Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)

1920-02-21 / 45. szám

Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Blöfixetexi árak: £g*»c ívre 330 korona, fé «n» 110 kor, n«Bjrodé,io­tt kor., »gy hónapra 30 kor., Egyes szem­éré Helyben, vidáson és pályaudvarokon 80 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztős Csa­jthay Ferenc , Budapest, 1920.^ ' -'V­XL. évfolyam, 45. szám. 1920 // -2 Szombat, február 21. Budapesti Hírlap Szerkesztőség: Vili. kér., Rökse Szilárd­ utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. kér., József-köret 5. ez.n. Telefonjaim­ok: József 43, József 53, József 63, József 23—84, Béke és Pénz. Irta Hegedűs Lóránt, Hend­y, febr. 16. .Majdnem harminc esztendeje annak, hogy a Pénz titkait fürkészem. Nem köz­napi kézzel markolható hatalmas érde­ket, hanem láthatatlan törvényei s ama rejtelmes szeizmografikus természete, mellyel a gazdasági és szociális élet szö­vevényeiben, a társadalom rejtett mély­ségeiben végbemenő elvátozásokat i­­eg­­mutatja. Xeuilly-i zárkózottságunk töp­rengései közepette a Békének és Pénznek olyan kapcsolatára jutottam, melyet nem tudok elhallgatni. Először csak derengett előttem s félhomályban tetszett, mint a szürkés-ólmos ég megszakadt felhősáv­­jaival itt- a boulognei erdő felett. Majd mind erősebben világított feelém. Végül matematikai bizonyossággá változott. Ma már semmi kétségem nincsen benne. Ezért szeretném, ha meghallgatnának — ellenségeink. Mint a meteorológiai intézet grafi­konjai, úgy jelzik a valuta-táblák a Pénz nemzetközi felszökkenéseit és mélyülő leszállásait. Valuta-táblám­ azt mutatja, hogy az antant diplomáciáikig vezető ál­lamának,­­F­ranciaorszá­gtyik pénze. :A pá­risi frank m­a a semleges államok pénz­értékével ,­ elsősorban Svájcéval) szemben ugyanott­ van, a­hol a magyar pénz van pontosan akkor, mikor mi elvesztett­ük a háborút, vagyis 1918 őszén. A máméi győzelem óta tehát a francia pénz mint­egy 00 százalékot esett. Itt meg kell az emberi elmének állni, mert ilyen még nem volt, mióta a vi­lág áll. Mi történhetett?­­A marn­éi, világot döngető győzelem óta Franciaország csa­­tát vesztett talán ? Ellenkezőleg, a törté­nelem legnagyobb és legsajtóbb győ­zelme annak. Avagy Franknont diplo­máciai vereség érte? Ellenkezőleg, a föld­­tekének nagyobbik fele, az ő szövetsé­gese, elválaszthatatlanul vele van, sőt — itt semmi kétség — mindeddig alá­vetette magát a francia diplomácia vezérletének. Mi történt tehát ! Mert valamely rendkí­vüli elváltozásnak kellett történnie, kü­lönben nagy urunk, a néma Pénz nem be­szélne olyan hangosan. A valuta­tábla nem­ tévedhet. A föld alatt oly vonzási el­téréseken­ mutat, mint Eötvös Lóránt báró ingája. Kérdem tőled, pirkadó párisi ég (mert Parisból csak enny­it szabad lát­­ Alom­, kérdem a dologban nyüzsgő fran­ciákat, kérdem a típis feketerigóit, me­lyek­­most kezdenek hangosálni, hogy a tavasz nagy szimfóniájára készüljenek: kérdek embert, földet és állato­, mi ren­dítette meg a győzelmes hatalom hatal­mát: a-Pénzt?­­ •- " v: A marinei­ ttyadat. óta Apás . nem", tör­tént. — csak a békekötések sora. A né­metek Versaillesban, az osztrákok Saint- Germainban, bolgárok és magyarok Xeuillyben kapták m­eg békeföltételeiket. Ezekben a béke­föltételekben kell rejtel­mes okának lenni a francia pénz hanyat­lásának, mert­­másban nem lehet , mert a Pénz szeizmográfia minden kétséget kizár. Isten tudja, hányadszor böngészem végig a magyar békeföltételek paragra­fusait. Háromszíáz hatvannégy szakasz­­skorpiókból és viperákból fonva. Magyar léleknek kinzókamarája, halálos bárddal, szörnyű kinzóeszközökkel, lassú ölésnek mesterségeivel. Sokan, tanulmányozói azt hiszik, hogy rendszertelen, összedobált, egymásnak ellentmondó. Ebben a nézet-­­ben csak valamelyes igazság van. Vannak a szerződésben kisebb teknikai­ ellenmon­­­dások, s meglátszik rajta, hogy bizottsá­gok hozták világra más és más rend sze­rint. Így az első rész (Népszövetség) s az utolsó­­m­unka-­szabály­ozás kétségtelenül angol eredetiből van átültetve. De ezek az eltérések, összekülönbözések nem hat­nak messzire. Az sem igaz, mintha a szerződés csak széthulló szakaszok ren­delkezéseiből