Budapesti Hírlap, 1918. november (38. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-14 / 267. szám

, etnográfiai,­ statisztikai­ igazságnak, a tiszta anyagi igazságnak győzelme nem lehet. Nekünk azonban a fegyvertelen vé­dekezés, a zöld asztalnál való tárgyalás nem elegendő. Román csapatok betörtek Erdélybe és megszállták Borszéket. Szerb csapatok tartják megszállva Újvidéket, talán Versecet is, közelednek Zombor­­hoz és már bevonultak Ú-Körbe. A cse­heknek a magyar területről való vissza­húzódása nem történt meg, a­hogy meg­nyugtatásunkra híresztelték. Ma már azt sem lehet mondani, hogy 200—250—300 főnyi irreguláris bandák garázdálkod­nak a Felvidéken. Trencsénben ezer főnyi cseh sereg rabolt és pusztított­ perceknek, ezen a napon Budapest valamennyi ipari üzemben pihenni fog a munka. A prok­l­a­­mációhoz a köztársasági párt egységesen, zász­lók alatt vonul a parlament elé. Ott lesz az Ope­raház­ egész énekkara, a­mely­ hazafias dalokat ad elő. Zsolnán­, -Vágujhelyen,--Nagyszombatban már a csellóké a­ hatalom, és ezek a zseb­rákok nem élnek valami szelíden hatal­mukkal. Gyors és elszánt tetteket, várunk az egész kormánytól és külön a hadügymi­nisztertől. Vagy csakugyan román impe­­rium alá kerüljön Kolozsvár, Gyulafehér­vár és Nagyenyed, Nagyvárad, Arad és Szatmár-Németi? És a románok belátá­sától, emberségétől és nyájas jóindula­tától reméljük, hogy ottani véreinkkel szemben alkalmazzák a wilsoni elveket? Székelyek és szászok, sok ezer magya­rok tessék ij Cézárjuk kegyes szeme pil­lantását? Vagy a pozsonyi egyetemen cseh nyelven prelegáljanak? Kassa sok­fűt Magyarországon, már azért is, mert a kor­mány nem akar konfliktust az antanttal, a­mi semmiesetre sem érdeke Magyarországnak. Küldöttség a királynál. Addig is, míg a nemzet maga meghozza határozatát, Károly királynak módot akarnak adni, hogy úgy ő, mint az egész Habsburg-ház önkéntesen mondjon le a magyar koronához való minden igényéről. Ebben a dologban egy­házi és világi méltó­ságok fáradoznak, a­kik el­határozták, hogy küldöttséget menesztenek a királyhoz, a­kit a várható eseményekről infor­málnak és tanácsolni fogják neki az önkéntes lemondást. Ennek a küldöttségnek tagja Cser­­noch János hercegprímás, Wlassics Gyula báró, Esterházy Miklós herceg és Dessewffy Aurél gróf. A küldöttség már elutazott Eckartsau-ba, a­hol a király tartózkodik. Az országgyűlés feloszlatása. A képviselőház és a főrendiház elnöki osz­tályától kapott értesülés szerint az országgyűlés­nek mind a két házát szombaton délelőtt tíz órára fogják összehívni. Úgy a főrendiháznak, mint a képviselőháznak ez lesz az utolsó ülése, mert azután kimondják az országgyűlés fel­­oszlatását. . A belgrádi fegyverszüneti szerződés még nincs aláírva. Linder Béla tárcanélküli miniszter, a­ki a népkormány megbízásából a fegyverszüneti szerződés végleges aláírására Belgrádba utazott, a szerződést mindeddig nem írhatta alá, mert Franchct d’Espérey tábornok eltávozott Bel­gráditól és Szalonikibe utazott. Linder Béla táviratilag közölte vele, hogy a magyar küldött­ség Belgrádban várja a szerződés aláírása végett, de erre a táviratra még válasz nem érkezett és így bizonytalan, mikor lehet a fegyverszüneti szerződés aláírt példányait kicserélni. Mackensen távirata a nemzeti Tanácshoz. Nagyszeben, nov. 12. A Nemzeti­­Tanácshoz ma reggel a követ­kező távirat érkezett: A legmélyebb tisztelettel közlöm a Nem­zeti Tanácscsal, hogy főhadiszállásomat Nagyszebenibe helyeztem. Kérem a Nemzeti Tanács hozzájárulását és támogatását, hogy az­ alánt rendelt csapatokat a lehető leggyor­sabban és oly módon, a­mely a német hadse­reg katonai becsületével egyezik, Német­országba visszavezethessem. Mossoly ezredest két tiszttel Budapestre, küldöm a Nemzeti Ta­nácshoz. Az említett kérdésben teljes felhatal­mazást adtam a tiszteknek. Mackensen ve­­zértábornagy. A Nemzeti Tanács nevében Slock János elnök ma délután közölte a kormánnyal Macken­sen tábornagynak