Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)

1916-01-12 / 12. szám

1916. január 12. (12. sz.) pusa, kibővítve természetesen bakteriológiával, meg­felelő vegyvizsgáló- és szakorvosokkal. Klinikák nem igen vállalhatnák azt az óriás ambulanciát, a­mely — a­mint az országos mozgalom és a gyógyulás szor­galmazása átmegy a köztudatba — megindul. Ezek a középpontok h­­­alnák át azután a súlyosabb esete­ket azokba a megfelelő kórházakba, klinikákra vagy klimatikus gyógyhelyekre, a­melyeknek szaporítása a háború révén most már igazán elkerülhetetlen. Ezeket a középponti vizsgáló intézeteket lá­togatni azután egyetlen betegnek sem lenne kí­nos, mert hiszen nemcsak vérbaj ellen kezelnék ott az embereket, hanem minden egyéb ragadós vagy örökletes szervezeti baj ellen is. Minthogy csupán bejáró betegekkel foglalkoznának, egy pár laborató­rium, mű­­tő, betegvizsgáló fülke fölszerelése és el­látása és a kezelő orvosok, laboránsok, szolgák fizetése lenne minden kiadás. Ezeknek a közép-monti vizsgáló intézeteknek révén lehetne egyben megoldani a gyári és háztartási mindkét nembeli alkalmazónak rendszeres orvosi­­ ellenőrzését. A nőket nőorvoso­k kezelhetnék, a­mire természetesen piár most tudatosan rá kellene nevelni a fiatal o­rvostanharrazónők komolyan tanuló seregét. Fon­tos lenne, hogy a gyári, ipari és háztartásbeli munkások és munkásnők orvosi ellenőrzése — a­míg ők maguk is be nem látják idővel, mennyire érdekük szemmel tartani az egészségüket, — fél vagy negyedévenként kötelezően megismételtessék. Hangsúlyozom, hogy én itt nem csupán a verba­ira gondolok, éppen annyira a tuberkulózisra és egyéb súlyos megnyomorodásokat okozó fertőzé­sekre is, a­mit a legtisztább életű­ nő vagy férfi éppen úgy megkaphat, mint a náthát. Egyébiránt elvü­l kellene kimondani, hogy ezek a középponti vizsgáló intézetek senki nevét, lakását ne kérdezzék, adatait sehol be ne jegyezzék és csupán annak mun­kakönyvét legyenek kötelesek me­gfelelő vélemény­nyel (egészség, gyogyult stb.) ellátni, a kit hatósági rendelet utal hozzájuk, vagy a­ki maga kér ilyen­­bizonyítványt. A legideálisabb állapot az lenne, ha az állam m­inden polgára, kivétel nélkül, köteles lenne leg­alább is félévenként­ orvosi ellenőrzést vállalni. Ren­geteg későbbi komplikáció csíráját lehetne egy ideje­korán kürtön"­. De hát ennyi bölcs előrelátást ma m­ég hiába követelnénk. Keressük legalább az orvos­lásnak azt a módját, a­melyik már ma is elérhető. •­­ Más oldalról, leszereléskor, minden egyes ka­tona orvosi ellenőrzését és a­ki beteg, annak csakis a megfelelő kórházi kezelés után való hazabocsátását hallottuk mint legfontosabb előfeltételt em­leget­őn­. Mindenesetre sok rossznak lehetne ezzel is elejét venni, azért hát legjobb lenne ebben a tárgyban több o­rvosi, rendőri és közigazgatási ankétot tartani s az í­zekből leszűrt tanulságot valósítani meg. D­e minél élőbb, mert háború után már nagyon késő lehet. Hadisajtószállás, jan. 11. (A Budapesti Hírlap harctéri tudósítójá­tól.) A flotta mozgékonyságának nézőpontjából jelentős tényező az oly biztos kikötő, a­mely al-atalmas tartózkodó hely a hajók részére. Minél több ilyen kikötő áll a flotta rendelkezésére, an­­nál nagyobb a flotta hajóinak mozgási szabad­sága. A kattarói öblöt már