Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)

1916-01-11 / 11. szám

1916. január 11. BUOAPESTI HÍRLAP M «) letett volna, kivettem a terjedelmes nyomtatványt , mint a ballada hőse, mondottam Pistának: — Vágd, fiam! Pista azonban csak sóváran ránézett a ke­nyérjegyre, de hozz­i nem nyúlt. — Hivom a főpincért, ő vágja, — magyarázta nem kevés keserűséggel. S azután, hogy irigységének és boszúságának valamelyes jelét adja, halkan oda­adta: — Igen, a főpincér. Ő a metsző, a c­sakter. ... Tartani lehet tőle, hogy a Pista tréfája kar­riert csinál s a pesti főpincér, a­ki nagynehezen elő­lépett főúrrá — a ranglétrán kissé alább kerüln­ek Az örvendezők. Ha már itt a főpincér, alkalmas megkérdezni, miképp vélekedik az új rendről. Tudni kell, hogy a kenyér a kávéházban a főpincér számlájára és vesze­delmére kerül a vendég elé, a kenyérjegy is azért illetékes hozzája. — A kenyérjegy? Nekünk nem jelent semmit. Sőt, őszintén szólva, nekünk jó. Egészen a múlt em­léke lesz a­­ bliccelés. A háborúban ugyan már alaposan apasztotta azoknak a számát, a­kiknek az étvágya rémes ellentétben volt a memóriájukkal és minél több kiflit ettek, annál kevesebbért fizettek, — a kenyérjegy azonban immár a bliccelés utolsó mo­hikánjait is kiirtja a pesti kávéházak asztalrengetegei közül. Eddig még csak odatettünk a vendég elé két vagy három darab kenyeret, a­miből némi bátorság­gal még mindig lehetett bliccelni, de most már ennek is vége ... A főúr még sok mindent beszélt volna, de az egyik messzi asztalnál zajos csengetés hallatszott s egyedül maradtam. Az egyedüllétre azonban szükség is volt, annyi minden volt a megfigyelni való. Mind­járt az első meglepetés: egy jegyecskére két darab kenyeret kaptam. Igaz, a kettő sem tett kilenc dekát, talán nyolcat sem, de mégis legalább a bőség illúzió-t­t kelti, hogy két szelet kenyér pompázik a tálcá­on. Csak a­mikor fizetek, látom, hogy ez az illúzió drága — Kávé és egy kenyér — mondom én. — Kávé és két kenyér — válaszol a főpincér­e, tizenkét fillért számít a kenyérért. .— De, kérem, hiszen csak egy jegyet adtam is a kenyér sem volt több, mint a mennyihez jus­bow volt. Nem volt az, kérem, kilenc deka. — Kilenc deka talán nem volt — felel némi aáciával a főpincér, — de két darab bizonyosan Iiil méltóztatik tudni, hogy a kenyér darabja hat fillér. Ez igy van, ezen nem is segithet senki, leg­ keljebb ugyanaz a hatalom, a­mely az egész ország étvágyát oly bátran megregulázta. Bécsben, Ausz­triában, de Németországban is úgy van, hogy a ke­nyérjegyen lévő szám: kilenc deka — törvény, a­mely a kenyér kiszolgáltatóját büntetés terhével kö­telezi akár pékműhely, fűszeresbolt, vendéglő, vagy kávéház, a­hol a kenyeret adják. Ez olyan hiba, hogy azonnal orvosolni kell. A főpincéreknek ám maradjon meg a keresete, a­mint a múltban volt. De a kenyérjegy kapcsán hallatlan árért még­sem szabad a kenyeret árusítani. A megoldás módja az, hogy pontosan meg kell szabni, mennyit kérhetnek s nyolc vagy kilenc dekás kenyérért a vendéglő­ben és a kávéházban, és kérnek rája egy kiló kenyeret. A pék jól meg­nézi az öt jegyet, levágja a kiló kenyeret s azután­­ érintetlenül visszaküldi a jegyeket. Ha egész nap és mindegyik vevőjével így cselekedett, akár be is csukhatja a bojtját, mert — jegyek hiányában —­a város nem adna neki több lisztet. Egészben véve az az érzésünk, hogy a közön­ség ma nem gondolt a lényeggel, csak a formával. Nem a kenyeret bírálta, csak a kenyérjegyet — élvezte. F. A. Bonyodalmak. Az egész dolog végtelenül egyszerű, mégis száz-tele tévedés keletkezett belőle. Nem értik egészen sem a kenyeret vásárlók, sem az árusítók. Magam­nak panaszkodott ma egy úriasszony, hogy a napi harmincnégy deka kenyeréért huszonkét fillért fize­tett. Bizony drága. Másik súlyos eset, hogy a hét­tagú család a pékhez küldi a szakácsnéját. A pék levágja a hét­jegyről a napi porciót, adnia kellene 7X34­­­ két kiló és harminnyolc deka kenyeret, e helyett ad­a egy kilót Itt kettős hiba esett.