Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)
1916-01-23 / 23. szám
1916. január 23. iuDAPESTI FEDILAP (23. sz.) rgény, különösen levél és újság. Föltehető, hogy december eleje óta a német posta nem jutott el az amerikai címzettek kezébe, mert valószínű, hogy angol hajók az Amerikába szóló postazsákokat elrabolták. Hmnesika és a fráteru. és amerika-i municiókivitel ellen. 162 millió dollár 14 hónap alatt. Washington, jan. 22. A szenátusban Cummings republikánus Szenátor azt indítványozta, hogy a kormány maga vegye át a hadi muníció előállítását és azt a nyereséget, amelyet a magánvállalatok ily módon elérnek, küszöbölje ki, mert az ilyen hadinyereség lehetősége befolyással van a háborúra. Cummings azonkívül oly sürgős napirendet indítványozott, amely szerint küldjenek ki külön bizottságot, amely kidolgozza ily üzemek megszerzésének tervét, amelyek a hadsereget és a tengerészetet minden szükséges fegyverrel, munícióval és fölszerelési tárgyakkal, a hajóval el tudják látni és azonkívül tegyen kezdő lépést a szükséges törvényhozási intézkedésekre vonatkozóan, hogy az ily gyártmányoknak magánvállalkozók által való előállítását megakadályozzák. A szónok listát terjesztett elő, amely szerint húsz ily vállalat részvénytőkéjének értéke négy millióról 32 millióra emelkedett. Hozzátette, hogy nem állítja azt, hogy minden személy vagy testület, amelynek a háborúból haszna van, előmozdítja a háborút, de azt kijelentheti, hogy mindezek a személyek és személyösszeségek nem illetékesek arra, hogy oly vitás kérdésekről ítélkezzenek, amelyek konfliktusra vezethetnek. A kormánynak, amennyire hatalmában van, lehetetlenné kell tennie az egyes embereknek és a testületeknek, hogy a háborúból pénzt szerezzenek és az európai háború hatását fokozzák. A muníció-gyári vállalkozásokról ezt mondta a szónok: A háború kezdete óta ez országban 174 új vállalat alakult a muníció gyártására. A 14 hónap alatt kivitt fegyver és muníció értéke 161.964.000 dollár. Végül összeállítást terjeszt elő a háznak a hadi szállítások értékének nagyságáról. Ezek között van a Baldwin Lokomotif Company száz millióval, a General Electric Co. 68 millióval, azAmerican Lokomotif 66 millióval és a Westinghouse száz millió dollárral. Aszlím a háb®ryfean0 A török hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, jan. 22. A főhadiszállás közli január 21-én. Tegnap délután egy ellenséges cirkáló és egy monitor körülbelül 30 lövést tettek Aldsitepe és Tekeburnu környékére és azután tüzérségünk viszonzó tüzelése elöl eltávoztak. Más újság nincs. Tunisz és Angír mozgalma. Konstantinápoly, jan. 22. Saltin tuniszi sejk a Tunisz és Algír függetlenségéért küzdő bizottság nevében táviratot intézett Enver basa hadügyminiszterhez. E két ország lakossága — ezt mondja a többi közt a távirat — nem képes tovább elviselni a francia uralmat és jogfosztást és a függetlenség visszaállítását követeli a kalifa égisze alatt. Az izlám dicsőséges lobogója alatt keresünk menedéket, amelyet az igazság diadalra juttatásáért bontottak ki és készek vagyunk életünket és mindenünket föláldozni e nemes kötelesség teljesítésében. Orosz megszállás Iserzsiátban. Teherán, jan. 22. Sullamnabad városát az oroszok megszállják. A perzsák és a német konzul Burudjirdbamenekültek. A király trónbeszéde. Krisztiánia, jan. 22. Hakion király tegnap a stortingot trónbeszéddel