földrajzi helyzete is az alsó-Adrián való flotta-vállalkozás kiváló bá­zisává teszik, biztosságát azonban eddig csak az veszedelmeztette, hogy a montenegrói határ az öböl keleti részén vonul végig és a környékén levő magaslatok a montenegróiak kezében vol­tak. A­mikor csak a montenegrói haderővel kel­lett számot vetni, addig ez a veszedelmeztetés nem volt nagyjelentőségű. A­mióta azonban egy akkori szövetségesünk, Olaszország, valamint az o­­roszok és a franciák a Fekete-hegyeket nagy­valiberű­ ágyúval szerelték föl, azóta flottánk fozóban forgó veszedelmeztetése igen jelentőssé vált.­­ A montenegrói határhegyek közvetetlenü­l a tengerből emelkednek, magasságuk 1000­ ,1700 méter. Valamennyi igen meredek s szinte megközelíthetetlen. A legnevezetesebb a Lovcsen hegye. Ez eddig legyőzhetetlen akadályszámba ment. Karsztos jellegű hegy, vizet alig talál rajta az ember. A Kattaróból Cetinjébe vezető szer­pentin-út kivételével semmiféle rendes és jár­ható útsír nincs. A grahovói síkságtól kezdve Budváig pedig óriás zárófalként a határnyereg húzódik el. Mi már régóta azt óhajtottuk, hogy Lov­csen a mi birtokunk legyen. Ez az óhajtás csak most teljesedett, a­mikor fegyvereink hivatottak a nagystílű határszabályozásra. Mi igen jól tud­tuk, hogy a Lovcsen elfoglalása rendkívül nehéz lesz. Éppen ezért akciónkba belevontuk vala­mennyi tüzérségi, technikai és aviataikai ténye­zőt. A dicsőséges gyalogság pedig, a­melyben a kettős monarkia valamennyi fia képviselve van, most olyan erősséget foglalt el, a m­elyet soha senki birtokát­óL nem vett. Montenegró ugyan kicsi, de a természet erőssé alkotta s mögötte hatalmas ellenségek állnak. A Nikita király ellen való harc voltaképp valamennyi ellenségünk ellen való küzdelem. A fekete hegyek birodalma az a vár, a mellyel ellenségeink a békével szem­ben dacolnak. Torpedóhajón utaztam. A matrózok között ifjú legény forgolódik. Ruhája tépett, arcát véres sávok borítják. A Zenta legénységének egyik tagja. Tizenhét hosszú hónapig sínylődött a montenegrói fogságban. Legutoljára Podgoricá­ban volt s onnan Cetinjén és a Lovcsenen át megszökött. A fiu elmondta a fogságban tett ta­pasztalatát, a melyet jegyzőkönyvbe foglaltak s a melynek főbb részjelei a következők: Montenegróban emberségesen bánnak a hadifogoly lisztekkel, a legénység sorsa azonban rettenetes. Pihenés nélkül a legnehezebb munkát kellett végezniök, és a felügyelők sokszor ok nél­kül verték a fogoly közlegényeket.Szerencsés volt az, a­ki megbetegedett, mert osztrák és magyar orvosokhoz került kezelés miatt. N. városában rettenetesen dühöngött a járvány, főleg a kolera és a tifusz. A montenegróiaknak nagykaliberű ágyúik is vannak, de nem értik kezelésüket. Csak a könnyű és a 12 centiméteres ágyúval tudnak bánni. Montenegróban ma kizáróan papirospénzt használnak, ércpénz nincs forgalomban. A mat­róz mutatott is nekünk cirilbetűs montenegrói hadipénzt. Cetlin­jében a matróz sétálni látta Nikitát, a­ki jó színben van. Egyébként Nikita állítólag ellensége a háborúnak. Így érez, Daniló is, Péter is, a­kiket Németország bámulóiként és barátaiként emlegetnek. A nép ellenben fanati­kusan gyűlöli a kettős monarkiát. A nyomor a nép­­ körében borzasztóan nagy. A kenyér ára szin­te óránként emelkedik. Most kilóját 