Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)

1916-01-23 / 23. szám

1916. január 23. iuDAPESTI FEDILAP (23. sz.)­ rgény, különösen levél és újság. Föltehető, hogy de­cember eleje ó­ta a német posta nem jutott el az amerikai címzettek kezébe, mert valószínű, hogy angol hajók az Amerikába szóló postazsákokat el­rabolták. Hmnesika és a fráteru. és amerika-i municiókivitel ellen. 162 millió dollár 14 hónap alatt. Washington, jan. 22. A szenátusban Cummings republikánus Szenátor azt indítványozta, hogy a kormány maga vegye át a hadi muníció előállítását és azt a nyereséget, a­melyet a magánvállalatok ily módon elérnek, küszöbölje ki, mert az ilyen hadinyereség lehetősége befolyással van a há­borúra. Cummings azonkívül oly sürgős napiren­det indítványozott, a­mely szerint küldjenek ki külön bizottságot, a­mely kidolgozza ily üzemek megszerzésének tervét, a­melyek a hadsereget és a tengerészetet minden szükséges fegyverrel, munícióval és fölszerelési tárgyakkal, a hajóval el tudják látni és azonkívül tegyen kezdő lépést a szükséges törvényhozási intézkedésekre vonat­kozóan, hogy az ily gyártmányoknak magán­vállalkozók által való előállítását megakadá­lyozzák. A szónok listát terjesztett elő, a­mely sze­rint húsz ily vállalat részvénytőkéjének értéke négy millióról 32 millióra emelkedett. Hozzá­tette, hogy nem állítja azt, hogy minden sze­mély vagy testület, a­melynek a háborúból haszna van, előmozdítja a háborút, de azt kije­lentheti, hogy mindezek a személyek és személy­összeségek nem illetékesek arra, hogy oly vitás kérdésekről ítélkezzenek, a­melyek konfliktusra vezethetnek. A kormánynak, a­mennyire hatal­mában van, lehetetlenné kell tennie az egyes embereknek és a testületeknek, hogy a háború­ból pénzt szerezzenek és az európai háború ha­tását fokozzák. A muníció-gyári vállalkozásokról ezt mondta a szónok: A háború kezdete óta ez or­szágban 174 új vállalat alakult a muníció gyár­tására. A 14 hónap alatt kivitt fegyver és muní­ció értéke 161.964.000 dollár. Végül összeállítást terjeszt elő a háznak a hadi szállítások értékének nagyságáról. Ezek között van a Baldwin Lokomotif Company száz millióval, a General Electric Co. 68 millióval, az­­American Lokomotif 66 millióval és a Westing­house száz millió dollárral. As­­zlím a háb®ryfean0 A török hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, jan. 22. A főhadiszállás közli január 21-én. Tegnap délután egy ellenséges cir­káló és egy monitor körülbelül 30 lövést tettek Aldsitepe és Tekeburnu környé­kére és azután tüzérségünk viszonzó tü­zelése elöl eltávoztak. Más újság nincs. Tunisz és Angír mozgalma. Konstantinápoly, jan. 22. Saltin tuniszi sejk a Tunisz és Algír függet­lenségéért küzdő bizottság nevében táviratot in­tézett Enver basa hadügyminiszterhez. E két ország lakossága — ezt mondja a többi közt a távirat — nem képes tovább elvi­selni a francia uralmat és jogfosztást és a függet­lenség visszaállítá­sát követeli a kalifa égisze alatt. Az izlám dicsőséges lobogója alatt kere­sünk menedéket, a­melyet az igazság diadalra juttatásáért bontottak ki és készek vagyunk életünket és mindenünket föláldozni e nemes kötelesség teljesítésében. Orosz megszállás Iserzsiátban. Teherán, jan. 22. Sullamnabad városát az oroszok megszáll­ják. A perzsák és a német konzul Burudjirdba­­menekültek. A király trónbeszéde. Krisztiánia, jan. 22. Hakion király tegnap a stortingot trónbe­széddel