Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-14 / 267. szám
n keresztül tegnap tizennyolc tiszt vezetésével nagyobb román csapat lépte át a határt, hogy elfoglalja Borszéket. A csapatot, mely békés szándékának jeléül fehér lobogóval jött, délután utolérte egy kapitány és hivatalosan közölte velük a fegyverszüneti megállapodás feltételeit. A román csapat erre visszafordult s még az éjjel visszavonult román területre. Mizsztente nem vonultak ki. Azok a hírek, hogy a szerb csapatok Magyarországból kivonultak volna, nem felelnek meg a valóságnak. Versecen még szerb csapatok vannak. Nem merítek ki a szerbek Újvidékről sem, ellenkezően, tegnap bevonult oda Milosevics ezredes parancsnoksága alatt a 8. szerb gyalogezred megfelelő tüzérséggel A városban különben nyugalom van, s a szerbek bevonulása Szabadkára. Megszállják Saját és Pécset is. Szabadkáról telefonozzák nekünk, Szabadkára ma szerb csapatok vonultak be és a várost megszállták. A városhoz már tegnap üzenet érkezett az újvidéki szerb csapat parancsnokától, aki közölte, hogy Szabadka megszállása ma kerül sorra és hogy a szerb katonaság vonaton fog érkezni. A szerb katonaság fogadására ma aztán megjelentek a pályaudvaron Pleszkovics Lukács dr. kormánybiztos, Dembitz dr. helyettes polgármester, Brestyánszky dr. rendőrfőkapitány, a magyar és a szerb nemzeti tanács. A vonattal egy alezredes vezetésével hatszáz szerb katona érkezett, valószínű azonban, hogy még jönnek újabb csapatok. A kormánybiztos néhány szóval fogadta az érkező szerb katonaságot, mire az alezredes válaszolt. Azt mondta, hogy mint barátok és testvérek jöttek és nem mint ellenség. Csupán a rendet akarják biztosítani, a hatóságok munkájába nem avatkoznak, maradjon tehát mindenki nyugodtan a helyén, garanciát vállal az iránt, hogy nem lesz fosztogatás, sem semmi zavar. Ezután a szerbek megszállták a vasutat, a postát és este megtörtént az elszállásolás. A rendőrség jelentése szerint a városban tökéletes nyugalom van. A tisztviselők a megyénél, városnál, állami hivataloknál végzik a dolgukat. A szerbek kijelentették, hogy csak addig a vonalig szállják meg az országot, amely vonal a fegyverszüneti szerződésben megjelölve van. Már holnap szerb csapatok vonulnak be Bajára és Pécsre. Antant csapatok Zomborban. Zomborból jelentik: Baloghy Ernő dr. kormánybiztos plakátokon tudatta Zombor város közönségével, hogy a várost antant-csapatok fogják megszállni. Kéri a lakosságot, maradjon, nyugodtan és ne hallgasson a rémhírterjesztőkre. Az elkövetkezendő eseményekről mindig idejében fogja értesíteni a közönséget. A kormánybiztos azt is bejelenti hirdetményében, hogy a rendet a polgárőrség, a nemzetőrség és a csendőrség fogja föntartani.■ Ugyancsak Zomborból kapjuk a hírt, hogy az első antant-őrség már bevonult a bácsmegyeiekérte, 5.éss katonai kiürítés... Pécsről jelentik: A fegyverszüneti feltételek közt van Pécs katonai kiürítése is. A kormánytól rendelet érkezett, amely elrendeli,hogy Pécs katonailag kiürítendő és a kiürítés nyolc nap alatt végrehajtandó- A rendelkezés folytán a kiürítést tegnap már meg is kezdték. A pécsi 19. honvéd gyalogos ezred Siikszárdra, az újvidéki 6. gyalogosezred Dombóvárra a 8. hovéd huszárezred pedig Zalaegerszegre kerül. főmérnök előadta, hogy Tremesén városát nem irreguláris bandák, hanem egy zászlóalj rendes cseh sorkatonaság szállotta meg, amely a város felett átvette a végrehajtó hatalmat. A tisztviselőket egyelőre helyükön hagyták és egyelőre fogadalmat sem kívántak tőlük, de bejelentették, hogy még két ezred cseh katonaság fog a városba érkezni. A csehek azt állították, hogy kizárólag a rend fentartása céljából a tót nemzeti tanács meghívására jöttek Trencsénbe. Minthogy a megye főispánja lemondott, Srudnay István alispán pedig betegség miatt szabadságon van, a köztisztviselők nem tudnak kihez fordulni segítségért és utasításért. Arra kérik tehát a Nemzeti Tanácsot, hogy vegye védelmébe őket, s adjon nekik utasítást, miképpen viselkedjenek a cseh erőhatalommal szemben. Összeütközés a ssefa és a magyar