Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-05-11 / 121. szám

10 iSMMSTI HÍHLaP (121. s7.) 1917. május 1­ . KÖZBAZDÍtSÁG. fl h­adikölcsön. A hatodik hadikölcsön jegyzése hivatalosan még­­meg sem kezdődött, mégis országos már a mozga­lom, a­mely a sikert előmozdítani törekszik. Ma a földmivelésü­gyi miniszter lelkes fölhívása jelent meg a gazdatársadalomhoz, a­melyet — hír szerint —­ a kereskedelmi miniszternek az iparhoz és a keres­kedelemhez intézendő buzdítása fog követni. A pro­pagandában­ a főpásztorok is az élen járnak, a papság és tanítóság buzgalmára apellálva, hogy a népnek mi-­­­nél szélesebb rétegében költsék fel az érdeklődést az új járadékkölcsön jövedelmező volta iránt. A jegyzésről ma ez a tudósítás számol be : .4­ gazdák és a hadikölcsön. Ghillány Imre báró földművelésügyi miniszter lelkes felhívást intézett a f­azdatársadalmi szervezetekhez a hadikölcsön sikere érdekében. A földmivelésügyi miniszter többi között ezt írja: — "A­ magyar föld megvéd clmezésére folytatott harc győzelmes befejezésének biztosítása érdekében az állam hatodszor kér kölcsönt a nemzettő. Ötször megmutatta,­­már a magyar gazda hazafiasságát, okos­ságát mikor tőle telhetően sietett az államnak köl­csönt adni a honvédelem sikeres folytatásához és most hatodszor is meg kell mutatnunk, hogy helyt adunk és megadjuk a hazának azt, a­mivel neki tar­tozunk Különösen a kisgazdaközönségne­k felvilágo­s­ítását tartom ez alkalommal is szükségesnek, hogy tudniillik nemcsak a haza, hanem a saját érdekében cselekszik az, a­ki otthon őrzött­­készpénzét és a közel­jö­vő várható megtakarítását hadikölcsön jegyzésére fordítja. Nagyváradról írják: A társadalom vezetői min­den rendelkezésükre álló eszközzel fáradoznak máris, hogy a hadikölcsön teljes sikerét biztosítsák. Szé­c­henyi Miklós gróf latin szertartású megyéspüspök többi között a következőiket írja a hadikölcsön ügyé­ben­­kiadott körlevelében: —­ Büszke bizalommal tekintek papságomnak e téren kifejtett munkássága elé, mert az előző jegy­zéseknél látták, minő eredményeket értek el a nép természetes vezetői: a papság és a tanítók. Ez a munka ismétlődjék meg ismét, győzzenek meg min­denkit, hogy önmaguk javát mozdítják elő, ha tőkéi­ket hadikölcsönbe fektetik. Radix Demeter dr. püspök szintén körlevelet in­tézett papjaihoz, a­melyben meghagyja nekik, hogy­ buzdítsák most is a híveket, hogy minél nagyobb mér­tékben vegyenek részt a hatodik hadikölcsön jegyzé­sében. A Magyar Kereskedelmi Csarnok vezetősége buz­dító felhívást intézett tagjaihoz, a­melyben arra kéri őket,­­hogy a hatodik hadikölcsönre is minél nagyobb összegeket jegyezzenek. A Csarnok vezetősége a ta­gok felfűzéséről a pénzügyminiszternek jelentést fog tennni. Hajdu Tibor dr. főapát a pannonhalmi Szent Benedek-rend nevében 1,000 000 koronát jegyzett a Magyar Országos Középponti Takarékpénztárnál a hatodik hadikölcsönre. — Osztalékredukció Hollandiában.­­Amszterdamból jelentik, hogy­ a németalföldi jegybank a tavalyi 13,8 százalékos osztalékkal szemben az idén csak 11,2 százalékot fog fizetni. A redukció magyarázatául az intézetnek a békére való készülődését említik. _ Gyáralapítás Bulgáriában, Szófiából je­lentik . A bolgár kereskedelmi minisztériumhoz be­osztott gyáripari tanács legutóbb 13 gyáripari vál­lalati létesítéséire, illetően üzembehelyezésére adott koncessziót. Az engedelmezett új gyárak közt egy cukorgyár, egy cementgyár és egy gazdasági gép­gyár is szerepel.