20 és­ még több dinárért adják. A katonáknak az asszonyok hordják a hegyek közé az élelmet. A táplálkozás mennyisége és mi­nősége hihetetlenül szegényes. Egy darabka ke­nyér, kevés bus-és né­rfi^kockás cukor egy egész délre való élelem. A 'kiadnák fölszerelése botrá­n­yos. Szinte valamért esvil*» polgári ruhát horda­nak. A lisztek­­er»többié pedig sebesültjeinktől elrabolt formaruhát visel. Való tény az, hogy a montenegróiak sebe­sültjeinket ruhátlanul hagyják a harcvonalon, ezért a montenegróiak nem érdemlik m­eg a ka­tona nevet. Ez megtiszteltetés volna. Montenegrónak ma még mindig Oroszor­szág a reménye. Valahányszor megverjük az oroszt, Montenegró orosz diadalt ünnepel. Mon­tenegrói hivatalos jelentések szerint Oroszország már vagy húsz millió foglyot ejtett. Most azt be­szélik, holgy a nyáron Oroszország nagy offenzí­vát kezd. Ha a montenegróiak három foglyot ejtenek, a hegyeken öröm­tüzek gyuladnak ki s a városok utcáit zenekar jár­ja be. Franciaország­ról, Angliáról és Olaszországról nem beszélnek s nem sok jót remélnek Nikita üzleti szellemétől sem. (Kriger Márk dr.) Piaci vásár­ és kís­réfa. Gyakorlati tanács a nagyságoknak. — A háború sok mindenben közelebb hozta egy­máshoz a társadalom rétegeit, nivellálni kezdi az életmódját. A középosztály s a proletár asztala ma már legfeljebb a terítés módjában különbözik, mert ugyanaz a sovány mindennapi vonul föl itt is, amott is és ugyanazok a sóhajtások röpködnek a konyha környékén, ugyanazok a gondok riasztják föl alvá­sukból azokat, a­kik a mindennapit megkeresik. A­mi könnyebbség van, az inkább az alsó rétegeké, a­kiknek nem kell fölvenni a jobb élet maszkját s hallgatva szenvedni a nincstelenség miatt. Azok szá­mára tehát, a­kik még nem tudtak leszokni a táplál­kozás luxusáról és mindennap — inkább megszo­kásból, mint szükségből — fölkeresik a piacot, bizo­nyos gyakorlati tanáccsal szolgálunk, melyekkel ha mást nem, megspórolja a gorombaságot. 1. N­a úriasszony vagy és cselédet tartasz, so­hase menj szolgálóddal a piacra, mert a kofák vacak­népnek neveznek vala. 2. Ha kalapod van, hagyd otthon, mert az áru­sok rádpiritanak, mondván: Kalapra tellett száz korona, tejfölre nem telik kettő? 3. Cseléded legyen szerény és ne árulja el, hogy nálad szolgál, hanem mondja, hogy az ura el­esett s ő­ magára maradt hat gyerekkel. Ez esetben nem kap olcsóbban­ semmit, de nem dugják el előle az árut. 4. Nagybankót ne vigyél magaddal a piacra, mert az árusok tisztelni fognak, mondván: férje d­arad papirosbakancsot szállít a hadseregnek, s te duplán fizeted meg a szárazbabot. 5. Tiszteld a Rézi nénit, meg a többi nénit s­ee szörnyülköt, ha tízszeres árat kérnek, különben ne­veznek vala téged ócska vacaknak, a­ki csak azért jár a piacra, hogy szekérozza a népeket. (Népek alatt kofák értendők, te ugyanis ócska vacak vagy.) 6. Sohase fenyegetőzz rendőrrel, vásárbiztos­sal, mert famíliád fölmenő ága ellen hallasz kifaka­dást. Ha panaszod van, nézd meg a sóhivatal címét, ott elintézik ügyedet. 7. Ha boldogulni akarsz, szidd teli torokból a hatóságot, mert a kofák szerint a sok büntetéspénz miatt drágább a burgonya. A büntetéspénzt is neked kell megfizetni s ezért is inkább ajánltatik a só­hivatal. 