csapatok közt Vásárhelyen. A N. P. J. telefonon fölhívta a vágájhelyi postahivatalt. A fölszólításra a cseh cenzor jelentkezett, aki mindenekelőtt megjegyezte, hogy szó sincs róla, hogy a csehek Vágujhelyről kivonultak volna. A közigazgatás a vágujhelyi cseh nemzeti tanács kezében van, aki a rend föntartásáról is gondoskodik. Mindent el fogunk követni, mondotta a cseh cenzor, hogy a várost tartsuk. El vagyunk készülve minden eshetőségre. Ma magyar csapatok vonultak be a városba, melyeket a cseh csapatok lefegyvereztek. A cseh és a magyar csapatok közt véres összeütközésre került a dolog, melynek magyar részről egy halottja van, . zavargások alkalmábul a főszolgabírói s még másokat is agyonlőttek. Ma már minden csöndes. A csehek Trencsénben. A trencséni főkapitány jelenti: A csehek az egész várost megszállva tartják. Ma újra 1000 főnyi sereg vonult be a városba. A csehek berontottak a honvédkaszárnyába, s teljesen kifosztották. Nagymennyiségű katonai felszerelést és sok lőszert zsákmányoltak. Miztán a postahivatalban fél millió koronát foglaltak le. Késő este Ilőlakra mentek, ahol az odavaló cukorgyárból három vagon cukrot raboltak. Az egész zsákmányt vonalon Morvaországba küldték. Ilőlakon lefegyverezték a hatszáz főnyi nemzeti gárdát. A Lencsém városi köztisztviselők’ nagy küldöt tsége kereste föl tegnap este a Nemzeti Tanács elnökségét. A küldöttség szónoka, Puskás Kálmán ikrád, nov. 13. — Kiküldött munkatársunk telefonjelentése. — Jászi Oszkár dr. miniszter Ábrahám Dezső, Bokányi Dezső, néhány tisztviselő és hírlapíró kíséretében ma éjjel különvonaton Aradra érkezett, hogy a román nemzeti Lombéval tárgyaljon. Jászi miniszter saját szavai szerint fehér lappal jött, de a román komité ezt a fehér lapot egyszerűen szét akarja tépni. A tárgyalás ma ugyan megszakadt, mert Simitn Gyulának, a fővezérnek még nem sikerült idevergődnie Bécsből, de már eddig is minden jel azzal biztat, hogy Jászi miniszternek alighanem pótlapot kell majd csatolnia a magával hozott első tiszta laphoz. A kórtünetek legalább is ezt ígérik. Erdélyi János dr., a román nemzeti tanács egyik tagja, aki tegnap este már a Keleti pályaudvaron csatlakozott a különvonathoz, úton-útfélen állítólagos erdélyi szabad csapatok rémtettei miatt fenyegetődzött, elhallgatva természetesen azt a hihetetlen vandalizmust, amit szőkébb honfitársai idéztek elő az utolsó néhány nap alatt úgy Erdélyben, mint Felsőmagyarország román vidékein. A méltatlankodás kevés hitelre talált, mert az ismert ügyvéd céljai nagyon világosak voltak, értesülései pedig annál megbízhatatlanabbal-. Hasonló volt a magatartása ma délelőtt az itt összegyűlt román vezéreknek is. Nyilatkozataikból, elejtett megjegyzéseikből, egész viselkedésükből az kezd kitűnni, hogy ma már a legönzetlenebb magyar demokráciával és a legőszintébb testvéri jóindulattal sem akarnak szóba ereszkedni. Pap-Csicsó István a többek között így felelt kérdéseimre: " A kormányhoz intézett jegyzékünkben világosan megmondottuk, hogy az impériumot, más szóval a teljes polgári és katonai hatalmat akarjuk az egész románlakta földön. Igaz, hogy e vidékre sok magyar és szász lakosság is esik, mi azonban ezekre nézve a legteljesebb mértékben keresztül fogjuk vinni a wilsoni elvet. Nekünk többet senki ne parancsoljon! Mert fájdalom, a mostani kormány is gyalázatosan viselkedik velünk szemben és megengedte például, hogy Urmánczy csapatokat küldjön a bátyja megmentésére és ezek a banditák azután kilencvenegy románt lőttek agyon a Jósika-telepen. — De hiszen a románok rabolnak! — Kérem,a rendetlenségek mindenütt előfordulnak, de büntető-expediciókat talán még sem lenne szabad leküldeni, a melyek azután legyilkolják embereinket. Ami pedig az új magyar kormányt illeti, hát Károlyi Mihály, Jásziék és a szociáldemokraták jóhiszeműségét elismerjük, de már Károlyi pártjáról egészen más avéleményünk. Biztosíthatjuk önöket, hogy a mi leendő kormányunk sokkal tisztességesebb lesz, mint az önök kormánya. Rövid időn belül összehívjuk a nemzetgyűlést és az fog majd dönteni, mi