Budapesti Hírlap, 1918. szeptember (38. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-06 / 208. szám

ő pedig ebbeli hitében véglegesen meg nem csaló­dik, a­míg az antant kormányai háborúra uszi­­tanak és halálra üldözik a becsületes megértés hirdetőit, addig hasztalan szaval nekünk Károlyi pacifizmusról, békéről. Csodálatos, hogy ezt Ká­rolyi Mihály gróf a többszörös kikosarazás után sem látja be. Naglovszka leleplezéséről, melyet folytatni fog, a következő táviratot kaptuk: —Frankfurt, szept. 5. — 1.­ Budapesti Hírlap tudósítójának távirata. — Bernből jelentik: Naglovszka Mária, az­­Ismert orosz forradalmárnő, a genfi Feuille-ben a következőket Írja: 1917. november havában, a­mikor a bolusevikok uralomra jutottak, Ká­rolyi Mihály gróf Bernben az antantnak egy meghatalmazott képviselőjével félhivatalos be­szélgetést óhajtott folytatni. Naglovszka közülte Károlyi Mihály gróf kívánságát a berni orosz követséggel, ez tovább adta az angol követség­nek, mely kijelentette, hogy kész Naglovszka asszonyt a Károlyi-ügyben néhány nap múlva fogadni. Minthogy Naglovszka asszony nem akarta halogatni a dolgot, elhatározta, hogy nyomban érintkezésbe lép a francia követséggel. Azt mondották neki, hogy arra a kívánságára, hogy magával a követtel személyesen szeretne beszélni, még aznap feleletet fog kapni. De a felelet soh­a sem jött meg. Az antant soha sem mutatott hajlandóságot arra, hogy a középponti hatalmakkal megegyezésre jusson. Károlyi Mi­hály grófot nem fogadták. Az angol követ, a­nél­kül, hogy erről a francia követet értesítette volna, táviratozott a kormányának, s azt az uta­sítást kapta, hogy utasítsa v­issza az osztrák rész­ről kiindult pacié­nst­a kísérletet. Anglia, mely 1917-ben valamelyes sikert vívott ki, abban a véleményben volt, hogy Németország órái meg vannak számlálva. Oroszországról azt mondotta az angol követ, hogy mivel abba akarja hagyni­­a háborút, ebben nem kell megakadályozni. A németek kénytelenek lesznek a meggyöngült Oroszországban mindent kiirtani, a­mit csak ki­irthatnak. Oroszország ezen föl fog lázadni, s vissza fog térni hozzánk, hogy újra fölvegye a harcot. Még Oroszország szenvedései is, a­nélkül, hogy azokból nekünk kárunk volna, becses pro­paganda-szolgálatot fognak nekünk tenni a né­metek ellen. Naglovszka asszony folytatni fogja leleplezéseit. (Scó.) A miniszterein£i utazása. Jelentettük, hogy Wekerle Sándor minisz­terelnök tegnap Bécsben Ilvitte német külügyi államtitkárral, Burián István gróf külügymi­niszterrel és osztrák politikusokkal is tárgyalt. A miniszterelnök ma reggel érkezett haza Bécs­­ből. Itt említjük meg, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök és Sztörényi József báró keres­kedelemügyi miniszter szeptember hetedikén le­utazik az Aldunára a Vaskapuig. A román béke­­szerződés folytán Magyarországhoz csatolt ha­társzéli területek egy részét fogják megtekinteni és a nagy vízi erők fölhasználásának lehetősé­gét tanulmányozzák. Zichy Aladár gróf a királynál. Bécsből jelentik: Z­uhy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter, ma kihallgatáson volt a királynál. Bácskai hang a vármegyék arányosításáról. Közöltük a minap Kelemen Béla szegedi főis­pánnak Szeged városa és vidékének közigazgatási be­osztásáról szóló tervezetét. Erről Skultéty Ferenc, Bács-Bodrogmegye alispánja most a Magyar Kurír című­ kőnyomatos tudósítójának ezeket