a német csapatoknak Magyar­­országon keresztülvonulásáról a tanácshoz in­tézett kérését. A kormány, értesülésünk szerint, azt az álláspontot foglalta el, hogy a német csa­patok csak fegyvertelenül vonulhatnak kereszt­ ­­ államtitkárok. A minisztertanács Vass János országgyűlési képviselőt a közélelmezési minisztérium politikai ál­lamtitkárává, Ábrahám Dezső képviselőt igazságügyi, Kebele Kornél volt főispánt pedig hadügyi állam­titkárrá nevezte ki. Új főispánok. A Politikai Híradó jelenti: A mai lapokban a főispáni kinevezésekre vonatkozóan különféle hírek jelentek meg. Illetékes helyről nyert felvilágosítás alapján megállapíthattuk, hogy ezekből csak a kö­vetkezők felelnek meg a valóságnak: Bihar megye és­ Nagyvárad főispán-kormánybiztosává Ágoston Pé­ter jogakadémiai tanárt, Komárom megye és város főispánjává Peresei Móric hírlapíró­t, Csikmegye fő­ispánjává Györaypál Domokos vármegyei tiszti fő­ügyészt, S­áromszék megye főispánjává Király Aladár volt főispánt. Heves megye főispánjává Mottly László jogakadémiai tanárt nevezték ki. Széchenyi Aladár gróf Somogy vármegye, Bos­­nyák Géza Zala megye, Füzesséry Zoltán Békés vár­megye főispánja a népkormány megbízásából meg­tartják főispáni állásukat. — Köttevényi Nagy Oli­vér krassószörény megyei főispán beadta lemondását. Miniszteri tanácsosi kinevezés. A kormány Pete Mártont, a­­18-as és függet­lenségi párt titkárát a miniszterelnökséghez minisz­teri tanácsossá nevezte ki. Károlyi Mihály az új jogról. mai egyetem jogi karának küldöttsége a miniszterelnöknél. A­­budapesti tudományegyetem jogi karának Pikler Gyula egyetemi tanár által vezetett küldött­sége jelent meg ma délután Károlyi Mihály minisz­terelnök előtt. A küldöttség tagjai voltak: Király János jogi kari dékán, Karély Károly, Doleschall Alfréd és Kenéz Béla egyetemi tanárok. Kiré­ly János dékán üdvözölte az egész jogikar" nevében a kormányt. Mi, úgymond, teljesen át va­gyunk hatva a mostani mélyreható változások fon­tosságától és a tudomány körében már készülünk is e változások folytán szükségessé vált nagy munkára. Károlyi Mihály miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy valóban nagy szükség van arra, hogy a tudományos világ és a jogászi kar teljes szívvel támogassa a kormányt nehéz munkájában. — A jogfolytonosság — mondotta a minisz­terelnök — talán egy időre megszakadt, de Magyar­­ország, a­mely fejlődésének alapjául mindig a jog­folytonosságot tekintette, bizonyára hamarosan fel­veszi a megszakadt fonalat és megértve a nagy idő­ket, megtalálja a kivezető utat és simán fogja átélni a megrázkódtatásokat. •— A dualizmus megszüntetéséhez — folytatta Károlyi — az első lépést tulajdonképpen nem mi lettük meg. Megszűnt ez akkor, a­mikor a volt osz­trák császár és magyar király ismeretes pronuncia­­mentojával fordult az osztrák néphez. .­ királyság intézménye, pedig megszűnt azon a napon, a­mikor Habsburg Károly lemondott az osztrák császári trón­ról. A forradalom sem máról-holnapra keletkezett. Nem is egy éjszakának volt ez a műve, hanem megcsinálta a Az a tény, hogy a háború majdnem öt esztendeig tartott. Bárki lett volna a kormányon, az eseményeket nem lehetett volna feltartóztatni. Én mindig éreztem, hogy a legnagyobb forradalom maga a háború volt. A legnagyobb jojm­elfordulás, a legnagyobb visszaélés az ötödféléves háború volt, a­mely lehetetlen helyzetbe kényszerítette a művelt emberiséget, a­mely semmivé tette a jogot, minden elméletet, minden jogviszonyt, nemzetközi szerződé­seket és szabályokat. A nép majdnem öt éven­te­fajta iskolájában, az ősi magyar kultúra e fészkében megtűrték, talán kiüldözzék anyanyelvünket? Ali köze a cseh-szlovák népnek Miskolchoz ? Itt nincs többé mód az elméleti fej­tegetésekre, nincs idő a halogatásra. Minden tétlenül elmulasztott nap egy-egy szent életérdekünk gyilkosa lehet. Az ötödféléves háború nem ölhetett meg, de még csak meg sem csonkíthatott bennün­ket. Ebben az új háborúságban, e rabló portyázásban pusztuljunk el? Aradon és Erdélyben és a délvidé­ken és Felső-Magyarországon cseleked­nünk és győznünk kell. Haladék nélkül cselekednünk, és teljes győzelmet arat­nunk.