ártana, melyeknek nincsen összefüggő rendszere. A szerződésnek nem az a baja, hogy rendszer, konstruk­ció kimaradt belőle, hanem az, hogy túl­sók rendszere, túlsók konstrukciója, van, s ezek nem­ tudnak megférni egymással. Igazság szerint régi­, em­pire-oszlopos ze­­n­élő-órához hasonlíthatom, melybe az órás művészi találékonysága különféle rejtett művű gépezeteket rakott. Az órá­kat s perceket mutatók jelzik, negyeden­ként, harangjáték szólal meg, a hold fogy­tát külön kerekek követik s kellő időben kis ajtó nyílik ki, melyen körbe fordul a tizenkét apostol. Mihelyst azonban — s ez az óra sorsa —, csak egy is megakad a hengerek közül, a többit is mind meg­akasztja. Ha az­ apostolok ajtaja rosszat csapódik, már leesik a hold, s a harang­játékot nem hallani többet. A túlsok, óramű megbontotta magát az órát. A Békeszerződés már nem tud járni: túl van terhelve bonyolult konstrukciókkal, melyek közül egy is elég, hogy a többit — még bonyolultabbat — teljesen meg­akassza és éppen akkor tegye munka­­­képteletné, mikor legnagyobb szükség volna rá. A magyar békeszerződés francia tér- í­v­izésének 295. paragrafusa teljesen ki­­szolgáltatja az antantnak s elsősorban a cseheknek és románoknak a magyar vas­úti tarifák képzését. Tehát nem fogunk tarifapolitikát csinálni. A tervezet­ 21­0. szakasza a magyar vámpolitikát teljesen odadobja az imtimtálhmipkr­ak s külipic-. seu szomnszédaink ebek harmincadjápi fidltaija. Tehát nem­­lesz vámpolitika. A 180. szakasz megszabja, hogy az antant első zálogul lefoglalja Magyarország ösz­­szes javait és jövedelmi forrásait s követ-t­kező szakaszaiban gyámság alá veszi st magyar állam­háztartását. Tehát nem lesz adópolitikánk. S mikor így gúzs­ba kötött*­tek, mikor árverésünket megállították, akkor mered elénk a végzetes testamen­tum legfőbb parancsa (161.) Magyaror­szág kiszámíthatatlan kárpótlást fizet minden mostani és jövendő gazdasági erejéből a győzelmes szöveségesekn­ek. És erre a kisajtolandó kárpótlásra van­ Franciaország gazdasági jövője alapítva. A Pénz szeizmográfja itt mutatja a föld­alatti nagy bomlást. A Béke nursterművti órahengerei itt akasztják meg egymást. Igazságom bizonyossággá változott. A magyar, német és osztrák békeszerző-­ dés annyira gúzsba kötötte a legyőzött ál­­lamokat, oly kegyetlenül elállította azok­ szívverését, pénzügyi, közlekedési politi­kában és vámrendszerükben egyaránt, hogy a­míg így fojtogatnak minket, addig mi kárpótlást adni nem tudunk, mert élni sem tudunk. Mert pedig a győzelmet­ .Franciaország gazdasági életéhez a mi kiizzadandó kárpótlásunk kell, s nélküle el nem mehet, ezért a békeszerződés ke­gyetlen föltételei egymást örik , ezért a francia pénz lehanyatlott. Diplomaták ezt gondosan elhallgathatták egymás előtt, mikor gobelin­es termekben, puha szőnye­geken jártak. De a Pénzt­ nem lehet, csak elaltatni. Olyan ő, mint a gazda, ki nehéz csizmáival a tavaszi szántást járja. A föld, a valóság göröngyei csizmájához ta­padnak, nehézzé teszik a járását. A Pénz a nagy diplomáciai győzelemre a francia frank lehanyatlásával felelt. Ezért, a­ki azt akarja, hogy Francia­­ország s egész Európa megálljon, annak a magyar, a német, az osztrák békeszer­ződés gazdasági részét szét kell vernie­. A Pénz­ kívánja ezt. Rejtelmes intés ez,, jaj, a­ki elmulasztja. A­ Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. _ A /­­A magyar béke Neuiliy helyett a Maison Latiné. Fáris. fe.br. 20. A Uailu Mai! arról ad hirt. hogv a francia kor­ mány a Magyarországgal kötendő békeszerződés alá­írására nem Neuillyt, hanem a Maisot. Laffik­­kas- Ifrijt S­chnk­ ki. (MTI.) Anglia jóakarata Magyarország iránt. , Géni, febr. 20. és Muanar Távirati Iroda szikratávirata.)­­ Xatianahoitit­rt hosszabb cikkben­­foglalkozik Mol­­uuucorszán tolitikai helyzetével. A cikkíró kifejti, hogy :­­ttfidlorszán a maimat licitben seek­tetársat ke­res a kontinensen, mivel ,­ lengyelek, románok és jugoszlávok politikája erősen Franciavcs­ött­­felé orientálódik. Éppen ezért érthető, ha az angol­ kor­mány m­orul, a tizenkettedik órában is szívvel van ez miumarok iránt. A c­ikkírónak az a fölfogása, hogy Magyaror­sák­on­ csekélyebb határkiigazítással ke­

Next