mondotta: " A terv megvalósulása érzékenyen érintené Bácsbodrog megyét, mely ezzel rendkívül nagy terüle­tet vesztene. A­m­i pedig a nemzetiségi kérdést illeti, az egyáltalában nem lenne ezzel megoldva. A szerbek továbbra is Újvidék és Nagykikinda felé fognak gra­­vitálni. A magyar Zenta és Magyarkanizsa pedig ma is ott van ezen a nemzetiségi vidéken, ma is érezteti hatását éppen úgy, mint Bács-Bodrog megye magyar közigazgatása, mely a nemzetiségek békés és megértő kormányzásával lassú, de biztos eredményeket mutat fel. A terv egyébként összes rendezett tanácsú váro­saitól megfosztaná a vármegyét. Bizonyos, hogy ha a terv komoly formájában felmerül, a vármegye egy­ségesen és teljes erejéből fog ellene küzdeni. NAPIHÍREK.­ ­ (Időjárás.) A meteorológiai intézet a kö­vetkező jelentést adta ki: Hazánkban túlnyomóan derült, száraz, nappal enyhe és egyéb h­ürita idő uralkodott. A hőmérséklet maximuma 27 C. fok volt Zsombolyán, minimuma 5 C. fok­iglón és Erdélyben több helyütt. • Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete: Bécs 13 C. fok, Lemberg 11 C. fok, Szerajevó 11 C. fok. tízóra fő C. fok. Időprognózis: Túlnyomóan száraz idő várható, hőem­elkedéssel. Távirati prognózis: a szárai, melegebb.­­ (A bajor király útja.) Belátódból jelen­tik, hogy Lajos bajor király, a ki Szófiába utazik, tegnap délben utazott át Belgrádon. A királyt, a ki nagy katonai­­kísérettel és több miniszterének kísé­retével utazik, a belgrádi pályaudvaron Babich altá­­­bornagy, a főkormányzó helyettese fogadta a kato­nai hatóságok több képviselőjével együtt. Az udvari vonat Belgrádiján a Száva partján állt meg, a­hol katonai fogadtatás volt. A király meghallgatta S I­te­­men báró főkor­mányzó jelentését, azután ellepett a kirendelt díszszázad arcéle előtt és megtekintette a közelben felállított osztrák, magyar és német csa­patokat. Sok tisztet és közkatonát megszólítok. A nagyobb rangú tisztek, és a német kolónia tagjainak bemutatása után a csapatok elvonultak a király előtt. Lajos király azután kíséretével együtt a Ma­gyar Folyam- és Tengerihajós Társaság Zsófia her­cegnő nevű hajójára szállt, a­hol Domain Móric dr., a társaság igazgatója jelentkezett nála. A vártüzér­­ség üdvözlő lövéseket tett. A király látására nagy tömeg gyűlt össze, a­mely­ melegen üdvözölte. Dél­előtt Lajos király a katonai kormányzóság vezérkari főnökének, Korchnave ezredes vezetésével megtekin­tette Belgrád városát és az erődítéseket. A várban a vezérkari főnök elmondta az osztrák és magyar csa­patoknak 1915. évi dunai átkelését. Ezután a király a mecsetbe ment, megtekintette a konokot s­­végül a Szent Márk-ter­plomba k­idult, a hói Ob­renovics Sán­dor királynak és feleségének földi maradványai nyug­szanak.­­ (A kultuszminiszter szabadságron.) Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter szabadságát megkezdte és három hétre elutazott a fővárosból. — (Erzsébet királyné emlékezete.) Boldo­gult emlékű Erzsébet királyné elhunyténak évfor­dulója alkalmából szeptember 10-én, kedden délelőtt tiz órakor a budavári koronázó templomban ünnepi gyászmise lesz. — (Magyar nemesség­.) A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, Czájlik László mi­niszteri tanácsos, székesfővárosi pénzügyigazgató­­nak, valamint törvényes utódainak, buzgó szolgálata elismeréséül Diószegi előnévvel a magyar nemessé­get adományozta.