Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)
1918-12-10 / 289. szám
Budapesti Hírlap csak.) 1918. december 10. Nyugtalanság a Károlyi-partban. Hir Bartha hachtigpalmister és Kobek Kornél államtitkár lemondásáról. — Sérelmek hiügyi politiai eredménytelensége miatt. — A Károlyi-párt uj programjé. Budapest, dec. 1. A Károlyi-pártban észlelhető nyugtalanság, amelyről vasárnapi számunkban tudósítottunk, alég nem pihent el, bár enyhült, ami különösen Károlyi Mihály gróf fáradozásának tulajdonítható. Hogy a pártban a lelkek még mindig erős hullámzásbanvannak, azt mutatják a párt egyik hivatalos orgánumának ma esti megjegyzései, amelyek már az esetleges pártszakadást is a lehetőségek sorába számítják. Napok óta mind hangosabb az a híresztelés, hogy a belső politikai helyzet kiélesedett, hogy akormány tagjai között nincs meg a harmónia s hogy azok a pártok, amelyek részt vesznek a kormányzásban, mindjobban eltávolodnak egymástól. Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban pártértekezleteken, bizalmas, tanácskozásokban olyan vitáik zajlottak le, amelyekből a kormányzó pártok között támadt ellentéteket meg lehet konstruálni. A Károlyipárt egyre növekedő nyugtalansággal látja, hogy a radikális miniszterek befolyása Károlyi Mihályt is igyekszik eltávolítani a párt álláspontjától és hogy ezek a befolyások talán már a közeljövőben olyan helyzetbe juttathatják a Károlyi-pártot, hogy szinteelkerülhetetlen a nyíltrakodás. Pedig bizony jó lenne a radikálisoknak, meg talán a többi pártoknak is levonni azt a konzekvenciát, hogy ma egy pártra sem kétségtelen, hogy az országban többsége ■van és nem oktrojálhatja rá a másikra az ő álláspontját. Nagy baj lenne, hogy ha valamelyik párt nem tudna vagy nem akarna várni és nagyon is sürgősnek tartaná a maga álláspontjának érvényesítését és ezzel fölborítaná a helyzetet. A párt szombati értekezletén a nyugtalanság leplezetlenül megnyilatkozott. A párt tagjainak felfogását Farkasházy Zsigmond, majd Juhász-Nagy Sándor államtitkár tolnácsolta és azt körülbelül úgy körvonalazták, amint a Budapesti Hírlap vasárnapi számában vázolta. E szerint panasz van egyes kinevezések, például amiatt, hogy a munkapárti múltú Kégl Jánost kinevezték pest megyei főispánnak, azután, hogy Károlyi Mihály mindinkább a radikálisok befolyása alá kerül és pártjával nem tartja fenn a kívánatos, eleven kontaktust. A párt felfogása szerint Jászi Oszkár nemzetiségi politikája nem vált be, Szende Pál és Kunfi Zsigmond egyes nyilatkozata pedig kedvezőtlen hatást tesz. Követeli a párt szervezett hadsereg felállítását, amire nézve a szocialistáknak van némileg eltérő felfogása, a legnagyobb keserűséget azonban az szüli, hogy a külföldön eddig a legcsekélyebb eredményt sem tudták elérni és külügyminisztériumunk nem tart lépést azzal a feladattal, mely reá hárul. Egy miniszter és egy államtitkár lemondásának híre. . Több oldalról ma azt az értesítést kaptuk, hogy Bartha Albert hadügyminiszter és Kobek Kornál hadügyi államtitkár, aki szolidárisnak vallotta magát Barthával, ma lemondott állásáról. Bartha lemondása hír szerint kapcsolatban van a Károlyi-pártban keletkezett elégülelenséggel, de másrészt azzal a körülménnyel is, hogy Barthától némely részen zokon vették, hogy beleavatkozva más tárca ügyeibe, a külügyminisztérium sürgős átszervezését kívánta. Utána jártunk a dolognak és a kormány köréből igen határozott formában kaptunk e hírekről cáfolatot. E szerint Bartha nem mondott le állásáról és ha netalán történtek volna is nézeteltérések, azokat eloszlatták. Mindazáltal közölnünk kell a lemondásról szóló híradást, mert rendszerint jól informált körökben pozitív formában beszéltek róla. Külpolitikáik tájékozatlanság és a hadsereg szervezése. Mint beavatott forrásból bennünket informálnak, a kormányzó pártok között a leglényegesebb ütközőpont a hadsereg szervezésének és a külügyminisztérium sürgős átszervezésének a kérdése. A Károlyi-párt elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az