­resztül észre sem vette, hogy máris forradalomban él. Pedig a vrilitarizmus méhében rejtette ezt a vul­kanikus kitörést.­­ A doktriner tudománynak is nagy lépést kell tennie előre, ha bele akar illeszkedni a rettene­tesen megváltozot­t tényleges viszonyokba. Az új jo­got nemcsak tanítaniok kell a katedrán, hanem bi­zonyos értelemben tanulni is. Hiszem, hogy ez na­gyobb megrázkódtatás nélkül menni fog, mert a magyar jog mindig alkalmazkodni tudott a kor igé­nyeihez. Ennek a kornak is megvan a maga vezető eszméje és ezt a pacifista elmélet kiépítésében talá­lom. A szociáldemokrata tanok felhasználása és az életben v-1­ megvalósítása nélkül nem tudom­ el­képzelni a jövőt. Uj hazafiságot, uj irántit, uj jogot, uj életet kell teremteni. A hazafiságnak egyrészt ben­sőbbnek kell lennie, másrészt internacionálisabbnak, hogy összeforrhassunk a ny­ugat műveit nemzeteivel. A küldöttség tetszéssel fogata a miniszterelnök szavait, majd Lovászy Márton kultuszminisztert ke­­reste fel, a­ki örömének adott kifejezést, hogy ilyen előkelő tudományos testület felajánlja szolgálatait, a­melyeket a kormány a legnagyobb örömmel fog igénybe venni. A Nemzeti Tanács mai ülése. A Nemzeti Tanács ma délelőtt 11 órakor Hock­ János elnöklésével ülést tartott, a­melyen megjelent Károlyi Mihály miniszterelnök is. Megjelent a Nemzeti Tanács előtt C­im­ Orffy Gyula országgyűlési képviselő vezetésével a székely nemzeti tanács és bejelentette, hogy megkezdte szer­vezkedését. A székely nemzet­tanács minden tekintet­ben az önrendelkezési jog alapján áll és követelni fogja, hogy a Romániában élő három-négyezer csángó és a románság között szétszórt más magyarok mindenütt védelemben részesüljenek. Az államforma kérdésében a székely nemzeti tanács a Magyar Nemzeti Tanács álláspontját fo­gadja el. Ezután a Nemzeti Tanácsban a Jánosi Zoltán­nak államtitkárrá történt kinevezése folytán meg­üresedett 1 .tagsági helyet a Károlyi-párt részéről Fernbach Károly képviselővel töltötték be. Wolfre­di Bonzó bécsi apostoli nuncius távirat­ban fordult a Nemzeti Tanácshoz élelmiszerért. A Magyar gépgyárosok országos szövetsége és a Magyar vasművek és gépgyárak országos egyesü­lete ötszázezer koronát küldött a hazatérő katonák segítésére. A Nemzeti Tanács köszönettel vette az adományt és céljának megjelölésével letétbe he­lyezte. Megjelent a Nemzeti Tanács előtt a Magyar tisztek és továbbszolgáló altlisztek országos szövetsége Kreubin Rezső ezredes vezetésével, bejelentette meg­alakulását és azt, hogy nem akarnak különbséget tenni tényleges és tartalékosok között. Ezután a rákospalotai függetlenségi és gazdasági kör, a szat­­­márnémti járás 39. községe, az Országos Közművelő­­dési Tanács, az Országos Magyar Közművelődési Társulati és több más intézmény küldöttsége jelent meg, bejelentették csatlakozásukat és letették a foga­dalmukat. Az ülés ezenkívül folyó ügyeket tárgyalt. A Nemzeti Tanács legközelebbi ülése csütörtö­kön délelőtt 11 órakor lesz. iuomsTi (261. 82.) ■" W TI.......'*»....... I.. I ■ .»-•—» • 1918. november 14. Rendkívüli követünk és a külügyi államtitkár Bécsben. Diner-Denes József külügyi államtitkár ma éjjel Slörrer Ferenc dr. rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter társaságában Királyhidán át Bécsbe utazott. Diner-Dénes államtitkár Bécsben a magyar kormány megbízásából politikai tárgyalá­sokat fog folytatni és úgy a Nemzeti Tanács, vala­mint a kormány képviseletében részt vesz Adler Vik­tor dr. elhunyt államtanácsos temetésén. Harrer Fe­renc dr. az osztrák-német köztársaság vezetőségével lép érintkezésbe mint Magyarország akkreditált képviselője és úgy a közös külügyminisztérium, va­lamint a király személye körüli minisztérium lik­­vidációjánál fog intézkedni a magyar kormány nevében.

Next