­­- Bülföldön nem kötelező az­ aranyban való fizetés. Sátoralja-Ujhelyről jelentik: A tör­vényszék érdekes elvi jelentőségű döntést hozot­t abban a perben, a­melyet Meczner Gyula ny. fő­ispán Lefkovics Dezső nevű bérlője ellen indított. A főispán a bérlővel 2012-ben oly értelmű­ szerződésre lépelt, hogy a 15.700 koronát levő haszonbér arányban fizetendő. A törvényszék kimon­dta, hogy a bérlő a mai árfolyamkülönbözet megfizetésére nem kötelezhető és ho­l a­­koronaérték bármely törvényes eszközével, tehát bankjegyekben is, a bankjegy névértéke szerint teljesítheti a fizetést. Az aranyban való fizetést kikötő azonban követel­heti a fizetésnek háború után való időre halasztásért. — Kié legyen a repceolaj? A Temesvár­megyei Gazdasági Egyesületnek Csíki Gyula elnök-Iésével tartott közgyűlésén Kövér Lajos azt indívá­nyozta, hogy a repce ára mielőbb maxima Hassék, miután ez már Ausztriában megtörtént. A repcetör­tilés tíz százalékát a termelő sajtolhassa ki és a po­gácsákat is elsősorban a termelőknek engedjék át. Szobotka Imre a cukorrépa árának fölemelését kérte, mert a 10 koronás napszám mellett a répaár nem megfelelő. — A vas drágulása Németországban, Dü­sz­szeldorfból jelentik. A vasgyárak megbízottai rövide­sen az 1917. év harmadik negyedére megállapítandó árak szabályozásával fognak foglalkozni. A harmadik negyedre ugyanis már olyan jelentékeny megrendelés történt, hogy szükségessé vált az árak publikálása. Tekintettel arra, hogy a nyersvas bizonyos minősé­geire vonatkozóan május­­­étől fogva árdrágítást lép­tettek életbe és ugyanazon napon a szén ára is meg­drágult, a gyárak megbízottai az önköltség növekedé­sével magyarázzák az árnövelés szükségességét. Való­­színű ennélfogva, hogy tonnánkint 10 márkás árdrá­gítást fognak javasolni. Az erre vonatkozó tárgyalá­sokat eddig még nem tudták befejezni.­­ A német-svájci gazdasági egyezség. Bernből jelentik: A szövetségtanács egyik legköze­lebbi ülésén fogja a Németországgal kötött gazda­sági egyezséget ratifikálni. — A lenkészletek (feniköc, lenfonál, lenszö­vetek) forgalmának korlátozásáról és a Lenközép­pont megalakításáról ma rendelet jelent meg a hi­vatalos lapban. A rendelet részletesen fölsorolja, hogy a kész lenszövetből mennyit lehet forgalomba, hozni külön engedelem nélkül. — A bolgár Nemzeti Bank fiókja Buka­restben, Szófiából jelentik. A bolgár pénzügymi­nisztérium utasította a Nemzeti Bankot, hogy mi­előbb nyisson, bankfiókat Bukarestben. — A börze. A bécsi vaspiac gyengülésére, mint megírtuk, áremelkedés következett, a­mely az osztrák és magyar vasért­ék­eknek egyaránt hasz­nált. Annál bizonytalanabb volt a vasfeldolgozó vállalatokról alkotott vélemény, a­mely áreséshez vezetett. Ezt az esést a tőkeemelés és a fúzió hírei­vel a Schlicknél igyekeztek ellensúlyozni az érdekel­tek, de a beavatkozáshoz mérve kevés eredménnyel. Ma általában rossz napjuk volt az úgynevezett há­borús papíroknak. A Fegyver-, a Lámpa- és a Lip­ták-részvény gyöngült arra a hírre, hogy Szaszonov, a­­ki a háborút előkészítő európai sajtókampány egyik méregikeverője volt, öngyilkossá lett. Ugyanez a hír kedvezően hatott a hajóspapírok­na, a­melyek mesterséges befolyások folytán is javultak. Úgy látszik, hogy egy érdekcsoport nagyobb mennyiségű hajósrészvényt igyekszik elhelyezni felhajtott árfo­lyamon a tájékozatlanabb játékos­elem körében, ab­ból a célból, hogy áresés esetén a veszteségből hasz­not húzzon. A bankpapíro­k közül a Hitelbank ár­folyama javult, a Kereskkedelmi Banké eventben ma is esett öt koronával, úgy hogy az e heti esés már­több mint huszonöt koronára rúg. Az Ingatlanbank ma is élénk forgalomnak örvendett, mert a tőke­emeléssel kapcsolatos új részvények elővételi jogát kedvezően fogadták. A Fabank iránt ma átmenetien csökkent az érdeklődés. — Bécsben az üzlet iránya kissé szintén ingadozott. A hadfelzerelő-részvények ára ott is lemorzsolódott, ellenben a tengerhajó--­piac értékeit, valamint a hídépü­lőpiacot szívesen vá­sárolták. — Berlinben bizakodó volt ugyan a han­gulat, de a forgalom csak itt-ott élénkült meg. -- A Gyergyószentmiklósi Erdőipar r.