­­ A szakácsnéval nem kellett volna két kenyérjegyet küldeni, hogy a pék mindegyikről levágjon egy-egy darabot, inkább kellett volna egy teljes jegyet kül­deni és otthagyni az egészet. Mert hétszer egy-egy nap ugyanannyi, mint egyszer — hét nap. A na­gyobb hibát azonban a pék követte el, a­ki nyilván­valóan megkárosította a vevőjét. Ugyancsak a magunk tapasztalásából- tudjuk a rendelettel szemben való tájékozatlanság követ­kező példáját. A pékhez leküldenek öt kenyérjegyet IFAPIHIREK, lí­guronya-zuzok szennyese. (Saját tudósítónktól.) Két héttel ezelőtt volt az első razzia a budapesti pékműhelyekben s a hatósági emberek egész sereg visszaélésre és rendetlenségre jöttek rá s folyamatba tették a szükséges megtorló intézkedéseket. Az egészsé­günk fölött őrködő rendőri hatóság folytatja munkáját s ma reggel kutató embereivel a fővá­ros három burgomfazuzó telepét kereste föl, hogy kétségtelen bizonyossággal győződjék meg a vádról, a­melyet a pékek hoztak föl szállítóik ellen. A vád nagyrészben igaznak bizonyult, mert a három burgonyazúzó-telep közül kettő­ben olyan förtelmes állapotokat talált a rendőr­ség, hogy föltétlenül súlyos következményei lesz­nek a mai rendőri razziának. A hajnali órákban kezdődött a razzia, a­me­lyet Papp Ferenc detektiv csoportvezető végzett né­hány detektivel s a razzián részt vett a sajtónak néhány képviselője is. A három telep közül elsőnek Schleiffer Ignácnak a Gólya­ utca 10. számú házban levő gyára került sorb­a. A földszintes kis ház egy­szerűen szeméttelep látványát nyújtja. A sok piszok, szemét, szenyes víz, rothadt lé láttára rémülve jár­nak körül a telepen a látogatók. S egyszerre Papp detektív magyarázni kezd: — Tessék jól megnézni ezt a szörnyűséget, es­tére már eszi a közönség. Belépünk a zúzóhelyiségbe. A penészes, fe­kete, aszott burgonyát a jó közé keverik. A gépekről nyúlós masszákban ömlik le a szeny. A padlókon a tócsáktól, hulladékoktól nem let járni s az alig hat méter hosszú és két méter széles sötét helyi­ségben ötven asszony dolgozik az alacsony padká­kon. Az üzletvezető beismerése szerint hetenkint egyszer tisztogatják a kosarakat, a­melybe a tisztí­tott burgonyát rakják, a­melyet azután fedetlenül szállítanak még a legelőkelőbb pékműhelyekbe is. A rettenetesen bűzös helyiségekben alkalmazott nők naponként legföljebb egy mázsa krumplit tudnak megtisztítani. Képzelhető, milyen nyomorúság vi­heti erre a munkára ezeket az asszonyokat, a­kik egy méter mázsa burgonya megtisztításáért egy ko­rona húsz follért kapnak. Schleiffer Ignácot a de­tektívek följelentették. A telep rettenetes berende­zését és viszonyait még egy bizottság meg fogja vizs­gálni s enneek a bizottságnak rendőrorvosok lesznek a tagjai. A Madách­ utca 24. szám­u házban levő telep következett ezután, a mely Versics-testvérek tulaj­dona. A gazda, Versics János katonai szolgálatot tel­jesít s ezért felesége vezeti az üzemet, a mely ki­lencven munkást foglalkoztat s naponként nyolcvan­száz mázsa burgonyát zúz meg. A telepért a ha­tóság emberei teljes rendet és tisztaságot találtak. A falak tiszták, a kosarakat és ládákat többször tisz­títják naponkint, mindenfelé vízvezeték, kézmosásra nagy mosdótálak s a munkásnők előtt fehér kötény díszlik. Általában minden munkásnak tiszta kézzel, tiszta ruhában és fehér köténnyel kell jelentkeznie a reggeli munka előtt s csak akkor engedik a mun­katerembe, ha Usztasán szempontjából nincs ellene kifogás. A Versics-cég egy korona negyven fillért fizet mázsánként s mivel csak jó burgonyát szabad tisztítaniok, sokkal többet tudnak földolgozni. A­milyen tiszta és rendes állapotok voltak a Versics-testvérek telepén, olyan rettenetes volt a következő telep, a­hol a rendőrhatóság megjelent. Ez a gyár a Kovács és Steiner cégé, a­kik a Szigony­utca 25. számú házban zúzzák a burgonyát. A telep udvarán mázsaszámra hever a megrothadt burgo­nya, a­mely szagával az egész vidéket megfertőzi. Ugyancsak az udvaron a rettenetes szemétdomb s mindenfele a helyiségekben olyan a piszok és szenny, hogy Schleiffer Ignác gólya utcai telepének borzal­mait is fölülmúlja. Ezt a telepet is rendőrorvosi bi­zottság fogja még megvizsgálni. A razzia eredményéről a detektívek azonnal elkészítették jelentésüket, de már szóbeli közlésük alapján Kavegyin Béla rendőrkapitány azonnal kö­zölte a botrányos állapotokat Báróba István dr. pol­gármesterrel. Természetesen értesíteni fogják a ta­­pasztalt visszaélésekről az iparfelügyelőséget is, de ettől függetlenül indít eljárást a rendőrség a Ko­vács és Steiner-céh és Schleiffer Ignác ellen.