Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-14 / 267. szám

n keresztül tegnap tizennyolc tiszt vezetésével na­gyobb román csapat lépte át a határt, hogy elfog­lalja Borszéket. A csapatot, mely békés szándéká­nak jeléül fehér lobogóval jött, délután utolérte egy kapitány és hivatalosan közölte velük a fegyver­szüneti megállapodás feltételeit. A román csapat erre visszafordult s még az éjjel visszavonult román területre. Mi­zsztente nem vonultak ki. Azok a h­írek, hogy a szerb csapatok Magyar­­országból kivonultak volna, nem felelnek meg a va­lóságnak. Versecen még szerb csapatok va­nnak. Nem merítek ki a szerbek Újvidékről sem, ellenke­zően, tegnap bevonult oda Milosevics ezredes pa­rancsnoksága alatt a 8. szerb gyalogezred megfelelő tüzérséggel A városban különben nyugalom van, s a szerbek bevonulása Szabadkára. Megszállják Saját és Pécset is. Szabadkáról telefonozzák nekünk, Sza­badkára ma szerb csapatok vonultak be és a vá­rost megszállták. A v­ároshoz már tegnap üzenet érkezett az újvidéki szerb csapat parancsnoká­tól, a­ki közölte, hogy Szabadka megszállása ma kerül sorra és hogy a szerb katonaság vonaton fog érkezni. A szerb katonaság fogadására ma aztán megjelentek a pályaudvaron Pleszkovics Lukács dr. kormánybiztos, Dembitz dr. h­elyet­­tes polgármester, Brestyánszky dr. rendőrfőka­pitány, a magyar és a szerb nemzeti tanács. A vonattal egy alezredes vezetésével hatszáz szerb katona érkezett, valószínű azonban, hogy még jönnek újabb csapatok. A kormánybiztos néhány szóval fogadta az érkező szerb katonaságot, mire az alezredes v­álaszolt. Azt mondta, hogy mint barátok és test­vérek jöttek és nem mint ellenség. Csupán a rendet akarják biztosítani, a hatóságok munká­jába nem avatkoznak, maradjon tehát mindenki nyugodtan a helyén, garanciát vállal az iránt, hogy nem lesz fosztogatás, sem semmi zavar. Ezután a szerbek megszállták a vasutat, a postát és este megtörtént az elszállásolás. A rendőrség jelentése szerint a városban tökéletes nyugalom van. A tisztviselők a megyé­nél, városnál, állami hivataloknál végzik a dolgukat. A szerbek kijelentették, hogy csak addig a vonalig szállják meg az országot, a­mely vonal a fegyverszüneti szerződésben m­egjelölve van. Már holnap szerb csapatok vonulnak be Bajára és Pécsre. Antant csapatok Zomborban. Zomborból jelentik: Baloghy Ernő dr. kor­mánybiztos plakátokon tudatta Zombor város közönségével, hogy a várost antant-csapatok fogják megszállni. Kéri a lakosságot, maradjon, nyugodtan és ne hallgasson a rémhírterjesztőkre. Az elkövet­kezendő eseményekről mindig idejében fogja értesí­teni a közönséget. A kormánybiztos azt is bejelenti hirdetményében, hogy a rendet a polgárőrség, a nemzetőrség és a csen­dőrség fogja föntartani.­­■ Ugyancsak Zomborból kapjuk a hírt, hogy az első antant-őrség már bevonult a bácsmegyei­ekérte, 5.éss katonai kiürítés... Pécsről jelentik: A fegyverszüneti feltételek közt van Pécs katonai kiürítése is. A kormánytól rendelet érkezett, a­mely elrendeli,­hogy Pécs katonai­lag kiürítendő és a kiürítés nyolc nap alatt végrehaj­tandó- A rendelkezés folytán a kiürítést tegnap már meg is kezdték. A pécsi 19. honvéd gyalogos ezred Siikszárdra, az újvidéki 6. gyalogosezred Dombó­várra a 8. hovéd huszárezred pedig Zalaegerszegre kerül. főmérnök előadta, hogy Tremesén városát nem irre­­guláris bandák, hanem egy zászlóalj rendes cseh sorkatonaság szállotta meg, a­mely a város felett átvette a végrehajtó hatalmat. A tisztviselőket egy­előre helyükön hagyták és egyelőre fogadalmat sem kívántak tőlük, de bejelentették, hogy még két ezred cseh katonaság fog a városba érkezni. A csehek azt állították, hogy kizárólag a rend f­entartása céljából a tót nemzeti tanács meghívására jöttek Trencsénbe. Minthogy a megye főispánja lemondott, Srudnay Ist­ván alispán pedig betegség miatt szabadságon van, a köztisztviselők nem­ tudnak kihez fordulni segít­ségért és utasításért. Arra kérik tehát a Nemzeti Ta­nácsot, hogy vegye védelmébe őket, s adjon nekik utasítást, miképpen viselkedjenek a cseh erőhata­lommal szemben. Összeütkö­zés a ssefa és a magyar csapatok