ausztria és Magyarország, Németország és Tö­rökország semmi egyebet nem kérnek tőlünk, csak a semlegességet. A semlegességet egy ideig meg fogjuk őrizhetni. Első és végső célunk azon­ban a bolgár nemzet egyesítése, a­mihez Mace­dónia visszanyerése elengedhetetlen. Bulgária hajlandó a háborúban való részvételre, ha visz­szakapja Macedóniát. Törökország sokkal erő­sebb, mint a­milyennek Európában tartják. Mi azonban eléggé felkészültünk. A balkáni szövet­ség felélesztése ellen Bulgáriának semmi kifo­gása, célunk azonban az, hogy Szerbia és Gö­rögország adják vissza Macedóniát. ? A törökök hősies küzdelme. — A DardaneHaró véd­elme. — Török támadás a csatornánál. A török hivatalos jelentés: Konstantinápoly, szept. 17. A főhadiszállás közli szeptember 16-án: A Dardanella-fronton nincsen válto­zás. Az Anaforta-szakaszban tüzelésünk meggátolta az ellenséget abban, hogy a jobbszárnyunk előtt kezdett sáncoló mun­kát befejezze. Tüzérségünk egy ellenséges torpedó­naszádot, a­mely Selzik-Burnu felé köze­ledett, gyors hátrálásra kényszerített. Partvidéki ütegeink hatásosan ágyúzták az ellenségnek állásait Seddil-Bahr vi­dékén. A szeptember 15-re virradó éjjel a Szuez-csatorna partja mentén felderítő csapataink egyike El-Kantarától 5 kilo­méternyire délre tűz alá fogott egy ellen­séges gőzöst, a­mely lövőszert szállított a csatornán. Egy El-Kantara közelében elsáncolt ellenséges századot támadá­saink szakadatlanul nyugtalanítottak. A szeptember 9-ről 10-re virradó éjjel egy másik járóőr-csapatunk dinamitrobban­tással elpusztította a csatorna mentén, Ashiguestól keletre levő dróttalan táv­íróállomást. A többi arcvonalon semmi változás, Az elpusztult angol búvárhajó. London, szept. 17. A tengernagyi hivatal jelenti: Az ellenség azt jelentette, hogy a B. 7. an­gol búvárhajót a Dardanellákban elsülyesztette és a búvárnaszád három tisztjét, valamint 25 emberét elfogta. Minthogy szeptember 4-ike óta e búvárhajóról nem érkezett hír, feltehető, hogy az ellenség jelentése valóságon alapszik. Kitchener lord beszámolója az angol csapatok vereségére­. London, szept. 17. A felsőház szeptember 15-iki ülésén Kitche­ner lord a dardanellai harcról ezt mondta: A partraszállást a Suvla-öbölben augusz­tus 6-án sikeresen hajtottuk végre, a­nélkül, hogy komoly ellenállásra találtunk volna. Ausztráliai csapatok egyidejűen az anzaci állásból erős tá­madást indítottak, míg a Hellesz-foktól Krithia irányában erőteljes offenzíva kezdődött. Az An­zacból kiindult támadást egészen a Saribak­ és Csunukibak­ magaslatokig folytatták. A Suvla mellett partraszállt csapatoknak támogatniok kellett volna a támadást, az azonban, sajnos, nem fejlődött ki elég gyorsan és az előrehaladás két és fél mérföldnyi út után megakadt. Ennek az volt a következménye, hogy a támadó csapa­tok képtelenek voltak a magaslatok csúcsain állásukat megtartani. Ismételt ellentámadások után azt a parancsot kapták, hogy mélyebben levő állásokba vonuljanak vissza. Ezeket az állásokat megerősítettük és a Suvla-öböl mellett lévő harcvonallal összekötöttük. A Suvla-öböl­ből augusztus 21-én új támadást intéztünk a tö­rök árkok ellen, de több órai harc után még­sem volt lehetséges az ellenség által megszállott ma­gaslat csúcsát elfoglalni és minthogy a közben­fekvő terep a védekezésre alkalmatlan, a csapa­tok korábbi állásaikba vonultak vissza. Azóta általában nyugalom van. A csapatok megkapták a szükséges pihenőt. f az angolok vesztesége. London, szept. 17. Az alsóházban Tennant, a hadügyminisz­térium parlamenti helyettes államtitkára jelen­tést tett a Dardanelákban szenvedett veszteség­ről, a­melyek a szeptember 14-én közölt vesz­teségekben henfoglaltatnak. E jelentés szerint a Dardanelláknál 1130 angol liszt elesett, 2371 megsebesült, 373 eltűnt. A legénységből elesett 16.478, megsebesült 59.257, eltűnt 8021. Az egész veszteség tehát 87.630. Az orosz-ságú francia szerződés. Szófia, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) Bolgár lapok közlik azt a szerződést, a­melyet 1914 december 22-én Oroszország, Anglia és Franciaország a Darda­nellák kérdésében kötöttek. E szerint Anglia és Franciaország kötelezik magukat minden erejük megfeszítésére, hogy a Dardanellákat beveszik és Konstantinápoly elfoglalására az utat sza­baddá teszik. Oroszország a Boszporus felől fogja támogatni az angol és francia hadművele­teket. A Dardanellák és Konstantinápoly orosz uralom alá kerülnek. A szerződést megkötő ha­talmak kötelezik magukat arra, hogy e szerző­dést a balkáni államok előtt szigorúan titokban tartják. Zavarognak az angol katonák. Szaloniki, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) Ide érkezett jelenté­sek szerint a Madroszban lévő angol csapatok között nagy a levertség. A katonák rendkívül sokat szenvednek a vízhiány miatt. Most Szalo­nikiből és más kikötőkből szállítják nekik az ivóvizet. Varsó elestének híre, a­melyet becsem­pészett újságok révén most tudtak meg a kato­nák, nagy zavargást okozott, a­melyet a tisztek­nek energikus föllépésével kellett elfojtaniok. A vizsgálatot megindították és egyben elrendelték, hogy ezentúl Madroszba nemcsak görög újságo­kat, hanem francia és angol újságokat sem sza­bad szállítani. A francia vizsgálat eredménye: Lyon, szép 1. 17. A Dépêche de Lyon jelenti Marseilleből: A szenátus hadügyi bizottságának küldöttsége a Dardanelláktól visszatért Marseillebe. A kül­döttség megtekintette a Lemnoszban, Kap Hel­leszben, Mititénében, Tenedoszban, továbbá a bisertai és touloni kórház-középpontokban lévő egészségügyi formációkat. A küldöttség java­solni fogja az egészségügyi intézmények meg­reformálását, hogy a keleti expedíciós hadsereg sebesültjeit és betegeit gyorsabban lehessen el­szállítani. Ugyane célból kórházhajók szolgá­latba állítását fogják indítványozni. A szövetségesek újab fe támadása. Chiasso, szept. 17. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Serának jelentik Atenből. Kormánypárti és el­lenzéki lapok egyaránt hírt adnak arról, hogy a szövetségesek óriás előkészületeket tesznek Gal­lipoli és a Dardanellák újabb általános meg­ostromlására. A tengerészeti hadműveletekben, a­melyeket különösen energikusan akarnak ve­zetni, nagyszámú búvárhajó és erős tüzérséggel felszerelt hajók fognak résztvenni. Mudroszban nagy csapatokat gyüjtenek össze partraszállítás céljából. A maklenburgi herceg a királynál. Bukarest, szept. 17. János Albrekt meklenburgi herceg tegnap hajón Ruszcsukból Gyurgyevóba érkezett és kü­lön vonattal folytatta útját Brailába, majd

Next