legyen az államforma és hogy hova csatlakozzunk. — Vannak már jelöltjeik a kormányra?.. — kérdeztem. — Erről most nem nyilatkozhatott. Ekkorra azonban már véletlenül kezünkben volt a béketárgyalásig fölállítandó magyarországi román kormány névsora. A lista ez: elnök lenne Maniu Gyula és a román nemzeti tanács már ki is nevezte erdélyi hadi- és külügyminiszterré, közoktatásügyi miniszter Goldis László, a közigazgatási ügyek ideiglenes vezetője Bolla Romulusz dr., igazságügyminiszter Erdélyi János dr., esetleg ő lenne az erdélyi román kormány budapesti megbízottja, a békekonferencián pedig Vajda Sándor és Goga Oktávián képviselné az új kormányt. Ez idő szerint ezen a ponton tartanak magyarhoni románjaink. Délelőtt tizenegy órakor Jászi Oszkár miniszter meg a magyar és román nemzeti tanács kiküldöttei szállingózni kezdenek a főispáni fogadóterembe. Maniu Gyula még nem érkezett meg Bécsből és a románok először el szeretnék halasztani a tárgyalást, Jászi azonban nagymértékű elfoglaltságára hivatkozik és mégis csak hozzálátnak a tanácskozáshoz. A nemzetiségi miniszteren kívül a Károlyi-párt képviseletében itt van Ábrahám Dezső, a szociáldemokraták nevében Bokányi Dezső, az erdélyi nemzeti tanács részéről Apáthy István és Somló Bódog kolozsvári egyetemi tanár, azután Vincze Sándor katonai biztos, Kovács Gyula miniszteri tanácsos és Ede Gyula dr. A szászokat Neugeboren Emil országgyűlési képviselő, a svábokat Strigl József tanár, a románokat pedig Goldis László, Pop-Csicsó István, Erdélyi János dr., Flueras János szocialista, Jumoncza szerb szocialista és Pradius Aeneas szocialista képviseli. Jászi alkudozása a románokkal. fi románok esés* krcélistás a román'Lakia magyar vidéket követelik. fasmski Ríbia? ») 1918. november 14 A csehek fosztogatnak. Zsolnáról jelentik, hogy a csehek ott kirabol,ak egy élelmiszervonalat. A posta- és táviróhivatal, valamint a vasút cseh felügyelet alatt áll. Nagyszombatról jelentik: .A csehek itt tegnap nagy tüntetést rendeztek a városháza előtt, melynek ormán a tót lobogó leng. A városháza erkélyéről felvidéki tót ingatók lázsló beszédeket mondtak Magyarország ellen. Ivánka dr. és Slezák pánszláv izgatók Verbóról ideérkeztek. Az idevaló tót lakosság határozottan tiltakozik a városnak, a tót államba való bekebelezése ellen. A népgyűlés után nagy tüntetések voltak. A magyarok letépték a városházáról a cseh és a tót lobogókat, melyeket a csehek később újra kitűztek. A csehek a magyar lobogót összetépték s a sárba dobták. Ma estére magyar csapatokat várnak, hogy a várost a csehektől megszabadítsa. Jellemző a deliekre, hogy a postaépületről a magyar koronát és a magyar címert leszakították s bemocskolták. A pozsonyi egyetemi tanárok tiltakozása. A pozsonyi egyetem tanári kara a következő táviratot intézte a Nemzeti Tanácshoz: — A pozsonyi egyetem tanári kara a leghatározottabban tiltakozik minden olyan kisérlet ellen, amelynek célja a védtelenül hagyott Pozsony városának a cseh államhoz való csatolása, vagy a magyar állam kötelékéből más olajón való leszakítása. Miután Csehországijak sem a nemzetiségi elv alapján, sem a földrajzi fekvésénél fogva, sem a történelmi múlt folyományaként Pozsony városára semminemű jogosultsága nincsen, Csehországra nézve a gazdasági szempontból való állítólagos fontosság csak ürügy és így a Csehországhoz való csatolással tisztán a nyers erőszakon alapuló hatalmi politika érvényesült volna. A magyar államnak Pozsony városára mint élő szervezetének nélkülözhetetlen tagjára föl' ** tétlen szüksége van. Pozsony gazdasági és művelődési érdekei is szintén csak a magyar állam keretében elégíthetők ki, mint a melytől legfőbb életerejét kapta. Mint oly kultúrintézmény képviselői, melyre a magyar állam máris több milliót áldozott és amelyre a veszendőbe menetel veszedelme áll fenn, kívánjuk, hogy a magyar kormány a cseh államhoz való csatolást vagy minden más olyan megoldást, amely Pozsony városát nem tartja meg a magyar állam keretében, annak eddigi állásában, minden erővel, minden módon akadályozzon meg.