Budapesti Hírlap, 1920. március (40. évfolyam, 53–78. szám)

1920-03-07 / 58. szám

1920 márciusi Budapesti hírlap is ellentől nyilatkozott meg az egyazon alapon álló pártok között is, hogy a kormány változás megoldása, ami eleinte oly egyszerű feladatnak látszott, ugyancsak fogás problémává súlyosodott. Az első napokban — ibis redibis — a fúzió volt napirenden különböző variációkban. Most már a fúzió lekerült a napirendről s helyét elfoglalta az egységes pártalakulás gondolata. Jön az új miniszterelnök, programot ad s csatlakozásra hívja föl a pártokat. De csakhamar kitűnt, hogy — legalább ez idő szerint — ezt sem lehet megcsinálni, mert a pártok ragaszkodnak mai kereteikhez s ahhoz az erőhöz, amelyet a különállás biztosít ambíciójuk számára. Így fest a helyzet ma s ennek a tükrében mérhetjük meg csak érdeme szerint annak a követelésnek jelentőségét és fontosságát, amely a kormányzat föltétlenül fel akarta fegyverezni a házfeloszlatás jogával. Mert a végső eredményben ez az egyedüli biztosíték arra,hogy a nemzetgyűlés is komolyan vegye a rá váró feladatot s a lázas jelszavakból kibontakozva, a komoly munka terére lépjen. A kormányzó tárgyalásai. z Az új kormányt a jövő hét közepén nevezik ki. — Ki lesz a miniszterelnök? — mint a Pol. Tud. Ielenti, kifejtette a kormányzó előtt annak szükségességét, hogy a kisgazdapárt egységesen fenmaradjon a testvérpárttal való legszintébb kooperációban. Kifejtete, hogy a fúziót a nmi körülmények között szükségesnek nem tartja. Vasárnap nem fogad senkit a kormányzó. Minthogy többen jelentkeznek lehallgatásra. Huszár Károly miniszterelnök javaslatára hétfőn és alkalmasint kedden is folytatják az információs kihallgatásokat. Hétfőn Rubinek Gyula földülelésügyi miniszter újból megjelenik kihallgatáson a kormányzónál. A kormányzó ezenkívül Vanczák Jánosiba Répszava szerkesztőjét fogadja, akinek meghallgatását Huszár Károly miniszterelnök javasola, továbbá Pallavicini György őrgrófot és Ballogi Aladárt, az egyetem rektorát. Avatott körökben úgy tudják, hogy az érdemleges tárgyalások valószínűen csak a jövő hét közepén kezdődnek és hogy a kormányzó legkedvezőbb esetben is csak szerdán, vagy csütörtökön dezignálja az új miniszterelnököt. Minthogy pedig az új miniszterelnöknek beható tárgyalásokra lesz szüksége úgy személyi, mint tárgyi tekintetben a pártokkal és egyes politikusokkal, kormányának megalakítása céljából, azt teszik, hogy a kormány csak a jövő hét végén alakulhat meg. A nemzetgyűlés alkalmasint csak hétfőhöz egy hétre tart ismét ülést. A mai kihallgatások során az a hír terjedt el, hogy valamelyik pártonkívüli politikus miniszterelnöki kinevezése tehető. Értesülésünk szerint ez az ötlet a többségi pártok körében a leghatározottabb ellenérzésre talál. Már korábban fölmerült ez a gondolat s el kellett ejteni. A helyzet e tekintetben a többségi pártoknál ma sem változott. A keresztény blokk pártjai ragaszkodnak ahhoz a kívánságukhoz, hogy az új miniszterelnök e pártok köréből kerüljön ki, mert abból indulnak ki, hogy elég alkalmas ember áll rendelkezésre a blokkján is, s azt hangoztatják, hogy a pártok bizalmát és támogatását is könnyebben megszerezheti a blokk belső embere, mint bármelyik párton kívül politikus, s Úgy vélik, hogy ha a kormányzó választása pártonkívüli politikusra esnék, az illetőnek igen nagy nehézségekkel kellene megküzdenie. Egészen bizonyos egyébként, hogy a kormányzó Huszár Károlynak fogja fölajánlani a miniszterelnökséget, akit a pártok többsége is óhajt. De Huszár már jelezte, hogy nem vállalkozik s mint illetékes forrásból értesülünk, változatlanul ragaszkodik ez álláspontjához. A politikai kombinációk azután két név: Haller István és Stubrnck Gyula körül gomolyodnak, mint ahogy Pista bácsi nem értette meg vincellérjének, Remenyik Mátyásnak a levelét. Hasznos tudnivalók és útbaigazítások helyett valami ködös filozofálás volt az egész. Mi történhetett Vasaddal és mi történhetett az én öreg bátyámmal, micsoda különös dolgokra bukkan,hatott, hogy ilyen változáson ment keresztül. A levél így szólt: Szeretett jó Sándor öcsém! Hallgasd