megnyitotta. Kifejtette, hogy a barátságos viszony va­lamennyi hatalommal szemben fönmaradt ama tárgyalás során, a­melyet Norvégia és a hadvi­selő államok érdekeik megvédése céljából a há­ború által fölvetett kérdések megvitatására foly­tattak. A szigorú semlegesség szem előtt tartásá­val Norvégia minden irányban megtesz min­dent, hogy a veszedelmet elhárítsa és hogy meg­szüntesse és korlátozza a gazdasági életünket érintő akadályokat, úgy azokat, a­melyeket min­den háború maga után von, valamint azokat is, a­melyeket a népjogellenes intézkedések terem­tenek. A mai időben különös megnyugvással konstatálhatjuk, hogy Norvégia éppen a semle­ges államok jogainak védelmezése közben fön­tartotta a jó viszonyt Dániával és Svédországgal. A trónbeszéd fölsorolta ezután a kormány egyes intézkedéseit s bejelentette, hogy törvény­javaslatot fognak a ház elé terjeszteni a száraz­földi és tengeri haderők fejlesztésére szolgáló rendes és rendkívüli intézkedésekről. Beszélgetés Entrer basával Konstantinápoly, jan. 21. (Érkezett január 22-én este.) (A Budapesti Hírlap kiküldött tudósító­jától.) A szelamlik tartama alatt a Jildiz­kioszk­ban beszéltem Enver basával, a török hadügy­miniszterrel, a­ki a következő nyilatkozatot tette: — Hallom, hogy ön a Balkán-vonattal jött meg. Nagy megelégedéssel látom, hogy az újságírók háborúban és békében a fontosabb eseményeknél képviselve vannak. Az ellenség célja volt, hogy a szövetségesekkel való ezt az egyenes összeköttetésünket megakadályozza, de ez nem sikerült nekik.­­ Csak hat hónap állott rendelkezé­sünkre, hogy a hadsereget megszervezzük, de a török katonák kisigényűsége következtében lehetséges volt a török hadsereg hangulatát megváltoztatni, a­mely ma egész más, mint volt a háború előtt. Az ellenség ama kísérletei­vel, hogy a Dardanella-átkelést kiforszírozza, lekötötte azokat az erőket, a­melyeket egyéb­ként nyugaton használtunk volna föl. De Tö­rökország szövetségesi kötelességét teljesítette. Életre és halálra ment a harc. Törökország jövőjéről és exisztenciájáról volt szó. Mindent megtettünk, a mi hatalmunkban állott. A tü­zérségi védekezésre a múzeumokból előhoztuk még az öreg mozsarakat is és fölhasználtuk a fronton! Később osztrák és magyar mozsa­rak jöttek segítségünkre, a­melyek Anafortá­nál és Szedil-Bahrnál jelentős szolgálatot tel­jesítettek. — Most a győzelem tudatában egymil­liónál több török áll Mezopotámiában és Egyiptomban. — Montenegró fegyverletételét jó jelnek tartom. Az első hadviselő állam, a­melyben a katonai operáció békével végződik. A Lov­csen meghódítása nagy haditény volt. Nagy­szerű sztratégiai eszme volt csapatokat arra a frontra dobni, a­hol az ellenség legkevésbbé volt elkészülve. Az ellenség a gallipoli szamár­ságot megismételte Szalonikinál. Nagy töme­geket koncentrált és most már csak tőlünk függ, hogy offenzívát kezdjünk-e, vagy az an­tantot nagy készültségével tovább várakoz­tassuk-e"­ — A Balkán-vonalat, a­mellyel ön érke­zett, jó békejelnek tartom. Közelebb állunk a békéhez, mint a háborúhoz. Európa térképe a háború után bizonyára meg fog változni. Hoz­zászoknak majd a békéhez, a­mint hogy meg­szokták a háborút, is. És senkinek sem fog fel­­ ­­ tűnni, hogy például Szerbia nincs többé a térképen. A szelamlik után Enver basa megszemlélte azokat a mohamedán hadifoglyokat, a­kiket Ausztria és Magyarország Oroszország ellen való háborújában ejtett. L- M. Gorögország és az anioni