országnak megfelelő szervezett hadserege legyen és ez az álláspontja Bartha Albert hadügyminiszternek is. A Károlyi-párt szerint eddig a szocialistákon akadt meg a hadsereg szervezése. A felfogások különböző voltában rejlik az ellentét. A külügyminisztériumot lehetetlenséggel vádolja a Károlyi-párt. A párt lapja a következőket írja: Egy hónap óta intézi a népkormány az ország ügyeit és még ma sincs megszervezve a külügyi képviseletünk. Van négy követünk: Balta Aladár jugoszláv, Bódy-Schwimmer Rózsa svájci, Charmant Oszkár dr. bécsi és Krejcsi Rezső dr. prágai követ Ennek a hiányos külföldi képviseletnek kizáróan az az oka, hogy idehaza nincs megszervezve a külügyminisztérium. Diener-Dénes József egy hónap óta nem tudja megszervezni a külügyminisztériumot és azt a külügyi képviseletet, amelyre ma égető szükségünk lenne és most talán Harrer Ferencnek sikekerül ki fog pótolni ezt a mulasztást. Hogy egy hónap óta sem szűnt meg az az egyoldalú információ, amely a külföldön hamis beállításban terjeszt rólunk valótlan híreket, annak egyesegyedül az az oka, hogy nem gondoskodtunk ezideig a külföldiek informálásáról, hogy Magyarország még ma is kénytelen nélkülözni a külföldön való képviseltetését. Forrásunk ehhez hozzáteszi, hogy a külügyminisztériumunk teljes szervezetlensége az oka annak, hogy bennünket az antant valami bolysevik alakulásként kezel, holott tudjuk már, hogy az antant, amennyiben demokráciára gondol, csak polgári demokráciával áll szába és külügyi hivatalunknak nincs módjában, hogy való helyzetünkre rámutasson a külföld előtt. Egyetlen ajtó sincs előttünk nyitva, nincs egy fórum, amely előtt külügyminisztériumunk rámutathatna arra, hogy bármit hirdettek is egyes pártjaink addig, míg nem voltak felelős pozícióban, ma mindegyik a belső rend konszolidálását kívánja és egynek sincs olyan aktuális programpontja, amely a felforgatást, a társadalmi rend felgyújtását célozná. Azt vetik a külügyminisztérium szemére, hogy mindeddig nem tudta módját ejteni annak, hogy a külföld előtt bárhol is rámutathasson a kormányra jutott pártoknak az antant iránt táplált régi, barátságos érzelmeire. Megjegyezték még előttünk, hogy a partban sokan vannak Károlyi Mihály bizalmas, régi hívei közül is, akikre tehát nem lehet azt mondani, hogy konzervatívok volnának, akik szintén kívánják, hogy Károlyi szabadítsa fel magát a radikálisok kényszere alól. Károlyi a külügyminiszteriorfi vezetéséről. A Pál. ffkr, jelenti: Diener-Dénes József külügyi államtitkár tegnap magához kérette a külügyminisztérium hivatalnokait és velük Károlyi Mihály miniszterelnöknek és külügyminiszternek következő leiratát közölte: Diner-Dénes József államtitkár úr, mint eddig.. a külügyminisztérium vezetésében helyettesem. Őt egyúttal a béke előkészítésének munkálataival megbíztam. Arra az időre, míg Diner-Dénes államtitkár úr távol le..., helyettesítésemmel Harrer Ferenc dr. rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert bíztam meg, aki Diner Dénes József államtitkár úr elutazásáig a ő politikai irányítása mellett a külügyminisztérium adminisztrációját vezeti. Jó forrásból arról értesülünk, hogy Károlyi Mihály miniszterelnöknek itt közölt leiratának az a jelentősége, hogy Diener-Dénes József mindenesetre bizalmi embere marad Károlyinak mint külügyminiszternek és hogy továbbra is ott marad a minisztériumban, de az eddiginél egészen más hatáskörben. A külügyminisztérium szervezését Harrer Ferenc külügyi államtitkár fogja irányítani és megcsinálni. A Károlylpik új programja. A Károlyi-párt programjának megszövegezésére kiküldött bizottság, értesülésünk szerint, már elkészült a program tervezetével és holnap terjeszti az intézőbizottság elé. — Azt tervezik, hogy vasárnap a pártnak nagygyűlése lesz és azon előterjesztik az uj programok Fönn járt, a körben ma Lovászi kultuszminiszter és négy államtitkár is, a kik közölték a párt tagjaival, hogy Károlyi Mihály gróf ezután sűrűn el fog járni a körbe, hogy