meg figyelemmel egy hideg fejjel gondolkozó, de tán meleg szívvel érző öreg bátyád tapasztalatait . . . Azt mondják a költők, hogy körülöttünk sok mindenféle tünemény, jelenség és esemény merül fel, amit tökéletlen érzékeinknél fogva nem tudunk megérteni, magunknak megmagyarázni és közöttük az összefüggést megtalálni. Sokszor látunk bűnt és nem látjuk a bűnhődést, sokszor látunk katasztrófákat, tele látszólag ártatlan áldozatokkal. Hol vár ezekre a klngesztelődés? Vagy más esetben a bünhődés? Egy parasztház előtt üldögélek és a csillagos eget bámulom. Egy gondolat foglalkoztat, melybe bele lehet bolondulni. Énmondom neked, fiam, a föld él, érez és gondolkozik. Tud örülni és tud keseregni. A tavasz az ő öröme, a tél az ő kesergése. És minden jelnek a természetben megvan a magi jelentősége. Ezt azonban mi nem értjük meg. Egy nagy, sárga, beteges folt a réten, a szőlőben, az erdőben, azt jelenti talán,''hogy Ón azon a részen valami nagy szerencsétlenség történt . . . Sajnálom, édes öcsém,hogy nem tudom magamat világosabban kifejezni, talán te nem is tudod, hogy mit akar Haller és a kisgazdák. Haller István kultuszminiszter és a kisgazdák egy része között konfliktus támadt, mely csekély jelentőségűnek látszik ugyan, de egyelőre mégis érinti a két testvérpárt érzékenységét. A keresztény nemzei egyesülés pártjának a Károlyi-kormány vád alá helyezéséről hozott határozatát a kisgazdapárt egy része sérelmesnek tartja, mert úgy lája, hogy a határozat főképpen nagyatádi Szabó István és néhány híve ellen irányul. Ezek közül Kovács J. István tegnap nyilatkozatot adott ki, melyben azt vitatja, hogy Háttér István keresse az ősszel nagyatádiék politikai barátságát s a szövetséget Friedrich és Rubinok ellen. Erről Haller István kultuszminiszer is nyilatkozott s mai újabb válaszában utal arra, hogy nagyatádék az ősszel még élesen hadakoztak mostani politikai barátaikkal, Rubinek Gyulával és sokorópátkai Szabó Istvánnal. Atársítómű lemondása a hivatalos lapban. A hivatalos újság mai száma közli a kormány lemondásáról szóló jelentést, mely így szól: Az ország kormányzója ez évi március hónapén Budapesten kell magas elhatározásával a kormány hivatali lemondásért elfogadni és egyúttal a kormányt az ügyek ideiglenes további vitelével megbízni még ez látott. Ezután közli a hivatalos lap akormányzó megválasztásáról szóló 1920. évi II. törvénycikket. A törvény 1920. évi március-án hirdettetett ki az Országos Törvénytárban. A kormányzó üdvözlése. A kormányzó ma délelőtt Széchenyi Viktor eri kisgazdapárti képviselőt feladta elsőnek a megóvott Gaál Gusztonhokmx, aki vidéken tartózkodik. ’*~l inliii rüinfrfTVilbert, a gyáriparosok országos szövetségének elnökét hallgatta meg. .Chorin Ferenc, mint gazdasági életünk egyik kitűnősége, főképp ipari és pénzügyi fölvilágosításokkal szolgált. Az ipari és gyáripari munka helyreállításának szükségességét hangoztatta és azt ajánlotta, hogy a kereskedelmi miniszter szakember legnen, mert az ország gazdasági és kereskedelmi érdekeinek sikeres előmozdítására csak szakember képes. A pénz lebélyegzését ellenzi, mert reméli, hogy a külföld bizalmának visszatérésével pénzünk értéke fokozatosan javulni fog. .. kormaim elért? afgán politikust ajánlott a kinek múltja van -s tekintélye a belföldön és külföldön egyaránt. Gazdasági föllendülésünk érdekében végül nélkülözhetetlennek mondotta az egyetemek mielőbbi megnyitását. Hegedűs Lóránt, aki szintén ma járult a kormányzó elé, főképp a békedelegáció munkáját ismertette s utalt bizonyos jelenségekre is, melynek a delegáció munkájára szoros hatást tesznek. Délután egy órakor Csernoch János bíboros hercegprímást fogadta a kormányzó. Délután Székely Jápsis államtitkár, a szocialista Miákits Ferenc, volt kereskedelmi államtitkár, Giesswein Sándor, Meskó Zoltán és Túri Béla járultak a kormányzó elé. Meskó Zoltán államtitkár, ellenben egy pár oldalt elfoglalt annak a leírása, hogy a betolakodott ellenséget, melynek nyomaban ránkszakadt az Isten haragja, mily módon büntesse meg az Atyaisten. A levelet egy paraszt, ember hozta át magyar