Budapesti Hírlap, 1918. december (38. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-10 / 289. szám

Budapesti Hírlap csa­k.) 1918. december 10. Nyugtalanság a Károlyi-partban. Hir Bartha hachtigpalmister és Kobek Kornél államtitkár lemondásáról. — Sérelmek hiü­gyi polit­iai eredménytelensége miatt. — A Kár­olyi-párt uj programjé. Budapest, dec. 1­. A Károlyi-pártban észlelhető nyugtalan­­ság, a­melyről vasárnapi számunkban tudósítot­tunk, alég nem pihent el, bár enyhült, a­mi kü­lönösen Károlyi Mihály gróf fáradozásának tu­lajdonítható. Hogy a pártban a lelkek még min­dig erős hullámzásban­­van­nak, azt mutatják a párt­ egyik hivatalos orgánumának ma esti meg­jegyzései, a­melyek már az esetleges pártszaka­­dást is a lehetőségek sorába számítják. Napok óta mind hangosabb az a híresztelés, hogy a belső politikai helyzet kiélesedett, hogy­ a­­kormány tag­jai között nincs meg a harmónia s hogy azok a pártok, a­melyek részt vesznek a kormány­zásban, mindjobban eltávolodnak egymástól. Két­ségtelen, hogy az utóbbi napokban pá­rtértekezlete­­ken, bizalmas, tanácskozásokban olyan vitáik zajlot­­tak le, a­melyekből a kormányzó pártok között tá­madt ellentéteket meg lehet konstruálni. A Károlyi­­párt egyre növekedő nyugtalansággal látja, hogy a radikális miniszterek befolyása Károlyi Mihályt is igyekszik eltávolítani a párt álláspontjától és hogy ezek a befolyások talán már a közeljövőben olyan helyzetbe juttathatják a Károlyi-pártot, hogy szinte­­elkerülhetetlen a nyílt­­rakodás. Pedig bizony jó lenne a radikálisoknak, meg talán a többi pártok­nak is levonni azt a konzekvenciát, hogy ma egy pártra sem kétségtelen, hogy az országban többsége ■van és nem oktrojálhatja rá a másikra az ő állás­­pontját. Nagy baj lenne, hogy ha valamelyik párt nem tudna vagy nem akarna várni és nagyon is sür­gősnek tartaná a maga álláspontjának érvényesíté­sét és ezzel fölborítaná a helyzetet. A párt szombati értekezletén a nyugtalan­ság leplezetlenül megnyilatkozott. A párt tag­jainak felfogását Farkasházy Zsigmond, majd Juhász-Nagy Sándor államtitkár tolnácsolta és azt körülbelül úgy körvonalazták, a­mint a Bu­dapesti Hírlap vasárnapi számában vázolta. E szerint panasz van egyes kinevezések, például a­miatt, hogy a munkapárti múltú Kégl Jánost kinevezték pest megyei főispánnak, azután, hogy Károlyi Mihály mindinkább a radikálisok befo­lyása alá kerül és pártjával nem tartja fenn a kívánatos, eleven kontaktust. A párt felfogása szerint Jászi Oszkár nemzetiségi politikája nem vált be, Szende Pál és Kunfi Zsigmond egyes nyilatkozata pedig kedvezőtlen hatást tesz. Kö­veteli a párt szervezett hadsereg felállítását,­­ amire nézve a szocialistáknak van némileg eltérő felfogása, a legnagyobb keserűséget azonban az szüli, hogy a külföldön eddig a legcsekélyebb eredményt sem tudták elérni és külügyminisz­tériumunk nem tart lépést azzal a feladattal, mely reá hárul. Egy miniszter és egy államtitkár lemondásának híre. . Több oldalról ma azt az értesítést kaptuk, hogy Bartha Albert hadügyminiszter és Kobek Kornál hadügyi államtitkár, a­ki szolidárisnak vallotta magát Barthával, ma lemondott állásá­ról. Bartha lemondása hír szerint kapcsolatban van a Károlyi-pártban keletkezett elégülel­en­­séggel, de másrészt azzal a körülménnyel is, hogy Barthától némely részen zokon vették, hogy beleavatkozva más tárca ügyeibe, a kül­ügyminisztérium sürgős átszervezését kívánta. Utána jártunk a dolognak és a kormány köréből igen határozott formában kaptunk e hí­rekről cáfolatot. E szerint Bartha nem mondott le állásáról és ha netalán történtek volna is né­zeteltérések, azokat eloszlatták. Mindaz­által kö­zölnünk kell a lemondásról szóló híradást, mert rendszerint jól informált körökben pozitív for­mában beszéltek róla. Külpolitikáik tájékozatlanság és a hadsereg szervezése. Mint beavatott forrásból bennünket in­formálnak, a kormányzó pártok között a leg­lényegesebb ütköző­pont a hadsereg szervezésé­nek és­ a külügyminisztérium sürgős átszervezé­sének a kérdése. A Károlyi-párt elengedhetetle­nül