-t. sor 1913—14. évre 105.529, az 1914—15. évre 151.327 korona veszteséget tüntet föl mérlegében. Ezzel szemben az 1,2 milliós részvénytőkével szem­ben elyűjtött 608.132 koronás értékcsökkenési alap­ját 1915—16-ban 261.462 koronával gyarapítja s ezenkívül 130.673 korona nyereséget is elszámol. A vállalat 2,58 millió koronára értékeli fölhalmozott árukészletét. — A részvénytársasági közgyűlés jo£Í rend­szere. A részvénytársasági forma a­ fejlődő modern gaz­dasági élet egyik legjelentősebb tényezője, s mégis a részvénytársasági jogot a maga igaz, valójában az iroda­lom eddig eszak igen hiányosan dolgozta fel. Kü­k­inösen az­ a­ kérdés, hogy mi a joga a rém­vén­y­társasá­g közgyű­lésének, s ugy általában, mint­ egyes esetekben si­i­képpen védhetik meg a részvényesek a maguk érdekét, a legtöbb ember előtt ismeretlen fogalom, bár a­ rész­vényeseknek már egész külön népes társadalma van.». Erről a fontos kérdésről most, jelent meg Oppler Em­il dr. könyve, a­ki vaskos kötetben nyújtja a részvény­társasági közgyűlés­i jog oly is­merteté-ét, a­mit. ugy az elméleti tops.-v. valamint a gyak őrleti ember' igen nn­ gy haszonnal tanulmányozhat. A világos n. Mver­tii és hé­zagpótló munka a magyar jogi 'ro­da­lom gawjagxl'irát je'colti. — Amerika rossz termése. A Daily Telegraph azt jelenti Newfforkból, hogy a hivatalos becslés sze­rint 366 millió bushelt tevő idei búzatermés a legki­sebb 1901 óta, és muharral még bevethető. Förster Aurél dr. szólalt föl azután. Állítóan — Úgymond — olyan értelmű rendelkezés fog legközelebb megjelenni, a­mely sze­rint a közvetetten gabronavásárlást megszüntetik, másrészt pedig az árszolgáltatás sorrendjét megvál­toztatják, a­mennyiben a helyi igények kielégítése utolsó sorban marad. Nincs erről pozitív értesülése, de ha csakugyan így terveznék a dolgot, akkor ez ellen a vármegye közönségének állást kell foglalnia, annál is inkább, mert az ilyen fordulatot a közép­pontok s ezek közé különösen a Hadi Termény rt. bizonyára ki igyekeznének használni a saját javukra. Jól ismeri a vidéki lakosságnak a helyzetét s ezért a legnagyobb óvatosságra kell figyelmeztetnie az intéző köröket a legújabb rekvirálásnál való el­járásukban. Fazekas Ágoston alispán kijelenti, hogy a vármegye álláspontja mindig az volt, hogy a gabo­nának bizonyos mennyiségét hagyják vissza a köz­ségekben, mert hiszen csak a község ismerheti a maga lakosságának a szükségletét. Förster Aurél dr. szólalt föl újból. Ha, úgymond, az ujabb rekvirálás először az úgynevezett közszükségletre történik s különösen ha a kormány szigorított rendszabályo­kat visz keresztül, akkor a vidékre nagyon súlyos lesz a helyzet. Pálóczi-Horváth­ István a malmok ügyében kívánt fölvilágosítást. Hankovszky Zoltán dr. közgazdasági előadó kijelenti, hogy nem védi a nagymalmokat abban a hibájukban, hogy elegendő kenyérlisztet nem szolgáltatnak, de kénytelen rámu­tatni, hogy ennek a bajnak főképpen a főváros az oka, mert a kenyérlisztet kiadja a pékeknek s a kö­zönség csak ezek utján kaphat kenyeret! A vár­megye azonban ebben a tekintetben nem követheti a fővárost; nem rendeli a közönséget a pékek uralma alá, mert hiszen­ otthon jobb kenyeret lehet sütni. A­mi a nagymalmokat illeti, talán nem alaptalan az a vád, hogy nem tartják meg az őrlési rendszabályt. Szerinte a 40 korona 50 filléres kenyérli­szt­ár igen nagy a 40—42 koronás búza-árr­al szemben. A