­­ (Ukrajna, hermaujja Berlinben.) Berlin­ből jelentik, hogy Szkoropadszky tábornok. Ukrajna hetmanja tegnap külön vonaton Kievből odaérke­zett. A pályaudvaron­ Steinheil Ukrajna berlini kö­vete fogadta a követség tagjaival, továbbá a biro­dalmi kancellár k­épviseletében Prittwitz követség­­tanácsos. A hetman néhány napot fog Németország­ban tölteni és ezalatt meglátogatja Vilmos császárt Wilhelmszhöheben. A hetman ma délelőtt megláto­gatta H Hertling gróf kancellárt és Busche báró kül­ügyi államtitkárt. Hertling gróf ma este hat órakor viszonozta a hetman látogatását. A hetman ma este ,Vilmos császárhoz utazása előtt a birodalmi kancel­lárnál érkezett. Étkezés után fogadás volt, melyen a Berlinben levő államtitkárok, a szövetséges hatalmak képviselői, az ukrajnai követség tagjai és még szá­mosan jelentek meg. A hetman ma este tizenegy óra­kor Wilh­elmshöhébe utazik.­­ A hetman külföldön való tartózkodása idejére, mint Kievből jelentik, a kormányzóságról szóló törvény alapján kormányzó­ságot létesítettek, a­melynek a hetman által kinevezett Lisogub miniszterelnök, a szenátus által megválasz­tott Nosisenko szenátor és a minisztertanács által megválasztott Bogos hadügyminiszter a tagjai.­­ (Az egyetemi ifjúság anyaga­ segítése.) Az Általános Egyetemi Segítő Egyesület és a Menza Akadémika Egyesület igazgatósága ma ülést tartott, a­melyen az egyetem képviseletében Magyary Géza egyetemi tanár jelent meg. Az ülésen előterjesztet­ték a két intézmény működéséről szóló jelentést, a­melyből kitűnik, hogy ezek az ifjúsági egyesületek, a­melyek már a békének nagy munkát végeztek az ifjúság segítése terén, a háború során fokozott tevé­kenységet fejtenek ki s­ jelentős anyagi segítségben részesítik sok gonddal és bajjal küzdő fiainkat. A Diákotthon hatvan hallgatónak tudott lakást bizto­sítani, ezenfelül a segítőegyesület 12.000 korona készpénz-segítséget osztott szét. A lakáskérdés meg­oldása nézőpontjából fontos eredmény, hogy az egyesület 380.000 koronáért megvette az Üllői­ út 20.­­ számú házat. A lakóknak fölmondták, hogy a diá­kokat elszállásolhassák. Ha a Lakáshivatal hozzá­járul a fölmondáshoz, 120 hallgató kaphat lakást. Az egyesület ezenfelül kibérelte a Bethlen Gábor­ Kör helyiségének egy részét, továbbá egy megszün­tetett óvóiskola helyiségét és így ismét 30—10 egye­tem­i hallgató jut lakáshoz. A Menza Akadémika Egyesület a júniusi, júliusi és augusztusi pótszemesz­­terben összesen 82.175 adag ebédet és vacsorát adott a hallgatóknak. Eó idő alatt összesen 41 CD hallgató kapott díjtalanul ebédet és vacsorát, a­mi 15.920 koronába­­került. Az új iskolai évben az egyesület ezt a szép eredményt is felül akarja múlni, ehhez azonban a társadalom megértő támogatására is szük­sége van.­­ — (A nyári időszámítás magszü­ntetése.) Szeptember 15-ről 16-ra forduló éjjel megszüntetik a imáv­ vonalain a nyári időszámítást- E helyett visszatérnek a középeurópai időszámításra. Ennek következtében szeptember 16-án hajnali három óra­kor a vasúti órákat visszaigazítják két órára. A me­netrend egyébként változatlan marad.