Budapesti Hírlap, 1917. április-június (37. évfolyam, 88–164. szám)

1917-06-10 / 147. szám

*Esterházy Móric grófot ma este megkér­dezték, hogy az újságok cenzúrája az ő kor­mányzása alatt is megmarad-e mai formájában. A dezignált miniszterelnök igy válaszol­: — Az ellenzéki padokból is követeltem a háborús cenzúrának politikai vonatkozá­sokban való enyhítését. Megígérhetem a cen­zúra módosítását és enyhítését a politikai köz­lemények megítélése dolgában. A kormány választójogi programja. Az új kormány választójogi programjá­nak főbb tételei egyik forrásunk szerint a kö­vetkező: — Huszonnégy éves korhatár, négy, elemi, irakola, írni, olvasni tudás és választójogot kap-] V­rrának a Károlykeresztesek. Apponyi holnap tárgyal Ezterházyval. Három miniszteri tárca. — Tíz éves kiegyezés.­­ Károlyi Mihály gróf ma értesítette az egye­sült függetlenségi és 48-as pártot, hogy holnap Sóhajt tárgyalni­­Apponyi Albert gróffal. Mivel Appo­­nyi tegnap azzal a szándékkal utazott el Ober­­hardra, hogy csak kedden térjen vissza Buda­pestre, a párt távirattal hazahívta. Holnap tehát döntően fontos tanácskozása lrsz Esterházy grófnak, mert bár dezignálását az egyesült függetlenségi párt is nagy szimpátiával forradta, ezzel a párttal még bizonyos nehézségeket kell elsimítania. Ezt a munkát nagyban megköny­ölítnti az, hogy a kiegyezés ügyét egyik részen sem­m­­i gondolták sürgősnek s, ezenkívül az Apponyi-pár-ton olyan megoldást találtak, a­mely ha messze el­tér is a párt eredeti­­álláspontjától, viszont alkal­mas a­rra, hogy a k kérdésnek kihúzza a méregfogát. Föltétlenül hiteles forrásból tudjuk, hogy a párt tíz évre hajlandó megkötni a kiegyezést. Nagy segítségére van itt Esterh­ázy grófnak még az is, hogy bár a párt tagjai föltétlenül biír­nak Apponyiban, vele szemben is érvényesíteni ,igyekeznek azt a törekvésüket, hogy a párt részt vegyen a kormányban. És mint a legnagyobb ellen­zéki párt, valamennyi párt között talán­ a legnagyobb­­követeléseket támasztja. Így például három minisz­teri tárcára vszt számot és több államtitkárságra. A függetlenségi párt vezető köreiből ma a következő­­fölvilágosítást kaptuk: — A párt jóindulattal fogadt­a Esterházy gróf megbízatásának hírét, a mint ezt tegnap Apponyi is kifejtette. Véglegesen csak akkor dönt a párt, ha majd a két legfontosabb kérdésben, a kiegyezésé­ben és a választójogéban a miniszterelnök által követelt politikai irány világosabban kidomborodik. Lehetnek­, persze, árnyalati eltérések, azonban ezek nem folynak be a döntésre. A párt követi ve­ s­zérét, Apponyit és ha egyszer létrejön a meg-­ egyezés, akkor "Apponyival együtt a Párt is részt -v­esz a kormányban és pedig három miniszteri szék "betöltésével. Ugyancsak a pártkörben kaptuk azt a fölvi­lágosítást, hogy a Párt Apponyit a belügyminiszteri tárca élén akarja látni és nem nyugszik bele abba, hogy esetleg kultuszminiszter legyen. 