megnyitotta. Kifejtette, hogy a barátságos viszony valamennyi hatalommal szemben fönmaradt ama tárgyalás során, amelyet Norvégia és a hadviselő államok érdekeik megvédése céljából a háború által fölvetett kérdések megvitatására folytattak. A szigorú semlegesség szem előtt tartásával Norvégia minden irányban megtesz mindent, hogy a veszedelmet elhárítsa és hogy megszüntesse és korlátozza a gazdasági életünket érintő akadályokat, úgy azokat, amelyeket minden háború maga után von, valamint azokat is, amelyeket a népjogellenes intézkedések teremtenek. A mai időben különös megnyugvással konstatálhatjuk, hogy Norvégia éppen a semleges államok jogainak védelmezése közben föntartotta a jó viszonyt Dániával és Svédországgal. A trónbeszéd fölsorolta ezután a kormány egyes intézkedéseit s bejelentette, hogy törvényjavaslatot fognak a ház elé terjeszteni a szárazföldi és tengeri haderők fejlesztésére szolgáló rendes és rendkívüli intézkedésekről. Beszélgetés Entrer basával Konstantinápoly, jan. 21. (Érkezett január 22-én este.) (A Budapesti Hírlap kiküldött tudósítójától.) A szelamlik tartama alatt a Jildizkioszkban beszéltem Enver basával, a török hadügyminiszterrel, aki a következő nyilatkozatot tette: — Hallom, hogy ön a Balkán-vonattal jött meg. Nagy megelégedéssel látom, hogy az újságírók háborúban és békében a fontosabb eseményeknél képviselve vannak. Az ellenség célja volt, hogy a szövetségesekkel való ezt az egyenes összeköttetésünket megakadályozza, de ez nem sikerült nekik. Csak hat hónap állott rendelkezésünkre, hogy a hadsereget megszervezzük, de a török katonák kisigényűsége következtében lehetséges volt a török hadsereg hangulatát megváltoztatni, amely ma egész más, mint volt a háború előtt. Az ellenség ama kísérleteivel, hogy a Dardanella-átkelést kiforszírozza, lekötötte azokat az erőket, amelyeket egyébként nyugaton használtunk volna föl. De Törökország szövetségesi kötelességét teljesítette. Életre és halálra ment a harc. Törökország jövőjéről és exisztenciájáról volt szó. Mindent megtettünk, a mi hatalmunkban állott. A tüzérségi védekezésre a múzeumokból előhoztuk még az öreg mozsarakat is és fölhasználtuk a fronton! Később osztrák és magyar mozsarak jöttek segítségünkre, amelyek Anafortánál és Szedil-Bahrnál jelentős szolgálatot teljesítettek. — Most a győzelem tudatában egymilliónál több török áll Mezopotámiában és Egyiptomban. — Montenegró fegyverletételét jó jelnek tartom. Az első hadviselő állam, amelyben a katonai operáció békével végződik. A Lovcsen meghódítása nagy haditény volt. Nagyszerű sztratégiai eszme volt csapatokat arra a frontra dobni, ahol az ellenség legkevésbbé volt elkészülve. Az ellenség a gallipoli szamárságot megismételte Szalonikinál. Nagy tömegeket koncentrált és most már csak tőlünk függ, hogy offenzívát kezdjünk-e, vagy az antantot nagy készültségével tovább várakoztassuk-e" — A Balkán-vonalat, amellyel ön érkezett, jó békejelnek tartom. Közelebb állunk a békéhez, mint a háborúhoz. Európa térképe a háború után bizonyára meg fog változni. Hozzászoknak majd a békéhez, amint hogy megszokták a háborút, is. És senkinek sem fog fel tűnni, hogy például Szerbia nincs többé a térképen. A szelamlik után Enver basa megszemlélte azokat a mohamedán hadifoglyokat, akiket Ausztria és Magyarország Oroszország ellen való háborújában ejtett. L- M. Gorögország és az