szükségesnek tartja, hogy az országnak meg­­felelő szervezett hadserege legyen és ez az állás­pontja Bartha Albert hadügyminiszternek is. A Károlyi-párt szerint eddig a szocialistákon akadt meg a hadsereg szervezése. A felfogások különböző voltában rejlik az ellentét. A külügyminisztériumot lehetetlenséggel vádolja a Károlyi-párt. A párt lapja a következő­ket írja: Egy hónap óta intézi a népkormány az ország ügyeit és még m­a sincs megszervezve a külügyi kép­viseletünk. Van négy követünk: Balta Aladár jugo­szláv, Bódy-Schwimmer Rózsa svájci, Charmant Oszkár dr. bécsi és Krejcsi Rezső dr. prágai követ Ennek a hiányos külföldi képviseletnek kizáróan az az oka, hogy idehaza nincs megszervezve a külügy­minisztérium. Diener-Dénes József egy hónap óta nem tudja megszervezni­ a külügyminisztériumot és azt a külügyi képviseletet, a­melyre ma égető szük­ségünk lenne és most talán Harrer Ferencnek sike­­kerül ki fog pótolni ezt a mulasztást. Hogy egy hó­nap óta sem szűnt meg az az egyoldalú információ, a­mely a külföldön hamis beállításban terjeszt ró­lunk valótlan híreket, annak egyesegyedül az az oka, hogy nem gondoskodtunk ezideig a külföldiek informálásáról, hogy Magyarország még ma is kény­telen nélkülözni a külföldön való képviseltetését. Forrásunk ehhez hozzáteszi, hogy a külügy­minisztériumunk teljes szervezetlensége az oka annak, hogy benn­ünket az antant valami bolyse­­vik alakulásként kezel, holott tudjuk már, hogy az antant, a­mennyiben demokráciára gondol, csak polgári demokráciával áll szá­ba és külügyi hivatalunknak nincs módjában, hogy való hely­zetünkre rámutasson a külföld előtt. Egyetlen ajtó sincs előttünk nyitva, nincs egy fórum, a­mely előtt külügyminisztériumunk rámutat­hatna arra, hogy bármit hirdettek is egyes párt­jaink addig, míg nem voltak felelős pozícióban, ma mindegyik a belső rend konszolidálását kí­vánja és egynek sincs olyan aktuális program­pontja, a­mely a felforgatást, a társadalmi rend felgyújtását célozná. Azt vetik a külügyminisz­­térium szemére, hogy mindeddig nem tudta módját ejteni annak, hogy a külföld előtt bár­hol is rámutathasson a kormányra jutott pár­toknak az antant iránt táplált régi, barátságos érzelmeire. Megjegyezték még előttünk, hogy a part­ban­ sokan vannak Károlyi Mihály bizalmas, régi h­ívei közül is, a­kikre tehát nem lehet azt mondani, hogy konzervatívok volnának, a­kik szintén kívánják, hogy Károlyi szabadítsa fel magát a radikálisok kényszere alól. Károlyi a kü­lügyminiszteriorfi vezetéséről. A Pál. ffkr, jelenti: Diener-Dénes József külügyi államtitkár tegnap magához kérette a külügyminisztérium hivatalnokait és velük Károlyi Mihály miniszterelnöknek és külügymi­niszternek következő leiratát közölte: Diner-Dénes József államtitkár úr, mint eddig.. a külügyminisztérium vezetésében helyettesem. Őt egyúttal a béke előkészítésének munkálataival meg­bíztam. Arra az időre, míg Diner-Dénes államtitkár úr távol le..., helyettesítésemmel Harrer Ferenc dr. rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert bíz­tam meg, a­ki Diner Dénes József államtitkár úr elutazásáig a­ ő politikai irányítása mellett a kül­ügyminisztérium adminisztrációját vezeti. Jó forrásból arról értesülünk, hogy Ká­rolyi Mihály miniszterelnöknek itt közölt leira­tának az a jelentősége, hogy Diener-Dénes Jó­zsef mindenesetre bizalmi embere marad Ká­rolyinak mint külügyminiszternek és hogy to­vábbra is ott marad a minisztériumban, de az eddiginél egészen más hatáskörben. A külügy­minisztérium szervezését Harrer Ferenc külügyi államtitkár fogja irányítani és megcsinálni. A Károlylpik­ új programja. A Károlyi-párt programjának megszöve­gezésére kiküldött bizottság, értesülésünk sze­rint, már elkészült a program tervezetével és holnap terjeszti az intéző­bizottság elé. — Azt tervezik, hogy­ vasárnap a pártnak nagygyűlése lesz és azon előterjesztik az uj programok Fönn járt, a körben ma Lovászi­ kultusz­­miniszter és négy államtitkár is, a kik közölték a párt tagjaival, hogy Károlyi Mihály gróf ez­után sűrűn el fog járni a körbe, hogy