Budapesti Hírlap, 1920. február (40. évfolyam, 28–52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Blöfixetexi árak: £g*»c ívre 330 korona, fé «n» 110 kor, n«Bjrodé,iott kor., »gy hónapra 30 kor., Egyes szeméré Helyben, vidáson és pályaudvarokon 80 fillér. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztős Csajthay Ferenc , Budapest, 1920.^ ' -'VXL. évfolyam, 45. szám. 1920 // -2 Szombat, február 21. Budapesti Hírlap Szerkesztőség: Vili. kér., Rökse Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. kér., József-köret 5. ez.n. Telefonjaimok: József 43, József 53, József 63, József 23—84, Béke és Pénz. Irta Hegedűs Lóránt, Hendy, febr. 16. .Majdnem harminc esztendeje annak, hogy a Pénz titkait fürkészem. Nem köznapi kézzel markolható hatalmas érdeket, hanem láthatatlan törvényei s ama rejtelmes szeizmografikus természete, mellyel a gazdasági és szociális élet szövevényeiben, a társadalom rejtett mélységeiben végbemenő elvátozásokat iegmutatja. Xeuilly-i zárkózottságunk töprengései közepette a Békének és Pénznek olyan kapcsolatára jutottam, melyet nem tudok elhallgatni. Először csak derengett előttem s félhomályban tetszett, mint a szürkés-ólmos ég megszakadt felhősávjaival itt- a boulognei erdő felett. Majd mind erősebben világított feelém. Végül matematikai bizonyossággá változott. Ma már semmi kétségem nincsen benne. Ezért szeretném, ha meghallgatnának — ellenségeink. Mint a meteorológiai intézet grafikonjai, úgy jelzik a valuta-táblák a Pénz nemzetközi felszökkenéseit és mélyülő leszállásait. Valuta-táblám azt mutatja, hogy az antant diplomáciáikig vezető államának,Franciaországtyik pénze. :A párisi frank ma a semleges államok pénzértékével , elsősorban Svájcéval) szemben ugyanott van, ahol a magyar pénz van pontosan akkor, mikor mi elvesztettük a háborút, vagyis 1918 őszén. A máméi győzelem óta tehát a francia pénz mintegy 00 százalékot esett. Itt meg kell az emberi elmének állni, mert ilyen még nem volt, mióta a világ áll. Mi történhetett?A marnéi, világot döngető győzelem óta Franciaország csatát vesztett talán ? Ellenkezőleg, a történelem legnagyobb és legsajtóbb győzelme annak. Avagy Franknont diplomáciai vereség érte? Ellenkezőleg, a földtekének nagyobbik fele, az ő szövetségese, elválaszthatatlanul vele van, sőt — itt semmi kétség — mindeddig alávetette magát a francia diplomácia vezérletének. Mi történt tehát ! Mert valamely rendkívüli elváltozásnak kellett történnie, különben nagy urunk, a néma Pénz nem beszélne olyan hangosan. A valutatábla nem tévedhet. A föld alatt oly vonzási eltéréseken mutat, mint Eötvös Lóránt báró ingája. Kérdem tőled, pirkadó párisi ég (mert Parisból csak ennyit szabad lát Alom, kérdem a dologban nyüzsgő franciákat, kérdem a típis feketerigóit, melyekmost kezdenek hangosálni, hogy a tavasz nagy szimfóniájára készüljenek: kérdek embert, földet és állato, mi rendítette meg a győzelmes hatalom hatalmát: a-Pénzt? •- " v: A marinei ttyadat. óta Apás . nem", történt. — csak a békekötések sora. A németek Versaillesban, az osztrákok Saint- Germainban, bolgárok és magyarok Xeuillyben kapták meg békeföltételeiket. Ezekben a békeföltételekben kell rejtelmes okának lenni a francia pénz hanyatlásának, mertmásban nem lehet , mert a Pénz szeizmográfia minden kétséget kizár. Isten tudja, hányadszor böngészem végig a magyar békeföltételek paragrafusait. Háromszíáz hatvannégy szakaszskorpiókból és viperákból fonva. Magyar léleknek kinzókamarája, halálos bárddal, szörnyű kinzóeszközökkel, lassú ölésnek mesterségeivel. Sokan, tanulmányozói azt hiszik, hogy rendszertelen, összedobált, egymásnak ellentmondó. Ebben a nézet-ben csak valamelyes igazság van. Vannak a szerződésben kisebb teknikai ellenmondások, s meglátszik rajta, hogy bizottságok hozták világra más és más rend szerint. Így az első rész (Népszövetség) s az utolsómunka-szabályozás kétségtelenül angol eredetiből van átültetve. De ezek az eltérések, összekülönbözések nem hatnak messzire. Az sem igaz, mintha a szerződés csak széthulló szakaszok rendelkezéseiből ártana, melyeknek