közt Vásárhelyen. A N. P. J. telefonon fölhívta a vágájhelyi posta­hivatalt. A fölszólításra a cseh cenzor jelentkezett, a­ki mindenekelőtt megjegyezte, hogy szó sincs róla, hogy a csehek Vágujhelyről kivonultak volna. A közigazgatás a vágujhelyi cseh nemzeti tanács ke­zében van, a­ki a rend föntartásáról is gondosko­dik. Mindent el fogunk követni, mondotta a cseh cenzor, hogy a várost tartsuk. El vagyunk készülve minden eshetőségre. Ma magyar csapatok vonul­tak be a városba, melyeket a cseh csapatok lefegy­vereztek. A cseh és a magyar csapatok közt véres összeütközésre került a dolog, melynek magyar részről egy halottja van, .­ zavargások alkalmábul a főszolgabírói s még másokat is agyonlőttek. Ma már minden csöndes. A csehek Trencsénben. A tren­cséni főkapitány jelenti: A csehek az e­gész várost megszállva tartják. Ma újra 1000 főnyi sereg vonult be a városba. A csehek berontottak a honvédkaszárnyába, s teljesen kifosztották. Nagy­mennyiségű katonai felszerelést és sok lőszer­t zsák­mányoltak. Miztán a postahivatalban fél millió koro­­nát foglaltak le. Késő este Ilőlakra mentek, a­hol az odavaló cukorgyárból három vagon cukrot raboltak. Az egész zsákmányt vonalon Morvaországba küld­ték. Ilőlakon lefegyverezték a hatszáz főnyi nemzeti gárdát. A Lencsém városi köztisztviselők’ nagy kül­döt tsége kereste föl tegnap este a Nemzeti Tanács elnökségét. A küldöttség szónoka, Puskás Kálmán ikrád, nov. 13. — Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. — Jászi Oszkár dr. miniszter Ábrahám Dezső, Bokányi Dezső, néhány tisztviselő és hír­lapíró kíséretében ma éjjel különvonaton Aradra érkezett, hogy a román nemzeti Lombéval tár­gyaljon. Jászi miniszter saját szavai szerint fehér lappal jött, de a román komité ezt a fehér lapot egyszerűen szét akarja tépni. A tárgyalás ma ugyan megszakadt, mert Simitn­ Gyulának, a fővezérnek még nem sikerült idevergődnie Bécsből, de már eddig is minden jel azzal biz­tat, hogy Jászi miniszternek alighanem pót­lapot kell majd csatolnia a magáv­al hozott első tiszta laphoz. A kórtünetek legalább is ezt ígérik. Erdélyi János dr., a román nemzeti tanács egyik tagja, a­ki tegnap este már a Keleti pályaudvaron csat­lakozott a különvonathoz, úton-útfélen állítóla­gos erdélyi szabad csapatok rémtettei miatt fe­­nyegetődzött, elhallgatva természetesen azt a hihetetlen vandalizmust, a­mit szőkébb honfi­társai idéztek elő az utolsó néhány nap alatt úgy Erdélyben, mint Felsőmagyarország román vi­dékein. A méltatlankodás kevés hitelre talált, mert az ismert ügyvéd céljai nagyon világosak voltak, értesülései pedig annál megbízhatatla­nabbal-­. Hasonló volt a magatartása ma délelőtt az itt összegyűlt román vezéreknek is. Nyilatko­zataikból, elejtett megjegyzéseikből, egész visel­kedésükből az kezd kitűnni, hogy ma már a legönzetlenebb magyar demokráciával és a leg­­őszintébb testvéri jóindulattal sem akarnak szóba ereszkedni. Pap-Csicsó István a többek között így felelt kérdéseimre: " A kormányhoz intézett jegyzékünkben világosan megmondottuk, hogy az impériumot, más szóv­al a teljes polgári és katonai hatalmat akarjuk az egész románlakta földön. Igaz, hogy e vidékre sok magyar és szász lakosság is esik, mi azonban ezekre nézve a legteljesebb mérték­ben keresztül fogjuk vinni a wilsoni elvet. Ne­künk többet senki ne parancsoljon! Mert fájda­lom, a mostani kormány is gyalázatosan visel­kedik velünk szemben és megengedte például, hogy Urmánczy csapatokat küldjön a bátyja megmentésére és ezek a banditák azután kilenc­­venegy románt lőttek agyon a Jósika-telepen. — De hiszen a románok rabolnak! — Kérem,a rendetlenségek mindenütt elő­fordulnak, de büntető-expediciókat talán még sem lenne szabad lekülde­ni, a melyek azután legyilkolják embereinket. A­mi pedig az új ma­gyar kormányt illeti, hát Károlyi Mihály, Já­­sziék és a szociáldemokraták jóhiszeműségét el­ismerjük, de már Károlyi pártjáról egészen más a­­véleményünk. Biztosíthatjuk önöket, hogy a mi leendő kormányunk sokkal tisztességesebb lesz, mint az önök kormánya. Rövid időn belül összehívjuk a nemzetgyűlést és az fog majd dön­­teni, mi legyen az államforma és hogy hova csatlakozzunk.