híveivel a napi eseményeket megvitassa és hogy őket az országos ügyekről közvetetlenül tájékoztassa. Nézeteltérés a kormányban a birtokreform miatt. A ma estére kitűzött miniszteri tanácskozást, melyen a többi közt a birtokpolitikai reformot is tárgyalták volna, nem tartották meg, mert, mint értesülünk, a kormány néhány tagja között a tervezetre nézve nézeteltérés merült föl. Helyreállítjuk összeköttetésünket a Vatikánnal. A katolikus klérus a pápa közbenjárását kéri. Persian Adam, a katolikus egyházi ügyek kormánybiztosa Csiszárik János dr. c. püspökkel, a volt osztrák és magyar vatikáni nagykövetség egyházi tanácsosával, valamint Jalsovszky Jenő dr. titkárral szombaton Bécsbe utazott, hogy d’alfredi Konzo pápai nunciussal egyházi kérdéseket megvitasson. A kormánybiztos a következőképpen nyilatkozott útjáról: — Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy Valfre di Bonzo érseket, aki a római szentszék követeként, a volt uralkodónál akkreditáltatott, mint a pápának olyan bizalmasát kerestem fel, hogy vele informatív jellegű bizalmas tanácskozást folytassak, aki jelenleg az általam legkönnyebben elérhető helyen tartózkodik. — Szombaton déli 12 órakor érkeztem Bécsbe és délután 6 órakor kerestem fel a nunciust, akinél fél nyolcig tartózkodtam. Közölhetem, hogy a római szentszékkel való közvetetten összeköttetésnek nincs elvi akadálya és mindkét részről az a felfogás, hogy a technikai nehézségeket mielőbb jó leljet küzdeni. Én a legjobb impressziókkal távoztam a nunciustól. A római szentszékkel való hivatalos érintkezésnek a folyó ügyek által is sürgetett módjára vonatkozóan előterjesztést teszek a kormánynak. A M. Kurír jelenti: A monarcikus államforma, a volt uralkodónak úgyszólván állandó bécsi tartózkodása és a külügyminisztériumnak Bécsben történt elhelyezése miatt az osztrák fővárosban volt a pápai diplomácia képviselőjének is az állandó tartózkodó helye. Magyarország különválása folytán ezentúl Budapesten külön pápai követ fogja képviselni a római szentszéket, ha helyreállítjuk a Vatikánnal diplomáciai összeköttetésünket. A Magy. Tud. jelenti :Előkelő katolikus körökben már régeben felmerült az a terv, hogy Magyarország területi integritásának biztosítására megkérik a pápát, hogy járjon közbe elősorban a francia államnál. Az elmúlt héten a pápának levele érkezett a bécsi mumushoz, melyben a pápa Magyarország helyzetéről és terület integritásának kérdéséről érdeklődik. Erre a felszólításra Mailéth Gusztáv gróf, erdélyi püspök válaszolt, a ki hosszabb memorandumban foglalkozott azzal a veszedelemmel, mely a magyar katolikus egyház egységét főleg a román és szerb hódításokkal éri. A katolikus alsópapság körében mozgalom indult meg az iránt, hogy e tárgyban feliratot intézzenek a pápához, azonkívül Mercier bíboros, belga prímáshoz és Gibbons bíboroshoz, az amerikai katolikus egyiház fejéhez. A püspökökből és valószínűen a hercegprímásból álló küldöttség, amennyiben a kisspöki tikai viszonyok az utazást lehetővé teszik, személyesen is elmegy Rómába, hogy a pápát a magyar katolikus egyház, illetve a magyar állam integritása érdekében teendő, mennél, sürgősebb intézkedésekre bírják rá. Magyarországi németok mozgalma. Német munkásgyűlések voltak tegnap Magyaróváron, Őrszálláson, Perjámoson, Lajtaujfalun, Pilisszentivánon, Pilisvörösváron, Nagykovácsiban, Bonyhádon, Budakeszen, Soroksáron és Késmárkon. Dorog, Csolnok, Lajtaujfalu, Leányvár, Kismányok községek csatlakoztak a magyarországi német minitanácshoz. Bizottság az amerikai magyarok visszatelepítésére. AzAmerikát járt magyarok körében mozgalom indult meg az amerikai magyarok visszavándorlásának előkészítésére és itthoni érdekeik képviseletére. Az evékgel december 7-én Kolezsáni Géza elnöklésével megtartott gyűlésen megalakították az Amerikai Magyar Tanácsot, amely három fő célt tűzött maga elé. Felvilágosítással és tanácsosal kíván szolgálni a kormánynak a visszavándorlás és kivándorlás kérdéseiben, társadalmi akciói