1. — Appon­yit — mondották — nem engedjük múmiának befalazni. Földes Béla egyetemi tanárnak, a párt alel­nökének a kereskedelemügyi vagy a pénzügyi tárcát szánták. A másik alelnök, Tóth János vagy bel­ügyi államtitkár lenne Apponyi mellett, vagy ha ezt az állást a néppárt, vagy az alkotmánypárt sehogy­urai engedné,­ akkor a képviselőház egyik alelnöke. Hangoztatják a pártban, hogy a választójog dolgában semmi eltérés sincs az egyesült függet­lenségi párt, a néppárt és az alkotmánypárt között és megállapították, hogy ezzel Esterházy gróf pro­gramja is egyezik. Károlyi Mihály gróf nyilatkozata: Károlyi tárcát vállal. Esterházy Móric gróf kormány vállalása óta ismételten tanácskozott Károly Mihály gróf­fal és ma este Károlyi gróf lapja azt irta, hogy Esterházy Károlyinak miniszteri tárcát ajánlott föl és ő azt elfogadta. Értesülésünk úgy szól, hogy a dolgok mai állása mellett csakugyan minden valószínűsége megvan annak, hogy ugy Károlyi gróf, mint Vázsonyi Vilmos tagja lesz a kormánynak. A Károlyi párton különben ki­jelentik, hogy Esterházy gróf megegyezést keres a választójogi blokkal, a mi arra vall, h­ogy az uj kormány radikális választójogi programmal jön. Ma délelőtt Károlyi gróf, Esterházy és Vá­zsonyi hosszasan tanácskoztak. A Budapesti Hírlap munkatársa ma este fölke­reste Károlyi Mihály grófot, a ki szives volt az alább következő nyilatkozatokat tenni: — A helyzet ma még az erjedés állapotá­ban van — mondotta Károlyi gróf — és számí­tásom szerint beletelik még négy-öt napba, míg a zavar megtisztul és a helyzet képe kialakul. Esterházy Móric grófot szemmel láthatóan az a törekvés vezeti, hogy a különböző pártokkal megegyezzék és ezért mindegyikkel érintkezést keresett. Tudomásom szerint ma is többször ta­nácskozott a pártok vezetőivel, közöttük velem is. Ezek a tanácskozások azonban még koránt­sem vitték annyira előre az ügyet, hogy a rész­letekről, melyek ma még bizalmas jellegűek,­­nyilatkozhatnék. — Írigy méltóságodhoz közelálló ujs­ág azt irja, hogy gróf úr már vállalt tárcát az uj kabinetben. —­ Erre a kérdésre nem mondhatok sem­mit: azt sem, hogy igen, azt sem, hogy nem. Ismételhetem csupán, hogy a dolgok még a ki­alakulás kezdetleges stádiumában vannak. — Ugy látszik, Esterházy gróf koncentrációs kabinetet tervez és egyben számit a választójogi blokk támogatás­ára is. Károlyi Mihály gróf*igy válaszolt: — A választójogi blokk nem becsapásra készült, az becsületes és nyilt dolog. Támogatá­sára természetesen számíthat a kormány, ha választójogi programja kielégíti a blokk­­követe­léseit. És ezen a ponton konstatálhatom, hogy az az irány, a­melyben Esterházy gróf reform­terve mozog, határozottan kedvez a blokk óha­jainak és felfogásának. Ha pedig ezen a ponton megegyezünk, akkor nem csak passzíve támo­gat­juk az új kormányt, hanem abban aktív részt is veszünk. Arra a kérdésre vonatkozóan tehát, hogy vállaluak-e tárcát, vagy hogy egyáltalában milyen lesz ez az aktív részvétel, azt mondha­tom, hogy ez a blokkban résztvevő valamennyi tényező elhatározásától függ, tehát pártométól,­­ a demokratákétól és a szocialistákétól. Tárcát is csak az ő hozzájárulásukkal lehet vállalni. Végül a kiegyezés dolgáról kérdeztük meg Ká­rolyi grófot, a­ki így válaszolt: — Azt hiszem, ez a kérdés most nem akut. Az előtérben a választójog áll.