híveivel a napi eseményeket megvitassa és hogy őket az országos ügyekről közvetetlenül tájékoztassa. Nézeteltérés a kormányban a birtokreform miatt. A ma estére kitűzött miniszteri tanácsko­zást, melyen a többi közt a birtokpolitikai refor­mot is tárgyalták volna, nem tartották meg, mert, mint értesülünk, a kormány néhány tagja között a tervezetre nézve nézeteltérés merült föl. Helyreállítjuk összeköttetésünket a Vatikánnal. A katolikus klérus a pápa közbenjárását kéri. Persian Adam, a katolikus egyházi ügyek kor­mánybiztosa Csiszárik János dr. c. püspökkel, a volt osztrák és magyar vatikáni nagykövetség egy­­házi tanácsosával, valamint Jalsovszky Jenő dr. tit­kárral szombaton Bécsbe utazott, hogy d’alfre­di K­onzo pápai nunciussal egyházi kérdéseket meg­vitasson. A kormánybiztos a következőképpen nyi­lat­kozott útjáról: — Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy Valfre di Bonzo érseket, a­ki a római szentszék kö­veteként, a volt uralkodónál akkreditáltatott, mint a pápának olyan bizalmasát kerestem fel, hogy vele informatív jellegű bizalmas tanácskozást folytas­sak, a­ki jelenleg az általam legkönnyebben elérhető helyen tartózkodik. — Szombaton déli 12 órakor érkeztem Bécsbe és délután 6 órakor kerestem fel a nunciust, a­ki­nél fél nyolcig tartózkodtam. Közölhetem, hogy a római szentszékkel­ való közvetetten összeköttetés­nek nincs elvi akadálya és mindkét részről az a fel­fogás, hogy a technikai nehézségeket mielőbb jó leljet küzdeni. Én a legjobb impressziókkal távoztam a nunciustól. A római szentszékkel való hivatalos érintkezésnek a folyó ügyek által is sürgetett mód­jára vonatkozóan előterjesztést teszek a kormánynak. A M. Kurír jelenti: A monarcikus államforma, a volt uralkodónak úgyszólván állandó bécsi tartóz­kodása és a külügyminisztériumnak Bécsben történt elhelyezése miatt az osztrák fővárosban volt a pápai diplomácia képviselőjének is az állandó tartózkodó helye. Magyarország különválása folytán ezentúl Bu­dapesten külön pápai követ fogja képviselni a római szentszéket, ha helyreállítjuk a Vatikánnal diplomá­­ciai összeköttetésünket. A Magy. Tud. jelenti :Előkelő katolikus­ kö­rökben már régeben felmerült az a terv, hogy Ma­gyarország területi integritásának biztosítására meg­­kérik a pápát, hogy járjon közbe elősorban a fran­cia államnál. Az elmúlt héten a pápának levele ér­kezett a bécsi mumushoz, melyben a pápa Magyar­­ország helyzetéről és terület integritásának kérdé­séről érdeklődik. Erre a felszólításra Mailéth Gusz­táv gróf, erdélyi püspök válaszolt, a ki hosszabb me­morandumban foglalkozott azzal a veszedelemmel, mely a magyar katolikus egyház egységét főleg a román és szerb hódításokkal éri. A katolikus alsó­­papság körében mozgalom indult meg az iránt, hogy e tárgyban feliratot intézzenek a pápához, azonkívül Mercier bíboros, belga prímáshoz és Gibbons­ bíboroshoz, az amerikai katolikus egyi­ház fejéhez. A püspökökből és valószínűen a herceg­prímásból álló küldöttség, a­mennyiben a kisspök­i tikai viszonyok az utazást lehetővé teszik, személye­sen is elmegy Rómába, hogy a pápát a magyar ka­tolikus egyház, illetve a magyar állam integritása érdekében teendő, mennél, sürgősebb intézkedésekre bírják rá. Magyarországi németok mozgalma. Német m­unkásgyűlések voltak tegnap Magyar­óváron, Őrszálláson, Perjámoson, Lajtaujfalun, Pil­­isszentivánon, Pilisvörösváron, Nagykovácsiban, Bonyhádon, Budakeszen, Soroksáron és Késmárkon. Dorog, Csolnok, Lajtaujfalu, Leányvár, Kismányok községek csatlakoztak a magyarországi német mini­­tanácshoz. Bizottság az amerikai magyarok visszatelepítésére. Az­­Amerikát járt magyarok körében mozga­lom indult meg az amerikai magyarok visszaván­­dorlásának elők­észítésére és itthoni érdekeik kép­­viseletére.­­ Az evékgel december 7-én Kolezsán­i Géza elnöklésével megtartott gyűlésen megalakítot­­ták az Amerikai Magyar Tanácsot, a­mely három fő célt tűzött maga elé. Felvilágosítással és tanács­osal kíván szolgálni a kormánynak a visszavándor­­lás és kivándorlás kérdéseiben, társadalmi akciói

Next