területre, s ott feladta a postára, Budapestre, hozzám címezve. A csehek berontása óta eddig sohasem próbáltam meg Vasadra eljutni és így most, mikor szükség lett volna rá, hogy odamenjek, sejtelmem se volt róla, miképpen fogjak hozzá. Végre mégis készen voltam tervemmel, melyet végrehajtani egyedül indultam el, mert így könnyebbnek letszik. Most itt leírom a részletes tervet és számodra is atyai tanácsaimat, az esetre, ha Pál kénytelen volna távolmaradásom miatt neked a levelet átadni. Isten veled, kedves Sándor öcsém, hát ha kedved van, csak gyere utánam. Csak azt ajánlom meg figyelmedbe, ha bárhol útközben egy becsületes öreg tóttal találkozol, csak nézz jó! a szeme közé, mert nem lehetetlen, hogy annak a bőrében én lakozom. . , Ölel szerető Pista bátyád. Természetesen azonnal hozzáfogtam az előkészületekhez, hogy Budapestet bizonytalan időre elhagyhassam és magamat Pista bácsi nyomába vessem. Teringettél, ha Stanley meg India találni Eivingstonét a legsötétebb Afrikában, tán csak én is megtalálom Pista bácsit Zemplén vármegyében. Ezalatt megint kaptam egy levelet hasonló körülmények között, mint az elsőt. Átcsempészték a demarkácionális vonalon és onnan magyar postával közvetítették Budapestre. Ezt a levelet épp oly kevéssé értettem. Az ország lakossága osztatlan lelkesedéssel fogadta Horthy Miklósnak kormányzóvá történt választását. A ragaszkodás és szeretet fölemelő megnyilatkozásáról tanszakodnak azok a táviratok, a melyekkel a vidék elhalmozza a kormányzót. Kecskemétről Zsitvay Tibor kormánybiztos Kecskemét város lakossága nevében a következő üdvözlő táviratot küldötte Horthy Miklós kormányzónak: ■ — Főméltóságu Horthy Miklós urnak, Magyarország kormányzójának. Nagyúri Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ujjongó lelkesedéssel és odaadó hódolattal köszönti Főmélóságodat az országkormányzói székében. Kisérje Isten és nemzet áldása a legelső magyar embert országmentő szent munkájában. Zsitvay Tibor kormánybiztos főispán, Harkay Béla főjegyző. Kaposvárról Tollán Andor, Somogy vármegye alispánja a megye nevében a következő táviratban üdvözölte a kormányzót: — Nagyméróságodnak országunk kormányzójává történt megválasztásában a magyar nemzet hő óhaja ment teljesedésbe, a mihez Somogy vármegye közönsége szivvel-lélekkel csatlakozván, Nagyméltóságodat igaz tisztelettel üdvözli, bízván abban, hogy igazságosságával, testerejével, lángoló hazaszeretetével ezersebtől vérző szeretet hazánkat a boldogulás útjára fogja vezetni. A magyarok Istenének áldása kísérje működését. Sátoraljaújhelyről• Zemplén vármegye közönsége perében Turánszkij László alispán a következő táviratot küldötte Magyarország kormányzójának: volt mondani . . . szóval azt hiszem, hogy a föld élő és érző lény, mely szükség esetén még cselekedni is képes. Idő kell, hogy összeszedjem a gondolataimat, melyek tömegesen rohanják meg nyomorult kis agyvelőmet, mely erre nincs egészen jól berendezve. Majd élőszóval, szemtől-szembe megértjük egymást. De akárhogy makrancoskodik is a toll a kezemben, egyet még le kell írnia. Ide hallgass, öcsém, megtaláltam a három alapkövet, amelyre önvédelmi harcunk erős várát építhetjük. Ez pedig a jogfolytonosság, a vérfolytonosság és a könyfolytonosság. A jogainkért folytatott küzdelemben kiöntött vér és a szenvedésekben elhullott könyek folytonossága, soha meg nem szünése teszi a jogokat élővé és elévülhetetlenné. Ellenségének összefirkálhatnak tintával mindenféle jogokat, de a mi jogaink vérrel és könnyen vannak megírva." Ezért nincs itt senkinek másnak jussa. Szeretettel ölel öreg Pista bátyád. Másnap elutaztam az öreg magyar után, akinek sorsa élénk nyugtalansággal töltött el. Öt napig erőlködtem a demarkációs vonal hoszszában, hogy valamiképpen átbújhassak rajta, de nem sikerült. Egy sürgős ügyben aztán vissza kellett térnem Budapestre. Csüggedten és szégyenkezve léptem be lakásomba, ’s előre is felelőssé tettem magam minden bajért, mely Pista bátyámat érné. Dolgozószobám széles angol bőrdiányán egy öreg tót parasztember heverészelt, kinek arcát egy többhetes torotválatlanság .