­­ A Fol. Hir. jelenti: Az általános, egyenlő és titkos választójogért való tegnapi demonstráció után a függetlenségi és 48-as párt tagjai élükön vezérük­kel­, Károlyi Mihály gróffal fellátogattak a pártkörbe, a­hová­ nemsokára megérkezett Esterházy. Móric gróf miniszterelnökké való dezignálásának híre. A párt­körben, valamint később tartott közös vacsora alatt élénken megvitatták a helyzetet. Megállapíthatjuk, hogy az új miniszterelnök személyét szimpátiával fo­gadta a párt. Teljesen egyöntetű volt az a felfogás, hogy a pártnak­, mielőtt állást foglal, meg kell vár­nia, hogy milyen programot ad az új miniszterelnök, elsősorban pedig, hogy hozza-e az általános választó­jogot. A képviselők hangoztatták, hogy a párt maga­­tartásánál az is döntően esik latb­a, hogy eltekintve minden szimpátiától és politikai barátságtól, milyen garanciája lesz az általános választójog megvalósí­tásának és végül, hogy az új miniszterelnök szakít-e teljesen Tiszáét rendszeréne­k exponenseivel. A párt a helyzetet b­izalomteljesen ítéli meg. . As ae kormánypárbner. A M. Tudósító jelenti : Az alkotmány­párt klub­helyiségében ma este rendkívül mozgalmas volt az élet. Fönt jártak többi között : Windischgraetz La­jos herceg, Darányi Ignác, Bolgár Ferenc, Ugrón Gábor, Mezőssy Béla, Andrássy Sándor gróf, Sem­sey László, Kétilay Uhul, Bottlik­ István és még szá­mosan. Este 8 órakor megjelent a pártkörben Jister­hházy Móric gróf, a dezignált miniszterelnök, a­ki a párt több tagjával tanácskozást folytatott. A néppártból. A népp­ártban ma este jelentősebb esemény­­nem történt. Mint velünk közlik, a párt a kultusz­miniszteri székben Zichy Aladár grófot óhajtja látni. (?) BUDAPESTI RIRIAP­OUT, 1917. junius 10. Vázsonyi szerepe. Mint már említettük, Esterházy Móric gróf már az este beszélt Vázsonyi Vilmossal, ma pedig több ízben értekezett vele s a késő esti órákban is talál­koztak. Az a hir, hogy Esterházy miniszterséget aján­lott föl Vázsonyinak, megfelel a valóságnak, nem igaz azonban, hogy az igazságügyi tárcáról van szó. Vázsonyi közvetetlen környezetében a következő felvilágosítást kaptuk: Igaz az, h­ogy az új miniszterelnök tárcát aján­lott föl Vázsonyinak. Erre Vázsonyi kijelentette, hogy csak úgy vállalhat tárcát, ha ehhez megkapja a Károlyi­ párt, a demokraták és a szocialisták bele­egyezését. Arról van szó, hogy Vázsonyi legyen az új szociális népjóléti miniszter, ő azonban jobban sze­retne tárca nélküli miniszterséget vállalni, mert azt gondolja, hogy így jobban kdomborodnék az ő poli­tikai szerepe. Mindebből kitűnik, hogy a választójog dolgában Vázsonyi fölfogása és Esterházy gróf pro­gramja között nincs lényeges eltérés. Návay és Wekerle. Mint velünk közlik, Návay Lajos ma kijelen­tette, hogy a mostani kormányalakítá­sban nem lesz része, a Wekerle kabinetben azonban az eredeti terv szerint tárcát vállalt volna. Egyébként kijelentette, hogy Esterházy grófot jól ismeri és vállalkozásához a legjobb reményeket­­fűzi. Esterházy gróf esti tanácskozása.. Esterházy Móric, gróf ma estére mintegy 30—40 politikust hívott meg ír Bristol étter­mébe. A vacsorán valamennyi ellenzéki párt képviselve volt. Vacsora után Esterházy gróf a Nemzeti Kaszinóba ment. A bécsi sajtó a kormányalakításról. A­­bécsi sajtó a magyar skrizisben történt meg­lepő fordulatként regisztrálja Esterházy Móric gróf­nak, az alkot­mányi párt tagjának a kabinet, megala­kításával­­való megbízását és emlékeztet