mai — Konstantin király nyilatkozata. — London, jan. 22. A lapok az Associated Press aténi levele­e­zőjének beszélgetését közlik Konstantin király­lyal. A levelezőt a király hivatta magához, hogy kifejezze nagyfokú fölháborodását a szövetsége­seknek Görögországgal szemben tanúsított hal­latlan fenhéjázásán és legújabb erőszakos cseles­kedetein. Konstantin király, a­ki nagyon izgatott volt, ezt mondta: — A legtisztább képmutatás, ha Anglia és Franciaország Belgium és Luxemburg sem­legességének megsértéséről beszélnek, azok után, a­mit velem tettek és még most is tesz­nek. Én mindent mepróbáltam, hogy az angol és francia sajtóban fair play-t kapjak. A­mi­kor az angol sajtó a tények bámulatos elferdí­tésével és a motívumok eltorzításával Görög­országot megtámadta, az egyik angol levelező előtt teljes magyarázatot adtam Görögország helyzetének. A francia sajtónak is igen nyílt kijelentést tettem. A közvélemény egyetlen fóruma, a­mely nyitva áll előttem, az Egye­sült­ Államok. Ismét csak Amerikához fogok apellálni, hogy pártatlan módon meghallgas­sanak, a­mit a szövetségesek megtagadnak tőlem. — Csapataik megszállták Lemnoszt, Imbroszt, Mitilénét, Kastello-Rizzót, Korfut és Szalonikit a kalkidikei félszigettel együtt, va­lamint Macedónia nagy részét. Mit jelent az az ígéretük, hogy a háború után kárpótlást fizetnek? Nem téríthetik meg népem szenve­dését, a­mely népet kiűzték otthonából, ők­­katonai szükségességeket emlegetnek. A ka­tonai szükségesség kényszeréből nyomult be Németország Belgiumba és szállta meg Lu­xemburgot. Korfu semlegességét Anglia, Fran­ciaország, Oroszország, Ausztria és Magyar­ország és Poroszország garantálta. Miben állt az a katonai szükségesség, hogy elpusztít­sák a demirhisszári hidat, a­mely másfél mil­lió dzakmába került és az egyetlen utat al­kotta, a­melyen Kelet-Macedóniában levő csa­patainkat elláthattuk élelmiszerekkel? A híd alá volt aknázva és az ellenség közeledésekor egy pillanat alatt a levegőbe lehetett volna rö­píteni. Saját bevallásuk szerint nem volt ellen­ség a híd közelében és semmi jel sem mutatott közeledésére. — Mi volt a szükségessége Korfu meg­szállásának? Ha Görögország Szerbiával szö­vetségben van, akkor Olaszország is, és a szer­beket könnyebben vihették volna Albániába és Olaszországba, mint Korfuba. Talán azért nem akarják az olaszok a szerbeket maguk­nál látni, mert a kolerától félnek? Azt hiszik a szövetségesek, hogy a görögöknek a kolera­veszedelem kevésbbé kellemetlen, mint az ola­szoknak? — A szövetségesek azt mondják, hogy Kasztelo-Rizzót, Korfut és más pontokat azért szálltak meg, hogy kifürkésszék a bú­várhajók támasztópontjait. Az aténi angol kö­vetség kétezer fontot kínált, a­mi nagy va­gyont jelent görög halász számára, oly infor­mációkért, a­melyeknek alapján föl lehet fe­dezni a búvárhajók támasztópontjait. De so­hasem kapott hírt a Görögországban lévő ilyen támasztópontokról. Görögországból azonkívül sohasem látták el készletekkel a bugárhajókat.­­ A szövetségesek Balkán-politikájának története nem egyéb, mint a hibák halmozása és haragjukban, mert minden számításuk balul ütött ki, Görögországra irmekeznek rá­kenni­ saját ostobaságuk eredményeit. Mi fi­gyelmeztettük őket, hogy a gallipoli expedíció sikertelen marad és h­ogy az osztrákok, ma­gyarok és németek Szerbiát kétségtelenül szét­zúzzák. Ők nem akarták elhinni. Most Görög­ország ellen fordulnak, mint az indulatos, ér-

Next