anioni mai — Konstantin király nyilatkozata. — London, jan. 22. A lapok az Associated Press aténi leveleezőjének beszélgetését közlik Konstantin királylyal. A levelezőt a király hivatta magához, hogy kifejezze nagyfokú fölháborodását a szövetségeseknek Görögországgal szemben tanúsított hallatlan fenhéjázásán és legújabb erőszakos cseleskedetein. Konstantin király, aki nagyon izgatott volt, ezt mondta: — A legtisztább képmutatás, ha Anglia és Franciaország Belgium és Luxemburg semlegességének megsértéséről beszélnek, azok után, amit velem tettek és még most is tesznek. Én mindent mepróbáltam, hogy az angol és francia sajtóban fair play-t kapjak. Amikor az angol sajtó a tények bámulatos elferdítésével és a motívumok eltorzításával Görögországot megtámadta, az egyik angol levelező előtt teljes magyarázatot adtam Görögország helyzetének. A francia sajtónak is igen nyílt kijelentést tettem. A közvélemény egyetlen fóruma, amely nyitva áll előttem, az Egyesült Államok. Ismét csak Amerikához fogok apellálni, hogy pártatlan módon meghallgassanak, amit a szövetségesek megtagadnak tőlem. — Csapataik megszállták Lemnoszt, Imbroszt, Mitilénét, Kastello-Rizzót, Korfut és Szalonikit a kalkidikei félszigettel együtt, valamint Macedónia nagy részét. Mit jelent az az ígéretük, hogy a háború után kárpótlást fizetnek? Nem téríthetik meg népem szenvedését, amely népet kiűzték otthonából, őkkatonai szükségességeket emlegetnek. A katonai szükségesség kényszeréből nyomult be Németország Belgiumba és szállta meg Luxemburgot. Korfu semlegességét Anglia, Franciaország, Oroszország, Ausztria és Magyarország és Poroszország garantálta. Miben állt az a katonai szükségesség, hogy elpusztítsák a demirhisszári hidat, amely másfél millió dzakmába került és az egyetlen utat alkotta, amelyen Kelet-Macedóniában levő csapatainkat elláthattuk élelmiszerekkel? A híd alá volt aknázva és az ellenség közeledésekor egy pillanat alatt a levegőbe lehetett volna röpíteni. Saját bevallásuk szerint nem volt ellenség a híd közelében és semmi jel sem mutatott közeledésére. — Mi volt a szükségessége Korfu megszállásának? Ha Görögország Szerbiával szövetségben van, akkor Olaszország is, és a szerbeket könnyebben vihették volna Albániába és Olaszországba, mint Korfuba. Talán azért nem akarják az olaszok a szerbeket maguknál látni, mert a kolerától félnek? Azt hiszik a szövetségesek, hogy a görögöknek a koleraveszedelem kevésbbé kellemetlen, mint az olaszoknak? — A szövetségesek azt mondják, hogy Kasztelo-Rizzót, Korfut és más pontokat azért szálltak meg, hogy kifürkésszék a búvárhajók támasztópontjait. Az aténi angol követség kétezer fontot kínált, ami nagy vagyont jelent görög halász számára, oly információkért, amelyeknek alapján föl lehet fedezni a búvárhajók támasztópontjait. De sohasem kapott hírt a Görögországban lévő ilyen támasztópontokról. Görögországból azonkívül sohasem látták el készletekkel a bugárhajókat. A szövetségesek Balkán-politikájának története nem egyéb, mint a hibák halmozása és haragjukban, mert minden számításuk balul ütött ki, Görögországra irmekeznek rákenni saját ostobaságuk eredményeit. Mi figyelmeztettük őket, hogy a gallipoli expedíció sikertelen marad és hogy az osztrákok, magyarok és németek Szerbiát kétségtelenül szétzúzzák. Ők nem akarták elhinni. Most Görögország ellen fordulnak, mint az indulatos, ér-