­­ (Adakozás.) A mai napon a következő adományok érkeztek hozzánk: Kárpáti falvak fölép­tésére: ifjabb Bazsok Zsigmond és Szegedy M. György Kis Képző Köri kiállításának bevétele 100 korona. Háborúban világtalanná lett hőseink részére: Farkas Vilma. Budapest 20 korona, Szellény István, Nagyszőlős 20 korona, V. G. 10 korona, özvagy Dessewffy Aurélné, Nyírábrány 10 korona, Ács Ju­liska Balaton-Kajár 3 korona. Háborúban rokkanttá lett hőseink részére: 9. huszárezred tartalékeszkadron legénysége 52 ko­rona 60 fillér. Pehán László dr., Budakeszi gyüjtése 18 korona. A m. kir. debreceni 3. népfölkelő gya­logosé?1 1. század 12 korona. Firrek Sándorné, Budafok újévi üdvözletek megváltása cimén 5 kor. Háborúban elesett hőseink özvegyei és árvái részére. Kibedi Jolán, Budapest 25 korona, N. G., Ujszentiván Szent Antal-perselyből 24 f­orona, öz­vegy Dessewffy Aurélné, Nyirábrány 10 korona. Ilonafalva tölém­lésére: Pirusz Józsefné, Esz­tergom 50 korona. Molnár dr., Sulpész 50 fillér, öz­vegy Matuska Péterné 20 korona. — (A hercegprímás a papság­hoz.) Cser­noch János dr. bíboros hercegprímás most adta ki ezidei első körlevelét, melynek egyedüli tárgya Az egyházfejedelem köszönete az újévi üdvözletekért és azért a munkásságért, a melyet a papság a háborús esztendőben fokozott mértékben kifejtett az egyház és a haza n­­­ívének szolgálatábars. — (Az osztrák miniszterelnök a király­nál.) Bécsből táviratozzák, hogy ő felsége vasárnap kihallgatáson fogadta Stürgkh Károly gróf osztrák miniszterelnököt. — (Ir tüntetés a német csiszár mellett.) Londonból jelenlik. Az írországi Carrickmore-ban állítólag egy színielőadás után összeütközésre került a sor az ír szövetség és Redmond­­hívei között. Míg Redmond emberei az antantot és György királyt él­tették, az írek ezt kiabálták ellenfeleikre: Éljen a császár! — (Bülow herceg Berlinben.) Frank­furtból jelentik nekünk. Bülow herceg tegnap Lucernbel elutazott, hogy jelen legyen a porosz képviselőház megnyitásán. Bülow herceg tudva­levően Németország római nagykövete volt ak­kor, mikor az olaszok a háborút nekünk meg­üzenték. A herceg azóta állandóan Lucernben tartózkodott.­­ (A nemzetközi Vörös Kereszt elnöke a pápánál.) Genf­ből jelentik nekünk. Római jelen­tés szerint XV. Benedek pápa Ador svájci nemzeti tanácstagot, a svájci nemzetközi Vörös Kereszt elnö­két, a­ki nemrégen Bécsben és Budapesten is járt, tegnap kihallgatáson fogadta. A szentatya köszönetet mondott az elnöknek a genfi hadifoggoly-üggynökség nagyszerű szervezésé­rt. Szóba került, továbbá az üdülésre szoruló hadifogoly-tiszteknek, bármely had­viselő államhoz tartozzanak is, Svájcban való ellá­tásának kérdése. A pápa ezúttal is legbensőbb kí­vánságát fejezte ki, hogy a béke helyreálljon és an­­nak a reményének adott kifejezést, hogy Svájc erre vonatkozóan talán a többi semleges állammal egye­temben jó szolgálatot tehet.­­ (József nádor emlékezete.) József ná­dorért január 13-án, csütörtökön reggel 8 órakor a királyi palotai sírboltban alapítványi szentmise lesz. — (A bukaresti német követ szabadságjon.) Bukarestből jelentik: Von der Busche német követ ma két heti szabadságra Berlinbe utazott. — (Rendjelviselési engedelem.) A király megengedte, hogy jánoshalmi Nemes Marcell ki­rályi varázsos a SP^VO' Iz?bel'*-r®nd középkereszt­ját a csillaggal és a bajor Szent Mihály-rendet elfo­­gadhassa és viselhesse. __ (Az orosz vöröskeresztesek szemleútja.) Hétfőn délután öt órakor érkezett Pozsony felől Dunaszerdahelyre az orosz vöröskeresztesek kül­döttsége, melynek tagjai több csoportba oszolva te­­kintették meg a magyarországi fogolytáborokat. A dunaszerdahelyi és somorjai fogolytáborok megte­kintése a misszió vezetőjének, Jasvin hercegnének' .

Next