­­ (Kitüntetés.) A hivatalos lap jelenti, hogy a király Somogyi Miklós vasvármegyei tiszti fő­ügyésznek a királyi tanácsosi címet, Benkó Ferenc pénzügyminisztériumi miniszteri osztálytanácsosnak pedig azIL osztályú vaskorona-rendet adományozta­■C­ (1500 napos a háború.) a matematikusok, a­kik egyszerű műveletekkel dolgoznak, néhány ce­ruzavonással ki tudtak számítani, hogy ma 1500 na­pos a hwWtt. Ezerötszáz hajnal látta vérben vonul­tam az emberek javát, ezerötszázszor­­nézett végig a nap a hadak utján és beragyogta a viaskodások meze­jét, mintha mi sem történt volna. A nap közömbösen járt az égen és lebukott a szemhatár alá, lévén az ál­landóság, az élet, az erőnek örök forrása, mely meg­újhodást hoz és friss életet. A tragédiát, mely leját­szódott, csak nézte, de nem vette tudomásul. A tra­gédia a mi szívünkben és lelkünkben zakatol szünte­­len egymásbafonódásáva] a reménynek és kétségnek. Az elmúlt ezerötszáz nap adta szájunkba a legtöbb kérdést,­a lepörgött napok alkonyodásain felpattogott . Ő a szájunkon, hogy mit hoz a holnap? 'Micsoda' változa­tok lesznek, várjon ki múlik el közülünk, a­ki kedves volt nekünk? Anyák fonnyadtak bele a rettegésbe,­ ezerötszáz nap végtelennek tetsző sora markolt a lel­kükbe; a­mikor pirosnak látták a hajnalt, bíbornak az alkonyodást, beleremegtek a gondolatba: vajjon nem a fiuk vére festette meg? Anyák és feleségek, gyermekek és barátok kérdezgetik hosszú nagy szün­­telenségben és ezerötszáz nap óta­ fekete madárként szállnak a hírek: ez vagy amaz már nincsen többé. Az ágyuk már ezerötszáz napja, hogy kinyitották éhes torkukat és azóta mohó falánksággal pusztítják az életet. Hősöket és halottakat teremtett ez az ezer­­ötszáz nap. Lelkesedést és félelmet, szomorúságot és büszkeséget, — de örömet nem. A legemlékezetesebb idő.'ácsoVelnájiak azok a napok, melyeket el lehetne felejteni. / ^/(Halálozás.) özvegy Fleischer Alajosné, született Schönhof Karolina hatvanhat éves korában egy budai szanatóriumban meghalt. Ma temették a rákoskeresztúri temető halottasházából.­­ (Beírás a középiskolába.) Évről évre megismétlődnek a bajok, panaszok, siralmak szep­tember elején ebben a gyönyörű székesfővárosban, a­mely a magyar államiság képviselője és szeme­­fénye, s a­melynek iskolaügyére maga a főváros közönsége is milliókat áldoz évenkint. Nincs hely a középiskolákban. Ezrével szorulnak ki az érdeme­sek, a hivatottak, a szorgalmasok és tehetségesek a gimnáziumból és a reáliskolából, mert a létszám be­telt. A törvény kötelezi a szülőket, hogy gyerme­küket iskoláztassák, ellenben az állam nem ad mó­dot arra, hogy a törvény parancsának a szülők ele­get tehessenek. Nem most, háború idején, hanem a legnagyobb békeidőben is csatatér volt minden iskola szeptember elején, hangos harczajjal, siral­makkal, még jó, ha nem sebesültekkel­ Most pedig a háborús konjunktúra úgy látszik fölkapta hullám­hegyei hátára az iskolát is. Olyan rétegek mozdul­tak meg és indultak el a középiskolai műveltség megszerzésére, a­melyek azelőtt az analfabétákat szolgáltatták, vagy egyáltalán csak a háború katasz­trófái következtében sodródtak ide Budapestre. Az igazgatók és vezérkaruk, a tanári testület, hihetetlen erőfeszítéssel igyekeznek munkájukat gyorsan, ki­fogástalanul és m­ndenekfölött humánusan elvé­gezni. De mihaszna? A testek áthatatlanságáról szóló törvény épp olyan érvényes a diákok fizikai mivol­tára, mint a vízre vagy a levegőre: két test egy idő­ben egy helyen nem­ lehet, és a hat hatvan gyerek­nek van ülése — ez is már súlyos bűn minden jó­zan és tisztességes pedagógia ellen — oda nem le­het bepréselni hetvenet. Vannak iskolák, a­melye­ket különös erővel sújt ez a szeptemberi baj: ezek (208. sz.) 1918. szeptember 6.

Next