mal­mok őrlesi-jövedelmét is sokalja és szóváteszi, hogy a malmok az elporlás differenciáját maguknak tartják. — A vetés Romániában, Berlinből jelentik. A Wolff-ügynökség távirata szerint a megszállott Románia őszi vetéséről hosszabb ideig nem voltak biztos adatok. Csak a hóolvadás után, április hó­napjában lehetett pontosan megállapítani, hogy a szántóföld nagy részét a múlt ősszel bevetették. Az eredmény várakozáson felü­l jó. További normá­lis fejlődés mellett a megszállott Romániában oly aratásra van kilátás, a­mely legalább is az átlagter­mésnek felel meg.­­ Gabonatőzsdék. Washingtoni­­jelentés szerint az amerikai vetésre vonatkozó legutóbbi hivatala, becslés jelent meg. szerint az őszi búzából 366 millió, a rozs­ból pedig 60­­millió bushel hozamot remélnek. A búzánál ez is1 százalékos csökkenést jelent az 1915. évi ered­ményhez képpest, nem meglepő ilyenformán, hogy a­z amerikai gabonapiacokon újabban is jelentékenyen drágultak az árak. A Bécsi jelentés szerint az utóbbi napokban is kielégitő mennyiségű lisztet utaltak ki fogyasztás részére, ugy horgy a Histellilis tekintetében mért, is teljes»!» normális ». helyzet. — A budapesti ké...:­áruviságon a magvaknál, a tengeri csutkából, takar­mányrépából változatlan iránynál több kiseebb tétel kelt «­, a gabonahozatal (és elszállítás) pedig a­ következő : búza, 12.977 (—), rozs 157­­—), árpa 423 f109), zab 271 (430), tengeri 6Síb (—), liszt IS3 (3­187), korpa — (73) métermázsa.. Gabonapiac. A vidék liszt ellátása. Pestvármegye köz­igazgatási bizottsága ma délelőtt ülést tartott Ráday Gedeon gróf főispán elnökség-­­vel. Hunyady Kálmán királyi gazdasági felügyelő jelentése szerint aránylag legkevesebbet szenvedett a hideg időjárástól az őszi bura, a­melynek az állapota ma még­­ kedvezőnek mondható és megfelelő májusi időjárás mellett na­gyot lendülhet. A be nem vetett terület elenyészően csekély s a mi üresen maradt is., tengerivel, kölessel Állatvásár- Budajjestői m­etrómarhavásár Budapest, máj. 10. (Saját tudósítónktól.) E­ héten az összes kinálat 578, a rendes fölhajtás 60 darabbal nagyobb volt a múltheti­nél. Az­ irányzat lanyhább, a mészárosok­ által vásárolt ára azonban változatlan maradt, bár az eladás nehézke­sebb volt; a konzerv- és katonaságnak szánt áru méter­mázsánként 30—35 koronával csökkent. Ünnep miatt a jövő heti vásárt szerdán tartják meg. Felhajtás: Magyar bika 597 darab. Magyar ökör 1299 darab. Magyar te­hén 1330 darab. Magyar bivaly 26 darab. Növendék­ír,arka 131 darab. Összesen 3392 darab. Ezenkívül 1971 darab kelt el a­­hét folyamán. Árjegyzések : Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 550—600 korona. Magyar hízott ökör, középminőségű 480—510 korona. Magyar hízott ökör, silány minőségű 420—470 korona. Ma­gyar parasztmarha 470—520 korona. Magyar paraszt­m­arha, silány mtíjúságű 400—460 korona. Tarka hízott­ ökör, legjobb minőségű 580­ -640 korona. Tarka, hízott ökör, középminőségű 500—570 korona. Tarka hízott ökör, silány minőségű 420—490 korona. Bika, jobb minő­s­ége 560 650 korona. Bika, silány minőségű 440—550 korona. Bivaly 360—190 korona. Magyar tehén 410 510 korona­. Tarka tehén 420—500 korona. Kicsontozni való marha 210—100 korona. Növendékmarh­a 370—ISO korona. A Magyar Földbérlők Szövetkezetének állatkereskedelmi tudósítása a mai vágómarhavásár irányzatáról: Az irányzat igen lanyha volt, az árak 30 —40 koronával hanyatlottak métermázsánként. Kiadótulajdonos : Rákosi Jenő Budapesti Hírlap újságvállalata R.-T. Felelős szerkesztő: RÁKOSI GYULA dr. Felelős kiadó: BÖHM AL­AJOS ügyvezető igazgató. ... Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség.

Next