arra, hogy Tisza István gróf lemondása előtt Esterházy grófnak tárcát ajánlott fel. A lapo­k kiemelik, hogy Esterházy gró­f a magyar képviselőház pártpolitikai harcaiban mindig mérsékelt magatartást tanúsított, a­miből azt a várakozást vonják le, hogy valamennyi pártnál előzékenységre fog találni a reá háruló rendkívül s­til­yos feladatok megoldásánál. A S­remdenblatt így ír. Esterházy gróf deszig­nált miniszterelnök egész múltja kezesség arra, hogy komolyan veszi Magyarország demokratizálásának esz­méjét s el van rá szánva, hogy ezt megvalósulá­sához sejti tel. Ez a szempont volt irányadó Esterházy gp'if megbízatásánál s tpi itt­­Ausztriában reméljük, hogy ennek a fiatal szlaiot férfiúnak sikerülni fog a bevált réget fenntartani és a szükséges utat élet­re h­ivni. H Jamianoi győzelem. —­­A Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. — Frankfurt, jch. 9. A Frankfurter Zetfurtg-mk az Ison-ónál lévő tudósítója junius 8-áról jelenti: Hogy a Jamiano és a tenger között fekvő déli szárnyat, a­mely májusban a leghevesebb harcok színhelye volt, visszaszerezzük, minde­nekelőtt az ott még mindig nagy számban össze­gyűlt olasz tömegek figyelmét másfelé kellett terelni. E célból a magyar és osztrák csapatok az olaszokat föntebb északon egy különösen ér-­­zékeny­­helyen tárnak­tc meg, és ezzel a tartalé­kok gyors el tolá­sáinak ép­­szeri­tette őket. Ez a hely a Faiti-Hrib vol­t­ a Comen-fensík északi lej­tőjén, a­melynek birtoka az olaszokra nézve úgyis, mint megfigyelő pont, úgyis, mint egész fen­sí­k-. Másuk északi sarkpillére fölöttébb fon­tos volt. A magyar és osztrák csapatok tehát mindenekelőtt is kezdték­ meg a támadást június 3-án az esti órákban. Körülbelül egy óra hosszat tartó különösért hatalmas tüzérségi előkészítés után az olasz ár­kok a teljesen füstbe és tűzbe burkolt, hegyen törmelékké vétóztak át, az erős drótakadályok pedig teljesen eltűntek. A csúcsra fölkapaszkodó gyalogság, a­mely a vállalkozás demonstratív jel­legének megfelelően egyáltalán nem volt jelenté­keny számú, majdnem veszteség nélkül szállott meg két egymás mögött fekvő olasz állást, és leg­alább is annyi foglyot ejtett, mint a­hányan ma­guk a támadók voltak. Minthogy a Faiti-Hrib már három nap óta erős tűz alatt állott, a táma­dás az erős tüzérségi előkészítés ellenére meg­lepte az ellenséget, és jó idő telt el, a­míg az ola­szok­ képesek voltak ellenintézkedéseket tenni. Ezek az ellenintézkedések, mint előre látható volt, abból állott, hogy a déli szakaszból gyorsan, nagyobb tömegeket vontak el, a­hol a legköny­­­nyebben vélték őket nélkülözni. Most elérkezett a pillanat a déli szárnyon, készen tartott rohamozó csapatok előretörésére. A csapatok az olaszokat a tenger és a Jamianótól keletre eső tér között gyors nekilendülésben ki­vetették újomm elfoglalt állásaikból és nemso­kára ezután elérték a kivánt vonalat. A támadás ilyenképpen túlterjedt San Giovannin és Flon­don, úgy hogy a májusban elfoglalt területnek csak igen csekély része és pedig a taktikailag a legjelentéktelenebb része maradt az olaszok ke­zén. Azonkívül számos foglyot vesztettek, a­me­lyeknek száma meghaladja a tízezret. Miután csapataink ezt a célt elérték, a tisztán csak de-a

Next