nincsen összefüggő rendszere. A szerződésnek nem az a baja, hogy rendszer, konstrukció kimaradt belőle, hanem az, hogy túlsók rendszere, túlsók konstrukciója, van, s ezek nem tudnak megférni egymással. Igazság szerint régi, empire-oszlopos zenélő-órához hasonlíthatom, melybe az órás művészi találékonysága különféle rejtett művű gépezeteket rakott. Az órákat s perceket mutatók jelzik, negyedenként, harangjáték szólal meg, a hold fogytát külön kerekek követik s kellő időben kis ajtó nyílik ki, melyen körbe fordul a tizenkét apostol. Mihelyst azonban — s ez az óra sorsa —, csak egy is megakad a hengerek közül, a többit is mind megakasztja. Ha az apostolok ajtaja rosszat csapódik, már leesik a hold, s a harangjátékot nem hallani többet. A túlsok, óramű megbontotta magát az órát. A Békeszerződés már nem tud járni: túl van terhelve bonyolult konstrukciókkal, melyek közül egy is elég, hogy a többit — még bonyolultabbat — teljesen megakassza és éppen akkor tegye munkaképteletné, mikor legnagyobb szükség volna rá. A magyar békeszerződés francia tér- ívizésének 295. paragrafusa teljesen kiszolgáltatja az antantnak s elsősorban a cseheknek és románoknak a magyar vasúti tarifák képzését. Tehát nem fogunk tarifapolitikát csinálni. A tervezet 210. szakasza a magyar vámpolitikát teljesen odadobja az imtimtálhmipkrak s külipic-. seu szomnszédaink ebek harmincadjápi fidltaija. Tehát nemlesz vámpolitika. A 180. szakasz megszabja, hogy az antant első zálogul lefoglalja Magyarország öszszes javait és jövedelmi forrásait s követ-tkező szakaszaiban gyámság alá veszi st magyar államháztartását. Tehát nem lesz adópolitikánk. S mikor így gúzsba kötött*tek, mikor árverésünket megállították, akkor mered elénk a végzetes testamentum legfőbb parancsa (161.) Magyarország kiszámíthatatlan kárpótlást fizet minden mostani és jövendő gazdasági erejéből a győzelmes szöveségeseknek. És erre a kisajtolandó kárpótlásra van Franciaország gazdasági jövője alapítva. A Pénz szeizmográfja itt mutatja a földalatti nagy bomlást. A Béke nursterművti órahengerei itt akasztják meg egymást. Igazságom bizonyossággá változott. A magyar, német és osztrák békeszerző- dés annyira gúzsba kötötte a legyőzött államokat, oly kegyetlenül elállította azok szívverését, pénzügyi, közlekedési politikában és vámrendszerükben egyaránt, hogy amíg így fojtogatnak minket, addig mi kárpótlást adni nem tudunk, mert élni sem tudunk. Mert pedig a győzelmet .Franciaország gazdasági életéhez a mi kiizzadandó kárpótlásunk kell, s nélküle el nem mehet, ezért a békeszerződés kegyetlen föltételei egymást örik , ezért a francia pénz lehanyatlott. Diplomaták ezt gondosan elhallgathatták egymás előtt, mikor gobelines termekben, puha szőnyegeken jártak. De a Pénzt nem lehet, csak elaltatni. Olyan ő, mint a gazda, ki nehéz csizmáival a tavaszi szántást járja. A föld, a valóság göröngyei csizmájához tapadnak, nehézzé teszik a járását. A Pénz a nagy diplomáciai győzelemre a francia frank lehanyatlásával felelt. Ezért, aki azt akarja, hogy Franciaország s egész Európa megálljon, annak a magyar, a német, az osztrák békeszerződés gazdasági részét szét kell vernie. A Pénz kívánja ezt. Rejtelmes intés ez,, jaj, aki elmulasztja. A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal. _ A /A magyar béke Neuiliy helyett a Maison Latiné. Fáris. fe.br. 20. A Uailu Mai! arról ad hirt. hogv a francia kor mány a Magyarországgal kötendő békeszerződés aláírására nem Neuillyt, hanem a Maisot. Laffikkas- Ifrijt Schnk ki. (MTI.) Anglia jóakarata Magyarország iránt. , Géni, febr. 20. és Muanar Távirati Iroda szikratávirata.) Xatianahoititrt hosszabb cikkbenfoglalkozik Moluuucorszán tolitikai helyzetével. A cikkíró kifejti, hogy :ttfidlorszán a maimat licitben seektetársat keres a kontinensen, mivel , lengyelek, románok és jugoszlávok politikája erősen Franciavcsöttfelé orientálódik. Éppen ezért érthető, ha az angol kormány morul, a tizenkettedik órában is szívvel van ez miumarok iránt. A cikkírónak az a fölfogása, hogy Magyarorsákon csekélyebb határkiigazítással ke