­­ — Vannak már jelöltjeik a kormányra?.. — kérdeztem. — Erről most nem nyilatkozhatott­. Ekkorra azonban már véletlenül kezünk­ben volt a béketárgyalásig fölállítandó magyar­országi román kormány névsora. A lista ez: elnök lenne Maniu Gyula és a román nemzeti tanács már ki is nevezte erdélyi hadi- és külügy­miniszterré, közoktatásügyi miniszter Goldis László, a közigazgatási ügyek ideiglenes veze­tője Bolla Romulusz dr., igazságügyminiszter Erdélyi János dr., esetleg ő lenne az erdélyi ro­mán kormány budapesti megbízottja, a béke­konferencián pedig Vajda Sándor és Goga Oktá­­vián képviselné az új kormányt. Ez idő szerint ezen a ponton tartanak ma­gyarhoni románjaink. Délelőtt tizenegy órakor Jászi Oszkár mi­niszter meg a magyar és román nemzeti tanács kiküldöttei szállingózni kezdenek a főispáni fo­gadóterembe. Maniu Gyula még nem érkezett meg Bécsből és a románok először el szeretnék halasztani a tárgyalást, Jászi azonban nagymér­tékű elfoglaltságára hivatkozik és mégis csak hozzálátnak a tanácskozáshoz. A nemzetiségi miniszteren kívül a Károlyi-párt képviseletében itt van Ábrahám Dezső, a szociáldemokraták nevében Bokányi Dezső, az erdélyi nemzeti ta­nács részéről Apáthy István és Somló Bódog kolozsvári egyetemi tanár, azután Vin­cze Sán­dor katonai biztos, Kovács Gyula miniszteri ta­nácsos és Ede­ Gyula dr. A szászokat Neugebo­­ren Emil országgyűlési képviselő, a svábokat Strigl József tanár, a románokat pedig Goldis László, Pop-Csicsó István, Erdélyi János dr., Flueras János szocialista, Jumoncza szerb szo­cialista és Pradius Aeneas szocialista képviseli. Jászi alkudozása a románokkal. fi románok esés* krcélist­ás a román­'Lakia magyar vidéket követelik. fasmski Ríbia? ») 1918. november 14 A csehek fosztogatnak. Zsolnáról jelentik, hogy a csehek ott kirabol­,­­ak egy élelmiszervonalat. A posta- és táviróhivatal, valamint a vasút cseh felügyelet alatt áll. Nagyszombatról jelentik: .A csehek itt tegnap nagy tüntetést rendeztek a városháza előtt, melynek ormán a tót lobogó leng. A városháza erkélyéről felvidéki tót ingatók lázsló beszédeket mondtak Ma­gyarország ellen. Ivánka dr. és Slezák pánszláv iz­­gatók Verbóról ideérkeztek. Az idevaló tót lakosság határozottan tiltakozik a városnak, a tót államba való bekebelezése ellen. A népgyűlés után nagy tün­tetések voltak. A magyarok letépték a városházáról a cseh és a tót lobogókat, melyeket a csehek később újra kitűztek. A csehek a magyar lobogót összetép­ték s a sárba dobták. Ma estére magyar csapatokat várnak, hogy a várost a csehektől megszabadítsa. Jellemző a deliekre, hogy a postaépületről a magyar koronát és a magyar címert leszakították s bemocs­­kolták. A pozsonyi egyetemi tanárok tiltakozása. A pozsonyi egyetem tanári kara a következő táviratot intézte a Nemzeti Tanácshoz: — A pozsonyi egyetem tanári kara a­ leghatá­rozottabban tiltakozik minden olyan kisérlet ellen, a­melynek célja a védtelenül hagyott Pozsony váro­sának a cseh államhoz való csatolása, vagy a ma­gyar állam kötelékéből más olajón való leszakítása. Miután Csehországijak sem a nemzetiségi elv alapján, sem a földrajzi fekvésénél fogva, sem a történelmi múlt folyományaként Pozsony városára semminemű jogosultsága nincsen, Csehországra nézve a gazda­sági szempontból való állítólagos fontosság csak ürügy és így a Csehországhoz való csatolással tisz­tán a nyers erőszakon alapuló hatalmi politika érvé­nyesült v­olna. A magyar államnak Pozsony városára mint élő szervezetének nélkülözhetetlen tagjára föl­­' ** tétlen szüksége van. Pozsony gazdasági és művelődési érdekei is szintén csak a magyar állam keretében elégíthetők ki, mint a melytől legfőbb életerejét kapta. Mint oly kultúrintézmény képviselői, melyre a magyar állam máris több milliót áldozott és a­melyre a veszendőbe menetel veszedelme áll fenn, kí­vánjuk, hogy a magyar kormány a cseh államhoz való csatolást vagy minden más olyan megoldást, a­mely Pozsony városát nem tartja meg a magyar ál­lam keretében, annak eddigi állásában, minden erő­vel, minden módon akadályozzon meg.

Next