8. Ha gyerekeid vannak, sohase emlegesd, mert a kofa megkérdezi, hogy mért nincs inább pénzed. Arról se szólj, hogy a férjed háborúban van, mert meghallod, hogy az nem vicc és két krajcárral töb­bet fizetsz a káposztáért. (Mert a te urad legalább is főhadnagy, a­ki tömérdek zsoldot húz.) 9. Ne boszankodjál és ne háborodjál föl sem­min, mert amúgy sem segítesz magadon. A kofa pe­dig nevez vala téged vacak nimand-nak, a­ki azt hiszi, hogy a spanyolviasz föltalálása körül érdemei vannak. 10. Egyáltalán ne járj piacra, mert csak így le­hetsz hosszú életű a földön. Ha sokáig folytatod r­ossz szokásodat, hamarosan elpusztít a méreg, a­mit ott magadba szedsz. A­ki megtartja ezeket a szabályokat az nem fog olcsóbban vásárolni, de megtakarít egy-két keserves délelőttöt. Ajánlatos nagyon a végtelen alá­zatosság is, mert a­ki követel, az elől elpincézik az árut. A mértéket nem szabad kifogásolni, mert úgyis hiába­való. Az ellenőrzés olyan nehéz, a ko­fák olyan pompásan tudnak összedolgozni, hogy még a sóhivatal sem hallgatja meg a panaszt. De ha jóban vagy a kofával, szert tehetsz egy kis jó főzni valóra. Ehhez azonban a következő szabályt tartsd meg: 1. Beszélj kedves hangon a Rézi nénivel és kérdezd meg, hogy itt-e már a fia, a­ki odavan a Irénnel? 2 Háborodj föl azon, hogy az urát, azt a szegény, beteg, de bikaerős embert besorozták. 3. Adj neki tanácsot, hogy mentesse föl a szegény!. 4. Ne mondj ellent neki, ha azt állítja, hogy ezt a háborút az Isten küldte, hogy megbüntesse a bűnös embereket. Ne jusson eszedbe, hogy csak azért beszél így, mert haszna van Isten e bünteté­séből. 5. Két kalapod közül a szebbiket ajándékozd neki, s ő boldog lesz, mert a Bábi fártya m­egpuk­kasztja vasárnap a hidegkúti templomban a többi kofa­ kisasszonyt. Ha szigorúan e tanácsokhoz kötöd magad, Rézi néni hoz: topiást, tejfölt, va­sat, lisztet, teper­tőt, hájat, hófehér kalácsot, lencsét, borsót, mogyo­rót és diót. És ki fogja jelenteni, hogy nagysága vagy ugyan, de — nem vagy egészen vacak. — (Személyi hir.) Roszner Ervin báró, a király személye körüli miniszter ma délben Bécsből Budapestre utazott. — (Az osztrák miniszterelnök a király­nál.) Bécsből jelentik: Stürgkh gróf miniszterelnö­köt ő felsége ma hosszabb magánkihallgatáson fo­gadta. — (A hollandiai vatikáni követ a pápá­nál.) Luganóból jelentik: Nispen-tot-Sevenaer, az uj hollandiai vatikáni követ ma bemutatta megbízó levelét a pápának. A követ a pápához intézett beszé­dében béke­ óhajtásának adott kifejezést.­­ (Egyházi előléptetés.) A király a gyula­fehérvári és fogarasi görög szertartású katolikus szé­keskáptalanban Popu-Matieu Simeon olvasókano­noknak a nagyprépostságra, Pop Gábor éneklőkano­noknak az olvasókanonokságra, Szmigelski Viktor dr. őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Marcu Izidor dr. iskoláskanonoknak az őrkanon­okságra, Pop István kancellár-kanonoknak az iskoláskano­­­­nokságra és Luciu Vazul dr. teológus-kartonoknak a kancellár-kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta. Az előléptetésről szóló királyi kézirat a hivatalos lap holnapi számában jelenik k­i"7.­­ (Osztrák miniszteri tanácskozás.) Bécs­ből jelentik: Stürgkh gróf osztrák minisztereln­ök el­nöklésével ma délután a miniszterelnökségen minisz­teri tanácskozás volt, a­melyet az osztrák kormány

Next